Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

1965. július 4; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Népművelők tanfolyama JÁSZAPÁTIBAN A Megess Népműve­lési Tanácsadó egyhetes bentlakásos népművelői tanfolyamot rendezett Jász­apátiban. A tanfolyamon mintegy nyolcvan hallgató vett részt: tiszteletdíjas művelődési otthon igazga­tók, klubvezetők, termelő­szövetkezeti népművelési ügyvezetők. A népművelés időszerű kérdéseiről megyei előadók beszéltek, főleg a megyei tanács művelődési osztá­lyának munkatársai, de Bu­dapestről is eljöttek a Népművelési Intézettől és itt volt Ranschburger Je­nő, az Eötvös Lóránt Tu­dományegyetem pszicholó­giai tanszékének adjunktu­sa — a felnőttekkel való foglalkozás lélektani alap­jairól és módszereiről be­szélt. Borhy Tibor, a Megyei Népművelési Tanácsadó munkatársa, a tanfolyam vezetője így foglalta össze az egyhetes oktatás célját és jelentőségét: — A tiszteletdíjas igaz­gatók sajnos elég sűrűn változnak s így több éves tapasztalata nagyon kevés­nek van. Többek között a televízió és a film népmű­velési szerepéről, a falusi ismeretterjesztés kérdései­ről és a pénzügyi tervezés­ről kapnak tájékoztatást. A kluvezetők részére igen hasznos volt Barna Gábor előadása a klubesztétiká­ról. A klubok ízléses be­rendezését értjük ez alatt. Az irodalmi nevelés lehető­ségeiről kerekasztal beszél­getés keretében tájékoztat­tuk a klubvezetőket. • A tsz-ek népművelési ügyve­zetői tájékoztatást kapnak olyan kérdésekben, mint: hogyan segíthetjük a szak­mai ismeretek terjesztését a tsz-ekben, hogyan ter­vezzük a népművelő mun­kát, hogyan használjuk fel a kulturális alapot? — A fontosabb előadások egy ré­szét közösen tartjuk a há­rom csoportnak. Minden előadás után konzultáción beszélik meg a hallottakat. Ezenkívül filmvetítések és tv-műsorok közös megte­kintése előtti és utáni kon­zultációk járulnak hozzá a tanfolyam sikeréhez. Csütörtökön részt vettünk négy előadáson, a konzultációkon és külön is beszélgettünk a tanfolyam hallgatóival. — Vágási Kálmán, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakoktatási felügyelője a kulturális alap felhasználá­sáról, majd szünet után a termelési feladatokból adó­dó népművelési munkáról beszélt a népművelési ügy­vezetőknek. Példákkal il­lusztrált tájékoztatást adott a kulturális alap felhaszná­lásának jelenlegi megyei helyzetéről. Másik előadá­sában hangsúlyozta, hogy növelni kell a tagokban az érdeklődést a gazdaság kö­zös gondjai iránt. — A kér­dések és megjegyzések kö­zött ilyenek is voltak: he­lyes-e, ha egy tíz tűzoltó felszerelést vásárolt a kul­turális alapból? ...nálunk a szociális és kulturális bi­zottság csak papíron sze­repel... Valkó Mihály gimnáziu­mi tanár a filmesztétikai ismeretek terjesztéséről,­­ majd a film nép­nevelő szerepéről beszélt. Az előadások egyik szü­netében a termelőszövetke­zeti ügyvezetőkkel beszél­gettünk. _— Múlt év őszén bízták rám a kultúrát, én voltam az első ebben a munkakör­ben, s eddig nem kaptam semmiféle tájékoztatást — mondta Benedek Ferenc (Tiszapüspöki Rákóczi Tsz). Hollát Károly (Örmé­nyes, Szikra Tsz) szép pél­dára hivatkozott: — Nálunk a tsz évi ti­zenkétezer forinttal segíti a községi könyvtárat. A TIT előadásokat