Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
Kétmilliárd forint kutatásokra A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az országos távlati tudományos és kutatási tervet. A terv kidolgozásában mintegy 3100 tudós, kutató és gyakorlati szakember vett részt. Tudományos életünk nagyjelentőségű dokumentuma azokat a konkrétan kitűzhető legfontosabb problémákat tartalmazza, amelyeknek megoldásával a tudomány munkásainak elsősorban kell foglalkozniuk. A terv 73 kutatási fő feladatot sorol fel —■ s ezek mindegyike döntően befolyásolhatja egy-egy népgazdasági ágazat, vagy tudományág fejlődését. Valamennyi kutatási fő feladatot előkészítő bizottság dolgozott ki. A távlati tervvel kapcsolatos Minisztertanács határozat megszabta a kutatómunka fejlesztését szolgáló fontosabb keretszámokat is. Eszerint a második ötéves terv időszakában a kutatók száma körülbelül 25 százalékkal, a kutatási segéderők száma 65—70, a kutatási költségkeretek pedig mintegy 70 százalékkal növelhetők 1960- hoz viszonyítva. A tervidőszakban hatalmas összeget, mintegy 2 milliárd forintot irányoznak elő különböző forrásokból a kutatások fejlesztését szolgáló beruházások megvalósítására. A jóváhagyott terv alapján a Tudományos és Felsőoktatási Tanács — az érdekelt országos hatáskörű szervek vezetőivel — a közeljövőben kijelöli azokat a kutatási témacsoportokat, amelyeken az illetékeseknek a második ötéves terv időszakában dolgozniuk kell, egyszersmind meghatározza, melyek az elsőrendűen fontos témacsoportok. A kormány határozata egyébként lehetőséget biztosít olyan tudományos kutatásokra is, amelyek az országos távlati tervben nem szerepelnek. Mint a határozat kimondja: a kutatási kapacitásnak legalább 20—25 százalékát a távlati terven kívüli kutatásokra kell fenntartani. (MTI). MA: 3_ oldal Félév után a cipőgyári szakiskolában A NEVE: PETEK JULIANNA 0 oldal TUDOMÁNY, • TECHNIKA * Szülők iskolája oldal A „HAVASI EMBER” SZOLNOKON * Nagy havazás Jugoszláviában * £ VILÁG PB.OLETÁRJÁI EGYESÜLJEKISf ^ Szolnok m ^ m I ■mi 5ini> i imih ^ wp* 'Mn1 wi^* * « XIII. évfolyam, 50. szám. Ára: 50 fillér 1962. március k, csütörtök. v ÁTADJÁK: az új kénsavgyárat, a tiszaderzsi szivattyútelepet, az újszászi tárházat, a jászkiséri javítóműhelyt 'H Jp ■ Us ® 1 »fi FOLYTATJÁK: a szuperfoszfátüzem s a bútor * A IPi P ® AS gyár bővítését, a papírgyári erős fi# lliL.il mű építését "■ [UNK] [UNK] KEZDIK: a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat* fejlesztését, egy újabb kénsavgyár és a jászberényi gimnázium építé sét " . Felkerestük Vékes Sándor elvtársat, a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei Fiókjának vezetőjét, s megkértük: tájékoztassa lapunkat az idei beruházásokról. Bevezetőül egy adatot említetnék — kezdte Vékes elvtárs. — Megyénk tavalyi beruházási tervteljesítése 95,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 530 millió forint értékű beruházást bonyolítottunk le. — Az idén is nagy beruházások lesznek. — folytatta.— Néhányat a nagyobbak közül említsünk meg, érzékeltetésül megyénk fejlődésére. Kezdjük azokkal, melyek AZ IDÉN BEFEJEZŐDNEK Még az első félévben átadják a Jászkiséri Gépállomás új, három hajós szerelőcsarnokát, mely 600 gépegység javítását biztosítja évenként Az év végén helyezik üzembe a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavgyárát, s átadják a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár — 15 millió forint költséggel épülő — szerelőcsarnokát. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál befejezik a mintegy 26 millió forintot felemésztő rekonstrukciót Ezzel a vállalat kapacitása évi 360 vagonnal növekszik a korszerűsítés előtti időszak termeléséhez viszonyítva. Újszászon is átadják a 600 vagonos tárházat. Elkészül a 75 millió forint költségelőirányzattal épülő szolnoki Tisza híd. Igaz, anyagszállítási késedelmek visszavetették a MÁVAG munkáját, s ez gátolja a Hídépítő Vállalat tervteljesítését is, — de a nehézségek pillanatnyilag nem tűnnek olyan nagynak, hogy indokolt legyen a határidő megváltoztatása. — A halkedvelők örömére említsük meg, hogy az idén