Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
1965. július 4; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Népművelők tanfolyama JÁSZAPÁTIBAN A Megess Népművelési Tanácsadó egyhetes bentlakásos népművelői tanfolyamot rendezett Jászapátiban. A tanfolyamon mintegy nyolcvan hallgató vett részt: tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatók, klubvezetők, termelőszövetkezeti népművelési ügyvezetők. A népművelés időszerű kérdéseiről megyei előadók beszéltek, főleg a megyei tanács művelődési osztályának munkatársai, de Budapestről is eljöttek a Népművelési Intézettől és itt volt Ranschburger Jenő, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem pszichológiai tanszékének adjunktusa — a felnőttekkel való foglalkozás lélektani alapjairól és módszereiről beszélt. Borhy Tibor, a Megyei Népművelési Tanácsadó munkatársa, a tanfolyam vezetője így foglalta össze az egyhetes oktatás célját és jelentőségét: — A tiszteletdíjas igazgatók sajnos elég sűrűn változnak s így több éves tapasztalata nagyon kevésnek van. Többek között a televízió és a film népművelési szerepéről, a falusi ismeretterjesztés kérdéseiről és a pénzügyi tervezésről kapnak tájékoztatást. A kluvezetők részére igen hasznos volt Barna Gábor előadása a klubesztétikáról. A klubok ízléses berendezését értjük ez alatt. Az irodalmi nevelés lehetőségeiről kerekasztal beszélgetés keretében tájékoztattuk a klubvezetőket. • A tsz-ek népművelési ügyvezetői tájékoztatást kapnak olyan kérdésekben, mint: hogyan segíthetjük a szakmai ismeretek terjesztését a tsz-ekben, hogyan tervezzük a népművelő munkát, hogyan használjuk fel a kulturális alapot? — A fontosabb előadások egy részét közösen tartjuk a három csoportnak. Minden előadás után konzultáción beszélik meg a hallottakat. Ezenkívül filmvetítések és tv-műsorok közös megtekintése előtti és utáni konzultációk járulnak hozzá a tanfolyam sikeréhez. Csütörtökön részt vettünk négy előadáson, a konzultációkon és külön is beszélgettünk a tanfolyam hallgatóival. — Vágási Kálmán, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakoktatási felügyelője a kulturális alap felhasználásáról, majd szünet után a termelési feladatokból adódó népművelési munkáról beszélt a népművelési ügyvezetőknek. Példákkal illusztrált tájékoztatást adott a kulturális alap felhasználásának jelenlegi megyei helyzetéről. Másik előadásában hangsúlyozta, hogy növelni kell a tagokban az érdeklődést a gazdaság közös gondjai iránt. — A kérdések és megjegyzések között ilyenek is voltak: helyes-e, ha egy tíz tűzoltó felszerelést vásárolt a kulturális alapból? ...nálunk a szociális és kulturális bizottság csak papíron szerepel... Valkó Mihály gimnáziumi tanár a filmesztétikai ismeretek terjesztéséről, majd a film népnevelő szerepéről beszélt. Az előadások egyik szünetében a termelőszövetkezeti ügyvezetőkkel beszélgettünk. _— Múlt év őszén bízták rám a kultúrát, én voltam az első ebben a munkakörben, s eddig nem kaptam semmiféle tájékoztatást — mondta Benedek Ferenc (Tiszapüspöki Rákóczi Tsz). Hollát Károly (Örményes, Szikra Tsz) szép példára hivatkozott: — Nálunk a tsz évi tizenkétezer forinttal segíti a községi könyvtárat. A TIT előadásokat szívesen vállalják szövetkezetünk szakemberei. Vajó Imre (Karcag, Május 1 Tsz) elmondotta, hogy legtöbben csak úgy „belecsöppentek” ebbe a funkcióba. („Nem kérdezték, hogy értünk-e hozzá”.) A Május 1-ben már jelentős eredményeket értek el a tagok iskolázottságának fokozásával. Többen panaszkodnak, hogy a vezetőség nem foglalkozik érdemben a kultúrával. Tóth Balázs (Tiszaszöllős, Petőfi Tsz) a vezetőség segítőkészségéről számolt be. Jónak tartaná, azonban, ha a kulturális alapot mindenütt külön kezelnék. A tanfolyamon szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a népművelők olyan csoportjai kaptak itt tanácsokat, tájékoztatást, akiknek arra legnagyobb szükségük volt. Különösen vonatkozik ez a tsz népművelési ügyvezetőkre, s őket