szívesen vál­lalják szövetkezetünk szak­­­emberei. Vajó Imre (Karcag, Má­jus 1 Tsz) elmondotta, hogy legtöbben csak úgy „bele­csöppentek” ebbe a funk­cióba. („Nem kérdezték, hogy értünk-e hozzá”.) A Május 1-ben már jelentős eredményeket értek el a tagok iskolázottságának fo­kozásával. Többen panaszkodnak, hogy a vezetőség nem fog­lalkozik érdemben a kultú­rával. Tóth Balázs (Tisza­­szöllős, Petőfi Tsz) a veze­tőség segítőkészségéről szá­molt be. Jónak tartaná, azonban, ha a kulturális alapot mindenütt külön ke­zelnék. A tanfolyamon szerzett tapasztalataink azt mutat­ják, hogy a népművelők olyan csoportjai kaptak itt tanácsokat, tájékoztatást, akiknek arra legnagyobb szükségük volt. Különösen vonatkozik ez a tsz népmű­velési ügyvezetőkre,­­ s őket még tovább is támo­gatni kell, hogy eredmé­nyesen végezhessék mun­kájukat. L. L. Ne álljon munka nélkül betakarító gép — Mi most akárhová elküldtük volna ezt az esőt — mondta Dányi Imre, az abádszalóki Lenin Tsz el­nökhelyettese, amikor pénteken délelőtt az időjárás miatt vesztegeltek a kombájnok. — Az árpát aratjuk kedd óta, kilenc saját kom­bájnunkkal. Csupán ebből 1500 holdon vár betakarí­tásra a termés. Érthető, hogy örömmel fogadtuk a járási operatív bizottság segítségét, miszerint hozzánk irányítják néhány napra azokat a kombájnokat, ame­lyek máshol még nem dolgoznak. Pápainé elvtársnő, a­­ Kunhegyesi Gépállomás főagronómusa a hét köze­pén járt nálunk ebben az ügyben, megegyeztünk, hogy a kunmadarasi tsz-ekből 3 SzK kombájn érkezik segít­ségünkre. Meg is jöttek. Csakúgy, mint a Tiszafüredi Gépállomás körzetéből másik két gép. A megállapodás szerint vasárnap estig dolgoznak nálunk a kisegítő kombájnok. Három nap is sokat számít, csak az idő ne szólna bele az aratásba. Erről viszont a járási szervek sem tehetnek.­­ Intézkedésük azonban említésre méltó, mert bizo­nyítja, hogy a gépek átcsoportosításával is azon fára­doznak: ebben a munkában bővelkedő napokban ne álljon egyetlen betakarító gép sem. Kelta sírok, urnatemetők, aranygálya A Magyar Régészeti Ku­tatóintézet munkatársai több értékes munkát foly­tatnak. Jó ütemben halad Magyarország régészeti to­pográfiájának elkészítése Ebben földrajzi rendszerbe foglalják a hazánkban ed­dig kiásott régészeti lelete­ket, a paleolittól kezdve a XVI. századig. Közremű­ködnek az öt kötetre terve­zett Magyar Régészeti Ké­zikönyv munkálataiban is, melynek első kötete pár héten belül a könyvesbol­tokba kerül. Bizonyára si­kere lesz ennek a nem mindennapi kiadványnak, legalábbis erre enged kö­vetkeztetni az iránta meg­nyilvánuló érdeklődés. A régészek idei legjelentősebb vállalkozása a Duna-kanya­­ri ásatások. Ezt a munkát rövid idő alatt kell elvégez­niük, mivel a Duna medré­ben 1967-ben megkezdőd­nek a közös magyar—cseh­szlovák vízierőmű földmun­­kálatai, s az elöntési zóná­ban igen sok fontos lelő­hely még nincs feltárva. — Az egyik ilyen jelentős hely az Ipoly partjánál fek­vő Letkés község — mond­ta dr. Erdélyi István, a Magyar Tudományos Aka­démia Régészeti Kutató Cso­­portjának tudományos mun­katársa. — Letkésen késői bronzkori temető került elő, amely egy eddig ismeretlen, nyugat felől jövő néphez tartozott Erről a halomsíros bronzkori kultúráról