Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az olaj­háború csatái 5. Az olajszagú háború Többször is szó esett már arról az országok egész sorát — kőolajtermelőket és olaj­­származékokat fogyasztókat egyaránt — állandóan fog­lalkoztató kérdésről, hogy meddig elegendő földünk je­lenleg ismert olajtartaléka. Közismert, hogy a kőolajfo­gyasztás szó szerint napról n­apra növek­szik; az energia­­igény és a petrokémia gyor­san növekvő szükségletei élő­vé teszik ezt a gondot. A problémáról az amerikai Nos, James Gauntt ameri­kai geológus szerint Dél- Vietnam, Kambodzsa, Thai­föld és Indonézia partjai mentén a tenger alatt fekvő olajmezők öt év múlva több kőolajat termelhetnek, mint amennyit ma az egész nyu­gati világ elfogyaszt. — Az egyik nagy­ cég igazgatója szerint idézzük : „A nagyon gazdag amerikai olajkészle­tek (a lousianai kőolaj­forrá­sokra gondolok) a délkelet­ázsiai partmen­ti olajkészle­tekkel összehasonlítva olya­nok, mint egy bélyeg az ele­fánt hátán”. A Fortune című amerikai lap egy esztendeje megírta, hogy hat nagy olaj­cég (közülük öt amerikai és egy angol) tizenkét millió dollárt fektetett be eddig a kutatásokba és az eredmény arról győzi meg a befektető­ket, hogy a tengerfenék alatt külügyminisztérium hivata­los lapjában a múlt eszten­dő októberének végén ezt ír­ta P. H. Trezise államtitkár: „Uralkodó helyzetünk van az egész világon a kőolaj területén és a kőolaj a leg­fontosabb termék a világke­reskedelemben... Egyetlen kormány sem feledkezhet meg arról, hogy milyen fon­tos helyet foglalnak el az energiaforrások politikai és gazdasági életében”. Ott, Délkelet-Ázsiában való­színűleg a világ legnagyobb kőolaj- és földgáz-készlete van; nagyobb annál a mese­beli gazdagságú élejmezőnél, amely a Perzsa-öböl környé­ke alatt található. 1970 decemberében a sai­­goni rezsim nemzetgyűlése megszavazta, Thieu elnök pedig törvényerőre emelte azt a javaslatot, amelynek alapján külföldi olajtársasá­gok engedélyt kapnak arra, hogy kőolaj után kutassa­nak, majd azt kiaknázzák, mindenütt a tengerfenék alatt a dél-vietnami partok mentén. Nem sokkal később a puccsista kambodzsai re­zsim és a thaiföldi vezetők állapodtak meg, hogy a sai­­goni kormány elhatározásá­hoz hasonlóan, lehetővé te­szik az amerikai vállalatok­nak a kutatást és a kiter­melést... érzett szövetségi és baráti kapcsolatairól”, de sem Ab­rams tábornok, indokínai ame­rikai főparancsnok szavaiban, sem Nixon terjedelmes külpo­litikai üzenetében vagy sajtó­­konferenciáin nincs említés az olajkutatási egyezmény­ről. Inkább több import Trezise államtitkár már idézett cikkében megállapít­ja, hogy az Egyesült Álla­mok képes lenne megnövelni hazai kőolajtermelését, de a költséges, — s így természe­tesen az árak is otthon lényegesen magasabbak len­nének, mint valamelyik tá­voli területen, ott, ahol a nagy monopóliumok még diktálhatnak a termelő or­szágnak. Az amerikai fo­gyasztó — így az államtitkár — nyilván inkább amellett dönt, hogy az Egyesült Ál­lamok importáljon több kő­olajat”. Ennek az érvelésnek egyik hiányossága az, hogy nem mondja el: a nagy olajmo­nopóliumok számára ez az import sok-sok milliárd hasznot jelent. Nem mondja el azt sem, hogy az indokí­nai háborút most már éppen az olaj jegyében terjeszti ki