még tovább is támogatni kell, hogy eredményesen végezhessék munkájukat. L. L. Ne álljon munka nélkül betakarító gép — Mi most akárhová elküldtük volna ezt az esőt — mondta Dányi Imre, az abádszalóki Lenin Tsz elnökhelyettese, amikor pénteken délelőtt az időjárás miatt vesztegeltek a kombájnok. — Az árpát aratjuk kedd óta, kilenc saját kombájnunkkal. Csupán ebből 1500 holdon vár betakarításra a termés. Érthető, hogy örömmel fogadtuk a járási operatív bizottság segítségét, miszerint hozzánk irányítják néhány napra azokat a kombájnokat, amelyek máshol még nem dolgoznak. Pápainé elvtársnő, a Kunhegyesi Gépállomás főagronómusa a hét közepén járt nálunk ebben az ügyben, megegyeztünk, hogy a kunmadarasi tsz-ekből 3 SzK kombájn érkezik segítségünkre. Meg is jöttek. Csakúgy, mint a Tiszafüredi Gépállomás körzetéből másik két gép. A megállapodás szerint vasárnap estig dolgoznak nálunk a kisegítő kombájnok. Három nap is sokat számít, csak az idő ne szólna bele az aratásba. Erről viszont a járási szervek sem tehetnek. Intézkedésük azonban említésre méltó, mert bizonyítja, hogy a gépek átcsoportosításával is azon fáradoznak: ebben a munkában bővelkedő napokban ne álljon egyetlen betakarító gép sem. Kelta sírok, urnatemetők, aranygálya A Magyar Régészeti Kutatóintézet munkatársai több értékes munkát folytatnak. Jó ütemben halad Magyarország régészeti topográfiájának elkészítése Ebben földrajzi rendszerbe foglalják a hazánkban eddig kiásott régészeti leleteket, a paleolittól kezdve a XVI. századig. Közreműködnek az öt kötetre tervezett Magyar Régészeti Kézikönyv munkálataiban is, melynek első kötete pár héten belül a könyvesboltokba kerül. Bizonyára sikere lesz ennek a nem mindennapi kiadványnak, legalábbis erre enged következtetni az iránta megnyilvánuló érdeklődés. A régészek idei legjelentősebb vállalkozása a Duna-kanyari ásatások. Ezt a munkát rövid idő alatt kell elvégezniük, mivel a Duna medrében 1967-ben megkezdődnek a közös magyar—csehszlovák vízierőmű földmunkálatai, s az elöntési zónában igen sok fontos lelőhely még nincs feltárva. — Az egyik ilyen jelentős hely az Ipoly partjánál fekvő Letkés község — mondta dr. Erdélyi István, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának tudományos munkatársa. — Letkésen késői bronzkori temető került elő, amely egy eddig ismeretlen, nyugat felől jövő néphez tartozott Erről a halomsíros bronzkori kultúráról keveset tudunk, s ez adja meg az ásatások jelentőségét. Itt egyébként nemcsak urnatemetőket tárunk fel, hanem egy középkori települést is. Igaz, egy részüket elmosta az Ipoly, de mindenképpen számítunk eredményre. Pilismaróton római kori kelta településre bukkantak munkatársaink, amely még az időszámításunk előtti I. századból származik. Ebben a kelta temetőben többszáz csontvázas és hamvasztásos sír található. Igen gazdag az embertani anyag. Az antropológusoknak a csontokon végzett vércsoport vizsgálat segítségével talán sikerül családokra, illetve nemzetségekre bontani a hatalmas csontvázanyagot. A Szob melletti kiserdőben még a II. világháború előtt felfedezték az őskőkorszakbeli települést, mely az i. e. XIII—X. évezredből való. Ennek az az egyik érdekessége — vette át a szót dr. Párducz Mihály, a Dunakanyari régészeti munkák vezetője —, hogy az eddig túlnyomórészt barlangban talált őskőkori településekkel szemben nyíltszíni telep volt. Itt találták meg egyébként a környék első emberét, amely már fejlettebb volt a neandervölgyinél, azaz nyugodtan nevezhetjük homo sapiensnek. Az év elején még úgy tervezték a kutatóintézetben, hogy hozzálátnak Mária királynő kincses gályáinak felkutatásához. 