Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

XXII. évf. 183. sz. 1971. augusztus 3., csütö­­ök Kánikula van, öntözés nincs A Szolnok megyei gazdaságok 117 ezer hold öntö­zésre alkalmas területéből csupán 55 ezer hold kapott eddig vizet. Abból is halastó és rizs 27 ezer hold, s mindössze 28 ezer hold az egyéb kultúra. Meglepően kevés. Az ember azt hinné, ahol van ott kapva kapnak raj­ta, s ontják a mesterséges csapadékot a szomjazó növényre. Nem is csupán szomjazóról van már szó. A Szolnok me­­gy­ei tanács vb mezőgazdasági­ és élelmezésügyi osztályának megítélése szerint nagyon sok kukorica „beérik a héten”, ha nem kap esőt, vagy öntözővizet. Magunk is járjuk, látjuk a határt. Elszorul az ember szíve a pipáló kukorica, a fon­­­nyadt levelű cukorrépa láttán. Mindenki nem juthat ki a földekre. Fogalmat alkothatunk azonban az ottani állapo­tokról, az adatokból. Eszerint tavaly az első félévi tenyészidőben 293 milli­méter csapadék volt a megyében, az idén 145 milliméter. És ehhez jött most a mindent kiszikkasztó kánikula. A palotási körzetben nyert vizsgálati adatok szerint a kukorica vízhiá­nya 50—60, a cukorrépáé, lucernáé 120—120 milliméter. Szá­razság ez már, aszálytünet. A víz még­sem kell. A Jászsági Állami Gazdaság 600 hold öntözésre szerződött, megöntözött eddig 65 holdat. A nagykörűi Haladás Tsz-nek 633 holdra van érvényes meg­állapodása, 136 holdat öntözött. A tiszaszentimrei Arany­kalász Tsz-nek 1243 hold öntözhető területéből 612 hold kapott vizet. Ide sorolhatnánk a jászkíséri Táncsics, a be­­senyszögi Kossuth Tsz-t s még sok gazdaságot. A Tiszamenti Vízgazdálkodási Vállalat 10 ezer lóerővel készült fel az idény­re, ötezer lóerőnyi gép nincsen kihasználva. A megyében az 1 milliárd forintot közelíti az az érték, amelyet öntözőcsatornákba, művekbe, gépekbe ölt az ál­lam, s a termelőgazdaságok is. Mindez kihasználatlan befek­tetés, ha nem folyik az öntözés. Még egy adat: az öntözővíz köbméteréért 4 fillért fizetnek a gazdaságok. Csupán egy­ötöde a teljes költségnek, a többit az állam vállalja magára. Azt mondják mégis a tsz-ekben, állami gazdaságokban, drága az öntözés. Elfogadott számítások szerint 1200 forint többletkiadás holdanként. S ha elmarad ? Két és fél, három­ezer forint kiesés ugyancsak holdanként. Mi hát akkor az igazán drága? Az 1200 forint durván 4 mázsa kukorica, 20 mázsa cu­korrépa, 10 mázsa lucernaszéna ára 300 milliméteres öntö­zést véve alapul. A többlethozam viszont — feltéve az egyéb feltételeket és a szakszerű öntözést, — legalább 8 mázsa ku­korica, 50 mázsa cukorrépa, és 20 mázsa lucerna. A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági­ és élelmezésügyi osztá­lyát is izgatja, miért nem úgy megy hát az öntözés, ahogyan kellene? Megnézték több helyen. Sajátságos magyarázato­kat kaptak. Nincs munkaerő, nem jó a gép, nincs rendben a csatorna. Dehát kinek kell ezekről gondoskodni? Nyilván a termelőüzemnek, s nyilván, hogy a maga érdekében. A leggyakoribb ellenérv pedig az: most már majd csak jön az eső, s akkor egy fillérbe se kerül az öntözés. Tegyük fel, hogy tényleg jön az eső. S ha lehullik 20 milliméter, már igazán tisztességes mennyiség. De mi az, ahhoz képest amikor a növény vízhiánya immár 120 milliméter? ha mégsem jön az eső? Hazárd számítás ez. Meg­ i­s értjük, s helyénvalónak is tartjuk az okos taka­rékosságot. Szép dolog, hogy minden elköltött fo­rintot megkocogtatnak a szövetkezeti vezetők mielőtt kiad­ják. De... Annak idején szóvátettük azt az érthetetlen, a takarékosságra fogott szemléletet is, mikor műtrágyát nem akartak venni a gazdaságok. Mondván, hogy azzal is keve­sebb a kiadásuk. Az ilyenfajta elméletről óhatatlanul az egyszeri cigány esete ötlik fel eszünkbe. Az az ismert tör­ténet, amikor a cigány le akarta szoktatni a lovát az evés­ről. Az is köztudott, hogy milyen sikerrel. Nemzetközi földrajzi