újra és újra Nixon elnök — a ,,Vietnam­izálás” jelszava aligha fedi el ezt a tényt. A vietnami nép nevében a délvietnami ideiglenes kor­mány és a többi indokínai nép igazi kormányai is ki­jelentették: a saigoniaknak nincs joguk áruba bocsátani a tengerfenék olaját, a nép tulajdonát. Az olajháború csatáinai sorába hamarosan belép a küzdelem a délkelet-ázsiai olajért is. Gárdos Miklós Vége Bélyeg az elefánton Az egyezményről nincs említés A geológusok, amikor be­számoltak kutatási eredmé­nyeikről, azt sem hallgatták el, hogy a dél-vietnami és kambodzsai partok mentén a tenger alatt húzódó olaj­mezők kőolaja különlegesen értékes: igen csekély a kén­tartalma, így tehát olcsób­ban dolgozható fel, mint a más forrásokból származó olaj. A dél-vietnami nép, In­dokína többi népei tulajdo­nát képező sok-sok millió tonna olaj áruba bocsátásá­ra már szervezetet is létesí­tettek Saigonban; annak ve­zetője, Tran Van Khai külön is hangsúlyozta, milyen ki­váló minőségű lesz majd a most már előre eladott olaj. Azokban a terjedelmes nyilatkozatokban, amelyeket az Egyesült Államok politi­kai és katonai vezetői az amerikaiak indokínai hábo­rújáról tettek és tesznek, sok minden szerepel. Szó esik itt „szabadságjogokról”, a dél-vietnami, kambodzsai és laoszi jobboldali csoportok­nak „az amerikaiak iránt Érettségi menetrend a dolgozók középiskoláiban Az idén csaknem 20 000 „felnőtt diák” készül érett­ségi, illetve képesítő vizsgá­ra a különböző típusú kö­zépiskolák esti, valamint le­velező tagozatain. A Művelő­désügyi Minisztérium tájé­koztatása szerint az érettségi menetrendje a következő­képpen alakul: a dolgozók gimnáziumaiban a szóbeli osztályvizsgákat május 25-ig fejezik be. Magyar nyelv- és irodalomból június 3-án, ma­tematikából június 4-én írják meg a végzősök érettségi dol­gozatukat. A szóbeli érettsé­git június 21 és július 15-e között bonyolítják le. A dolgozók szakközépisko­láiban és technikumaiban a negyedikesek osztály­vizsgáit ugyancsak májusban tartják. Az új típusú (ipari, posta- és vasútforgalmi, kereskedelmi, vízügyi, stb.) szakközépisko­lákban tanuló dolgozók írás­beli érettségi dolgozatukat a május 26-a és június elseje közötti időszakban készítik el. A dolgozók közgazdasági szakközépiskoláiban és köz­­gazdasági technikumaiban az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákra június 1­-5-e között kerül sor. A szóbeli vizsgák időpontját az igazgató határozza meg, ezek általában június második fe­lében lesznek. Albrecht Dürer A Magyar Posta 10 forint névértékű blokk kiadásával köszönti Albrecht Dürer szü­letésének 500. évfordulóját. A blokk a nagy művész Férfi­képmás c. alkotását ábrázol­­ja, amely a Szépművészeti Múzeum féltett kincsei közé tartozik. Az új kiadás kere­tét Bokros Ferenc grafikus­­művész, Dürer egyik keret­tanulmányából állította ös­­­sze.Dürer egyetemes művész, festő, grafikus (fa- és réz­metszet), ezenkívül értékes könyveket is írt. A német nép nagy művészét szoros kapcsolatok fűzik hazánkhoz. Szülei a Békés megyei Ajtós községben éltek. Az apa öt­vös volt és a XV. század kö­zepén költözött Németor­szágba. Az évfordulót szülővárosá­ban, Nürnbergben páratlan kiállítással ünneplik, Dürer 500 remekművét mutatják be, amelyet 13 ország múzeu­maiból