Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

g VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. évf. 254. sz. 1969. november 1. szombat. HB9uHHHnHBlflyMjMBflMMAlMBBMMLJUUHHEsA3MySHBuMRUm3MB«3flOUE10^ JUBILEUMI MŰSZAKOK E­gy hónappal ezelőtt tet­ték közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa felhívását, amely ha­zánk felszabadulása hu­szonötödik évfordulójának méltó megünneplésére hívja fel az egész magyar népet. .,A nemzet minden igaz fia vállaljon többet, és dolgoz­zék odaadással, teljes ere­jével feladataink megvalósí­tásáért. Mindenhol, ahol le­hetséges, szervezzenek mun­kaversenyt, tegyenek fel­ajánlást az ünnep tisztele­tére." A felhívás nyomán szerte az országban, gyárakban, ter­melőszövetkezetekben, intéz­ményekben megkezdődött a jubileumi munkaverseny, amelyek célja az önzetlen többetadás a hazának és az egész nép javára. Ez azon­ban nemcsak a hónapokat felölelő jubileumi munkaver­senyekben juthat és jut ki­fejezésre. Szinte naponta kapunk hírt arról, hogy me­gyénk valamely városa vagy községe hogyan készül a fel­­szabadulás méltó megünnep­lésére. Nemcsak látványos rendezvényekkel, hanem el­sősorban több és jobb mun­kával. E cél érdekében egy­re több üzemben, termelő­­szövetkezetben rendeznek jubileumi műszakok Munka­csapatok, brigádok vagy egész­­ üzemrészek vállal­ják, hogy egy héten vagy akár csak néhány napon át többet adjanak, többet vé­gezzenek a szokásosnál. Látszólag nem világren­gető dolog, ha egy termelő­szövetkezeti munkacsapat vagy gyári brigád egy napig három vagy éppen hatig töb­b­e sei­e­«'»»»«! p top­kottnál. A termelőszövetke­zet, a gyár ezeknek a né­hány napig tartó feszítettebb munkavégzéseknek az ered­ményeképpen csak szerény mértékben jut előbbre, de sok kicsi sokra megy, együt­tesen az ország már nagyon sokat gyarapodhat a napok többletmunkájából is. Az összeredmény milliókkal vagy tán még milliárdokkal is mérhető. Ugyanakkor a jubileumi műszakok megrendezése jó alkalmat biztosíthat arra is, hogy felszabaduljanak a mélyben rejlő alkotó ener­giák, hogy aktivizálódjanak a gyárak, termelőszövetkeze­tek, intézmények dolgozói, a városok és falvak lakói. Egy meghatározott munka idő előtti elvégzése a gyárban vagy egy utca kicsinosítása, egy járda soron kívüli meg­építése a faluban épp úgy beleillik a Jubileumi műszak fogalmába, mint például egy termelőszövetkezetben az őszi munkáknak a határidő­nél korábbi, szakszerűbb el­végzése. V­­tathatatlan tény, hogy ezeknek a napoknak és heteiknek az egyik legfőbb beszédtémáját mindenütt a huszonöt esztendővel ez­előtti események alkotják. Spontánul idézik az embe­rek azoknak a mozgalmas napoknak az emlékeit, hol, mikor, mi történt. É s ezek­ből az emlékidéző beszélge­tésekből az is kitűnik, mek­korát változott a világ az eltelt negyedszázad alatt. Azoknak az embereknek a munkája változtatta meg, akik ma is készek többet tenni mindannyiunk még szebb és gazdagabb holnap­iért. Sok milliárd megtakarított forint Az idén a Világtakarékos­sági Nap ünnepi megnyitó­jára Mezőtúron került sor. A városi tanács nagy­termé­ben délután 16 órakor ünne­pi gyűlést tartottak, amelyen megjelent Soós István, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke, a város országgyűlé­si képviselője, Szenes Ottó­­né, a KPVDSZ megyei tit­kára, Szűcs Zoltán, az OTP központ képviselője és Szűcs Ferenc, az O­TP Szolnok me­gyei fiókjának igazgatója. Lévai Zsigmond, a városi tanács vb elnökének meg­nyitója után Soós István, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese mondott beszédet Bevezetőjében említette, hogy a takarékpénztári, a postai és takarékszövetkezeti dolgozóknak ünnep ez a nap. Köszöntötte őket, s mind­azokat, akik magukévá tet­ték a takarékosság gondo­latát Szólt arról, hogy nap­jainkban a takarékbetét ál­lomány országosan eléri a 84 milliárd forintot, a fo­lyósított hitelösszeg pedig csaknem 21 milliárd forint Megyénkben is vannak ta­karékos városok, községek. Ezt a címet valamennyi vá­rosunk kiérdemelte, a 16 község, valamint a szolnoki és kunszentmártoni járás szintén viselheti a takarékos ■ jelzőt. Ezek a területek szin­te bástyái Q A prágai javaslat * Diplomáciai élénkség Bonnban * Feszültség