Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-04 / 103. szám

I­ilág proletárjai) egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEi pártbizottság és a megyei tanács lapja XVIí évfolyam, 103. szám, 4ra SO fillér 1967. május 4., csütörtök, A szakszervezeti mozgalom megfelel nagy társadalmi hivatásának If megkezdőd­ött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa Szerdán az építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. Több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi te­remben. Csaknem ötven országból hazánk­ba érkezett delegációk öt világrész dolgozói­nak üdvözletét hozták el a kongresszusra, ezenkívül öt nemzetközi szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhan­gúlag megválasztották a kongresszus elnök­ségét. Részt vett a tanácskozáson és az el­nökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársaság elnöki tanácsának elnöke, Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, és Biszku Béla, a központi bizottság titkára, a politikai bi­zottság tagjai. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munka­bizottsá­gokat, és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kong­resszuson választásra kerülő Szakszerveze­tek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttagokat nem választanak. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos tanácsá­nak beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szak­­szervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabá­lyának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak és a számvizsgáló bizottságának meg­választása. A kongresszus résztvevői írásban megkapták a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának jelentését a XX. kongresszus óta végzett munkáról, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa szám­vizsgáló bizottságának je­lentését, valamint a magyar szakszervezetek alapsza­bály módosításának és a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa határo­zatának tervezetét. Blaha Béla megnyitó be­széde után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszá­molóját. dalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen, ami vissza­húz. A referátum ezután há­rom kérdéscsoport elemzé­sére tért ki: (Folytatás a 3. oldalon) 4 Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója Gáspár Sándor referátuma Kongresszusunk összehí­vását megelőzően — a szak­­szervezeti demokrácia köve­telményeinek megfelelően a szervezett dolgozók demok­ratikusan megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szak­­szervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat. Újjáválasztották a iparági szakszervezetek területi bi­zottságait, és a szakszerve­zetek megyei tanácsait. A választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tiszt­ségviselőt választott meg, több mint egymillió szerve­zett munkás mondott véle­ményt a szakszervezetek négy éves tevékenységéről. A választásokra általában a szervezett dolgozók töme­ges megjelenése, érdeklődé­si aktivitása volt a jellem­ző — mondotta az előadó, majd megállapította: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkás­osztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megol­dásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vív­mányainak megvalósítása során gazdagodott a szak­­szervezetek egész tevékeny­sége, sokoldalúbbá vált, erősödött szocialista jelle­gük. A továbbiakban a har­madik ötéves terv, főbb cél­jait, előirányzatait ismer­tette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segít­sük és karoljuk fel, tá­mogassuk azt, ami a társa­ M­a: A szerkesztőség postájából Hartfűi ifik az élen Átadták a díjakat a legjobb export brigádoknak Tegnap délelőtt a Jászbe­rényi Hűtőgépgyárban ad­ták át az ifjúsági export brigádok 1966. évi megyei versenyében legjobb helye­zést elérő kollektíváknak az okleveleket és a díjakat. Az ünnepségen Péter Pi­roska ismertette a KISZ megyei végrehajtó bizottsá­gának döntését. E szerint a minisztériumi iparban a Tisza Cipőgyár 38/a műhe­lyének három ifjúsági ex­port brigádja együttes munka révén bizonyult a legjobbnak. Tavaly 21 mil­lió forint értékű árut gyár­tottak exportra, kiváló mi­nőséggel. Díjuk: oklevél és 2 ezer forint. A második helyen a Hű­tőgépgyár Hámán Kató if­júsági brigádja végzett. Kezük alól 5 millió forint értékű edény került ki az elmúlt évben, amit teljes egészében exportált a válla­lat. A brigád 10 ezer forint értékű anyagot takarított meg és egy bevezetett újí­tásának gazdasági eredmé­nye 40 ezer forint volt. Ju­talmul oklevelet és 1200 fo­rintot kaptak. A harmadik helyet a Ti­sza Cipőgyár 