Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalékkal nőttek. A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mellett figyelembevesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezeteinek kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dobronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fel szövetkezetek több, a nemrégiben alakultak viszont kevesebb támogatást kaptak közös gazdálkodásuk fejlesztéséhez. Igazságos tehát az az álláspont, hogy a jövőben megerősödött és jó gazdasági alapokkal rendelkező termelőszövetkezetek egyre nagyobb mértékben saját erőforrásokból fejlesszék gazdaságukat Az idei kedvezőtlen időjárás által előidézett nehézségeket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói államunk hathatós segítségével eredményesen oldották meg feladataikat, napjainkban is derekas munkát végeznek. Mindez azonban nem homályosíthatja el előttünk azt a tényt hogy mezőgazdasági termelésünk sok tekintetben elmarad a követelmények mögött. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai még alacsonyak és magasak a termékek előállításánk költségei. Megvan azonban a lehetőségünk arra, hogy a felszabadulás előtti időkből ránk maradt elmaradottságot a mezőgazdaságban is leküzdjük és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Csergő János kohó- és gépipari miniszter volt a következő felszólaló. Mint mondotta, az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló visszatükrözi népgazdaságunk elmúlt évi eredményeit. Ezekben jelentős része van a kohó- és gépipar vállalatainak is, mert 1961- ben 13,2 százalékkal termeltek többet, mint 1960-ban. Exportra közel 29 százalékkal, a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkekből 20 százalékkal többet állítottunk elő. A termelékenység 1960-hoz viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből eredt. Tavalyi eredményeink reális alapot adtak ahhoz, hogy 1962-re még nagyobb és jelentősebb feladatokat tűzzünk kohászatunk és gépiparunk elé. Ebben az esztendőben tovább növekszik a kohászat és a gépipar termelése. Gépiparunké 12,1 százalékkal, kohászatunké pedig mintegy 7 százalékkal. Exporttervünk mintegy 10 százalékkal, a munka termelékenysége a gépiparban 9,3 százalékkal, a kohászatban 4,6 százalékkal lesz magasabb. 1962. évi tervünk célkitűzései összhangban vannak népgazdaságunk fejlődésével, megalapozottak és teljesíthetők. Gépiparunk szerkezetének átalakítását ebben az esztendőben tovább folytatjuk. A lakosság részére több tartós fogyasztási cikket termelünk. Többek között televízió készülékből többet gyártunk, mosógépből kielégítjük az igényeket, padlófényesítő és porszívógépből, valamint háztartási hűtőszekrényből is lényegesen több jut a boltokba. Bizottságának márciusi határozata szellemében mezőgazdaságunkat fokozatosan a korszerű termelés világszínvonalára emeljük. A mai termelési színvonal mellett ugyanis nem tudnánk a lakosság egyre növekvő igényeinek megfelelően a zavartalan és folyamatos ellátást biztosítani. A belső fogyasztás, továbbá az export terén is növekvő követelmények azt kívánják tőlünk, hogy bátran menjünk tovább a megkezdett úton. A mi költségvetésünkben — mondotta a továbbiakban Németh Károly — mint cseppben a tenger — visszatükröződik szocialista rendszerünk lényege. Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtása népünk boldogulását, szocialista hazánk erősödését szolgálta, ezért a beterjesztett jelentést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadásra javaslom. — fejezte be felszólalását a képviselő. Ezután Picker Ignác budapesti képviselő szólalt fel majd ebédszünet következett. Ebéd után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a vita. Ezután a mérnökök és technikusok képzéséről beszélt Csergő János. Hangsúlyozta, hogy a mérnököket és a technikusokat mentesíteni kell a felesleges adminisztrációs munkák végzése alól. Az üzemszervezés megjavításával, a helyes profitiitással is elő lehet segíteni, hogy több mérnök és technikus műszaki feladatokkal foglalkozzék. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemeknek, intézeteknek elsőrendű érdekük, hogy messzemenő támogatást biztosítsanak a műszaki egyetemek és technikumok számára; segítsék az egyetemeket megfelelő előadók átadásával az egyetemi laboratóriumok részére kísérleti berendezések felszerelésével, az üzemekben a hallgatók részére gyakorlati idő biztosításával A továbbiakban kiemelte, hogy a gépipar műszaki színvonalának gyors ütemű emelésében igen nagy eredményt érhetünk el a baráti szocialista országokkal való munkamegosztás jobb megszervezése és kiszélesítése révén. Befejezésül javasolta a benyújtott törvényjavaslat, az 1961. évi költségvetés elfogadását (Taps.) A következő felszólaló, dr. Sára András Békés megyei képviselő egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Mind a Békés megyei képviselőcsoport mind a maga nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta a költségvetés zárszámadását A keddi ülés utolsó felszólalója Hodek József, Komárom megyei képviselő volt Ezután az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés szerdán folytatja az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását majd az interpellációkra kerül sor. (MTI) Csergő János Dabronaki Gyula felszólalása Dabronaki Gyula elmondotta, hogy az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemelte, hogy a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota kedvezőbb volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. Dabronaki Gyula ugyanakkor szóvátette, hogy még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 4. negyedévi exporttervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a tendencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962. első negyedévében is megmutatkozott. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelőknek, a beruházóknak, a szerelőiparnak nehézséget okoz. Az aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az életszínvonal a tervezettnél valamivel alacsonyabb mértékben emelkedett. Dr. Dabronaki Gyula felszólalása után szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatták a törvényjavaslat vitáját. Németh Károly képviselő volt a következő felszólaló. Németh Károly Mezőgazdaságunk helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni mondotta, hogy a szövetkezetek egy része a múlt télen alakult, kevés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezett és egészen az őszi vetésig szétszórt parcellákon folytatta a közös gazdálkodást. Kedvezőtlenül befolyásolta a termelést az év második felében bekövetkezett rendkívüli aszály. Az őszi kalászosokból, amelyeket az aszály nem érintett, jó termést takarítottunk be. Búzából elértük az eddigi legmagasabb termésátlagot, kh ként 11 mázsát. Az aszály ellenére az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletét is sikerült megközelítően kielégíteni. Az aszály miatt bekövetkezett több milliárdos terméskiesés természetesen sok nehézség elé állította a mezőgazdasági üzemeket és előre nem látható kiadásokat rótt népgazdaságunkra. A legnagyobb gondot a takarmányhiány okozta. A takarmány nehézségek áthidalására az üzemek szigorú takarékosságot vezettek be és kormányunk is a parasztság segítségére sietett. A nagymennyiségű takarmányt importált. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok a takarmányakciók során 35 ezer vagon abraktakarmányt kaptak központi készletekből. Mindez lehetővé tette az 1962-es első félévi sertés- és baromfi-felvásárlási tervek hiánytalan teljesítését, a törzsállomány megóvását és hozzájárult a termelési kedv, a termelési biztonság erősödéséhez. Sikerült elérni azt is, hogy a közös állatállomány megóvása és gyors fejlesztése mellett a háztáji állomány sem esett vissza és a háztáji gazdaságok is jelentős mennyiségű árut adtak a népgazdaságnak. A háztáji gazdaságok árutermelésére az állam a jövőben is feltétlenül számít. A szövetkezeteknek nyújtott hiteleknél, az állami támogatásnál egyre jobban érvényesül a differenciáltság elve. A dolgok természeténél fogva a régebben alakult Zavargások Brazíliában Rio de Janeiro (AFP). Mindőnkint korlátolt mennyiségben ugyan osztottak ki ezekből az élelmiszerekből a lakosság körében, ez azonban a szükséglet fedezésére nem volt elég. Jelentések szerint a hétfői zavargásokat éppen egy ilyen telmszerkiosztás elmaradása váltotta ki. (MTI) I erőiban, Rio de Janeiro ikervárosában hétfőn délután az élelmiszerhiány következtében zavargások törtek ki. A városban csaknem egy hónapja komoly ellátási zavarok mutatkoztak. Főképpen rizsben, cukorban, és babban volt nagy hiány. A hatóságok 1962. Július 4. íj alapokra fektetik a Vöröskereszt városi szervezeteit Tegnap, kedden délelőtt tanácskozásra gyűltek egybe Szolnokon, a Vöröskereszt megyei központjában, a városok főorvosai és vöröskereszt szervezeteinek titkárai. Ez alkalommal vitatták meg a városi lakóterületi vöröskeresztes munka megjavításának lehetőségeit, egyben pedig meghatározták az alapszervezetek kiépítésének útját. Az értekezleten megjelent dr. Tóth Lajos megyei főorvos is. Városainkban működő vöröskeresztes szervezetek igen nagy létszámmal dicsekedhetnek ma már, s mindinkább jelentkezik az igény, részt kívánnak a munkából. Ilyen előzmények után született meg a határozat, új alapokra kell fektetni a városok