Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

XXII. évf. 286. sz. 1971. dec. 4., szombat. Társadalmi ösztöndíj A­z utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatunk olyan esetekről, amikor egyetemet, vagy főis­kolát végzett szakember felbontja szerződését, amelyet társadalmi ösztöndíjra kötött a megye valamelyik üzemével, vállalatával, vagy éppen tanácsával. A megyei tanács például az utóbbi években negyvennyolc fiatallal kötött szerződést, hogy tanulmányaik végeztével a tanácsi apparátusban helyezkednek majd el. Közülük azonban öten még az egyetemi évek alatt, kilencen pedig tanul­mányaik befejeztével bontották fel szerződésüket. Jász­­kiséren a tanács ösztöndíjas orvosa egyszerűen nem fog­lalta el körzetorvosi állását, mert kedvezőbb munkaajánla­tot kapott, vállalva ezzel az ösztöndíj teljes összegének visszafizetését is. Törökszentmiklóson dr. Nagy Mariann bontotta fel szerződését oly módon, hogy vállalt kötelezett­ségei ellenére Kecskemétre távozott. Természetesen a szer­ződésbontásnak különféle okai lehetnek. De az a tény, hogy megyénkben is és az ország más tájain is egyre gyakorib­bak a szerződésbontások, arra késztette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy vizsgálatot indítson a jelenlegi egészségtelen helyzet okainak felderítésére. A társadalmi ösztöndíjak adományozásának és a vég­zett hallgatók foglalkoztatásának körülményeit igen mélyre­hatóan hat megye 101 gazdálkodó szervezeténél vizsgál­ták meg, ebből vontak le általános tanulságokat és készí­tettek javaslatokat. Kiindulópont az az 1959-es kormány­­határozat volt, amely létrehozta a társadalmi ösztöndíja­kat. Akkor az volt a cél, hogy minél több fizikai dolgozó gyermeke kapjon felsőfokú tanulmányai idejére társadalmi ösztöndíjat, s a vidéki üzemek, vállalatok, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, tanácsok, megfelelően képzett, fiatal, új munkaerőket kapjanak. I­tt l is érte célját a határozat — legalábbis az első­­ években, időközben azonban az egyetemek által fizetett, a hallgatók tanulmányi eredménye és szociális helyzete szerint változó ösztöndíj havi 200—800 fo­rint közti összegre emelkedett (800 forintot az a felesrendű hallgató kaphat, akinek családjában az egy főre jutó kereset nem éri el a havi 800 forintot) és ez nagyjában azonos a társadalmi ösztöndíjak összegével. Mégis van egy alapvető különbség: az állami ösztön­díjhoz — az említett tanulmányi eredményen és a szociális helyzeten kívül — semmilyen feltétel nem fűződik. A tár­sadalmi­ ösztöndíj viszont kötelezi az egyetemi, főiskolai hallgatót, hogy ha megszerzi diplomáját, annyi hónapig dolgozzék az ösztöndíjat adó vállalatnál, ameddig támoga­tásban részesült. Lényegében tehát a társadalmi ösztöndíja­sok hátrányba kerültek az állami egyetemi ösztöndíjas hallgatókkal szemben. Különösen azért, mert a társadal­mi ösztöndíjas — ha mégsem a támogatást nyújtó vállalat­nál helyezkedik el — a taníttatására fordított összeget teljes egészében köteles visszafizetni a vállalatnak. Ez pedig — hiszen pályakezdő fiatal emberekről van szó — évekre vis­­­szavetheti őket anyagilag, ami nem marad következmények nélkül szakmai fejlődésükre sem. Nem véletlen tehát, hogy a Szolnok megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya által ez évben meghirdetett öt tanulmányi ösztöndíjra eddig még senki nem jelentkezett. A KNEB vizsgálatához 720 egyetemi hallgató és 437 társadalmi ösztöndíjjal végzett fiatal szakember adott vála­szokat a feltett kérdésekre. Így derült ki — többek között —, hogy a társadalmi ösztöndíjasok között csaknem, egészen 40 százalékot képviseltek azok, akik maguk korábban az ösztöndíjat adó vállalatnál dolgoztak, vagy valamelyik csa­ládtagjuk munkahelye küldte őket egyetemre. Ezzel szem­ben 3, 7 százalék csupán barátaitól, ismerőseitől „kapta a tippet”, 17 és fél százalék a középiskolában vagy a felső­­oktatási intézményben értesült az ösztöndíj lehetőségéről, további 11,2 százalék pedig a közelebbről meg nem hatá­rozott — egyéb módon.