konferencia Budapesten Augusztus 10-én, kedden délután 3-kor lesz a nem­zetközi földrajzi unió első európai konferenciájának, egyben a Magyar Földrajzi Társulat centenáris közgyű­lésének ünnepélyes megnyi­tása a MÉMOSZ székház­ban. A nemzetközi tudomá­nyos élet jelentős esemé­nyét a konferencia fővédnö­ke, dr. Ajtay Miklós, a kor­mány elnökhelyettese nyitja meg. Mintegy 600 külföldi kutató érkezik a világ min­den tájáról és 200 hazai szak­ember részvételére számít a rendezőség. Az első vendégek már meg is érkeztek a konferenciát megelőző tudományos ese­ményekre. Ezek sorát szer­dán a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen a termé­szeti csapásokról rendezett nemzetközi szeminárium nyi­totta meg, amelyen az UNESCO meghívására szá­mos ország mintegy 30 szak­embere vesz részt, aki a természeti csapásokkal kap­csolatban kifejtett tudomá­nyos tevékenysége folytán elismert szakértőnek számít. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett dr. E. M. Fournier D’Albe, az UNESCO képvi­selője, az amerikai Gilbert White professzor, a szemi­nárium szervezője, dr. Maller Sándor, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára és dr. Enye­­di György, az akadémia föld­rajztudományi kutató intéze­tének igazgatóhelyettese. A szeminárium résztvevői pén­teken a Közép-Tisza vidé­kének ártéri területeit kere­sik fel. Tanácskozásukat szombaton fejezik be, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes üléséről ( 3. oldal) „Lehet egy privát embernek telke?" Dán vendégeink második napi programjáról • Hogyan, miképpen ké­szülnek Magyarországon a községek, városok területfej­lesztési tervei? Lehet-e Ma­gyarországon egy „privát” embernek telke, vagy csak az államé a föld? Milyen anyagi fedezettel kell ren­delkeznie ebben az ország­ban annak, aki házat akar építeni? — ilyeneket és ezekhez hasonlókat kérdez­tek többek között a Szolnok megyei tanács vezetőitől teg­nap délelőtt a Dán Kommu­nista Párt megyénkben tar­tózkodó delegációjának tag­jai. A programnak megfele­lően a dán testvérpárt tag­jait tegnap délelőtt a me­gyei tanács épületében Vá­czi Sándor, a megyei párt­­bizottság titkára, Szentesi László, a megyei tanács el­nökhelyettese és a megyei tanács több vezetője fogad­ta. Az ott elhangzott tapasz­talatcsere beszélgetésen kér­dezték az idézetteket a ven­dégek és még sok más egye­bet. Nagyon érdekelte őket például, hogy egy ember, ha megvásárol egy telket Ma­gyarországon, az a telek va­lóban az övé vagy csak bé­relt? Amikor hallották a választ, hogy nálunk igenis van magántulajdon, csodál­koztak. Méginkább azon, amikor kérdésükre miért adja el az állam a saját tu­lajdonát? — a válasz így szólt: így is segíteni aka­runk a nagy lakásproblé­mán. És ugyancsak a lakás­gondok megoldását enyhíti, hogy azoknak, akik házat építenek családjuknak, 15 évig nem kell adót fizetniök és azután is évenként arány­lag kis összeget. A delegáció legidősebb tagja, Richard Jorgensen főként aziránt érdeklődött, mekkora az a telek, amelyet az egyének megvásárolhatnak; Ole Vil­­ladsen gépkocsi dukkózó munkás pedig, hogy 10 év alatt mennyit nőttek Ma­gyarországon a telekárak, van-e kényszerkisajátítás és így tovább. A beszélgetés végén derült ki, miért érdeklődtek ven­dégeink annyira a magyar­­országi telek­ügyek iránt. Preben Henriksen mondta: — A kapitalista Dániában óriási méreteket öltött a föld spekuláció. Tizenegy év alatt nálunk tízszeresére nőttek a telekárak, de van olyan te­rület, ahol még ennél is na­gyobbra. Pártunk azért har­col, hogy az államtól a szö­vetkezetek vásárolják fel a földeket és parcellázzanak, hogy a munkások is tudja­nak vásárolni maguknak. Hasonlóan szeretnék megol­dani a lakásgondokat is, hogy ne legyen olyan nagy lakásmanipuláció Dániában. A hasznos beszélgetés után a tanácstól a Tisza-partra vitt a vendégek útja, ott ha­jóra szálltak és sétahajózást