Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

A szakszervezetek kongresszusa árom és félmillió szervezett dolgozó képviseleté­ben gyűlnek ma egybe a főváros Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácsko­zást látott nagytermében a Magyar Szakszervezetek 22. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- ta­nácstagválasztások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre; hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott po­litika-jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt kö­vetően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szak­­szervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyil­vánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mu­tatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tá­gítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak mód­juk nyílt arra, hogy ennek a fontos dokumentumnak az is­meretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket .­­*é­vekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozottabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk de­mokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül: közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétó­jogot, vannak kérdések, amelyekben nem lehet dön­teni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikér­nék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok fe­lülvizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség hajszolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociá­lis intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen; java­solja a gyermek­intézmények hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését stb. Egy­oldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növe­kedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segí­tője, szervezője legyen az építő munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kultu­rális nevelésének. Kezdeményeznie, támogatnia kell min­den olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé teszi az építőmunkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításához. N­agyszerű eredményekről számolhat be a kong­resszus: a szocialista brigádmozgalomban több mint egymillió kétszázezer dolgozó vesz részt. Ők a kezdeményezői a jobb munkának, ők az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamutatóan vesznek részt a köz­ügyek intézésében. Munkájukkal, magatartásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét, gyarapítják az új típu­sú emberi, közösségi kapcsolatokat kifejező vonásokat-Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik köz­ponti kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő ta­nácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bő­vült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig leg­alább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése, a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs dönté­seket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a vég­zett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. S­zeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét, — köztük — a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kí­vánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez. H A munka a közös jólét, a felemelkedés forrása Ünnepi nagygyűlés Szolnokon Bondor József miniszter volt a megye­­székhely vendége Május elseje reggelére ala­posan megtréfálta a szolno­kiakat az időjárás. Zuhogott az eső és már-már úgy lát­szott, nem sikerül a Lenin parkban megtartani a terve­zett nagygyűlést, amikor szinte az utolsó percekben kisütött a nap- Így azután több mint ötezer ember előtt az ünnepi díszbe öltözött Le­nin parkban, a Himnusz el­hangzása után Árvai István, az SZMT vezető titkára a következő szavakkal köszönt­hette az ünneplőket: — A 27. szabad május el­seje alkalmából az MSZMP Szolnok megyei és városi bi­zottsága, a Hazafias Népfront megyei és Szolnok városi el­nöksége nevében forró szere­tettel és tisztelettel köszöntöm Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a meghívásért, mely lehetővé tette számomra, hogy Szol­nok város lakóival találkoz­­hatom a mai ünnep alkalmá­ból. Népünk ma ünnepelhe­ti a 27. szabad május elsejét. A felszabadulás előtt is ün­nepeltük, ha nem is szaba­don a munka ünnepét. Hiába volt minden erőszak, a má­jus virágai hirdették a kö­zelgő tavaszt. A költő szavaival élve: „A hatalom kiadta a paran­csot: Ne legyen ünnep május 1-én! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen, Csak robotoljon csöndben a remény! És jött a május- Ezer orgo­­­­nának Lila bugája búgott a napon minden bokor virágba öltö­zött föl és a paréj is megnőtt szaba­don, ünnepi gyűlésünk elnökségét, minden résztvevőjét. Köszöntötte Bondor Józse­fet, az építésügyi és város­­fejlesztési minisztert, aki ün­nepi előadója volt a szolnoki nagygyűlésnek. Üdvözölte Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei bizottság el­ső titkárát, valamint az el­nökség többi tagját, a megyei és városi párt­­tanács tagjait, a társadalmi és tömegszerve­­zetek vezetőit, szovjet vendé­­geket, közéleti személyisége­ket. Beszélt arról a beveze­tőjében, hogy az ünneplők tömegében ott vannak a má­jus elseje alkalmából kitün­tetett üzemek, vállalatok dol­gozói, képviselői is. Ezután Bondor József emelkedett szólásra. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye és ezer pacsirta­dal hirdette boldogan és büsz­keséggel. Hogy itt a május, itt a diadal. Ez a diadal 27 évvel ezelőtt következett be, mikor hazánk felszabadult és 1945 május 1- én először ünnepelhettük szabadon a munka ünnepét, a szabadságot, a munkát, mely új értelmet kapott, a munkát, amely az ember éle­tének igazi értelmet ad ée minden jónak és szépnek forrása. A történelem tanúsága azt bizonyítja, hogy az ember fennmaradásának alapja a munka volt és marad. A történelem pusztító viharai után mindig az alkotó mun­ka teremtett új életet a ro­mokon. „A munkát dalolom, ki a szabadság­­ útjára visz gyász és romok felett” — énekelte a költő. Gondoljunk csak vissza a második világháborúra, an­nak pusztítására. 