Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az olajháború csatái 5. Az olajszagú háború Többször is szó esett már arról az országok egész sorát — kőolajtermelőket és olajszármazékokat fogyasztókat egyaránt — állandóan foglalkoztató kérdésről, hogy meddig elegendő földünk jelenleg ismert olajtartaléka. Közismert, hogy a kőolajfogyasztás szó szerint napról napra növekszik; az energiaigény és a petrokémia gyorsan növekvő szükségletei élővé teszik ezt a gondot. A problémáról az amerikai Nos, James Gauntt amerikai geológus szerint Dél- Vietnam, Kambodzsa, Thaiföld és Indonézia partjai mentén a tenger alatt fekvő olajmezők öt év múlva több kőolajat termelhetnek, mint amennyit ma az egész nyugati világ elfogyaszt. — Az egyik nagy cég igazgatója szerint idézzük : „A nagyon gazdag amerikai olajkészletek (a lousianai kőolajforrásokra gondolok) a délkeletázsiai partmenti olajkészletekkel összehasonlítva olyanok, mint egy bélyeg az elefánt hátán”. A Fortune című amerikai lap egy esztendeje megírta, hogy hat nagy olajcég (közülük öt amerikai és egy angol) tizenkét millió dollárt fektetett be eddig a kutatásokba és az eredmény arról győzi meg a befektetőket, hogy a tengerfenék alatt külügyminisztérium hivatalos lapjában a múlt esztendő októberének végén ezt írta P. H. Trezise államtitkár: „Uralkodó helyzetünk van az egész világon a kőolaj területén és a kőolaj a legfontosabb termék a világkereskedelemben... Egyetlen kormány sem feledkezhet meg arról, hogy milyen fontos helyet foglalnak el az energiaforrások politikai és gazdasági életében”. Ott, Délkelet-Ázsiában valószínűleg a világ legnagyobb kőolaj- és földgáz-készlete van; nagyobb annál a mesebeli gazdagságú élejmezőnél, amely a Perzsa-öböl környéke alatt található. 1970 decemberében a saigoni rezsim nemzetgyűlése megszavazta, Thieu elnök pedig törvényerőre emelte azt a javaslatot, amelynek alapján külföldi olajtársaságok engedélyt kapnak arra, hogy kőolaj után kutassanak, majd azt kiaknázzák, mindenütt a tengerfenék alatt a dél-vietnami partok mentén. Nem sokkal később a puccsista kambodzsai rezsim és a thaiföldi vezetők állapodtak meg, hogy a saigoni kormány elhatározásához hasonlóan, lehetővé teszik az amerikai vállalatoknak a kutatást és a kitermelést... érzett szövetségi és baráti kapcsolatairól”, de sem Abrams tábornok, indokínai amerikai főparancsnok szavaiban, sem Nixon terjedelmes külpolitikai üzenetében vagy sajtókonferenciáin nincs említés az olajkutatási egyezményről. Inkább több import Trezise államtitkár már idézett cikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államok képes lenne megnövelni hazai kőolajtermelését, de a költséges, — s így természetesen az árak is otthon lényegesen magasabbak lennének, mint valamelyik távoli területen, ott, ahol a nagy monopóliumok még diktálhatnak a termelő országnak. Az amerikai fogyasztó — így az államtitkár — nyilván inkább amellett dönt, hogy az Egyesült Államok importáljon több kőolajat”. Ennek az érvelésnek egyik hiányossága az, hogy nem mondja el: a nagy olajmonopóliumok számára ez az import sok-sok milliárd hasznot jelent. Nem mondja el azt sem, hogy az indokínai háborút most már éppen az olaj jegyében terjeszti ki újra és újra Nixon elnök — a ,,Vietnamizálás” jelszava aligha fedi el ezt a tényt. A vietnami nép nevében a délvietnami ideiglenes kormány és a többi indokínai nép igazi kormányai is kijelentették: a saigoniaknak nincs joguk áruba bocsátani a tengerfenék olaját, a nép tulajdonát. Az olajháború csatáinai sorába hamarosan belép a küzdelem a délkelet-ázsiai olajért is. Gárdos Miklós Vége Bélyeg az elefánton Az egyezményről nincs említés A geológusok, amikor beszámoltak kutatási eredményeikről, azt sem hallgatták el, hogy a dél-vietnami és kambodzsai partok mentén a tenger alatt húzódó olajmezők kőolaja különlegesen értékes: igen csekély a kéntartalma, így tehát olcsóbban dolgozható fel, mint a más forrásokból származó olaj. A dél-vietnami nép, Indokína többi népei