befejezik a Középtiszai Állami Gazdaság ezeregyszáz holdas halastavának építését. Más „húsbavágó” beruházási munkával is foglalkoznak ebben a gazdaságban: az állattenyésztés fejlesztése érdekében üzembe helyeznek egy évi háromezer tonna karpacitású' földtakamányszállító üzemet . Az öntözéses gazdálkodás segítése érdekében létesített tiszaderzsi szivattyútelepet is átadják. E munka nagyságának érzékeletésére említsük meg: negyven millió forintba került Az év végén befejeződik Szolnokon az egészségügyi szakiskola építése. Évenként kétszáz ápolónőt képeznek ki abban. AZ ÁTMENŐ BERUHÁZÁSOK közül is említsünk néhányat, hiszen igen jelentősek vannak köztük, — folytatta Vékes elvtárs. — Még jóformán be sem fejeződött például a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát üzemének építése, máris napirendre került kapacitásának legalább kétszázezer tonnával való bővítése. Ez a munka tehát az építés kezdetétől számítva lényegében összefüggő folyamat s befejezésére 1965- re lehet számítani. *** Az idén folytatják a Szolnoki Papírgyár 20 tonna, óra gőz kapacitású erőművének építését. Jövőre üzembe is helyezik. S ha már a papírgyárnál tartunk, szóljunk a cellulózüzem bővítéséről is. — Huszonhárommillió forint költségelőirányzattal több, mint háromezer tonnával növelik a cellgyár évi kapacitását. — A szolnoki üzemek fejlődése igen figyelemreméltó. A Tisza Bútorgyár termelését is évi 21,5 ezer garnitúrával növelik a jövőre befejeződő beruházásokkal. — Az egészségügyi intézmények is gyarapodnak: 1963 első negyedében adják át a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás új épületét A MOST KEZDŐDŐ BERUHÁZÁSOK közül is említsünk néhányat, — bizonyságul a fejlődés folyamatosságára. Mintegy 35 millió forint költségelőirányzattal hozzálátnak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fejlesztéséhez. E beruházás évenként 400 lánctalpas gépegység javítását teszi lehetővé, ami talán még ennél is jelentősebb: az alkatrészek helyi gyártását is biztosítja. . — Számottevő lesz az állami gazdaságok talajjavítása és belvízlevezetése. Az elképzelések szerint (a tervezés most folyik) mintegy harmincmillió forintot fordítanak erre a célra. — 1962. második félévében sor kerül egy újabb — lengyel gyártmányú — kénsav gyár építésének megkezdésére. A TÜZÉP gondjai is enyhülnek, — mivel Mezőtúron többmillió forint felhasználásával új telep épül számukra. A jászberényiek örömére, * az idén nekilátnak a 12 tanu Ilócsoportos gimnázium építésének, s jövőre már át is adják rendeltetésének. — Lehetne még felsorolni» jónéhány beruházást, — de? valamennyi említése hosszadalmas lenne. Az egészhez talán még annyit: az idén ♦ lebonyolításra kerülő beruházások pénzügyi fedezetét általában idejében biztosították. Most már az kellene, hogy az építőipar a korszerű technológiára áttérve (közép és nagyblokkok" alkalmazása) tovább rövidítse az építkezések idejét. A közelmúlt tapasztalatai szerint mostmár nem is annyira az építőkkel, mint a gépgyárakkal van baj. A késedelmes gépszállítások hátráltatják a beruházási munkálatokat A kellő összhang 1962-re sem biztosított az építkezések és a gépszállítások között A beruházások tervellátottsága jobb, mint az előző években. Sajnos, ennek előnye csak a II. félévben és jövőre jelentkezik. Most még az első félévben munkahiánnyal küzd az építőipari vállalat, — mondotta befejezésül Vékes elvtárs. S, B, A párizsi Bastille-téren Újabb kijavított traktor Közeleg a tavasz, kezdődik a munka a földeken. A téli gépjavítás után megtelik a határ traktorokkal Szántják a rizsföldeket, kultivátoroznak, vetnek. Most az utolsó javításokat végzik a gépállomásokon. Király István szerelő a mezőtúri gépállomáson egy kijavított MTZ traktorra szereli vissza a sebességváltóház fedelét, Hruscsov és Ulbrichl eszmecseréje a német kérdésről Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke eszmecserét folytatott a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini kérdésnek a szerződés alapján történő rendezéséről. Megvitatták a Szovjetunió és az NDK együttműködésének kérdését is. A Szovjetunió további áruhitelt