1526- ban a török elől menekülve a Budai Kincstár anyagát Pozsonyba akarták szállítani, de az valami szerencsétlenség következtében sohasem juthatott el oda. Nos, az elsüllyedt gályát — lehet, hogy kettő van belőlük — műszerrel keresik majd, de ez csak akkor lehetséges, amikor alacsony a vízállás. Mindent egybevetve, munkájuk tehát van bőven régészeinknek, pedig csupán az idei munkaprogramnak egy töredékét soroltuk fel. Nincs kizárva az sem, hogy valami meglepetésszerű felfedezéshez jutnak, mert a föld méhe mindig tartogat újdonságot a régmúlt idők kutatóinak. K. L 5 Minden esetben kézre kerültek tavaly a súlyos bűncselekmények tettesei A megyei tanács legutóbbi ülésén Szabó István alezredes, a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság vezetője beszámolt a megye közrendjéről, közbiztonsági helyzetéről. Bevezetőben elmondotta, hogy a rendőrség feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme, valamint az állampolgári fegyelem és a szocialista együttélés szabóvédelmében új helyzet alakult ki megyénkben is a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a közvagyon növekedése folytán. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezetek zömében általában rend van. Egyes helyeken azonban, ahol nemtörődömség, hanyagság mutatkozik, jó alkalom és lehetőség kínálkozik bűncselekmények elkövetésére. A hibák alapvető okai közül elsőnek a szervezetlenséget kell megemlíteni. Sokan még mindig nem ismerik fel a számvitel szerepét, jelentőségét a társadalmi tulajdon védelmében. Némely helyen a központi adminisztráció nincs naprakész állapotban, pedig ha mindez szabályosam történik, választ kaphatunk arra, hogyan őrizte meg a tsz a társadalmi tulajdont, hogyan teljesítették a tervet, gyarapították a közös vagyont, milyen eredménnyel gazdálkodtak. Ezért olyan fontos a bizonylati fegyelem körül helyenként tapasztalt lazaságok megszüntetése. Tavaly és tavalyelőtt a leleplezett és felderített bűncselekmények kapcsán mintegy 2,5 millió forint térült vissza a rendőrség révén népgazdaságunknak. A bűncselekmények közül elsősorban a lopások, sikkasztások száma emelkedett, ezeknek harminchat százaléka a tsz-ekben fordult elő; nem tipikus az ilyesmi, történtek is intézkedések, de e téren alaposabb ellenőrzésire van szükség. Csak néhány példát: a túrkevei Vörös Csillag Tsz traktorosa két hónap alatt 30 mázsa búzát és 10 mázsa árpát lopott, a Mezőtúri Tavaly 45,5 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett betöréses lopások száma, és kevesebb lett a magántulajdon elleni vétség is. A súlyos bűncselekmények tettesei minden esetben rendőrkézre kerültek, s ebben sokat segített a lakosság. Csökkent a testi sértések száma is: az előfordult 252 eset zöme az ital miatt következett be, büntetett előéletű személyek részvételével. A kerékpárlopások száma is alacsonyabb az előző évekénél, de a helyzet még most sem kielégítő. Az értékmegőrzők felállításával elérték, hogy jóval kevesebb az öltözői lopás a strandokon, uszodában. Segíteni kell a börtönből kiszabadult személyeknek, hogy megfelelő munkaalkalomhoz jussanak. Ugyanis a bűncselekmények alakulását nagyban befolyásolja az a tény, hogy a börtönből szabadult személyek kapnak-e munkát. A cél az, hogy büntetésük letöltése után ne kerüljenek hátrányos helyzetbe; lyannak betartására irányuló nevelő tevékenység. Rendőri szerveinknek a megyében e feladatokat mindenkor a párt politikájának szellemében kell végrehajtania. A rendőrség az elmúlt években eredményes munkát végzett. Határozottan léptek fel a társadalmi tulajdon fosztogatói, a közrend háborítói ellen, munkájukat, a jogpolitikai elvek szerint végezve. Állami Gazdaságban „fekete” beruházással, 77 ezer forintos költséggel sportpályát építettek. A felületesség okozta 50 fejőstehén pusztulását Jászboldogházán.A kereskedelemben és közellátásban nem egyszer előfordult a vásárlók megkárosítása, leltárhiány. Ezekkel kapcsolatban megállapítható, hogy a nem megfelelő ellenőrzés, a laza bizonylati fegyelem segítette elő e cselekményeket. Az egyik smsz-felvásárló például folyamatosan fiktív felvásárlási jegyek kiállításával sikkasztott, egy TÜZÉP-telepen drágábban árulták a brikettet, kevesebb szenet adtak az utalványokra. A felsoroltak figyelembevételével is megállapítható, hogy