1945 után a történetünkben ki tudja há­nyadszor, de most szabadon a munkával teremtettünk életet a romokon, melyből új életünk eredményei sarjad­tak ki-Szolnok város története ki­válóan példázza ennek iga­zát. öt év múlva lesz Szol­nok 900 éves. Ez a 900 év te­le van megpróbáltatásokkal és pusztítással. Először a ta­tárok, azután a törökök, majd a szabadságharcok fo­lyamán a labancok pusztítot­ták el. A második világhábo­rúban Szolnoknak a közleke­désben betöltött szerepe miatt súlyos kárai voltak, több ízben seznvedett a vá­ros a bombázásoktól. . A lerombolt, felégetett vá­rost minden esetben a terem­­tő alkotó munka építette új­já, a munka adott erőt lakói­nak, akik mindig visszajöttek a város falai közé, hogy újra építsék. Ezért áll ma is a vá­ros és ez az áldozatos mun­ka teszi lehetővé, hogy öt év múlva Szolnok fennállá­sának 900. évfordulóját ün­nepelheti. A mai ünnepségünk majd­nem egybeesett a választás­sal- Alig egy hete annak, hogy az ország szavazópolgá­(Folytatás a 4. oldalon.) Bondor József beszéde Felmentették az EAK alel­nökét Határsértések India és Pakisztán között (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Erich Honecker az NSZEP KB új első titkára Az NSZEP Központi Bi­zottsága május 3-án tartotta 16. ülését A napirend 1. pontjával kapcsolatban Walter Ulb­richt, a KB első titkára nyi­latkozatot tett. Kérte a Központi Bizottságot idős korára való tekintettel mentsék fel a NSZEP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának tisztsége alól, hogy e tisztséget fiatalabb személy­re ruházhassák. A Központi Bizottság egy­hangúlag jóváhagyta Walter Ulbricht nyilatkozatát és a Politikai Bizottság javasla­tára úgy döntött, hogy helyt ad kérésének. Walter Ulbrichtot érdemeinek elis­meréséül az NSZEP elnöké­vé választották és továbbra is az NDK Államtanácsának elnöke marad. A Központi Bizottság az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkárává egy­hangúlag Erich Honeckert választotta meg. Willi Stoph a Politikai Bi­zottság nevében egy Walter Ulbricht-hoz intézett levelet olvasott fel, amelyben a Központi Bizottság szívből­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács vb üléséről jelentjük Tegnap tartotta meg a most leköszönő megyei ta­nácsi végrehajtó bizottság utolsó ülését. Azonban még ez alkalommal is több fon­tos napirendről tárgyaltak. Így többek között meghall­gatták az igazgatási osztály vezetője, dr. Herczeg István tájékoztatóját a választások eredményéről, megbeszélték az újonnan megválasztásra kerülő megyei tanács ala­kuló ülésének összehívására és napirendjének megállapí­tására szóló javaslatot. Ugyancsak ez ülésükön ke­rült sor a termelőszövetke­zetek 1970. évi gazdálkodá­sa, a zárszámadások tapasz­talati és a törvényességi fe­lülvizsgálatok alapján szóló előterjesztés megtárgyalásá­ra, valamint a megyei vas­ipari vállalat tevékenységé­nek megvitatására. ^ - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - A Tiszamenti Vegyiművek Eszéken Az egyre bővülő magyar— jugoszláv határmenti áru­csere ma jelentős esemény­­sorozathoz érkezik. Május 4—12 között ugyanis Eszéken magyar hetet rendeznek. Az ipari kiállításon mintegy harminc magyar vállalat mu­tatkozik be a horvátországi közönségnek. Szolnok me­gyéből a Tiszamenti Vegyi­művek vesz részt a kiállítá­son, a Tomi mosópor-család­dal és festékáruival. Tímár Mátyás hazaérkezett Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és kísérete hétfőn délben repü­lőgépen hazaindult Buda­pestre. Timár Mátyás hétfő délelőtt ismét megbeszélést folytatott Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminisz­terrel. A megbeszélésen ös­­­szegezték párizsi­ tárgyalá­sainak tapasztalatait, s meg­határozták azokat a felada­tokat, amelyeket a magyar— francia vegyesbizottságnak és az illetékes állami szer­veknek a jövőben meg kell oldaniok. Romániába utazót* Aczél György és Komócsin Zoltán Aczél György és Komócsin Zoltán, a Mag­ar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­­ságásnak tagjai, a Központi Bizottság titkár­ai, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatásra hétfőn este Bukarestbe utaztak. Az első alakuló ülés Tegnap Túrkevén — me­gyénk városai közül elsőként — megtartották a városi ta­nács alakuló ülését. Az alakuló ülésen a tanács elnökévé Koszna Mihályt, elnökhelyettessé Genes Gyu­lát választották, a tanács vb titkárává pedig dr. Nagy Károlyt nevezték ki. Az ülésen került sor Fodor Mi­hálynak, a megyei tanács elnökének és Tóth Imrének, a tarkevesi városi pártbizott­ság titkárának megyei ta­nácstaggá választására is. Háromszoros kiváló gyáregység A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat tószegi gyáregységé­nek dolgozói pénteken este ünnepséget rendeztek a köz­ségi művelődési házban.­­ Ezúttal harmadszor nyerték el a Kiváló Gyáregység cí­met, melyet kiváló termelési eredményeikkel érdemeltek ki. Az ünnepségen megjelen­tek a járási és községi párt­bizottság és a tanács veze­tői. Sziráki András gyár­egységvezető ünnepi beszéde után­ Molnár János, a vál­lalat igazgatója adta át a ki­tüntetésről szóló okiratot. A gyáregység tizenkét briPád­jából kilenc érdemelte ki a szocialista címet, a kitüntető plakettet és jelvényt. Az ün­nepségen számos Kiváló Dolgozó kitüntetést, törzs­­gárdajelvényt, külföldi üdü­lésre szóló utalványt és pénz­jutalmat­ adtak át. Végeze­tül a Szigligeti Színház mű­vészei hangulatos műsort mutattak be. Ajtai Miklós Londonban Dr. Ajtai Miklós, a Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhe­lyettese, az országos műsza­ki-fejlesztési bizottság elnö­ke vasárnap az­ angol kor­mány meghívására egyhetes hivatalos látogatásra Lon­donba érkezett. Kíséretében van dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, dr. Sebestyén János, az országos műszaki-fejlesztési bizottsá­g elnökén­ek általá­nos helyettese. A vendégeket elkísérte Londonba D. S. L. Dodson budapesti brit nagy­követ is.

Next