Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XIX. évfolyam, 113. szám. Ara: 70 fillér Megérkezett hazánkba a lengyel párt- és kormányküldöttség Szeretettel várt kedves Vendégeket fogadott szerdáin, tt magyar főváros; Budapest­re érkezett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányá­nak küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és­ a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány meghí­vására hivatalos baráti lá­­­­togatást tesz hazánkban. A küldöttséget Wladyslaw­ Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Boleslaw Jaszczuk, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Józef Winiewicz, a kül­ügyminisztérium vezetője, Kazimierz Olszewska, a kül­földi Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság első elnök­­helyettese és Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. (Folytatás a 2-ik oldalon) A lengyel párt- és kormányküldöttség fogadtatása a Ferihegyi repülőtéren. Gomul­­­ka és Cyrankiewicz Kádár János kíséretében elvonul a várakozók sorfala előtt Épül az iparvágány • Vasútépítő gépek az ország minden részéből Júliusban már javítanak Az embléma is ott van Ez az új neve az egykori Építési készU Gép?ei?p Főnök- Jászkiséri gépjavító álló­­ség Jászkiséri Üzemegysége. másnak. Hat igazgatóságnak Az üzemben, amelyet az idén és jövőre jelentősen bővítenék, hamarosan az ország hat vasúti igazgató­ságán alkalmazott építő­gé­peket javítják. Rostáló, alá­verő, markológépeket, toló­pados Sz—100-asokat, kotró­kat, pályakocsikat fogadnak „gyógykezelésre”.­­ Későb­bi tervek szerint pedig va­lószínű, hogy motor főjaví­tásra is berendezkednek. Áprilisban megkezdték a gépek fogadását, kezelését és mozgatását biztosító ki­térő és tároló iparvágányok építését és mintegy 3 kilo­méternyit fektetnek le az üzem területén. Amint jú­liusban ez a munka befeje­ződik, a nagy, háromhajós műhelyben megkezdik az alávetőgépek javítását. Ezt követően hamarosan sor kerül a 100x35 méteres alapterületű új műhely épí­tésére is. Majd pedig 60 méter hosszúságú raktárt és 400 személyes öltözőt kap az üzem. Várják a szomszédokat Az üzemben foglalkozta­tottak száma is hamarosan kétszerese lesz a mai két­százhatvannak. A jászkiséri­­ek érdeklődése mellett a környező hat községből el­járó szakemberek hazatele­pülésére is számítanak. Az év első felében így már 30 ezer, a második felében pedig mintegy 80 ezer mun­kaórát töltenek vasútépítő­gépek javításával a csak­nem 50 millió forintos költ­séggel kialakítandó új, jász­sági üzemben* Országos aszály­csúcs Tiszafüreden és Jász­berényben A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium­szakemberei 62 évre vissza­menően összegezték a gaz­dasági évek csapadéki hoza­­mainak­ alakulását. A grafi­kon nagyon változatosan ível, a görbe feltűnően hul­lámzik, de már első ráné­zésre is lemérhető, ami a téli félév csapadékmennyi­ségét illeti, az idén feltű­nően rosszul állunk. Eddig 163 milliméter szol­gálta a „vízellátást”.­­ Az összesítésben szereplő 52 ál­lomáson az évi átlag a fel­mért időszakban 256 milli­méter volt, tehát ehhez ké­pest az idén május első napjaiig csaknem 100 mil­liméteres a hiány. Néhány vidéken különö­sen mostoha körülmények között vegetál a növényzet. A tiszafüredi állomás pél­dául a szokásos 228 millimé­teres átlaggal szemben mind­össze 130 millimétert je­lenthetett, Jászberényben pedig 217 helyett 123 milli­méteres értéket mértek. Az összehasonlító vizsgá­latból is kitűnik: az idén az évszázados átlaghoz mérve rendkívül kedvezőtlen a helyzet, ami a gabonák, ku­koricák, kerti kultúrák stb. fejlettségi fokán sajnos igen könnyen, szemmel is le­mérhető. 1968. május 16., csütörtök. Itt vevők és régiek Megújuló érdeklődés a kisújszállási játékáruk iránt A kisújszállási Faipari Vál­lalatnak az új gazdasági mec­hanizmus bevezetését követő hetekben a külkereskedelmi cégek nem adtak megrende­lést. Pedig a bevált exportcik­kek évek óta biztos üzletet, tavaly mintegy 2 millió forint bevételt jelentettek. A vállalat vezetői tehát új vevők után néztek. Aki keres, az talál — tartja a mondás. A Hungarofruct 20 millió forintos üzletet ajánlott gyümölcsös ládák gyártá­sára. Ebből jelentős tétel számítha­tó közvetett exportnak. A szerződés létrejött. A faipari vállalat 1968-ra 25 millió forint árbevételt ter­vezett. A kapacitás fennmara­dó hányadát (5 millió forint) a belkereskedelem kötötte le, zömben tömegcikkeket ren­delve. A cég a január-febru­ári örvényből gazdasági érte­lemben partra jutott. Ám a dolgozókat az is érde­kelte, miért vesztette el üze­mük a játékpiacot. Miért? A vevők magas