sokat fejlődött megyénkben a szocialista kereskedelem, javult az áruellátás, kulturáltabb a kiszolgálás. További javulás azonban csak akkor várható, ha az illetékes szerveik vezetői szigorítják az ellenőrzést. A mezőgazdaságig ipari termékekkel üzérkedők ellen gyakran kellet eljárást indítani. A szóban forgó személyek kihasználták az áruellátásban mutatkozó kieséseket, a divatcikkeknél, cipőknél előadódó kis választékot. A rendőrség elve, törekvése, hivatása, hogy egyetlen bűncselekmény se maradjon kiderítetlenül. Ehhez azonban le kell győzni a közömbösséget, felelősségtudatot kell kialakítani a dolgozókban, hogy senki ne nézzen el egyetlen lopást, pazarlást sem. Egyes személyek külföldi utazásaikat használják fel csempészésre, üzletelésre. Ellenük természetesen büntető eljárás indul, és így lesz a jövőben is. Ezen a téren van még tennivaló, meg kell szüntetni az előítéleteket. A fiatalkorúak által elkövetett bűntettek száma 10 százalékkal kevesebb volt 1964-ben, mint az előző esztendőben, de még mindig nem ritka, hogy 18 éven aluliak lopásba, italozásba keverednek. Itt kell megjegyeznünk, hogy aki fiatalkorúaknak szeszesitalt ad ki, az ellen szabálysértési eljárást indítanak. Sokat számít az iskolai tanuló bűnözésének előidézésében, ha családja erkölcstelen, iszákos életmódot folytat, durván bánnak vele, napirenden vannak a veszekedések. Arra is lehet példát találni, hogy rendezett viszonyok között élő szülők elhanyagolják gyermekük nevelését, nem ellenőrzik, mit csinál, hová megy, kikkel barátkozik, stb) A káros jelenségekre az iskolában, munkahelyen is több figyelmet kell fordítani. Az elmúlt esztendőben hat fiatalkorúval szemben kellett eljárni tiltott határátlépés kísérlete miatt, idén pedig már nyolc ilyen eset volt. Könnyelműségből, kalandvágyból, a nyugaton vélt könnyű pénzszerzési lehetőségek miatt követték el meggondolatlan tettüket, s alkalmasint befolyásolta őket az otthon tapasztalt esetleges népi demokráciaellenes megnyilvánulás is. A felnőttkorú bűnözés megelőzésének egyik legfontosabb feltétele a fiatalkori bűnözés csökkentésére irányuló tevékenység. Közlekedés Jelentősen megnőtt tavaly (és 1965. első felében tovább emelkedett) megyénkben a gépjárművek száma, korszerűbb az úthálózat, 1964-ben a 7. sz. AKÖV 2 millióval több személyt és 600 ezer tonnával több árut szállított. 1964-ben 20 259 baleset történt az országban, megyénkben ennek 2 százaléka, míg a 700 halálos balesetből 34 volt Szolnok megyei. A legtöbb bajt a motorkerékpárosok okozták. Az elmúlt évben megyénkben 25 gyermekbaleset történt, ebből 1 halálos volt. Az eseteknek több mint felében a megsérült gyermek volt a felelős. “ Gondtalanul játszanak az utcán, felelőtlen szüleik által magukra hagyva, elég egy vigyázatlan lépés, és kész a szerencsétlenség. Ebben az esztendőben is csaknem 10 gyermekbaleset történt már, különösebb javulás nincs tehát. A megelőzésért sokat tehetnek a pedagógusok, szülők! A hivatalos és társadalmi szervek sokirányú, átfogó intézkedései szükségesek a balesetek megelőzéséhez, hiszen társadalmunk fejlődésének nem törvényszerű velejárója a közlekedési balesetek számának ily mérvű emelkedése. A „Vezess baleset nélkül” — mozgalom eredményei biztatók, s jól működnek a balesetelhárítási tanácsok, közlekdési úttörőőrsök is. Szabó alezredes befejezésül hozzátette, hogy a rendőrség csak akkor tud eleget tenni a szocialista társadalmi tulajdon védelmében reá váró kötelességének, feladatainak, ha nem elégszik meg a már elkövetett bűncselekmények tetteseinek felderítésével, hanem fokozottan törekszik a bűntettek elkövetésének megelőzésére, megakadályozására. Lehetőség van arra, hogy a megelőzés ne csak rendőri, ügyészi és bírói feladat, hanem az állami és gazdasági szervek együttes törekvésének tárgya legyen, s közvetlen részt vállaljanak belőle a dolgozók is. A megyei tanács a jelentést elfogadta. A társadalmi tulajdon jelentősen javult a közrend és a közbiztonság