Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
\ B? VILÁG PROLETARIA1, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint mája»i„csatárak. ~JjBEBflEBB13EEENISB0B3ESEEB8^Bii3CÍ^^^^^B§yK5E3E II^BffiEEES5B3BB Egyesüljetek, világ proletárjai! Ti világ proletárjai, egyesüljetek! — Több mint százesztendős már a jelszó, s ma is felhangzik minden világrészen, a május 1-i seregszemléken. Mégis, megváltozott a világ, indokolt és idejénvaló újra kérdezni: mit jelent ma ez a történelmi csatakiáltás a mai proletáriátusnak, a mi számunkra? A kérdést azzal kezdhetjük — hiszen akadnak, akik ezt is tagadják — vannak-e egyáltalán még proletárok? Elnyomottak, kizsákmányoltak, kiszolgáltatottak vannak a világon tíz- és százmilliószámra: proletárok ők. Munkából, alkotásból szabadon és békében élni akarók, uralkodó osztállyá szerveződő és a még urak uralma alatt élő proletárok, akiket egyaránt háborúval fenyeget a tőkés világ-érdekszövetség, s azok, akiket szegénység, elmaradottság, apáitól örökölt történelmi körülmények börtöne választ még el, akadályoz a szabadságban élésben — vannak százmilliószámra — proletárok ők is. A szó értelme, tartalma az idők folyamán változott, de lényege, funkciója, — hogy ők az emberiség többsége, ők építik munkájukkal, tudásukkal, mindennap újra és újra az anyagi világot, ők teremtik a holnapot, amelyben mi és gyrmekeink is élni fogunk, s hogy ezt még mindig nem tehetik biztonságban és szabadságban ezen a földgolyón — ez nem változott az utolsó negyedszázadban sem. A proletárok hadserege megváltozott összetételében és megnőtt létszámában. A modern élet megköveteli a szolgáltatások fejlesztését, mindenütt, sokkal többen dolgoznak most a szolgáltató iparágakban, mint ezelőtt, s ezeket részben alkalmazottaknak minősíthetjük, de proletárok ők is. Egyre kevesebb munkáskéz kell a modern mezőgazdaságban: proletárok lesznek parasztokból is. Közvetlen termelőerővé vált a tudomány, s tudósok, szakemberek, akik döntő szerepet játszanak egy-egy ország, az egész világ fejlődésében, a békés- és a haditechnika fejlesztésében — nem tőkések, hanem bérből, fizetésből élők óriási többségükben. Proletárok? A szó régi értelmében nem. De ők is a dolgozók tömegéhez tartoznak, akár tudják és vállalják ezt, akár nem; odaköti őket a társadalmi termelésben elfoglalt helyük, érdekeik — és jövőjük is. A májusi seregszemlén — ha szó szerint vesszük a szót — a proletároknak és szövetségeseiknek minden eddiginél nagyobb seregére tekinthetünk szét a világban. Milyen ma a világproletáriátus helyzete? Jobb, mint ezelőtt volt — ha anyagi életkörülményeit tekintjük. Mióta létezik a Szovjetunió, van szocialista világrendszer, a tőkések is mindent megtesznek, hogy „tompítsák az osztályharc élét”. Lehetetlen úgy bánniok a dolgozó tömegekkel, akiknek választásuk van, akik egy másik társadalmi rendszert is látnak maguk előtt, mint régen, amikor mindenütt a tőke volt az úr. Persze, nemcsak erről van szó. A társadalmi forradalmat a termelőerők fejlődése kényszeríti ki, amely nem tűri a régi termelési, hatalmi, emberek és országok közti viszonyokat. A tőkének szüksége van belső piacra, hogy a megnövekedett termelési kapacitás termékeit elhelyezhesse. Nagyobb bérrel, hitelakciókkal, reklámmal igyekszik erősíteni az elhelyezési lehetőséget, a piacot saját országában és világszerte. Mégis, úgy él a világ, olyan vissza-visszatérő feszültséghullámok közepette, olyan atomfenyegetés árnyékában, olyan egyenlőtlenségek között, amelyek világrészek, népek milliárdjai közt feszülnek a harmadik világban és a fejlett ipari országok között, hogy mindinkább nyilvánvaló: nem lehet sokáig a régi módon élnie. És az új életviszonyok, az új együttélési formák keresése, a népek és egyének egymáshoz való viszonyának elrendezése kétségtelenül a nagy nemzetközi egységberendeződés, a termelés és elosztás társadalmasítása, a közös erőfeszítések, közös védelem, a nagyobb szabadság, a nagyobb demokrácia , a szocializmus felé halad. S itt érkeztünk el oda, hogy milyen a mai proletáriátus, a dolgozók megnövekedett hadseregének tudata a világról, önmagáról, élete, sorsa, békéje és harca perspektíváiról? E tekintetben a helyzet ellentmondásos, sőt zűrzavaros; mindenképpen átmeneti, kialakulatlan. A proletáriátus különböző osztagai közös vágyakat és célokat táplálnak, még sincs közöttük egység. Magán a szocialista világrendszeren belül is szembekerültek egymással országok, mint a legszomorúbb példa, Kína esete is mutatja. Olyan időszakban történik ez, amikor a tőkések a legmodernebb technika kifejlesztésének roppant költséges feladata megoldására, a nagy szériákban való termelés elkerülhetetlen szükségessége és a piac kitágítása érdekében nemzetek fölötti szervezeteket hoznak létre. A tőke internacionalizáltabb, mint bármikor ezelőtt. Ez érthető is; annak megóvására, ami van, annak konzerválására, ami volt, könnyebb szövetkezni, mint kivívni valami újat, még sosem voltat, még nem birtokoltat. És talán éppen ezért, ebben az időszakban a világproletáriátus