Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
Vitás, preletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK ■ MA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁB XVIII. évfolyam, 121. szám. Ara SO fillér Demokrácia és felelősség a tsz-ekben A termelőszövetkezetek első országos kongresszusán többen is beszéltek arról, hogy miképpen lehetne még következetesebben érvényesíteni a demokráciát a termelőszövetkezetekben hogy egyidejűleg erősödjék a szervezettség, a fegyelem és a tagok felelősségérzete is a közös gazdaság fejlesztéséért. Teljes volt az egyetértés abban, hogy demokratizmus nélkül el sem képzelhető egészséges szövetkezeti élet, de a gyakorlati módszereket illetően már sokszínűek voltak az elképzelések. Egyik-másik felszólalásból olyan fenntartás és aggodalom csendült ki, amelyekkel számos szövetkezetben találkozhatunk; nagyon nehéz, s talán nem is lehet az egyre növekvő szakmai követelményeket és a nagyüzemi fegyelmet összeegyeztetni a termelőszövetkezeti demokráciával. Kár volna szó nélkül hagyni az ilyen nézeteket, vagy azzal elintézni, hogy tévesek, helytelenek. Száz és száz termelőszövetkezet példája inkább arra serkent, hogy vázoljuk, hogyan tudták éppen a legjobb tsz-ekben összeegyeztetni a demokráciát a személyes felelősséggel. Akiknek sikerült ezt elérniük, azok abból indultak ki, hogy a tagok a szövetkezet gazdái, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket. Ők, és csak ők rendelkezhetnek a szövetkezet vagyonával, ki kell tehát kérni a véleményüket a tsz-t érintő minden lényeges kérdésről. A tagok joggal követelik meg, hogy a vezetőség rendszeresen tájékoztassa őket a szövetkezet helyzetéről és felelősséggel adjon számot nekik minden intézkedéséről, tevékenységéről.A tesz-ekre vonatkozó minden eddigi jogszabály és alapszabály hangsúlyozta: a tsz-tagoknak nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is. Jogokra csak az tarthat igényt, és olyan mértékben, aki s amilyen mértékben teljesíti kötelezettségeit. Ezek a kötelezettségek elsősorban a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, arra, hogy minden tag erejéhez a térten vegye ki részét a közös munkából. Az együttes elhatározásokból adódó feladatok lelkiismeretes ellátása mellett azonban kiterjed a kötelezettség, a felelősség a közös vagyon védelmére, és a szövetkezet egész működéséért viselt felelősségre is. Azok a tagok, akik elhanyagolják feladataikat, kárt okoznak a termelőszövetkezetnek, é s különkülön minden olyan tagtársuknak is, aki emberül helytáll. Több termelőszövetkezetben meghonosították már, hogy a vezetőség minden taggal részletesen megállapodik, milyen munkaterületen, mit vállalt a tsz-tag s ha teljesíti, amit vállalt, akkor milyen részesedés illeti meg. Ez a módszer azért jó, mert nemcsak a közös gazdaságban adódó munkák biztonságos elvégzéséhez járul hozzá, hanem azt is elősegíti, hogy a tagok részesedése, jövedelme biztonságos legyen. Agrármérnökök és más szakemberek szóváteszik, hogy az utasítást nem lehet kiküszöbölni a termelőszövetkezeti gazdálkodásból. Mondják azt is, hogy minél korszerűbb, minél fejlettebb lesz a termelés, annál szigorúbban kell venni a munkaszervezést, a fegyelmet. Márpedig ki más tudná megmondani — olykor szinte óránként változó körülmények között — hogy mit, mikor és hogyan kell elvégezni, ha nem a hozzáértő szakember. Elképzelhetetlen tehát, hogy az agronómus, az állattenyésztő, a brigádvezető vagy a többi szakember intézkedéseit, utasításait vitatgatni kezdjék munka előtt, vagy közben visszájára fordulna a legjobb szándék is, ha a demokráciát bárhol is ilyen kezdetleges módon fognák fel. Úgy van rendjén, ha a közgyűlés megbízza a vezetőséget: pontosan dolgozza ki minden szakember, irányító beosztású tag, vagy alkalmazott munkakörét A szakemberek teljes joggal intézkedhetnek, utasításokat adhatnak saját hatáskörükben és természetesen felelősséggel is tartoznak azért, amit tesznek, elrendelnek. Az a helyes, ha az úgynevezett operatív vezetési feladatok, a gazdasági irányítás a szakemberekhez tartozik. Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy a termelőszövetkezet minden tisztségviselője a tagságtól, a közgyűléstől, vagy a vezetőségtől kapta megbízatását, tehát annak is felel. Gyakran hangoztatják azt az igazságot, hogy a termelőszövetkezet nemcsak gazdálkodási egység, hanem társadalmi közösség is. Olyan közösség, amelynek van ereje és lehetősége arra, hogy érvényesítse a munkában és a magatartásban joggal megkövetelhető erkölcsi normákat. Nemcsak a hatáskörök szabályozásával, fegyelmi döntésekkel,s más hasonló módon hanem elsősorban egészséges közszellem kialakításával. Azzal, hogy lehetetlenné teszik mindazoknak a boldogulását, érvényesülését, akik nem becsületes munkával, nem lelkiismeretes kötelességteljesítéssel igyekeznek jövedelemre szert tenni. incs az országban egyetlen olyan termelőszövetkezet sem, ahol a tagság túlnyomó többsége ne támogatna minden olyan törekvést, amely azt az elvet igyekszik a gyakorlatban valóra váltani, hogy mindenki a végzett munkája szerint boldoguljon G. r. Köszönet a baráti fogadtatásért Elutazott megyénkből az észt delegáció Tegnap délelőtt a menetrend szerinti gyorsvonattal elutazott Szolnokról a megyénkben látogatóban járt észt küldöttség. A vendégek nyolc napot töltöttek nálunk. A vasútállomáson búcsúztatásukra megjelentek: Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, valamint a megye több közéleti személyisége. Búcsúzáskor a delegáció két tagja nyilatkozatot adott munkatársunknak e látogatás alkalmával szerzett tapasztalatairól Urve Elymi, a tallinni központi kerületi tanács vb elnökhelyettese elmondotta: — Naffy hatást tett rám a magyarok vendégszeretete, a táj, a természet szépsége. Rövid itt tartózkodásunk alatt úgy érzem barátokra leltünk. — Különösen örültem a Kassai úti iskolában tett látogatásunknak. Munkakörömnél fogim én az iskolákkal, a kereskedelemmel, a vendéglátóiparral foglalkozom, mint vb elnökhelyettes. Talán érthető, ha elsősorban az iskolai oktatómunka érdekelt és a magyarországi kereskedelem helyzete. — Milyen benyomásokkal távozik? — Nagyon tetszik, hogy önöknél a különböző éttermeket osztályokba sorolják, s az ellátás minősége ettől függ. Nálunk mindenhol egyformák az árak, s ez nem ösztönöz eléggé a jobb, a korszerűbb vendéglátásra. Hazatérésem után ezt szeretném javasolni bevezetésre. Tetszett az üzletek bő áruválasztéka. Az, hogy a kiszolgálók kedvesek udvariasak. Nikolaj Johanson, a tallinni városi pártbizottság titkára nyilatkozatában kifejtette: utazásuk célja az volt, hogy a Szolnok megye és Tallinn város közötti együttműködés alapján megismerjék közelebbről a párt, a tanácsi munkát, kicserélhessék tapasztalataikat. Sajnos kevés volt az idő arra, hogy a konkrét munkaterületeket alaposabban tanulmányozhassák. Arra a kérdésre, milyen területeken tartaná hasznosnak a továbbiakban a konkrét együttműködést, a következőket válaszolta: — Vannak hasonló jellegű üzemeink. — Ilyenek a vegyiművek, a bútorgyár, a cipőgyár. Jó lenne ezek között rendszeressé tenni a szakemberek találkozását. Bár nem vagyok cipőipari szakember, de nagyon tetszett hogy Martfűn milyen okosan hasznosítják a hulladékbőröket, milyen tetszetős cipőket készítenek ezekből. Szerintem konkrét területek tanulmányozására feltétlenül szükség van, mert így tanulhatunk egymástól. Úgyszintén megragadt a figyelmem, hogy a szolnoki papírgyárban bár nagy hőségben kell dolgozniuk a munkásoknak, ez mégsem kerül nagy megerőltetésükbe, mert a munkahelyek korszerűek, világosak. És meg lehetne találni a konkrét együttműködés területét kulturális vonatkozásban is, így például a népművészetben kölcsönös kiállítások rendezésével, hogy népeink még jobban megismerhessék egymást. — Látogatásaik alkalmával a különböző helyeken gyakran szóba került, hogy bővíteni kellene a turistaforgalmat Magyarország és Szovjet-Észtország között. — Igen, ez a véleményem. Tőlünk 1965 óta naponta járhajó Helsinkibe és vissza. Érthető, hogy így csupán tavaly húszezer finn turista járt városunkban. Sajnos, Magyarországról még nem jöttek ilyen sokan hozzánk, igaz önöktől jóval messzebbre is vagyunk. Véleményem az, hogy nekünk a szocilista országokkal, s elsősorban Szolnok megyével kell erősítenünk idegenforgalmunkat. A delegáció valamennyi tagja a búcsúzáskor hangsúlyozta: jól érezték magukat nálunk, bárhol jártak üzemekben, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, mindenütt őszinte barátokra találtak, kedves vendégként fogadták őket. Különösen tetszett nekik, hogy a gazdaságvezetők nemcsak munkasikereikről, eredményeikről számoltak be, hanem szóltak gondjaikról, napi problémájukról is. Megkértek bennünket, hogy lapunkon keresztül mondjunk köszönetet nevükben e szíves, baráti fogadtatásért. V. V. 1961. június 1., csütörtök. Nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági szakmák iránt A törökszentmiklósi járás idei tapasztalatai