keve­set tudunk, s ez adja meg az ásatások jelentőségét. Itt egyébként nemcsak urnate­metőket tárunk fel, hanem egy középkori települést is. Igaz, egy részüket elmosta az Ipoly, de mindenképpen számítunk eredményre. Pi­­lismaróton római kori kelta településre bukkantak mun­katársaink, amely még az időszámításunk előtti I. szá­zadból származik. Ebben a kelta temetőben többszáz csontvázas és hamvasztásos sír található. Igen gazdag az embertani anyag. Az antropológusoknak a cson­tokon végzett vércsoport vizsgálat segítségével talán sikerül családokra, illetve nemzetségekre bontani a hatalmas csontvázanyagot.­­ A Szob melletti kiser­dőben még a II. világhábo­rú előtt felfedezték az ős­­kőkorszakbeli települést, mely az i. e. XIII—X. évez­redből való. Ennek az az egyik érdekessége — vette át a szót dr. Párducz Mi­hály, a Duna­kanyari régé­­­szeti munkák vezetője —, hogy az eddig túlnyomó­­részt barlangban talált ős­kőkori településekkel szem­ben nyíltszíni telep volt. Itt találták meg egyébként a környék első emberét, amely már fejlettebb volt a neandervölgyinél, azaz nyu­godtan nevezhetjük homo sapiensnek. Az év elején még úgy tervezték a kutatóintézet­ben, hogy hozzálátnak Má­ria királynő kincses gályái­nak felkutatásához. 1526- ban a török elől menekül­ve a Budai Kincstár anya­gát Pozsonyba akarták szál­lítani, de az valami szeren­csétlenség következtében sohasem juthatott el oda. Nos, az elsüllyedt gályát — lehet, hogy kettő van belő­lük — műszerrel keresik majd, de ez csak akkor le­hetséges, amikor alacsony a vízállás. Mindent egybevetve, munkájuk tehát van bőven régészeinknek, pedig csupán az idei munkaprogramnak egy töredékét soroltuk fel. Nincs kizárva az sem, hogy valami meglepetésszerű fel­fedezéshez jutnak, mert a föld méhe mindig tartogat újdonságot a régmúlt idők kutatóinak. K. L 5 Minden esetben kézre kerültek tavaly a súlyos bűncselekmények tettesei A megyei tanács leg­­utóbbi ülésén Szabó István alezredes, a Szolnok me­gyei Rendőrfőkapitányság vezetője beszámolt a megye közrendjéről, közbiztonsági helyzetéről. Bevezetőben elmondotta, hogy a rendőrség feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme, valamint az ál­lampolgári fegyelem és a szocialista együttélés szabó­védelmében új helyzet ala­kult ki megyénkben is a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, a közvagyon nö­vekedése folytán. Mindenesetre meg kell ál­lapítani, hogy a termelőszö­vetkezetek zömében általá­ban rend van. Egyes he­lyeken azonban, ahol­ nem­törődömség, hanyagság mu­tatkozik, jó alkalom és le­hetőség kínálkozik bűncse­lekmények elkövetésére. A hibák alapvető okai közül elsőnek a szervezetlenséget kell megemlíteni. Sokan még mindig nem ismerik fel a számvitel szerepét, je­lentőségét a társadalmi tu­lajdon védelmében. Némely helyen a központi admi­nisztráció nincs naprakész állapotban, pedig ha mind­ez szabályosam történik, vá­­laszt kaphatunk arra, ho­gyan őrizte meg a tsz a társadalmi tulajdont, ho­gyan teljesítették a tervet, gyarapították a közös va­gyont, milyen eredménnyel gazdálkodtak. Ezért olyan fontos a bizonylati fegye­lem körül helyenként ta­pasztalt lazaságok megszün­tetése. Tavaly és tavalyelőtt a leleplezett és felderített