kölcsönöznek. A ki­állítást szeptemberben Dr­ez­­dába helyezik át, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság polgárai is gyönyörköd­hessenek Dürer életművé­ben. A Magyar Posta új blokkján szereplő kép is ván­dorútra. Számos külföldi bélyegen láthatók Dürer alkotásai, kü­lönösen önarckpe (ez lesz Albánia jubileumi blokkja is), amelyet három példány­ban festett meg és most a párizsi Louvre, a madridi Prado, a müncheni Pinakot­hek őriz. Különleges műél­vezet lesz a három portré összehasonlítása, eddig eze­ket sohasem lehetett együtt látni. • Az angol királyi gyűjtemény Budapesten A világ legnagyobb bélyeg­­gyűjteménye az angol kirá­lyi család tulajdonában van. IX. Erzsébet királynő enge­­dlyezte, hogy a páratlan al­bumok kincseit szeptember­ben a „Budapest 71” világ­kiállításon bemutassák. A ki­állításra ,41 külföldi ország­ból érkeznek gyűjtemények. A jelentkezők olyan kiváló anyagot ajánlanak fel, hogy a legszigorúbb válogatás után is háromszázzal fel kell emelni a bemutató-keretek számát, még így sem le­het minden igényt kielégí­teni. A Magyar Filatélia Válla­lat meghív'ására a kiállítás tartama alatt B,,rfone«ten tartjá­k> TFSDA fPZIweeke-CJ*zö-VPtfipo'pl tem'Hpr 9-én kül­földi keres­­kedők r­észvételével bélyeg­árverés lesz. Megjelent a Delta A Lombik bébi ábrándja címen a biológia „csodáit”, s főként a családtervezés min­dennapos problémáit teszi a valóság mérlegére a Delta Magazin új számában Bene­dek István, a televízió nép­szerű tudós kommentátora. A magyar tudomány legna­gyobb vállalkozását, a Sze­gedi Biológiai Központot fényképekkel és Straub F. Brúnó akadémikus cikkével ismerteti a lap. Bemutatja a Holdon működő lézer-tükrök működését, a fénnyel irányí­tott komputereket, a kön­­­nyűszerkezetekkel „raktár­ról” összeállítható épülete­ket, a rejtélyes idegbetegsé­gek okozásával gyanúsított „lassú” vírusokat, s a hír­adástechnika új csodafegy­verét, a PCM-et. Beszámol a parányítás vi­lágrekordjáról, amely lehe­tővé teszi a teljes Forsyte Saga megörökítését egyetlen kártyalapon. Hírt ad a lap az egyiptomi falfestmények legújabban felderített „mes­terségbeli” titkairól, a szí­nek tartós csillogásának ma­gyarázatáról, valamint a ko­pasz emberek új reménysé­géről, a hajátültetésről... Ezenkívül még számos új­donság, információ, ötlet és száznál több — javarészt szí­nes — fénykép teszi változa­tossá a Delta most megje­lent számát. A Szovjetunió és az olimpia A Szovjetunió a korai idők­től kezdődően nagy figyel­­met szentelt a testnevelés­nek, mint a szocialista kul­túra szerves részének. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is több mint 50 000 turistatá­bor áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A tömeg­sport eredményeképpen a világ- és Európa-bajnoksá­­gok­on a szovjet sportolók 150 aranyérmet szereztek. További gondoskodás nyil­vánult meg a XXIV. párt­­kongresszus előzetes okmá­nyaiban. „Az 1971—75 évek­ben tovább kell javítani a tömeges testnevelés és tö­megsport feltételeit új sport­létesítmények építésével és a meglevők jobb kihasználá­sával.” A szovjet társadalom az olimpiai játékokat a sport fejlődése, a népek közötti bé­ke és barátság megerősítése szempontjából fontos esz­köznek tekinti. Aggodalmat kelt, hogy egyes nyugati kö­rök