Libanonban * Magyar felszólalás az ENSZ-ben Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon As Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Nép­­köztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya között­i ví­zummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács 9 tu­dománypolitikai irányelvek­kel összhangban törvényere­jű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörben dolgozók munkaviszonyát. Az Elnöki Tanács módosí­totta a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendele­tét. Az új tvr. szűkíti a hon­védelmi hozzájárulás fizeté­sére kötelezettek körét Az eddigieken kívül mentesül­nek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorka­tonai szolgálatból katonai kötelmek­,'el­ős­zörül­ gS bal­eset sérülés vagy b»*e«ést miatt leszereltek, akik leg­alább kétharmad részben csökkent m­­unkakáro­sságn­ek, akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak^ g áss.».»««»! Kádár János elvtárs köszönete Ezúton is szeretném megköszönni és vi­­­­szonozni azokat a jókívánságokat, amelye­­­­ket Szolnok megyében tett látogatásom al­■­kalmából intézmények, üzemek, termelőszö­­­vetkezetek dolgozóitól és magánszemélyek­­­től kaptam. Kádár János nTímfi­ínín ■ ni íiti i­ín iín t ¥ ■ [UNK] ■fn­ irrsi iin iín insi Ara: 80 filler Ma: Világgazdasági hírek Bélyegsarok Beszterce ostroma Ünnepi eseménysorozat az ország legnagyobb cukorgyárában Jubileumi eseménysorozat és versenyhónap kezdődik ma a szolnoki cukorgyárban, amely most 25 éve szabadult fel. Találkozót és emlékün­nepséget tartanak ez alka­lomból a művelődési otthon­ban. A program szerint meg­hívják mindazokat, akik 1944-ben a gyár d­olgozói vol­tak, továbbá akik az elmúlt negyedszázad alatt — mint igazgatók, főmérnökök, párt­és szakszervezeti titkárok — az üzem munkáját, életét irányították, illetve ma irá­nyítják. Mint a résztvevők összeté­tele is mutatja: ez a talál­— A mi gyárunk a leg­nagyobb ma már az ország­ban — így summázhatják a megtett út lényegét az ünne­pi számvetés alkalmával. Pedig még be sem fejezték, amit elkezdtek... Annak a nagy rekonstruk­ciónak ugyanis, amellyel több mint kétszeresére bőví­tik napi termelésüket, ma még innen vannak a felén. A mostani gyártási szezon­ban eddig elért napi 320 vagon répafeldolgozások közé az emlékező számba­vétel alkalma mindenekelőtt. A személyes emlékek felidé­zésén túl külön „napirend­je” is az ünnepségnek a 25 évi fejlődés ismertetése, dr. Viczián Brúnó főmérnök elő­adásában. Az ezt követő gyárlátogatás pedig közvetlen összehasonlításra nyújt lehe­tőséget „a szemnek és a szívnek” egyaránt. Igen, a szemnek és a szívnek is, hi­szen aki egykori emlékeket vet itt össze mai tapasztala­tokkal, azt bizony nem kis büszkeség töltheti el a vál­tozások láttán-hallattán. „csak” száz vagonnal több annál, amit az öt évvel ez­előtt kezdett bővítésig pro­dukált a gyár. A rekonstruk­ció befejeztével, 1973-tól vi­szont a mostanit további 180 vagonnal túlszárnyalva, napi 500 vagon répát kell majd feldolgoznia Ha tehát a je­lenlegi kapacitással a Ma­gyar Cukoripar 11 gyára kö­zött máris a legnagyobbként szerepel, még bizonyára so­káig nem kell majd társaitól „féltenie” az elsőséget. jezése előtt álló háromezer vagonos répatároló gépi be­rendezése úgyszólván telje­sen kiiktatja majd azt az eddigi sok-sok izommunkát, amit a vasúti kocsik kira­kásától a mosás kezdetéig a régi tárolási mód igényelt. Ráadásul az új, szakaszos tárolási lehetőség gazdasá­gosabb is annyiban, hogy a cukortartalom jobb megőr­zését, nagyobb hatásfokú ki­nyerését biztosítja majd. Ma még alkalmazniuk kell a régi tárolási módot is, mert — mint Kemény György üzemszervező mon­dotta — az építők késedel­me miatt — nem üzemeltet­hetik az új, nagy teljesít­ményű, Elfa-berendezéssel működő szakaszos répatáro­lót. Több cukor a tervezettnél Szeptember 8-án kezdték a termelést, s eddig 16 ezer vagon répát dolgoztak fel. Negyvenkétezer vagon össz­­menny­iség­gel számolnak az idén, amiből január második feléig 5 ezer 123 vagon kris­tály- és porcukor előállítá­sát szabták meg idei tervfel­adatukban — mint Leelőssy Kálmán igazgató említette. Miközben erről szólott, biza­kodóan hozzáfűzte, hogy