Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

I Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. szeptember 22-én, szerda délelőtt 11 órára össze­hívta. ☆ Fehér Péter, az MTI par­lamenti tudósítója írja: Az országgyűlés állami életünkben betöltött meg­növekedett szerepét egyebek közt az is bizonyítja, hogy ciklusról ciklusra kamato­­zóbb, eredményesebb a kép­viselők törvényalkotói mun­kája. Az elmúlt négy esz­tendőben 26 törvényjavasla­tot tűztek napirendre és szentesítettek a képviselők egyhangú határozatával. Ös­­­szehasonlításul: 1953—58-ban 24, 1958—1962 között 21, az 1963—67-es ciklusban pedig 11 törvényt alkottak. Már most, nem egészen öt hónap­pal az új választási ciklus kezdete után bizonyosnak tűnik, hogy a mostani négy esztendős periódusban to­vább bővül a jogalkotók te­vékenysége, felelősségteljes döntésekkel szaporítják ma­gas szintű jogszabályaink szá­mát. Ezt támasztja alá, hogy az országgyűlés szerdán kez­dődő ülésszakán előrelátha­tólag két nagyjelentőségű törvényjavaslat sorsáról dön­tenek. Az elmúlt napokban le­zajlott állandó bizottsági tanácskozások — szeptem­ber 13—18 között hét par­lamenti testület ülésezett — arra utalnak, hogy ez­úttal a szövetkezetekről, illetve az ifjúságról szó­ló törvényjavaslat kerül a képviselők plénuma elé. Immár gyakorlattá vált, hogy a parlamenti viták több esztendős előkészítés záróak­kordjai — a törvényhozás színvonalának emelése ugyanis megköveteli a ter­vezetek egyre gondosabb, alaposabb előkészítését. Jól példázza ezt a szövetkeze­tekről szóló törvényjavaslat, amelynek előkészítő mun­kálatai már 1969-ben meg­kezdődtek. A tervezet parag­rafusaiban, előírásaiban, egész szellemében tükröző­dik a párt szövetkezeti poli­tikájából fakadó elvi állás­pont, az ugyanis, hogy a szö­vetkezeti mozgalom nem át­meneti jellegű, e társulá­soknak a jövőben is jelentős szerepük lesz a szocializ­mus építésében. Mint az elő­készítő tanácskozásokon is hangot kapott, a szövetke­zetek tevékenysége — külö­nösen a mezőgazdaságban, az ipar egyes területein, a kereskedelemben és a szol­gáltatásokban —, jelentősen hozzájárul a szocialista gaz­daság növekedéséhez. Jól illusztrálja egyébként szerepüket, hogy jelenleg 2700 mezőgazdasági termelő­­szövetkezetünknek több mint egymillió egyszázezer tagja van, ők adják a mezőgazda­ság bruttó termelésének 70 százalékát. Az ezerszáz kis­ipari szövetkezet évi terme­lési értéke meghaladja a 27 milliárd forintot; a mintegy 600 Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egyharmaddal részesül a kiskereskedelem és a ven­déglátás forgalmából. A 380 takarékszövetkezet hozzá­vetőleg 800 000 tagjának 4 milliárd forint a betétállo­mánya, s már 60 000 tagja van a lakásszövetkezeteknek is. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezet a szocialista gaz­dálkodás egyik vállalati for­májává fejlődött, szerepe a lakosság szükségleteinek ki­elégítésében felbecsülhetetlen értékű. Időszerű és sürgető tehát, hogy a szövetkezetek mű­ködésének alapelveit egy­séges jogszabály foglalja keretbe — ez a feladat há­rul a mostani ülésszakra. A jogalkotó munkának nem kevésbé jelentős állo­mása az ifjúsági törvény megtárgyalása és végleges formában való jóváhagyá­sa. A törvénytervezet ki­alakítása jó másfél esztende­je kezdődött meg. Érdemes nyomon követni az előkészí­tés főbb fázisait: kodifikációs bizottság alakult a témában leginkább érintett állami és társadalmi szervek képvise­lőiből. A formálódó javas­latot megtárgyalta a KISZ Központi Bizottsága, az ifjú­ságpolitikai és oktatási