48-as műhe­lyének ifjúsági export bri­gádjai közösen szerezték meg. Az oklevél mellé 800 forint jutalmat érdemeltek ki. A szövetkezeti iparban a mezőtúri szőnyegszövő ntsz Csipes Ilona vezette ifjúsá­gi brigádja érte el a leg­jobb eredményt. Az első helyezettnek járó oklevélen kívül 1200 forintot is átve­hetett a brigádvezető. A KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága jó munkájuk elismeréseként oklevelet adományozott a Hűtőgép­gyárbeli Incze Ottó brigád­jának és a Tisza Cipőgyár 39/a műhely ifjúsági bri­gádjainak. Az oklevelet és a díjakat Száraz László, a KISZ me­gyei bizottságának titkára adta át a brigádvezetőknek. A tanács rohamcsapata A házilagos építőcsoport munkájáról tárgyalt a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága A vb határozatok végrehajtásáról tett intézkedé­sekről, a május hónapban tartandó tanácsülésről s a házilagos építőcsoport munkájáról tárgyalt tegnap délelőtt a Szolnok városi tanács végrehajtó bizott­sága. Tavaly több min­t tízmil­lió forint értékű munkát végeztek el. Megépítettek csaknem 18 ezer négyzet­­méter utat, 614 folyóméter csatornát, 7385 négyzetmé­ter járdát, aszfaltoztak 19 918 négyzetméter terüle­tet és koptatóréteg felhor­dást 11 456 négyzetméteren végeztek el Ezenkívül dol­goztak belsőségi vízelveze­téseken is. Itt 2000 folyó­méternél hosszabb zárt­­rendszerű csatornát és 14 000 folyóméternél hos­­­szabb nyíltrendszerű vízel­vezető árkot építettek. Mindezeken kívül egyéb feladatokat is megoldot­tak: nagy területen járdát raktak át, tereprendezést 72 000 négyzetméteren vé­geztek és a Tisza-ligetben 18 000 négyzetméter parkot építettek. Ebben az évben a cso­portnak mintegy nyolcmil­lió forint értékű munkát kell elvégeznie, olyat, amit a nagy vállalatok nem csi­nálnának meg, azok kis volu­mene miatt. Ebből a nyolc­millió forint értékből kell utakat felújítaniuk a Széchenyi, a Kulich Gyu­la, a Hullám, a Keskeny János, a Bartók Béla és a Dobó István utcákban. Járdát építeni több he­lyütt, például a Verseghy, a Vöröshadsereg, a Körö­s, a Martinovics utcák­ban. Aszfaltozniuk a Me­der utcát, a Rákóczi ut­cát. Dolgozniuk kell belsőségi vízelvezetéseknél, parképí­tésnél. Feladataik közé tar­tozik ezenkívül utcák fásí­tása, Tisza­ ligetben sétány építés, a játszóterekre já­tékok készítése és felszere­­lése, a piactéren útépítés és így tovább. Az idei feladataikból azonban úgyszólván sem­mit nem tudtak megvaló­sítani, mivel a csoport va­lamennyi munkása éjjel­nappal az ár- és belvízvé­dekezésnél dolgozott. Ezért külön dicséretben részesí­tették a csoport százötven dolgozóját a vb tagjai. Ugyanakkor többen hang­súlyozták: úgy dolgozik a csoport, mint a tanács ro­hamcsapata. Ahol gyors munkára van szükség, ott rájuk min­dig lehet számítani. A jelentés a továbbiakban a csoportnál dolgozó száz­ötven ember élet- és mun­kakörülményeiről számolt be. A vitában kitűnt: szük­séges, hogy a lakosság tár­sadalmi munkával segítse a csoport munkáját, hogy a tervezettnél több járda, út, csatorna épülhessen Szol­nokon. Az utcák lakóinak össze­fogásával lehetne építeni járdát úgy, hogy a cso­port csupán anyagot és megfelelő szakembereket biztosít az építkezéshez. A végrehajtó bizottság tagjai elfogadták a házila­gos építőcsoport munkájá­ról szóló jelentést. Az ülés végén különböző előterjesz­téseket tárgyaltak. Jó mezőt hozott a korai tavasz Korábban kihajtják a gulyát Negyven villanypásszor a menyében korábban tavaszodott az idén, s jó mezőt hozott a tavaszi idő a megye rét­jein, legelőin. Olyannyira, hogy a szokásosnál két hét­tel korábban kihajtottak az állatokat legelni. Április közepétől már terelgetik nyájaikat a juhászok. Hoz­závetőlegesen kétszázötven megyénkbeli juhász 200 ezer juhra vigyáz. E napokban 45 ezer szarvasmarhát is legelőre hajtanak a megye termelő­szövetkezeteiben. Ezenkívül mintegy ezer csikó hagyja el az istállót, s lesz a pusz­ta lakója nyárára. A gu­lyások egy részét azonban már leváltották a villany­pásztorok. A megyében 40 termelőszövetkezet alkal­mazza e nyáron a villany­­pásztoros legeltetési módot Szolnok megyében mint­egy 100 ezer hold legelő van. Mindegyikben, de kü­lönösen Kunmadarason, s a Hortobágyhoz tartozó Kecskéspusztán (ahol több Szolnok megyei termelőszö­vetkezet is érdekelt) igen jó a fűhozam. A termelő­­szövetkezetek egyébként példásan rendbe tették a mintalegelőket. A kisúj­szállási Búzakalász, a kar­cagi November 7 Tsz, a mezőtúri legeltetési bizott­ság, az öcsödi és a mester­­szállási szövetkezet legelő­jét bárki megnézheti, olyan szép. SZOMBATON DÉLELŐTT MEGINDULT A FORGALOM A SZAJOLI KÖZ­ÚTI FELÜLJÁRÓN

Next