máris számolnak a terv túl­teljesítésével. M. I. Könnyebb mókával — dupla eredmény Az emberért újul meg a gyár Erre már ez alkalommal a jubileumi ünnepség még­is bőven találhatnak példát hívottal. Az építésének hefe­ [ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - Felszabadulási ünnepség Nyíregyházán 25 évvel ezelőtt, 1944. októ­ber 31-én szabadult fel Nyír­egyháza, a negyedszázados jubileum alkalmából pénte­ken ünnepi tanácsülést tar­tottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepségen megjelent Bisz­­ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Nyíregyháza országgyűlési képviselője, Benkei András belügyminiszter és Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első tit­kára. A finn egészségügyi miniszter látogatása Dunaújvárosban Anna Liisa Tiekso, finn szociális és egészségügyi mi­niszter, Vartiani­en Osmo belgyógyász professzor, a minisztérium főigazgatója és Nevala Uno kormánytaná­csos, a finn egészségügyi mi­nisztérium egészségügyi fő­osztályának vezetője pénte­­ken Dunaújvárosba látoga­tott. 3 000 000 tonna többletolaj Dél-Zalából A dél-zalai olajmezők ter­mészetes hozamapadásának csökkentésére eddig többféle másodlagos termelési mód­szert alkalmaztak. Ezek kö­zül a legjelentősebb a réteg­energia vízzel való pótlása volt. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mér­nökei az utóbbi években minden eddiginél nagyobb hatásfokú másodlagos terme­lési módszert dolgoztak ki és előbb laboratóriumi, majd a gyakorlati kísérletek után megkezdték az üzemi alkal­mazását. Az új módszer lényege: a kőolajat tároló rétegekbe széndioxidot sajtolnak. A széndioxid pótolja a tároló réteg felhajtó energiáját, söpri, a kutak felé hajtja az olajat A segédenergiaként szereplő széndioxid korlát­lan mennyiségben rendelke­zésre áll Bázakerettyén. Négy kúton át eddig mintegy 10 006 (M) köbméter széndi­oxidot nyomtak az olajtároló rétegekbe. A vizsgált terüle­teken máris észlelhető a ha­tás, ezekben a körzetekben a kutak termelése számotte­vően emelkedett A bázake­­rettyei széndioxidot csőháló­zaton Lovásziba is eljuttatják és munkára fogják. A mér­nökök és geológusok megál­lapítása szerint az olajter­melés szolgálatába állított széndioxid a következő 10— 15 évben hozzávetőleg 3 mil­lió tonna jó minőségű több­letolaj kitermelését teszi le­hetővé a dél-zalai olajmező­kön. NDK takarmánytároló a Hortobágyon A hortobágyi állam­­gaz­daság borsósi kerületében, nem messze a csárdától az NDK-ból importált takar­mány­tároló rendszert állí­tanak fe. A gépek és hen­ger alakú fémtartályok meg­érkeztek a Hortobágyra, s azokat német mérnökök irá­nyításával a gazdaság sze­relői állítják össze. Összesen 24 tároló­tornya lesz a rend­szernek, amelyek 360 vagon termény befogadására alkal­masak. A tárolóból automa­tikus vezérlésű szállító sza­lagok hordják a takarmányt. Nemzetiségi népviselet-gyűjtemény Értékes ruhadarabokkal gyarapodott a bajai múzeum népviselet-gyűjteménye. Sze­­remléről századelejei magya­ros férfiruha, széles karimá­jú fekete kalap, Bácsbokod­­ról pedig több bunyevác ru­ha, a bajkó — télikabát — került a múzeumba. Ezen­kívül régi hímzett ágyterí­­tőkkel, lázsiásokkal, továbbá az egykori bajai és mohácsi fazekasok munkáival gazda­godott a gyűjtemény. A vi­dék népviseletét községen­ként és nemzetiségek szerint gyűjtik. Eddig Bátmonostor, Szeremle, Dávod és Nagyba­­racska adta a legtöbb nép­viseleti anyagot Új kordbársony A Pamuttextilművek szé­kesfehérvári kikészítőgyárá­ban két újdonságot készíte­nek elő. Az egyik a mosás után, vasalás nélkül is mé­retálló abrosz és szalvéta­készlet. A szintetikus szálas alapanyagot, a poliakro­nit­­rilt a Jacquard Gyár szövi. A másik újdonság a kes­keny bordájú kordbársony A székesfehérvári gyárban hosszas kísérletek után 10 centiméteres bársonyanyagra a kikészítés során sikerült 60—70 bordát nyomni, két­szer annyit, mint az eddig ismert kordbársonyokra. Mindkét újdonság gyártását 1970-ben kezdik meg. Új táncegyüttes Nógrád megyében Nemzetiségi ének- és tánc­­együttes alakult a Nógrád megyei Nógrádsápon. Ez sor­rendben a hatodik nemzetisé­gi együttes, amelyet a nóg­rádi, berkenyei, nőtincsi, nézsai, ősagárdi után létre­hoztak.

Next