ta­nács, majd legutóbb a Mi­nisztertanács. S mielőtt a törvényjavaslata a Ház aszta­lára került volna, széleskörű társadalmi vita zajlott le a kerettörvény-tervezet szinte minden tartalmi kérdéséről, lényegesebb passzusáról. Ki­fejtették véleményüket a KISZ megyei bizottságai, kü­lönböző rétegtanácsai, el­mondták észrevételeiket a szakszervezetek, illetve a Hazafias Népfront különböző fórumainak, ankétjainak résztvevői. Szót kaptak a „legérdekeltebbek” a fiata­lok is, akik többezer észre­vétellel segítették az előké­szítő munkát. Nem meglepő tehát, hogy az elmúlt napokban lezajlott bizottsági vitákon a képvise­lők és a meghívott szakem­berek véleménye egybevá­gott: a törvénytervezet jól szol­gálja a párt ifjúságpoliti­kai határozatában rögzített elvek megvalósítását, egy­ségesen szabályozza az if­júságot érintő kérdéseket, figyelembe veszi a külön­böző rétegek eltérő sajá­tosságait és hosszú távon biztosítja a fiatalok bevo­nását a szocialista társa­dalom teljes felépítésével járó feladatok megoldásá­ba. A bizottsági vitákon arra is rámutattak, hogy szocialista államunk rendszeresen, ki­emelten foglalkozik az ifjú­ság helyzetével, gondjaival, s a hangsúlyozott törődést állami intézkedések egész sora dokumentálja. A szá­mában, társadalmi súlyában gyarapodó ifjú nemzedék sajátos helyzete azonban szükségszerűen megkövete­li jogainak, kötelességeinek egységbe foglalását. Erre hivatott a nemzetközileg is figyelmet érdemlő jogsza­bálygyűjtemény, amelynek elemző megvitatása és tör­vénybe iktatása szintén a mostani ülésszak felelősség­­teljes feladata. (MTI) Losonczi Pál koreai országjáráson Losonczi Pál, az Elnöki Tanácsnak a KNDK-ban tartózkodó elnöke szomba­ton reggel Dél-Damjöng tar­tomány központjába, Ham­­hüngbe érkezett. A magyar államfőt a város utcáin csak­nem negyedmillió ember kö­szöntötte. A Hamhüng főte­rén tartott barátsági nagy­gyűlésen Kim Sze Bong, a tartományi népi bizottság (tanács) elnöke és­­ Losonczi Pál mondott beszédet. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően két ipari nagy­üzemet tekintett meg, majd kíséretével együtt részt vett a tiszteletére adott tartomá­nyi fogadáson. Losonczi Pál vasárnap indul vissza Phen­­janba. Magasabb szintet a vezetői munkában Intézkedik a szakszervezet Szolnok megyében az idén növekedett az üzemi balesetek száma Az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjének nyilatkozata Legutóbb szeptember elején szóltunk arról, megyénk­ben az idén megnövekedett az üzemi balesetek száma. A szakszervezetek megyei tanácsa elnökségének ülésén akkor úgy döntöttek, alapos vizsgálódást végeznek azokban az üze­mekben, ahol a tavalyihoz képest sok a baleset. Az elnök­ség határozata alapján először nyolc vállalat vezetőjét és szakszervezeti bizottságának titkárát szólították fel, adjanak számot a munkavédelmi helyzetről. Egyed Zoltán, a szakszer­vezetek megyei tanácsa munkavédelmi főfelügyelője nem túlságosan elégedett az­zal a tanácskozással, ame­lyet a hét végén tartottak Szolnokon. Nyolc vállalat vezetőjét hívta meg az SZMT elnöksége erre. — Olyan vállalatokat, mint például az ÉPSZER, ahol a tavalyihoz viszonyít­va az idén tízről húszra nö­vekedett a balesetek száma. A Gang Villamossági Mű­vek szolnoki gyárában 1970. első félévében 16, az idén 37 üzemi baleset történt. A Szilikátipari Vállalatnál há­romszor annyi baleset volt most az első félévben, mint tavaly. — Konkrét helyzet alap­ján tárgyaltak. Mi volt a vállalatok képviselőinek ál­lásfoglalása? — Az elvi egyetértés hiá­nyát nem panaszolhatom. Mindenki tudja, hogy