bűncselekmények kapcsán mintegy 2,5 millió forint té­rült vissza a rendőrség ré­vén népgazdaságunknak. A bűncsele­kmények közül el­sősorban a lopások, sik­kasztások száma emelke­dett, ezeknek harminchat százaléka a tsz-ekben for­dult elő; nem tipikus az ilyesmi, történtek is intéz­kedések, de e téren alapo­sabb ellenőrzésire van szük­ség. Csak néhány példát: a túrkevei Vörös Csillag Tsz traktorosa két hónap alatt 30 mázsa búzát és 10 mázsa árpát lopott, a Mezőtúri Tavaly 45,5 százalékkal csökkent a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett betöréses lopások száma, és kevesebb lett a magántu­lajdon elleni vétség is. A súlyos bűncselekmények tettesei minden esetben rendőrkézre kerültek, s eb­ben sokat segített a lakos­ság. Csökkent a testi­­ sér­tések száma is: az előfor­dult 252 eset zöme az ital miatt következett be, bün­tetett előéletű személyek részvételével. A kerékpár­lopások száma is alacso­nyabb az előző évekénél, de a helyzet még most sem kielégítő. Az érték­­megőrzők felállításával el­érték, hogy jóval kevesebb az öltözői lopás a strando­kon, uszodában. Segíteni kell a börtönből kiszabadult személyeknek, hogy megfelelő munkaal­kalomhoz jussanak. Ugyan­is a bűncselekmények ala­kulását nagyban befolyá­solja az a tény, hogy a börtönből szabadult sze­mélyek kapnak-e munkát. A cél az, hogy büntetésük letöltése után ne kerülje­nek hátrányos helyzetbe; lyannak betartás­ára irányu­ló nevelő tevékenység. Rendőri szerveinknek a me­gyében e feladatokat min­denkor a párt politikájának szellemében kell végrehaj­tania. A rendőrség az el­múlt években eredményes munkát végzett. Határozot­tan léptek fel a társadalmi tulajdon fosztogatói, a közrend háborítói ellen, munkájukat, a jogpolitikai elvek szerint végezve. Állami Gazdaságban „feke­te” beruházással, 77 ezer forintos költséggel sportpá­lyát építettek. A felületes­ség okozta 50 fejőstehén pusztulását Jászboldoghá­­zán.A kereskedelemben és közellátásban nem egyszer előfordult a vásárlók meg­károsítása, leltárhiány. Ezekkel kapcsolatban meg­állapítható, hogy a nem megfelelő ellenőrzés, a laza bizonylati fegyelem segí­tette elő e cselekményeket. Az egyik smsz-fel­vásárló például folyamatosan fik­tív felvásárlási jegyek kiál­lításával sikkasztott, egy TÜZÉP-telepen drágábban árulták a brikettet, keve­sebb szenet adtak az utal­ványokra. A felsoroltak fi­gyel­embevételével is meg­állapítható, hogy sokat fej­lődött megyénkben a szo­cialista kereskedelem, ja­vult az áruellátás, kulturál­­tabb a kiszolgálás. További javulás azonban csak akkor várható, ha az illetékes szerveik vezetői szigorítják az ellenőrzést. A mezőgazdaságig ipari termékekkel üzérkedők el­len gyakran kellet eljárást indítani. A szóban forgó személyek kihasználták az áruellátásban mutatkozó kieséseket, a divatcikkek­nél, cipőknél előadódó kis választékot. A rendőrség elve, törek­vése, hivatása, hogy egyet­len bűncselekmény se ma­radjon kiderítetlenül. Eh­hez azonban le kell győzni a közömbösséget, felelős­ségtudatot kell kialakítani a dolgozókban, hogy senki ne nézzen el egyetlen lo­pást, pazarlást sem. Egyes személyek külföldi utazásaikat használják fel csempészésre, üzletelésre. Ellenük természetesen bün­tető eljárás