tettek a folyón, majd dél­után a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság szenttamá­si kerületébe látogattak. V. V. Dán vendégeink egy csoportja a megyei tanácsi beszélgetésen, Váczi Sándor társa­ságában Jila: Az első hét után A gátlástalan anyagiasság ellen Hej, helyjegy Tombol a kánikula Zuhanórepülés Bélyegsarok Új csarnok, több munkalehetőség Új csarnokkal bővítik Jászberényben a Műszerész Ktsz egyik részlegét. Az üzemrész 1969-ben alakult, jelenleg 120 személyt foglal­koztatnak, többségük csök­kent munkaképességű. A Ganz­ Világítástechnikai Művek megrendelésére rész­szerelési, finommechanikai munkákat végeznek, a laká­sokhoz szükséges VCS—3-as csengőket gyártanak egy ré­szük telefonkészülékek sze­­­relési munkáit végzik. Az új csarnok felépítésé­vel és a munkafolyamatok korszerűsítésével javulnak majd a munkafeltételek, ki­küszöbölik a szállítással kapcsolatos nehéz fizikai munkát és a IV. ötéves terv végéig újabb hatvan csök­kent munkaképességűnek biztosítanak munkalehetősé­get HÍREK• TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK HÍREK S. O. S. a tiszafüredi gázlónál A kánikulában a Tisza vi­ze is erőteljesen apad, a napról napra csökkenő víz­állás mind nehezebb feladat elé állítja a MAHART vízi­járműveit. Szerdán Tiszafü­rednél csupán mínusz 76 centiméteres vízállást mér­tek, de Szolnoknál sem emelkedett a vízszint mínusz kilencvenháromnál maga­sabbra. Jelenleg a Tiszafüred fe­lett levő úgynevezett valki­­gázló, a hajózás régi ellensé­ge okoz nagyobb nehézsé­get. Ezen a részen ugyanis már akkor megbénul a vízi­közlekedés, ha a folyó egyéb részein még zavartalan az út. Szolnok és Tiszafüred kö­zött szerdán még teljes ra­kománnyal közlekedett a vontató, hat uszálya, amely homokot továbbít az építke­zésekhez. Ha azonban a víz­állás továbbra is ilyen in­tenzíven csökken, akkor vár­ható, hogy az egész vonalon nehézségek támadnak. Zichy Egy grúz magángyűjte­ményben Zichy Mihály ed­dig ismeretlen akvarelljére bukkantak. Zichy járt Grúziában és Sota Rusztaveli, a nagy grúz költő „A tigrisbőrös lovag” című elbeszélő költeményé­nek egyik első illusztrátora volt. (A költő a 12. század­ban élt.) Grúziában ápolják a híres magyar festőművész emlé­két. Tbilisziben utcát nevez­tek el róla. Zichy Mihály életéről és munkásságáról közös magyar—grúz televí­ziós dokumentumfilmet for­gattak. A művész alkotásait grúz múzeumok és képtárak őrzik. Szőrmék a kánikulában Ezerszámra készülnek a drága bundák, kocsmák szőrmegallérok a kunszent­mártoni Pannónia Szőrme­konfekció Gyárban. Terveik, megrendeléseik az üzleti tárgyalásokon el­hangzott elismerő vélemé­nyek bizonyítják a Pannó­nia márka lett, Keleten és Nyugaton egyaránt. Az 1967-ben létrehozott kis gyár kapacitása évről évre nehezebben tudja ki­elégíteni az igényeket. A malomból átalakított szűk műhelyeket gyorsan kinőt­ték, de szomszédságukban hatalmas oszlopokon már elénk tárulnak az új szőrme­kikészítő csarnok körvona­lai, Is nemesítik majd a nyers báránybőrt. Európa egyik legkorsze­rűbb gyárának még csak egy részlege, ez az 56 mil­lió forint költséggel épülő csarnok, amely a tervek sze­rint jövőre készül el. A komplett — szőrmekonfekció egységet is magába foglaló — gyárat a IV. ötéves terv végén adják át rendeltetésé­nek. Csongrádi Napok Az idén hatodszor rende­zik meg a Csongrádi Napo­kat. Az augusztus 14—21. közötti héten lezajló ünnep­ségsorozat műsorán néhány különlegesség is szerepel. Az egyik „tájjelegű” sajátosság a kubikos öttusa, amikor a kubikosélet legfontosabb mozzanatait elevenítik fel. A régi autók találkozójára az ország különböző részei­ből harmincan jelentkeztek muzeális értékű gépjármű­veikkel. Augusztus 14-én látványos felvonulás után koruk és küllemük alapján zsűrizik a régi autókat, majd 15-én a modern gépkocsik versenye után­­ a „vének” is megrendezik ügyességi­­ versenyüket.

Next