ebben az évben új kormányhatá­rozat is napvilágot látott. Az országos növekedés ará­nya 0,2 százalék. A mi me­gyénkben viszont 3,7 száza­lékkal emelkedett az üzemi balesetek száma. Nem lehet hagyni tovább, hogy embe­rek menjenek tönkre, kény­szerüljenek tartós betegállo­mányba. Elgondolkoztató a szám, egy félév alatt me­gyénkben több mint har­mincezer munkanapon hiá­nyoztak üzemi balesetet szenvedők. A mostani ta­nácskozáson igazat adtak nekünk abban a vállalat vezetői, hogy hathatós in­tézkedésekre van szükség. — Melyek tehát a legfon­tosabb feladatok? — Az a tapasztalat, hogy leginkább az újonnan fel­vett dolgozókat éri baleset. Éppen ezért, a megelőzés nagyon fontos. Oktatás a biztonságos munkavégzésre, a gépek, berendezések ke­zelésére. És kötelezés is: a munkavédelmi felszerelések használatára. — S ha már megtörtént a baj... — Megbeszéltük ezt is a vállalatok vezetőivel. For­málisnak, felületesnek tart­juk az üzemi balesetek vizs­gálatát Legtöbbször nem elemzik az okokat. Megelé­gednek azzal, hogy beírják a jegyzőkönyvekbe: „Felü­letes munkavégzés”, „Fi­gyelmetlenség”, és hasonlók.­­ A vállalatok vezetői azt is elmondták, hogy sok helyen nem megfelelőek a védőfelszerelések sem. Kü­lönösen vonatkozik ez az elektromos gépeken, beren­dezéseken használatosakra. — Mi a következő lépés? — Most helyszínre me­gyünk. Néhány olyan Szol­nok megyei nagyüzembe, ahol sokat várunk a hely­színi tapasztalatoktól. Azt is megnézzük egy-egy üzem­­ben, hogy a biztonságvédel­mi megbízottak mennyire elfoglalt emberek, s a mun­kavédelem mellett mi még a mindennapos feladatuk. A szakszervezeti bizottságo­kat mindenütt arra ösztö­nözzük, hogy a vállalatok munkavédelmi helyzetét tár­gyalják meg termelési ta­nácskozásokon, szakszerve­zeti taggyűléseken. Azt is elvárjuk, hogy az év hátra­lévő hónapjaiban szervezze­nek munkavédelmi hónapo­kat, vagy heteket. Ez idő alatt javítsák meg a mun­kavédelmi oktatásokat, tart­sanak rendszeresebben üze­mi biztonsági szemléket. VÍZIG bemutató Dobán A Magyar Hidrológiai Tár­saság szolnoki csoportja, az OVH műszaki felügyelete, ár- és belvízvédelmi közpon­ti szervezete, a VIKÖZ mi­nőségi felügyelete és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szeptember 30- án bemutatót rendez a dobai szivattyútelepen. Különböző ár- és belvízvédelmi gépe­ket, a folyami vízminőségvé­delmi kárelhárítást, a gépi gyeptelepítés korszerű tech­nológiáját mutatják be a meghívottaknak. A délutáni órákban a bemutatót szak­mai tanácskozás követi. Jó a minőség, közepes a termés Megyénk egyes részein megkezdődött a szüret. A Közép-Magyarországi Pince­­gazdaság Csongrád—Szolnok­­vidéki üzemeink telepeire befutottak az első szállítmá­nyok. Az idén jó volt a fel­készülés, mindent megtettek a szőlő „fogadására”. Az el­ső szállítmányoknál — leg­inkább ezerjó, mézesfehér, oportó — 18,5 cukorfokos ezerjót is találtak. A kadar­ka minősége is jó, az időjá­rástól függően azonban még sokat javulhat, eléri a 22 cukorfokot is. Az elmúlt esz­tendőben felvásárolt szőlő zöme 13—14 cukorfok között ingadozott. Az üzem területén két sző­lőtermesztő megyében, Csongrádban és Szolnok me­gyében a pincegazdaság mintegy 250 ezer mázsa sző­lő átvételére, illetve ennek megfelelő must bor felvásár­lására számol. A jászberényi pincészetnél már napok óta tart az átvétel, a Jászsági Állami Gazdaság szállítja a szőlőt. Ugyanakkor a pince­­gazdaság célgazdasága is szü­reteli az ezerjót, az oportót, és a mézesfehért. A tisza­­kürti körzetben ezekben a napokban kezdik meg a szü­retet és a