vöröskereszt szervezeteinek felépítését. Az átszervezés eredményeképpen az az orvosi körzetekhez kapcsolódnak majd az alapszervezetek. A körzeti orvos egyben a szervezet elnöke is lesz. Ő az aki a legjobban ismeri az egészségügyi feladatokat az adott helyen, tehát a vöröskeresztes aktívák legfontosabb munkáját is megszabhatja. Megyénkben igen jó eredményeket értek el a vöröskeresztes aktívák a tisztasági mozgalom megszervezésében. Országos viszonylatban is előkelő helyet foglalunk el, ám az eredmények további fokozásának is lehetősége van. A jövőben a tömegszervezetek közösen hirdetik meg e mindannyiuink érdekét képviselő mozgalmat. A Hazafias Népfront, a KISZ, a Nőtanács sőt a pártszervezetek és természetesen a városi, illetve a községi tanácsok is szívügyüknek tekintik a mozgalom továbbfejlesztését. A továbbiakban is évnként két alkalommal értékelik az eredményeket. A félévi értékelésben élenjár a kunhegyesi járás vöröskeresztes aktívahálózata, amely már nyolcvan százalékban eleget te kötelességének. Megkezdődött De Gaulle és Adenauer tanácskozása Párizs (MTI) Az MTI tudósítója jelenti: Prizs hétfőn este közömbösen fogadta a hidegháborús bonni kancellárt. De Gaulle ugyan államfőnek kijáró pompával üdvözölte az Orlyi repülőtéren Adenauert, a Quai d’ Orsay királyi lakosztályához vezető 15 kilométeres útvonalon azonban csak a „jobb negyedekben” kapott mérsékelt tapsot a kancellár. Ezzel szemben az Orleans-i kapunál (Quartier Latin-ben füttykoncert „Oradour!” ,,Le a nácikkal!” Adenauer Heraus!” kiáltások köszöntötték a nyitott gépkocsiban De Gaulle jobbján helyet foglaló kancellárt. A hitleri koncentrációs táborok volt foglyai csikós rabruhájukban álltak az utat szegélyező rendőrkordon mögött, „Hóhérokkal nem szövetkezünk!” feliratú transzparensek alatt. A francia sajtó is visszatükrözi azokat az enyhén szólva vegyes érzelmeket, amelyekkel Párizs lakossága a látogatást fogadja. A kormányhoz közelálló lapok ugyan „rózsalovagnak” és „Franciaország odaadó barátjának” nevezik a bonni aggastyánt, a polgári Combat azonban kénytelen elismerni, hogy a párizsiakat megdöbbentette a Champs Elysées-t övező fekete piros sárga zászlók látványa. Ahhoz, hogy a franciák felejteni tudjanak, az szükséges, hogy a németek ne felejtsenek — írja a lap. A France-Soir pedig rámutat, hogy a fajüldöző Globke jelenléte sötét árnyékot vet a látogatásra. De Gaulle és Adenauer tanácskozása az Elysée-palotában ma kezdődik, szerdán és csütörtökön délelőtt folytatódik. De Gaulle a Párizs—Bonn tengely megszilárdítását várja a megbeszélésektől. Erre építi tervét: a harmadik nemzetközi erőt jelentő és a francia atomfegyverre támaszkodó „Európa” politikai vezetését. Valójában azonban semmi sem biztosítja, hogy a Párizs—Bonn tengely nem válik Bonn—Párizs tengellyé, hogy a francia—nyugatnémet együttműködés nem a német militaristák vezető szerepét erősítik-e meg. „A barátság örve alatt sötét harc folyik az európai hegemóniáért — írja a B Humanité. — Adenauer és De Gaulle ugyan egyetért a közös szovjetellenes hidegháborús politikai vonalvezetésben, de mindegyik attól tart, hogy kedves partnere a körülményeket kihasználva, átveszi a vezetést” Holnap július 4-e, a német fasizmus áldozataira való emlékezés napja lesz Franciaországban. A volt ellenállók és háborús üldözöttek szervezeteinek felhívására a mártírok emlékműveinél tüntetnek a franciák Adenauer és a kíséretében lévő egykori hitleristák. Schröder külügyminiszter és a háborús bűnös Globke látogatása ellen. (MTI) De Gaulle proklamálta Algéria függetlenségét Párizs (AFP, Reuter). Kedden délelőtt elhangzott De Gaulle francia köztársasági elnök nyilatkozata, amellyel proklamálta Algéria függetlenségét. Az elnök nyilatkozik az 1961. január 8-án és az 1962. április 8-án Franciaországban lefolyt népszavazásra, amely elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát és azt a jogát, hogy szabadon döntsön a Franciaországgal való együttműködése mellett, vagy ellen. Az elnöki nyilatkozat kijelenti, hogy az 1962. július elsején megtartott népszavazással Algéria népe a Franciaországgal együttműködő Algéria függetlensége mellett foglalt állást. Fentiek alapján Franciaország ünnepélyesen elismeri Algéria függetlenségét. A kedden reggel megtartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen a francia államfő ismertette a kormány tagjaival a nyilatkozat szövegét. A francia államfő levelét, amely hivatalosan elismeri Algéria függetlenségét, Christian Fouchét Franciaország algériai főmegbízottja a nyilatkozattal körülbelül egyidőben adta át Abderrahman Faresznek, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnökének (MTI).