nyújt a Német Demokratikus Köztársaságnak. Az eszmecsere megmutatta, hogy a Szovjetunió és az NDK véleménye a megvitatott kérdésekre vonatkozólag teljesen megegyezik. Az eszmecsere Moszkvában zajlott le február 26-án és 27-én. A két államférfi találkozóiról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: 1,Február 26-tól 28-ig Moszkvában tartózkodott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Február 26-án és 27-én találkozó folyt le Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet Minisztertanács elnöke és Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. E találkozón beható eszmecsere folyt a német békeszerződés megkötésével összefüggő kérdésekről és a nyugat-berlini helyzet e szerződés alapján történő rendezéséről, valamint a két államot kölcsönösen érdeklő más nemzetközi kérdésekről. Megvitatták azt a kérdést is, hogyan lehetne tovább fejleszteni a Szovjetunió és a Német Demmokratikus Köztársaság szoros, testvéri kapcsolatait, s ezen belül azt ,a kérdést, hogyan bővítsék a két ország gazdasági együttműködését, tudományos műszaki és kulturális kapcsolatait. Az eszmecsere során kiderült, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság álláspontja teljesen megegyezik a német békeszerződéssel összefüggő kérdésekre, valamint az egyéb időszerű nemzetközi problémákra és a két ország kölcsönös kapcsolatainak kérdéseire vonatkozólag. Megegyezés jött létre arról is, hogy 1962-ben növelik a két ország kölcsönös áruszállításait és a Szovjetunió további áruhitelt bocsát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. A találkozók és , megbeszélések meleg, szívélyes légkörben, a teljes kölcsönös megértés és egyöntetűség szellemében folytak le. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet Minisztertanács elnöke ebédet adott Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. Walter Ulbricht és a kíséretében lévő személyiségeit, valamint Perm hin, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete február 28-án visszautaztak Berlinbe( (MTT) Korszerű, nagy befogadóképességű raktárak A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódításával megteremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés feltételek A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket vásárolnak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fontos, vitamindús gyümölcsökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyanakkor az állami, élelmiszeripar, a konzervgyártás is 81,6 százalékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. A tervidőszakban folytatódik a raktárak és átvevőhelyek fejlesztése. Nyíregyházán 1965-ben befejeződik az együttesen több mint 180 millió forintos beruházási költséggel már több éve készülő almatároló építése. Ez lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb gyümölcsraktára. Szatymazon már az elmúlt évben elkészült egy hűtőház-tároló, Salgótarjánban, Fehérgyarmaton és Kaposvárott pedig egy-egy zöldséggyümölcsraktár. Három nagy ipari megyénk központjában — Veszprémben, Tatabányán és Pécsett — együttesen csaknem 50 millió forintos beruházási költséggel épül egyegy korszerű raktár. Építésük már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén fejeződik be. Ugyancsak az idén készül el a hatmillió forintos beruházási költséggel épülő dunaújvárosi raktár. 1963-ban Kecskeméten adnak át egy új csaknem 40 millió forintos költséggel épülő, korszerű raktárt. Ugyanebben az évben készül el a fővárosban egy modernberendezésű mézraktár is. 1964-ben Szegeden, Ózdon, Gyöngyösön és Füzesabonyban, 1965-ben Debrecenben, Győrött, Szolnokon, Makón és Nyíregyházán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142 millió forintot biztosít a SZÖVOSZ költségvetése, (MTI)l A Német Szocialista Egységpárt küldöttsége Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nemes Rezső, az MSZMP KB titkára szerdán fogadta a Német Szocialista Egységpárt hazánkban tartózkodó pártmunkás küldöttségét, amelynek vezetője Alois Pissnik, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának póttagja, a Magdeburgi Pártbizottság első titkára.