szállítást. Magyar—libanoni idegenforgalmi egyezmény Szurdi István belkereske­delmi miniszter az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke és dr. Szaeb Dzsarudi li­banoni gazdasági és turisz­tikai miniszter a két kor­mány képviseletében szom­baton a Duna-Intercontinen­­talban aláírta a magyar—liba­noni idegenforgalmi egyez­ményt. Szurdi István az aláírás alkalmából hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény lehe­tővé teszi a két ország kö­­zötti idegenforgalom bővíté­sét, a tapasztalatcserét, a kölcsönös szakmai segítség­­nyújtást. Munkabizottságot hívtak életre, amely állan­dóan figyelemmel kíséri az idegenforgalom alakulását és segíti megteremteni a forgalom bővítésének feltéte­leit. Egy hét múlva békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva, szeptem­ber 27-én és 28-án rendezi az 1., az 5. és a 6. békeköl­csön 1971. második félévi sorsolását. A húzásokat mindkét napon az Utasellátó Vállalat Arany János utcai művelődési termében tartják. Szeptember 27-én, hétfőn fél tíz órai kezdettel az 1. békekölcsönt sorsolják, 103 400 kötvényre összesen 27 437 600 forint jut. Szep­tember 28-án, kedden elő­ször az 5. békekölcsönt húz­zák, 460 900 kötvényre 60 082 800 forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Utána a 6. bé­kekölcsön 690 400 kötvényre 89 907 800 forint nyereményt sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 1 254 700 kötvényre 177 mil­lió 428 200 forint jut nyere­mény és törlesztés formájá­ban a kötvénytulajdonosok­nak. A kisorsolt kötvények beváltása október 5-én kez­dődik. Iskolabútor és sportszergyár Jánosházán A budapesti Iskolabútor és Sportszergyár a Vas megyei Jánosházára települ. A prog­ram végrehajtása megkezdő­dött: a régi téglagyár átala­kított helységeiben, több mint 250 munkással már dol­gozik az üzem egy része. Az üzemtelepítés a negyedik öt­éves terv végére fejeződik be, s ekkor a munkáslét­szám meghaladja majd a félezret. A tervidőszakban mintegy 50 millió forint be­ruházást eszközölnek János­házán. Az összeg nagyobbik felét a Fővárosi Tanács ad­ja. Többek között két hatal­mas szerelőcsarnokot, raktár­­épületeket, szociális létesít­ményeket, irodaházat emel­nek. őszi virágpompában a Zempléni hegyvidék Borsod megye természeti ritkaságokban bővelkedő tá­jai között is előkelő helyet foglal el a Zempléni hegyvi­dék. Az úgynevezett „Vár­hegyek” mint a fűzéri, a re­gééi és boldogkői szík­ek tá­jékán. A fenyvesekben, a tölgyerdőkben és a patak­medrek lapályain a botani­kusok mintegy ezerhárom­száz különböző virágot tarta­nak nyilván. Az ősz bekö­szöntésével több tucat olyan virágritkaság nyílik a hű­vös éghajlatú vidéken, ame­lyek hazánkban nagyobb részt csak itt tenyésznek. A boldogkő vár szikla­bér­ceit valóságal elborítja az ékes vasvirág lilarózsaszín szirmú virága. Ez a virág arról ismert, hogy minél ke­vesebb csapadékot kap, an­nál dúsabban tenyészik. Az idei aszályos nyár után a szokásosnál is nagyobb tö­megben bontott szirmot. Gcl­­icibánya környékén a feny­vesek napsütötte tisztásain kinyílt a kereklevelü kiskör­­tike. Tv lottó­sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a Televízióval közösen külön lottósorsolást rendez vasárnap este a tele­vízióban. A tv lottószelvények nyerőszámait este 21 óra 15 perces kezdettel egyórás mű­sor keretében húzzák ki. A tv szelvények ezenkívül rendkívüli jutalomsorsoláson is részt vesznek, közöttük szerdán az igazgatóság szék­házában kereken ezer tárgy­nyereményt — főnyeremény­ként két öröklakást és két személygépkocsit — sorsol­nak ki.

Next