tulajdonát képező sok-sok millió tonna olaj áruba bocsátására már szervezetet is létesítettek Saigonban; annak vezetője, Tran Van Khai külön is hangsúlyozta, milyen kiváló minőségű lesz majd a most már előre eladott olaj. Azokban a terjedelmes nyilatkozatokban, amelyeket az Egyesült Államok politikai és katonai vezetői az amerikaiak indokínai háborújáról tettek és tesznek, sok minden szerepel. Szó esik itt „szabadságjogokról”, a dél-vietnami, kambodzsai és laoszi jobboldali csoportoknak „az amerikaiak iránt Érettségi menetrend a dolgozók középiskoláiban Az idén csaknem 20 000 „felnőtt diák” készül érettségi, illetve képesítő vizsgára a különböző típusú középiskolák esti, valamint levelező tagozatain. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az érettségi menetrendje a következőképpen alakul: a dolgozók gimnáziumaiban a szóbeli osztályvizsgákat május 25-ig fejezik be. Magyar nyelv- és irodalomból június 3-án, matematikából június 4-én írják meg a végzősök érettségi dolgozatukat. A szóbeli érettségit június 21 és július 15-e között bonyolítják le. A dolgozók szakközépiskoláiban és technikumaiban a negyedikesek osztályvizsgáit ugyancsak májusban tartják. Az új típusú (ipari, posta- és vasútforgalmi, kereskedelmi, vízügyi, stb.) szakközépiskolákban tanuló dolgozók írásbeli érettségi dolgozatukat a május 26-a és június elseje közötti időszakban készítik el. A dolgozók közgazdasági szakközépiskoláiban és közgazdasági technikumaiban az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákra június 1-5-e között kerül sor. A szóbeli vizsgák időpontját az igazgató határozza meg, ezek általában június második felében lesznek. Albrecht Dürer A Magyar Posta 10 forint névértékű blokk kiadásával köszönti Albrecht Dürer születésének 500. évfordulóját. A blokk a nagy művész Férfiképmás c. alkotását ábrázolja, amely a Szépművészeti Múzeum féltett kincsei közé tartozik. Az új kiadás keretét Bokros Ferenc grafikusművész, Dürer egyik kerettanulmányából állította össze.Dürer egyetemes művész, festő, grafikus (fa- és rézmetszet), ezenkívül értékes könyveket is írt. A német nép nagy művészét szoros kapcsolatok fűzik hazánkhoz. Szülei a Békés megyei Ajtós községben éltek. Az apa ötvös volt és a XV. század közepén költözött Németországba. Az évfordulót szülővárosában, Nürnbergben páratlan kiállítással ünneplik, Dürer 500 remekművét mutatják be, amelyet 13 ország múzeumaiból kölcsönöznek. A kiállítást szeptemberben Drezdába helyezik át, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárai is gyönyörködhessenek Dürer életművében. A Magyar Posta új blokkján szereplő kép is vándorútra. Számos külföldi bélyegen láthatók Dürer alkotásai, különösen önarckpe (ez lesz Albánia jubileumi blokkja is), amelyet három példányban festett meg és most a párizsi Louvre, a madridi Prado, a müncheni Pinakothek őriz. Különleges műélvezet lesz a három portré összehasonlítása, eddig ezeket sohasem lehetett együtt látni. • Az angol királyi gyűjtemény Budapesten A világ legnagyobb bélyeggyűjteménye az angol királyi család tulajdonában van. IX. Erzsébet királynő engedlyezte, hogy a páratlan albumok kincseit szeptemberben a „Budapest 71” világkiállításon bemutassák. A kiállításra ,41 külföldi országból érkeznek gyűjtemények. A jelentkezők olyan kiváló anyagot ajánlanak fel, hogy a legszigorúbb válogatás után is háromszázzal fel kell emelni a bemutató-keretek számát, még így sem lehet minden igényt kielégíteni. A Magyar Filatélia Vállalat meghív'ására a kiállítás tartama alatt B,,rfone«ten tartják> TFSDA fPZIweeke-CJ*zö-VPtfipo'pl tem'Hpr 9-én külföldi kereskedők részvételével bélyegárverés lesz. Megjelent a Delta A Lombik bébi ábrándja címen a biológia „csodáit”, s főként a családtervezés mindennapos problémáit teszi a valóság mérlegére a Delta Magazin új számában Benedek István, a televízió népszerű tudós kommentátora. A magyar tudomány legnagyobb vállalkozását, a Szegedi Biológiai Központot fényképekkel és Straub F. Brúnó akadémikus