Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYE l A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS XVI. évfolyam, 135. szám. ÁfÖ SQ 1151 ©? 1965. június 10., csütörtök. Felesleges készletek A megye vállalatainál gyakorta tapasztaljuk, hogy az üzemi szervezetlenséget, az ütemtelen termelést az anyaghiánnyal igyekeznek indokolni. Egyes esetekben van is ebben némi igazság. Az idei első öt hónapban is előfordult, hogy a megrendelt anyagot, kooperációban gyártott alkatrészt nem kapták meg a vállalatok. A Tisza Cipőgyár például az export női posztó lábbelikhez szükséges bélésanyag töredékével volt kénytelen megelégedni. Ilyen okok hátráltatták a Vasipari Vállalatnál a lengéscsillapítók, a mezőtúri VILLGÉP-nél pedig más termék ütemes gyártását, kiszállítását. Egyszóval a vállalatok a saját bőrükön is érzik, hogy milyen fontos a tervszerű anyag- és készletgazdálkodás. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes utasítása szerint december 31-ig szabadon lehet eladnivenni az olyan készleteket, amelyek az adott vállalat idei termelési tervének teljesítéséhez nem szükségesek. A vállalatok készletgazdálkodásában sajnos számottevő javulás nem következett be, részint azért, mert a felesleges készlet feltárása és hasznosítása vontatottan halad. A tanácsi könnyűiparban például az idei első negyedévi termelési érték a bázishoz viszonyítva 5,7 százalékkal, a készlet pedig 19,8 százalékkal növekedett. A kisipari szövetkezetek eddig ugyan 2,9 millió forint értékű felesleges anyagot, alkatrészt, szerszámot tártak fel, de ennek csak negyedét hasznosították. Ám jellemző az is, hogy a ktsz-ek közel felénél egyáltalán nem került sor feltárásra. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat normafeletti készlete eléri a 7 millió forintot. Sorolhatnánk még példákat, mert szinte alig tehetnénk kivételt a megye vállalatai, kisipari termelőszövetkezetei között. Vajon a véletlen műve mindez? Korántsem. Inkább a gazdálkodási szemlélettel van baj egyfelől, míg másfelől a termelés, a munka szervezésével. Először is a vállalatok vezetői nem szívesen engedik ki a kezükből azt az anyagot, ami a raktárban van. Úgy gondolják, december 31-ig még van idejük az utasítást végrehajtani. Majd a negyedik negyedévben eldől, min adnak túl. Kicsinyes gondolkodás ez, s nemtörődömségre vall, mert a látszólagos vállalati érdeket a népgazdasági érdek fölé rendeli. A vállalatoknak pedig semmiféleképpen nem érdeke, hogy a tervezett termeléshez nem szükséges készleteket ,,tartalékolják”. A normafelettiséget büntetőkamattal hitelezi meg a bank, az eszközlekötési járulék is növekedik, a vállalat pénzgazdálkodásában feszültség következik be. Nem lesz pénz olyan célokra, amikre valóban kell. És végül a nyereségrészesedésre is kihat a helytelen készletgazdálkodás. Nem beszélve a népgazdaságnak okozott károkról. Mint mondottuk, a készletnövekedés oka a rossz munkaszervezés, az ebből fakadó ütemtelen termelés is lehet. Például a vegyesipari ktsz-eknél ez a helyzet, de néhány iparvállalatnál is hasonló. Tagadhatatlan, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a készletgazdálkodásban csekély a javulás, noha a lehetőségek sokkal kedvezőbbek. Mit lehet tenni? Először is mindegyik vállalat vezetőjének meg kell érteni, hogy az OTP PM 114/1985. sz. utasítás több, mint egy egyszerű engedély. Tudomásul kell venniük, hogy a két szerv utasítást adott ki, amelynek végrehajtása kötelező. Másodsoron az adott helyzetből következik, hogy a felesleges készletek feltárását és hasznosítását szervezettebben, körültekintőbben és sokkal gyorsabban kell elvégezni, mint eddig. Most az lenne a helyes, ha a pártszervezetek is gyakorolnák ellenőrző jogukat, és szigorúan megkövetelnék, hogy a vállalatok gazdasági vezetői valóban érdemben intézkedjenek a készletek rendezésében. Vizsgálják meg, hogy a feltárás tervszerű-e, a hasznosítással is törődnek-e az arra