minőségi követelményeit a megszabott áron a vállalat nem tudta teljesíteni. Emelkedett a fa alapanyagok és a játékgyártásban haszná­latos segédanyagok ára. A külföldi cégek viszont csak a régi árszínvonalon voltak haj­landók vásárolni. A vállalat lényegében versenyképtelenné vált. A feladat tehát adott, új kollekciót, versenyképes ára­kat és jó minőséget kell pro­dukálni. A műszaki fejlesztési tervük alapgondolatait ezekre építették. Bő választékban új játékokat terveznek, amelyek­nek árajánlatai kedvezőek lesznek a vevőknek. A minőség javításának út­ját a technológia tökélete­sítésében jelölték meg. Fokozzák a célgépesítést a já­tékgyártásban nagyobb teret szánnak a sablonok alkalma­zásának. Új, a termelékeny­séget növelő eljárásokat dol­goznak ki... Sorolhatnánk még tovább is. A műhelyekben is lecsilla­podtak már a kedélyek. Az átprofilírozás miatt nem csökkent a dolgozók kere­sete. Ismét a bizalom légköre ural­kodik, senki sem tart a jövő­től, ettől az évtől már semmi esetre sem. A kül- és belkereskedelem megújuló érdeklődése, az üz­leti lehetőségek megcsillanása, a vállalat stabil helyzete megnyugtatta a kollektívát. A piac teremtette konfliktu­sokat maga a piac, a kereslet oldotta fel. F. P. Némileg javultak a körülmények, jobb a gondosói munka Új szociális otthonra lenne szükség Tegnapi ülésén a végre­hajtó bizottság a vb elnöke jelentésének megvitatása után önálló napirendként tárgyalta a szociális otthon munkáját. A szolnoki szociális otthon az 1925-ben épült szegényház helyiségeiben található, amely 1948-ban került álla­mi kezelésbe. Ekkor az in­tézetnek nyolc lakószobája volt, amelyből kettő 20—20 ágyas. A szobák felszereltsé­ge is nagyon minimális volt, hiányoztak a szükséges szo­ciális helyiségek. Jelenleg kilencven idős embert ápolnak, gondoz­nak a szociális otthonban, amelynek fejlesztésére az utóbbi években sokat költöt­tek. A zsúfoltság enyhítésé­re szolgált az emeletráépí­tés, amelyet 1959-ben fejez­tek be. Ezzel lehetővé vált az egyik 20 ágyas szoba fel­számolása, illetve abból egy 6 ágyas szoba és egy ruha­raktár kialakítása. 2 év múl­va a földszinten hozzátol­­dással újabb két betegszo­bát építettek, valamint für­dőszobát és két WC-t. Ek­kor számolták fel a másik 20 ágyas szobát is s a gon­dozottak részére ebédlőt lé­tesítettek, valamint a dolgo­zók részére is a folyosórész elfalazásával nyertek egy kisebb ebédlőhelyiséget. Az épület további bővíté­sére nincs lehetőség, s a betegek elhelyezése a zsú­foltság miatt nem felel meg a kötelező higiénikus normáknak. A gondozottak ruha- és ágynemű ellátására, vala­mint a szórakozási lehetősé­gekre is sok gondot fordítot­tak az utóbbi években. Az utóbbi célt szolgálja a nagy­­képernyős televízió, egy rá­dió tíz hangszóróval, vala­mint az 567 kötetes könyvtár is. Különböző napilapok, ké­pes folyóiratok is járnak az otthonba. Színházbérletet is vásárolnak a gondozottak ré­szére, valamint évenként egy alkalommal egésznapos au­tóbuszkirándulást szervez­nek. Nemcsak a zsúfoltság, ha­nem a dolgozók munkakörül­ményeinek javítása is sok gondot okoz. A problémák végső meg­oldását csak egy új szociá­lis otthon tenné lehetővé. A végrehajtó bizottság an­nak elismerése mellett, hogy az otthon vezetője, a dol­gozó kollektíva az adott kö­rülmények között jól ellátja feladatát, állást foglalt ab­ban, hogy szükséges az új szociális otthon létesítése. A városi tanács szakigazga­tási szerve ez év végéig megvizsgálja ennek mi­kéntjét. Biztosítja a helyet az új otthon számára, s a negyedik ötéves terv össze­állításánál a felsőbb szervek­hez felterjesztik ezt az igényt. Az ország második legjobbja Új üzemházat épít a tiszafüredi háziipari szövetkezet Az országban összesen 74 háziipari szövetkezet műkö­dik. A közöttük zajló mun­kaversenyben a tiszafüredi kosárfonó szövetkezet tava­lyi eredményeivel a máso­dik legjobb lett. Évi terme­lésük meghaladta az öt mil­lió forintot és ebből 3,1 millió forint értékű volt az exportra kerülő termék. A szövetkezet az idén to­vább fejlődik. Jobbak, kor­szerűbbek lesznek a munka­­feltételek, 2,5 millió forin­tos költséggel ugyanis új üzemházat építenek. Ezek­kel a lehetőségekkel szá­molva idén már 7,5 millió forint termelési értéket ter­veztek. A szakmunkás után­pótlás biztosítására 16 má­sod- és 14 elsőéves ipari tanulót foglalkoztatnak. Gondos női kezek válogatják, tisztogatják, gondozzák a zsenge karalábét. Március elején indították útnak a Szolnoki Állami Gazdaság tiszavárkonyi kertészetéből az eiső primőr rakományt. Azóta is folyamatosan szállítják áruikat Szolnokra és a fővárosba. — NZs —

Next