cikkével ismerteti a lap. Bemutatja a Holdon működő lézer-tükrök működését, a fénnyel irányított komputereket, a könnyűszerkezetekkel „raktárról” összeállítható épületeket, a rejtélyes idegbetegségek okozásával gyanúsított „lassú” vírusokat, s a híradástechnika új csodafegyverét, a PCM-et. Beszámol a parányítás világrekordjáról, amely lehetővé teszi a teljes Forsyte Saga megörökítését egyetlen kártyalapon. Hírt ad a lap az egyiptomi falfestmények legújabban felderített „mesterségbeli” titkairól, a színek tartós csillogásának magyarázatáról, valamint a kopasz emberek új reménységéről, a hajátültetésről... Ezenkívül még számos újdonság, információ, ötlet és száznál több — javarészt színes — fénykép teszi változatossá a Delta most megjelent számát. A Szovjetunió és az olimpia A Szovjetunió a korai időktől kezdődően nagy figyelmet szentelt a testnevelésnek, mint a szocialista kultúra szerves részének. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is több mint 50 000 turistatábor áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A tömegsport eredményeképpen a világ- és Európa-bajnokságokon a szovjet sportolók 150 aranyérmet szereztek. További gondoskodás nyilvánult meg a XXIV. pártkongresszus előzetes okmányaiban. „Az 1971—75 években tovább kell javítani a tömeges testnevelés és tömegsport feltételeit új sportlétesítmények építésével és a meglevők jobb kihasználásával.” A szovjet társadalom az olimpiai játékokat a sport fejlődése, a népek közötti béke és barátság megerősítése szempontjából fontos eszköznek tekinti. Aggodalmat kelt, hogy egyes nyugati körök nyíltan politikai céloknak áldozzák fel a sportot. Ilyen lépés volt az 1976. évi olimpia megrendezési jogának megtagadása Moszkvától, vagy a szocialista országok súlyemelőinek sorozatos diszkvalifikálása a világbajnokságon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozatai gyakran eltérnek az olimpiai mozgalom tényleges feladataitól és ellentétben állnak a nemzetek és a világ sportmozgalmának fejlődésével. A szovjet sportközvélemény az 1973. évre összehívott Olimpiai Kongresszust úgy tekinti, mint lehetőséget arra, hogy rendezzék a világ sportmozgalmának mindmáig megoldatlan kérdéseit. Szövetkezeti nőküldöttek Szerdán délelőtt a Gellért szállóban megkezdte munkáját a szövetkezetek nemzetközi szövetsége mellett működő nőszövetkezők tanácsadó testületének budapesti ülésszaka. A három napra tervezett tanácskozáson 17 ország szövetkezeteinek és szövetkezeti szövetségeinek nőküldöttei vesznek részt. Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének megnyitó szavai után a napirendet S. Raikkönen, a tanácsadó testület finn elnöke terjesztette elő, 1971. április 22. A zöldségtermesztés növelése Lengyelországban Az európai hagymatermesztésben Lengyelország jelenleg a harmadik helyen áll Spanyolország és Olaszország mögött. Tervei között szerepel az is, hogy élre törjön a zöldborsó, a spárga, a fejessaláta, a zeller és más zöldségek termesztésében is. A zöldségtermesztés növelésére Lengyelországban kedvezőek a lehetőségek. Többek között a mezőgazdaságban dolgozik a lakosságnak több mint 35 százaléka, így a termelésnek ezen a területén Lengyelországnak — más országokkal ellentétben — nem kell munkaerő-gondokkal küzdenie. Kevesebb alma termett Olaszországban Csaknem 100 000 tonnával kevesebb alma termett tavaly Olaszországban, mint a megelőző évben. A kisebb termés oka: tervszerűen megszüntették (kivágták) mintegy 2000 hektár területű almáskertet az Emilia-Romagna vidéken. Az almatermés csökkenésében része volt annak is, hogy Cuneo és Trentino tartományokban a virágzás idején bekövetkezett fagyok miatt kisebb volt a termés. mÉfc. Gombás megbetegedések az amerikai baromfiállománynál Az Egyesült Államokban a baromfiállomány (különösen a csirkeállomány) csaknem egy harmadánál gombás megbetegedések tapasztalhatók. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy e gombás megbetegedéseknek különböző okai vannak, amelyek elsősorban a baromfiállomány takarmányozására vezethetők vissza. Egyik ilyen ok az, hogy a gabonatermést még a szemek teljes beérése előtt betakarítják, ugyanakkor a szemtermés gépi szárítása nem megfelelő, a szemestakarmány nagy nedvességtartalma lehetővé teszi a gombák szaporodását A gyors gépi aratásnál a szemek megsérülnek, továbbá az automata etetőkben, szállító autókban és silókban az összetapadt gabonamaradvány befülled. Új tojáskészítmények Az NSZK élelmiszeripara az idén számos újfajta tartósított tojáskészítményt kíván forgalomba hozni. Az élelmiszerújdonságok között az alábbiakat találjuk: speciális csomagolású folyékony tojás, Ötven százalékkal kisebb lesz a norvég mezőgazdaság jövedelme, ha Norvégia belép az EGK-ba? Elárasztják-e Norvégiát az EGK olcsó mezőgazdasági termékei? Még több üzemet kell majd megszüntetni? Ezeket a kérdéseket teszik fel a norvég mezőgazdák, amikor az EGK- ba való belépésre irányuló tárgyalások ismét megélénkültek. A nyugat-európai országokban a mezőgazdasági dolgozók száma állandóan csökkemény tojás-rolád, plasztikzacskóba csomagolt tojáskockák, tojásszeletek tejben (konzerv), mélyhűtött omlett, tojásszendvicsek és különböző liofilizált tojásos készítményekben. Ez annak a következménye, hogy a mezőgazdaságból többen távoznak, mint amennyi új munkaerőt a szektor felvesz. Ez a folyamat bizonyos ideig még tart Norvégiában és Dániában a népességnek körülbelül 11 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, körülbelül 3 százalékkal kevesebb, mint az EGK-ban, Norvégiában a mezőgazdaság a nemzeti jövedelemben 2,3 százalékkal részesedik, az EGK és Dánia megfelelő adatai csaknem háromszor ekkorák. Az EGK mezőgazdasága és Norvégia A nemzetközi búzamegállapodásról Az Egyesült Nemzetek búzaértekezletén erőfeszítések történtek egy úgynevezett korlátozottabb nemzetközi gabonaegyezmény létrehozására — miután hivatalosan is elismerték, hogy kudarcba fulladt a fő gabonaexportáló országok azon kísérlete, hogy kompromisszumra jussanak a „bázis” búza-fajta kiválasztásával és az árskálával kapcsolatban. Az úgynevezett „korlátozott egyezmény” nem tartalmaz majd semmilyen árkikötést, vagy az előbbiekre vonatkozó jogokat és kötelességeket. Az aláíró országok azonban egyetértenek a Nemzetközi Gabona Tanács konzultációs fórumként való fenntartásában. A Tanács feladata az árakra, a kereskedelmi és nem kereskedelmi, valamint a fuvardíj tételekre vonatkozó információk gyűjtése és egyeztetése. A Tanácsnak olyan jellegű megbízatása is lesz, hogy folyamatosan vizsgálja majd egy újabb konferencia összehívásának lehetőségét, melyen egy, még az előbbinél is átfogóbb egyezmény kerülne megtárgyalásra. Illetékes források emlékeztetnek arra, hogy a javasolt „foghíjas” megállapodások alapján kevés a valószínűsége annak, hogy a piaci viszonyok tovább rosszabbodjanak annál a helyzetnél, mint amilyenek a jelenleg érvényben levő Nemzetközi Gabona Egyezmény megkötésének kezdetén voltak. „Esőkabátban” a zöldségmagvak A bőség a zöldségfajtákból általában nyár végén köszönt be. Tavasszal csak a délről érkező szerelvények látják el a nagyvárosokat friss zöldséggel. De a melegházak és a hosszú úton történő szállítás túlságosan sokba kerülnek. A Szovjetunió Zöldségtermelési Tudományos Kutató Intézetében röviden így fogalmazták meg a tennivalót: olcsón, szabad téren, bármilyen klimatikus zónában nagy mennyiségű korai zöldség. A Zöldségtermelési Tudományos Kutató Intézet érdekes kísérleteket folytatott. Jó minőségű, válogatott magvakat folyékony polimerrel itattak át A magokon leheletvékony vízvédő réteg képződött — mint egy kis nylon esőkabát. Ez a filmréteg fél hónapra, egy hónapra meggátolta a magvak kicsirázását, nem pusztultak el a váratlan első fagyoktól. Később, amikor a meleg napok már közelednek, a filmréteg megrepedezik, a magvakba bejut a nedvesség, s azok felcsiráznak. A „téli” saláta és sárgarépa, amelyet így kezeltek, korai termést hozott és a terméshozam is a kétszerese volt a szokásosnak.