nyíltan politikai célok­nak áldozzák fel a sportot. Ilyen lépés volt az 1976. évi olimpia megrendezési jogá­nak megtagadása Moszkvá­tól, vagy a szocialista orszá­gok súlyemelőinek sorozatos diszkvalifikálása a világbaj­nokságon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozatai gyak­ran eltérnek az olimpiai mozgalom tényleges felada­taitól és ellentétben állnak a nemzetek és a világ sport­­mozgalmának fejlődésével. A­­ szovjet sportközvéle­mény az 1973. évre összehí­vott Olimpiai Kongresszust úgy tekinti, mint lehetősé­get arra, hogy rendezzék a világ sportmozgalmának mindmáig megoldatlan kér­déseit. Szövetkezeti nőküldöttek Szerdán délelőtt a Gellért szállóban megkezdte mun­káját a szövetkezetek nem­zetközi szövetsége mellett működő nőszövetkezők ta­nácsadó testületének buda­pesti ülésszaka. A három napra tervezett tanácskozá­son 17 ország szövetkezetei­nek és szövetkezeti szövetsé­geinek nőküldöttei vesznek részt. Szabó Istvánnak, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének megnyi­tó szavai után a napirendet S. Raikkönen, a tanácsadó testület finn elnöke terjesz­tette elő, 1971. április 22. A zöldségtermesztés növelése Lengyelországban Az európai hagymater­mesztésben Lengyelország jelenleg a harmadik helyen áll Spanyolország és Olasz­ország mögött. Tervei között szerepel az is, hogy élre tör­jön a zöldborsó, a spárga, a fejessaláta, a zeller és más zöldségek termesztésében is. A zöldségtermesztés növelé­sére Lengyelországban ked­vezőek a lehetőségek. Töb­bek között a mezőgazdaság­ban dolgozik a lakosságnak több mint 35 százaléka, így a termelésnek ezen a terüle­tén Lengyelországnak — más országokkal ellentétben — nem kell munkaerő-gon­dokkal küzdenie. Kevesebb alma termett Olaszországban Csaknem 100 000 tonnával kevesebb alma termett tavaly Olaszországban, mint a meg­előző évben. A kisebb termés oka: tervszerűen megszün­tették (kivágták) mintegy 2000 hektár területű almás­kertet az Emilia-Romagna vidéken. Az almatermés csökkenésében része volt an­nak is, hogy Cuneo és Tren­­tino tartományokban a vi­rágzás idején bekövetkezett fagyok miatt kisebb volt a termés. mÉfc. Gombás megbetegedések az amerikai baromfiállománynál Az Egyesült Államokban a baromfiállomány (különösen a csirkeállomány) csaknem egy harmadánál gombás meg­betegedések tapasztalhatók. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy e gom­bás megbetegedéseknek kü­lönböző okai vannak, ame­lyek elsősorban a baromfi­­állomány takarmányozására vezethetők vissza. Egyik ilyen ok az, hogy a gabona­termést még a szemek teljes beérése előtt betakarítják, ugyanakkor a szemtermés gépi szárítása nem megfele­lő, a szemestakarmány nagy nedvességtartalma lehetővé teszi a gombák szaporodását A gyors gépi aratásnál a sze­mek megsérülnek, továbbá az automata etetőkben, szál­lító autókban és silókban az összetapadt gabonamarad­vány befülled. Új tojáskészítmények Az NSZK élelmiszeripara az idén számos újfajta tartó­sított tojáskészítményt kíván­ forgalomba hozni. Az élelmi­szerújdonságok között az alábbiakat találjuk: speciális csomagolású folyékony tojás, Ötven százalékkal kisebb lesz a norvég mezőgazdaság jövedelme, ha Norvégia be­lép az EGK-ba? Eláraszt­ják-e Norvégiát az EGK ol­csó mezőgazdasági