­­ S­zámos vállalat, intézmény fizette és fizeti ugyan az ösztöndíjat, de kevés gondot fordít azokra a fiata­lokra, akik ezeket az összegeket kapják. Az em­lített felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 31,3 száza­léka válaszolt úgy, hogy kielégítően tájékoztatták jövendő munkahelyéről, az ottani szakmai követelményekről és anyagi, érvényesülési lehetőségekről. További 43,7 százalék csupán felületes tájékoztatást kapott — és 24,7 százalék még annyit sem. Ami pedig a hallgatók és az ösztöndíjat adó szervek kapcsolatát illeti, a fiatalok beszámolója szerint ez a kapcsolat csak 21,7 százaléknál volt rendszeres, 43,2 százaléknál alkalomszerű, 14,2 százaléknál pedig legfeljebb formális, a többiek semmiféle közvetlen kapcsolatról nem tudtak beszámolni. A KNEB vizsgálata feltárta és kimondta: a társadalmi ösztöndíj adományozása jelenlegi rendszere elavult, újra, korszerűre kell felcserélni. A tapasztalatok alapján az ille­tékesek javasolják: a jövőben minden egyetemi, főiskolai hallgató egyformán kapjon juttatásokat tanulmányi ered­ménye és szociális helyzete alapján, visszafizetési kötele­zettség nélkül. Mégsem kerülnek hátrányos helyzetbe a vidéki válla­latok, intézmények, amelyek valóban szívügyüknek tekin­tik, hogy a hiányzó mérnöki, közgazdasági, orvosi, állat­orvosi, pedagógusi stb állásokra saját dolgozóik gyermekeit vagy más, fiatal most tanuló fiúkat, lányokat nyerjenek meg. Azok a fiatalok, akik vállalják a kétoldalú szerződés­ben rögzített feltételeket , továbbra is köthetnek társadal­mi ösztöndíjra szerződést. Az összeg a vállalat, intézmény és a hallgató szabad megállapodásától függ, azzal a meg­kötéssel, hogy az egyetem, főiskola által fizetett ösztöndíj és a társadalmi ösztöndíj együttes összege nem haladhatja meg az illető szakmában szokásos — vagy a kollektív szer­ződésben megszabott — kezdő fizetés minimumát. M­indez ma még csak javaslat, amellyel a Művelődés­­ügyi Minisztérium is egyetért. Remélhető, hogy határozattá emelkedik, mire megkezdődnek a fel­vételek a következő, 1972—73. oktatási évre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál Algériából Guineába érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ötnapos hiva­talos algériai látogatásának befejeztével péntek délelőtt elutazott Algírból. Losonczi Pált távozásakor a repülőté­ren Bumedien elnök, vala­mint a forradalmi tanács és a kormány tagjai búcsúztat­ták. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke pénteken hi­vatalos baráti látogatásra a Guineai Köztársaságba érke­zett. A magyar államfő IL— 18-as különgépe magyar idő szerint 17:00 órakor szállt le a Conakry-Gbessia nemzet­közi repülőtéren. A repülőtérről Losonczi Pál és kíséretének gépkocsi­sora a szeptember 28-a sta­dionba hajtatott, ahol nagy­gyűlést rendeztek, amelyen Sékou Touré és Losonczi Pál beszédet mondott. A stadion­ban 20 000 főnyi tömeg és több száz népi táncos fana­tikus ünneplésben részesítet­te az Elnöki Tanács elnökét. Pénteken este Ahmed Sé­­kou Touré az elnöki palotá­ban díszvacsorát adott Lo­sonczi Pál tiszteletére. A va­csorán a két államfő rövid pohárköszöntőt mondott. December 8-án ül össze a KISZ VIII. kongresszusa December 8-ra összehív­ták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusát — tájékoztat­ta az újságírókat pénteken a Parlament delegációs termé­ben dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy az ifjúsági mozga­lom életének jelentős ese­ményét egy sor fontos tör­ténés előzte meg. Egy esz­tendeje foglalt állást a párt Központi Bizottsága ifjúság­­politikai kérdésekben, hozta meg ifjúsági határozatát, s néhány hónapja hagyta jóvá az országgyűlés az ijúsági törvényt. Ami a kongres­­­szus közvetlen előkészítését illeti: a KISZ Központi Bi­zottsága júliusban levéllel fordult a magyar fiatalok­hoz: a társadalom és az if­júság kapcsolatáról, a KISZ munkájáról kért véleményt az új generációtól. A gondolkodásra, cselek­vésre ösztönző kérdésekre több mint 200 ezer válasz érkezett. Több hónapos vitasorozat után állást foglaltak az ifjú komm­unisták a KISZ módo­sított szervezeti szabályza­tának tervezetével kapcso­latban is. A sajtótájékoztatón szó esett a kongresszust előké­szítő legfontosabb fórumok­ról, a vezetőségválasztó tag­gyűlésekről és a különböző szintű küldöttértekezletekről is. A gyűlések, értekezletek valóban fórumainak bizo­nyultak az alkotó vélemény­­cseréknek. Az alapszervezetek, bi­zottságok elmúlt esztendei tevékenységéről szóló be­számolók