arra engednek következteteni, hogy nagyobb lett a becsülete a mezőgazdasági szakmáknak. A járási tanács mezőgazdasági osztálya ötven fős keretet kapott a tanulók szerződtetésére. Tie hetvenhárman jelentkeztek és kötöttek szerződést, közülük kilencen az állami gazdaságokban, a többiek a termelőszövetkezetekben dolgoznak. Több éves tapasztalat, hogy a fiúk a gépes szakmákban szívesen dolgoznak, s ezekben keresnek elhelyezési lehetőséget. Bizonyos fokig most is így van ez. A három gépes szakmában (öntözéses növénytermelő gépész, növényvédő gépész és növénytermelő gépész) huszonöt fiatal szerződött le. De az állattenyésztés is előretört. Meglepő, hogy a jelentkezettek közül hétnek 4-es, vagy ennél is jobb a tanulmányi eredménye. A többiek közül negyvenkettőnek 3-as és 4-es között van a tanulmányi átlaga. Bukásra álló fiatalokat nem fogadnak el szakmunkás tanulónak Szüntessék meg a kereskedelem szél »főit Az IKV legyen a beruházó jogutóda íjjpi A salak nem a víz efolyóba való ;itp: Egy év alatt 330 millió forintot költöttek a szolnokiak ipareikkre Ülésesen a szolnoki városi tanács vb A tanácsi vállalatok társadalmi tulajdon védelmét, a munkaverseny eredményeit, a megyeszékhely áruellátását tárgyalta a szolnoki városi tanács vb tegnapi ülésén. Tóth András, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője arról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy az ingatlankezelő, a fürdő és a kertészeti vállalatnál az utóbbi évekhez viszonyítva javult a társadalmi tulajdon védelme. Javult, de nem hibamentes. Erről beszéltek a végrehajtó bizottság tagjai is, akik többek között helytelenítették, hogy az IKV olyan épületeket is átvesz, amelyeknél már másnap szemmel látható az állagromlás. Ezzel kapcsolatosan hasznosnak tartaná a végrehajtó bizottság, ha a műszaki átadás után a beruházót megillető jogot átadnák az IKV-nak. Ezzel lerövidíthetnék a hibák kijavításának idejét, s a vállalat közvetlen szorgalmazhatná a hibajegyzőkönybe foglaltak betartását. A végrehajtó bizottság tagjainak véleménye, hosz többet kellene ellenőriznie az IKV-nak a lakások rendeltetésszerű használatát, a karbantartási kötelezettségek végrehajtását is. Tapasztalat ugyanis, hogy egyes lakók a salakot, a szemetet és egyéb hulladékot a WC-kagylókba, vagy a lefolyókba öntik, s ezzel dugulást okoznak. Az emberek igyekeznek lakásukat rendben tartani, vigyáznak rá, s erre nevelik gyermekeiket is, de a lakáson kívüli dolgokkal, tárgyakkal már kevésbé törődnek-Nem figyelnek fel a lépcsőházak garázdálkodóira. A vállalatnak ezekkel szemben szigorúbban kell eljárnia, összehasonlíthatatlanul kevesebb a baj a fürdő és a kertészeti vállalatnál. E két helyen az elmúlt évben egyetlen fegyelmi felelősségrevonás sem volt társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétség miatt. A munkaversennyel kapcsolabban a jelentés megemlítette, hogy mindhárom vállalatnál versenyt kezdeményeztek a IX. kongresszus tiszteletére. Az IKV- nál valamennyi központi dolgozó tett egyéni vagy kollektív felajánlást, összességében több mint 1>0 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését, anyagmegtakarítását vállalták. Egy új brigád is alakult, amelynek tagjai e szocialista cím elnyerését tűzték ki célul. Ezután került sor a megyeszékhely iparcikkel való ellátásáról szóló jelentés megtárgyalására. Több évre visszamenően tájékoztatták a vb tagjait a megyeszékhely lakóinak áruvásárlásáról, az áruforgalom alakulásáról. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 29 egységében tavaly csaknem 330 millió forint értékű árut adtak el. Ez 40 millió forinttal több, mint 1960-ban volt- Az eredmények ismertetése mellett a jelentésben szó volt az áruellátás hibáiról is. Több olyan cikket felsoroltak, amelynek hiányáért részben a vállalat is felelős. A hiánycikklista szűkítésére a vállalat megtette az intézkedést, s már ez év első negyedében több mint 14 millió forint értékű árut szereztek be más megyéből, illetve a helyi árualapból. A vitában a végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek a jelentésben foglaltakkal, s személyes tapasztalataikkal támasztották alá annak valódiságát. Elmondották viszont azt is, hogy nagyon sok semmiségnek tűnő apró cikkből van hiány, ami bosszúságot okoz a lakosságnak. Ezek beszerzése érdekében a vállalatnak az eddigieknél többet kell tennie, s arra kérte a végrehajtó bizottság a jelenlévő vezetőket, hogy szüntessék meg a kereskedelemnek ezeket a szeplőit.