termékei? Még több üzemet kell majd megszüntetni? Ezeket a kér­déseket teszik fel a norvég m­ezőgazdák, amikor az EGK- ba való belépésre irányuló tárgyalások ismét megélén­kültek. A nyugat-európai orszá­gok­ban a mezőgazdasági dol­gozók száma állandóan csök­kemény tojás-rolád, plasztik­zacskóba csomagolt tojáskoc­kák, tojásszeletek tejben (konzerv), mélyhűtött omlett, tojásszendvicsek és különbö­ző liofilizált tojásos készít­mények­­ben. Ez annak a következmé­nye, hogy a mezőgazdaságból többen távoznak, mint amennyi új munkaerőt a szektor felvesz. Ez a folya­mat bizonyos ideig még tart Norvégiában és Dániában a népességnek körülbelül 11 százaléka foglalkozik mező­­gazdasággal, körülbelül 3 százalékkal kevesebb, mint az EGK-ban, Norvégiában a mezőgazdaság a nemzeti jö­vedelemben 2,3 százalékkal részesedik, az EGK és Dánia megfelelő adatai csaknem háromszor ekkorák. Az EGK mezőgazdasága és Norvégia A nemzetközi búzamegállapodásról Az Egyesült Nemzetek bú­zaértekezletén erőfeszítések történtek egy úgynevezett korlátozottabb nemzetközi gabonaegyezmény létrehozá­sára — miután hivatalosan is elismerték, hogy kudarcba fulladt a fő gabonaexportáló országok azon kísérlete, hogy kompromisszumra jussanak a „bázis” búza-fajta kiválasz­tásával és az árskálával kap­csolatban. Az úgynevezett „korláto­zott egyezmény” nem tartal­maz majd semmilyen árkikö­tést, vagy az előbbiekre vo­natkozó jogokat és kötelessé­geket. Az aláíró országok azon­ban egyetértenek a Nemzet­közi Gabona Tanács konzul­tációs fórumként való fenn­tartásában. A Tanács felada­ta az árakra, a kereskedelmi és nem kereskedelmi, vala­mint a fuvardíj tételekre vo­natkozó információk gyűjté­se és egyeztetése. A Tanács­nak olyan jellegű megbíza­tása is lesz, hogy folyamato­san vizsgálja majd egy újabb konferencia összehívá­sának lehetőségét, melyen egy, még az előbbinél is át­fogóbb egyezmény kerülne megtárgyalásra. Illetékes források emlékez­tetnek arra, hogy a javasolt „foghíjas” megállapodások alapján kevés a valószínűsé­ge annak, hogy a piaci viszo­nyok tovább rosszabbodja­nak annál a helyzetnél, mint amilyenek a jelenleg érvény­ben levő Nemzetközi Gabona Egyezmény megkötésének kezdetén voltak. „Esőkabátban” a zöldségmagvak A bőség a zöldségfajtákból általában nyár végén köszönt be. Tavasszal csak a délről érkező szerelvények látják el a nagyvárosokat friss zöldséggel. De a melegházak és a hosszú úton történő szállítás túlságosan sokba kerülnek. A Szovjetunió Zöldségtermelési Tudomá­nyos Kutató Intézetében rö­viden így fogalmazták meg a tennivalót: olcsón, szabad téren, bármilyen klimatikus zónában nagy mennyiségű ko­rai zöldség. A Zöldségtermelési Tudo­mányos Kutató Intézet érde­kes kísérleteket folytatott. Jó minőségű, válogatott mag­vakat folyékony polimerrel itattak át A magokon lehe­letvékony vízvédő réteg kép­ződött — mint egy kis nylon esőkabát. Ez a filmréteg fél hónapra, egy hónapra meg­gátolta a magvak kicsirázá­sát, nem pusztultak el a vá­ratlan első fagyoktól. Ké­sőbb, amikor a meleg napok már közelednek, a filmréteg megrepedezik, a magvakba bejut a nedvesség, s azok fel­­csiráznak. A „téli” saláta és sárgaré­pa, amelyet így kezeltek, ko­rai termést hozott és a ter­méshozam is a kétszerese volt a szokásosnak.

Next