indul, és így lesz a jövőben is. Ezen a téren van még ten­nivaló, meg kell szüntetni az előítéleteket. A fiatalkorúak által elkövetett bűntettek száma 10 százalékkal keve­sebb volt 1964-ben, mint az előző esztendőben, de még mindig nem ritka, hogy 18 éven aluliak lo­pásba, italozásba kevered­nek. Itt kell megjegyez­nünk, hogy aki fiatalko­rúaknak szeszesitalt ad ki, az ellen szabálysértési el­járást indítanak. Sokat számít az iskolai tanuló bűnözésének előidé­zésében, ha családja er­kölcstelen, iszákos életmó­dot folytat, durván bán­nak vele, napirenden van­nak a veszekedések. Arra is lehet példát találni, hogy rendezett viszonyok között élő szülők elhanyagolják gyermekük nevelését, nem ellenőrzik, mit csinál, ho­vá megy, kikkel barátko­zik, stb) A káros jelensé­gekre az iskolában, munka­helyen is több figyelmet kell fordítani. Az elmúlt esztendőben hat fiatalkorúval szemben kellett eljárni tiltott határ­­átlépés kísérlete miatt, idén pedig már nyolc ilyen eset volt. Könnyelműségből, ka­landvágyból, a nyugaton vélt könnyű pénzszerzési lehetőségek miatt követték el meggondolatlan tettüket, s alkalmasint befolyásolta őket az otthon tapasztalt esetleges népi demokrácia­­ellenes megnyilvánulás is. A felnőttkorú bűnözés megelőzésének egyik leg­fontosabb feltétele a fiatal­kori bűnözés csökkentésére irányuló tevékenység. Közlekedés Jelentősen megnőtt ta­valy (és 1965. első felében tovább emelkedett) me­gyénkben a gépjárművek száma, korszerűbb az út­hálózat, 1964-ben a 7. sz. AKÖV 2 millióval több személyt és 600 ezer ton­nával több árut szállított. 1964-ben 20 259 baleset történt az országban, me­gyénkben ennek 2 száza­léka, míg a 700 halálos bal­esetből 34 volt Szolnok me­gyei. A legtöbb bajt a mo­torkerékpárosok okozták. Az elmúlt évben me­gyénkben 25 gyermekbal­eset történt, ebből 1 halá­los volt. Az eseteknek több mint felében a megsérült gyermek volt a felelős. “ Gondtalanul játszanak az utcán, felelőtlen szüleik által magukra hagyva, elég egy vigyázatlan lépés, és kész a szerencsétlenség. Ebben az esztendőben is csaknem 10 gyermekbal­eset történt már, különö­sebb javulás nincs tehát. A megelőzésért sokat te­hetnek a pedagógusok, szülők! A hivatalos és társadal­mi szervek sokirányú, átfo­gó intézkedései szüksége­sek a balesetek megelőzé­séhez, hiszen társadalmunk fejlődésének nem törvény­­szerű velejárója a közleke­dési balesetek számának ily mérvű emelkedése. A „Ve­zess baleset nélkül” — mozgalom eredményei biz­tatók, s jól működnek a balesetelhárítási tanácsok, közlekdési úttörőőrsök is. Szabó alezredes befeje­zésül hozzátette, hogy a rendőrség csak akkor tud eleget tenni a szocialista társadalmi tulajdon védel­mében reá váró kötelessé­gének, feladatainak, ha nem elégszik meg a­­ már elkö­vetett bűncselekmények tet­teseinek felderítésével, ha­nem fokozottan törekszik a bűntettek elkövetésének megelőzésére, megakadályo­zására. Lehetőség van arra, hogy a megelőzés ne csak rendőri, ügyészi és bírói feladat, hanem az állami és gazdasági szervek együt­tes törekvésének tárgya le­gyen, s közvetlen részt vállaljanak belőle a dolgo­zók is. A megyei tanács a je­lentést elfogadta. A társadalmi tulajdon jelentősen javult a közrend és a közbiztonság

Next