egysége még alapvető kívánnivalókat mutat, nem éri el a követelmények szintjét. Erősebb ma még az egység abban, hogy mit nem akar, mire nem hajlandó az egyes országok proletáriátusa, mint abban, hogy milyen közös akciókra vállalkozik. Proletárok millióiban alakult ki a félrevezető tőkés propaganda hatására hamis tudat a saját helyzetéről, elégedetlensége okairól, problémái megoldásának útjairól és lehetőségeiről. Van — például az Egyesült Államokban — olyan proletár-réteg, amelynek számára a szabadságért, emberi életért folytatott harc faji összecsapás formáját ölti, a „fekete hatalom” és a „fehér hatalmasságok” között. Egész világrészeken még csak most alakulnak népek nemzetekké, most folyik a modern társadalmi osztályok kialakulása, másutt mesterségesen próbálják elködösíteni az osztályhatárokat és érdekeket: a világ egy átmeneti korszak tudatzavaraiban is szenved. Pedig egyre határozottabban alakul ki az emberiség fejlődésének két fővonala: a békét, emberi életet, a modern termelőerőkkel való virágzó együttélést a tömegek számára, minden nép számára biztosító szocialista törekvések fővonala — és a mindig új tartalékokat harcba vető, hatalmas — de alap-ellentmondásait megoldani nem, csak elodázni képes — imperializmus világuralmi törekvéseinek fővonala. Ezek közt folyik a harc, akár akarjuk, akár nem! Ebben a harcban dől el az emberiség jövő sorsa. Erre a harcra kell felsorakoznia a világ proletáriátusának. Az atomegyensúly korszakában ennek a harcnak nincsenek — és reméljük, nem lesznek — drámai, világktasztrófát előidéző fordulatai. Olyan módon, olyan körülmények közt kell ma a szocialista forradalomért harcolni, amikor a világ legtöbb részén nincs közvetlen forradalmi helyzet. Mégis: ilyen korban is van forradalmi és opportunista, szocialista és reakciós megoldása a problémáknak, a kérdések eldöntésének, vagy a döntések akár évekre, évtizedekre elhúzódó előkészítésének is. Ebben a korszakban, ami veszélyekkel terhes, de az ember előtt végtelen távlatokat nyitó világunkban, ha másként is, mint egy évszázaddal ezelőtt, de változatlan a történelem parancsa: Világ proletárjai, egyesüljetek! Üdvözlő táviratok MSZMP SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA CSÁKI ISTVÁN ELVTÁRSNAK, FODOR MIHÁLY ELVTÁRSNAK , VAJNO VJALJÁSZ ELVTÁRSNAK, A TALLINNI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁNAK, JOHANNESZ UNDUSZK ELVTÁRSNAK, A TALLINNI VÁROSI TANÁCS VB-ELNÖKÉNEK Kedves Elvtársak! Forró elvtársi üdvözletünket, küldjük önöknek, tallinni elvtársainknak, Tallinn város dolgozóinak, a munkás testvériség nagy ünnepe. Május elseje alkalmából. Tiszta szívből kívánunk Önöknek, a testvérváros lakosságának, szovjet barátainknak újabb kimagasló sikereket a kommunizmus építésében, a békéért, az emberiség boldog jövőjéért vívott nemes küzdelmükben. Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára Fodor Mihály, ... a Szolnok megyei tanács vb-elnöke Kedves Elvtársak! A munkásság nagy nemzetközi ünnepe Május elseje alkalmából a tallinni városi pártbizottság és tanács, valamint Tallinn dolgozói nevében szívből köszöntjük Önöket és Szolnok megye dolgozóit. Kívánjuk, hogy az új, kommunista társadalom építésében, a békéért vívott harcban, a nemzetközi munkásság és a kommunista mozgalom egységéért folytatott küzdelmükben újabb sikereket érjenek el. Vajno Vjaljasz, a városi pártbizottság első titkára, Johannesz Unduszk a városi tanács vb-elnöke Beregovoj űrhajós „hangos" május elsejei üdvözlete Georgij Beregovoj űrhajós pilóta, a Szovjetunió kétszeres Hőse. Május elseje, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepe alkalmából magnetofonszalagon „hangos” üdvözletet küldött Szolnok megye lakosságának. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója szerdán, este az ünnep előestéjén sugározta a szovjet hős meleghangú szavait. Nyilatkozatában többek között elmondotta: a Románia területén folytatott hadműveletek után repülős alakulatával Magyarország felett harcolt a német fasiszta hódítók ellen. Debrecen, Szolnok, Nádudvar repülőtereiről indult bevetésre. Magyarországhoz, a tiszántúli és az alföldi városokhoz sok emlék fűzi. „Értesüléseim szerint Magyarország és fővárosa, Budapest ma még szebb mint valaha volt. Most az ünnep alkalmából azt szeretném kívánni a magyar népnek, hogy a rá jellemző munkaszeretettel dolgozzék tovább szocialista hazája építésén. Sok sikert, jó egészséget és boldogságot kívánok minden magyar dolgozónak” — hangsúlyozta a meleghangú üdvözletben. fila: A Néplap színes hirdetési melléklete Bányai Kornél emlékezete Egy emberibb világ ünnepe volt. .. .Dal, tűz, harc, szerelem Jászkun Kakas Mar szíliai ének Karcag a Nagykun Kupa első védője Ötven éves a Szolnoki MTE Az első fecske Országos vadászesemény Besenyszögön Az országos verseny élén A megidézett műit Tisztább lesz Szolnok? Jó ellátást ígérnek a vendéglátók május 1-re A televízió a bűnös? „Először éreztük az igazi május boldogságát Átadva az utódoknak Mit rejt a föld mélye? Franciaországban tilos a felvonulás /é}