illetékesek. És hassanak oda, hogy minden olyan készletet feltárjanak, ami az idei tervek teljesítéséhez nem feltétlenül szükséges, (F. P.J Hlá: A brigád vezet«» egy munkanapja Szerszám és fegyver egy kézben A könnyező gomba bűn lajstroma Felkészülten várja az aratást a falusi kereskedelem Van elegendő szalonna • Mozgóboltok a határban tk Megváltoztatták az üzletek nyitási idejét • Hiánycikk a kasza és a meleg A nyári mezőgazdasági munkák nemcsak a termelőszövetkezetekre és állami gazdaságokra rónak az átlagosnál nagyobb feladatokat, hanem a falusi kereskedelemre is. A mezőgazdaságban dolgozók élelmiszerrel, hűsítő itallal és különböző iparcikkekkel való ellátása a földművesszövetkezetek feladata. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez az ellátás nem mindig volt zavartalan. S vajon milyen lesz az idén? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a MESZÖV illetékeseit. A MESZÖV-nél elmondották, hogy a földművesszövetkezetek a felkészülést már hónapokkal ezelőtt megkezdték. Felmérték árukészletüket, a várható igényeket, s ennek alapján rendeltek árut, illetve gondoskodtak beszerzéséről. Az előrelátó munka eredménye, hogy az alapvető élelmiszer cikkek mellett szalonnából is van elegendő a boltokban. Jelenleg mintegy 750 mázsa sózott és füstölt szalonna van raktáron. Ha pedig a központi árualapból nem tudnak elegendő szalonnát adni a lakosságnak, úgy saját hízóikból elégítik ki az igényeket. Ez azt jelenti, hogy több mint 900 mázsa szalonna áll az fmsz boltok rendelkezésére. Az utóbbi években különösen nagy gondot okozott a falusi lakosság ellátása zöldséggel és gyümölccsel. Ezért az idén az smsz-ek jobban igénylik a tsz-ek segítségét, mint tavaly. Eddig több mint 400 vagon zöldség és gyümölcs felvásárlására kötöttek szerződést a tsz-ekkel. Az iparcikkeknél már korántsem ilyen biztató a helyzet. A várható hűvösebb, esős nyár miatt, valószínűleg több kézi munkaerő szükséges az aratási munkákban, mint tavaly. A kasza, a fenőkő és a különböző szerszámnyél máris nagyon sok helyen hiánycikk. Helyileg ezen segíteni nagyon nehéz. — Vogy szerszámnyeleket a ktsz-ek is készíthetnek, mint ahogyan ezt meg is teszik az smsz-ekkel való megegyezés szerint, de kaszát, fenőket és egyéb vasárut csakis a központi árualapból lehet biztosítani. Ezért helyes lenne, hogy a nagykereskedelmi vállalat haladéktalanul meg is rendelné a szükséges árucikkeket az ipartól. A nyári felkészülés a vendéglátóipari területekre is kiterjed. Itt nincs különösebb baj. Igaz ugyan, hogy a rendkívüli időjárás miatt még nagyobb forgalomról sem beszélhetünk. A tájékoztatás szerint azonban később is megállják majd helyüket az fmsz-i vendéglátóipari egységek. Már megkezdték a kerthelyiségek rendbehozását, kinyitottak a strandok és korlátlan mennyiségben kapható ital. Sőt, az aratás idejére is biztatóak a jelek A harmadik negyedévben ugyanis több mint 35 ezer hektoliter sört hoznak forgalomba a megye smsz-ei. S hogy a hűsítőitalokból se legyen nagy hiány, szükség szerint két, vagy három műszakban dolgoznak majd a töltőüzemek. Az idén is megszervezik az aratás-cséplés idejére a mozgó boltokat, a megyében 70 mozgó árus járja majd a határt, s a legszükségesebb cikkeket a helyszínre viszik ki. Az üzletekben a nyitási időt a lakosság igénye szerint határozták meg. Bár az aratáshoz nem tartozik, de a kereskedelem nyári felkészüléséhez igen, a befőzéshez szükséges cikkek biztosítása. Az fmsz-boltok raktáraiban több mint 60 ezer liter palackozott ecet, — elegendő üveg, celofán, hólyagpapír, kötözőspárga van. — mj — Emlékezni mindenkinek .. A jászberényi nagygyűléssel zárult a tavaszi rendezvény-sorozat Lehel hűtőszekrények „születését”. A Hűtőgépgyárból a tanítóképző intézetbe látogatott Erdélyi elvtárs, ahol vendéglátói között kedves emlékeket elevenített fel. Ő ugyanis jó két évtizeddel ezelőtt az intézet diákja volt. Később Andrási Béla az intézet igazgatója tájékoztatta a miniszterhelyettest az intézet jelenlegi működéséről. Búcsúzóul Erdélyi elvtára köszönetet mondott a sok évvel ezelőtti segítségért és további jó munkát kívánt a tanári karnak. Este a Déryné színházterembe mentek a vendégek, ahol már sok százan összejöttek a nagygyűlésre. Varga Béla a Hazafias Népfront városi titkára üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, előadóját és Zagyi János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát A nagygyűlésen Erdélyi Károly többek között ezeket mondta: “ A jászberényiek büszkesége hosszú időn keresztül a Lehel kürt volt. Most újabb dolgokra büszkék; a Lehel hűtőszekrényre és sok más, hasznos ipari termékre, ami az utóbbi évek alatt tette híressé Jászberényt. Beszélt arról, hogy mint az ország külügyminiszterhelyettese sokszor tapasztalja más népek rokonszenvét, érdeklődését népünk iránt. — Mai összejövetelünk célja, hogy kifejezzük mi is békeakaratunkat, szolidaritásunkat más népek iránt, — mondotta, majd emlékeztetett a II. világháborúra: a halottak, sebesültek millióira, a pusztulásra, amiről soha nem feledkezhetünk el, aminek megismétlődését nem engedhetjük. — Sok ezer családban könnyeznek még ma is — folytatta. — Negyedmillió Szovjet katona vére hullott, csak a mi hazánk felszabadításáért. A magyar föld is 600 ezer fiát vesztette el a II. világháborúban. Az árvákat, rokkantakat, a lelki betegeket nem is lehet öszesszámolni. De emlékezni mindenki tud. És emlékezni mindenkinek kell, hogy megakadályozzuk az újabb világégést. Erdélyi Károly előadása után Benke Lászlóné általános iskolai tanár a város értelmisége, Bathó János, a Lenin Tsz elnöke a tszparasztok, Pernyész István, hűtőgépgyári dolgozó a város munkásai nevében szólalt fel. Pernyész István javaslatára táviratba is foglalták békeakaratukat, amelyet az Országos Béketanácshoz továbbítottak. A táviraton kívül átadták Erdélyi elvtársnak a város több ezer lakója által aláírt levelet, amelyben a vietnami nép ellen intézett amerikai agresszió ellen tiltakoztak. Tegnap délután pontosan 1 órakor érkezett Jászberénybe Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, aki a békéért, a leszerelésért és a népek függetlenségéért indított tavaszi rendezvényeket záró nagygyűlés előadója volt. Az esti gyűlés előtt Erdélyi elvtárs Pallai Sári dómné, a Hazafias Népfront megyei titkára Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság titkára társaságában meglátogatta a Hűtőgépgyárat. László Károly főmérnök az üzem termelési eredményeiről tájékoztatta a vendégeket, majd kalauzolásával Erdélyi elvtárs tüzetesen megszemlélte a Nem változik az idő — Újabb esőfront érkezése várható — iá Meteorológiai Intézetben elmondották: Közép-Európa térségébe részben a Földközi-tenger, részben az Atlantióceánról egymás után érkeznek újabb és újabb esőket hozó léghullámok. Egyes helyeken az átlagosnál kétszer nagyobb esőzést jegyeztek fel. Több évtizedes feljegyzések adatai szerint az idei késő tavaszi időjárás nem áll példa nélkül, ehhez hasonló volt 1933-ban is. Májusban akkor is annyi eső hullott, mint az idén. Ennek ellenére — bár ez nem meteorológiai adat — rekordtermést értek el kenyérgabonából. Hasonló hűvös, esős késő tavaszi időjárás volt az 1940-es és a közelmúltban az 1953-as is. Az ilyen éveknek közös igen érdekes jellemzőjük: amíg Nyugat- és Közép- Európa hőmérsékleti értéke a sok évi átlag alatt maradt, addig Észak-Európában napos az idő. Finnországban például kedden 25—27 fokot mértek. Hazánkban szerdán átmenetileg felmelegedett az idő, országosan elérte a 22—26 fokot. Az újabb esőfront kedden délelőtt érkezett. A délnyugat felől elindult esőzés végigpásztázta — kelet-északkeleti irányban az ország területét. Átlagosan 5—15 milliméter csapadékot mértek. És mi várható? Sajnos, a távprognózis újabb mégmegújuló esőfrontot jelent. A közeli napokban jelentős időváltozásra nem számíthatunk.