tartalmasabbak voltak, mint korábban. Szinte mindenütt szóba ke­rült a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulási gond­ja, sürgették a szocialista brigádmozgalom hatható­sabb támogatását, a szabad­idő tartalmas eltöltésének segítését, a lakóterületi KISZ- munka javítását, a pá­lyaválasztás megkönnyíté­sét. Néhány adat a ve­zetőségválasztásokról: az alapszervezeti vezetőségi ta­gok csaknem 50 százaléka kicserélődött, nőtt a fiata­lok és a nők szám­a. Az alapszervezeti titkárok 27 százaléka fizikai dol­gozó. Dr. Gombár József el­mondotta, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére nem indítottak központi felhívás­sal munkaversenyt, helyi kezdeményezésekből, spon­tán akciókból azonban , je­lentős munkasikerek szület­tek. Általános tapasztalat, hogy a vállalkozások, fel­ajánlások jórészt a helyi tervek maradéktalan teljesí­téséhez, a minőség javításá­hoz, a takarékossághoz kap­csolódtak. A KISZ VIII. kongres­­­szusának 850 küldötte de­cember 8—11 között tanács­kozik majd az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A Központi Bizottság nem adott ki kongresszusi irányelveket, minden kül­­dötthöz eljuttatta azonban az ifjúsági szövetség négy esztendős tevékenységéről szóló beszámolóját. A tanácskozás szóbeli vita­indítóját dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottság első titkára tartja, majd ple­náris ülések következnek. Az ifjú kommunisták 800 ezres seregét képviselő küldöttek szekcióüléseken is kifejthe­tik véleményüket: munkabi­zottságokat alakítottak az üzemekben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a hi­vatalokban dolgozó fiatalok­nak, a mezőgazdaságban te­vékenykedőknek és a falun élőknek, a középiskolákban és szakmunkásképző intéze­tekben tanulóknak, az egye­temi és főiskolai hallgatók­nak, valamint az úttörőve­zetőknek. A kongresszus tiszteletére művészeti hetet rendeznek a fővárosban. Ára: 80 fillér Pakisztán totális háborút kezdett India ellen Indira Gandhi indiai mi­nisz­terel­nök-asszony pénte­ken este az ország lakossá­gához intézett rádióbeszédé­ben bejelentette, hogy Pa­kisztán totális háborút­­ kez­dett India ellen. (Részletes tudósításunk a 2. oldalon.) Magyarországra látogat a jugoszláv miniszterelnök Dzsemal Bijedics, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának el­nöke Fock Jenő miniszter­­elnök meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érke­zik. A KGST országok közlekedési miniszterei Győrben A KGST közlekedési ál­landó bizottságának buda­pesti ülésén résztvevő mi­niszterek és miniszterhelyet­tesek pénteken Győrbe utaztak. Megtekintették a történelmi városnegyedet, majd a közlekedési és táv­közlési főiskola Duna-parti építkezését és a Magyar Vagon és Gépgyárat keres­ték fel. A 18 ezer dolgozót fog­­lalk­ztató nagyüzem munká­járól Czöndör János terme­lési igazgató tájékoztatta a minisztereket. A KGST bizottság tagjai ezután megtekintették a mo­torgyárat és a hátsóhídgyár­­egységet, majd viszautaz­­tak Budapestre. A téli szünetről Az 1971—72-es oktatási év rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az álta­lános és a középiskolákban a téli szünidő december 22- én kezdődik, s a szünet utá­ni első tanítási nap 1972. ja­nuár 10-e. A téli vakáció kezdetéig hátralévő időben az órákon általában ismétléssel foglal­koznak. A pedagógusok el­sősorban azoktól a gyerekek­től kérik számon az eddig végzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt idő­szakban társaikhoz képest gyengébben szerepeltek. Így tehát ezeknek a diákoknak módjuk lesz javítani. A je­gyeket egyébként a szünet­ben sorra kerülő osztályozó értekezleten — a december 21-i helyzetnek megfelelően — zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hoz­zák a szülők tudomására. Az általános iskolai nap­közi otthonok a téli szünidő alatt is működnek, s vala­mennyi tanintézetben gon­doskodnak a gyerekek fel­ügyeletéről, a napközis he­lyiségek folyamatos fűtésé­ről. A napközisek az iskolá­ban kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézmények­ben már javában készülnek a téli vakációra szóló prog­ramok. Ezek összeállításánál arra törekszenek, hogy a diákok minél hasznosabban tölthessék a csaknem három hetes „szabadságot”. Óvakodj a szelíd rókáktól! Veszett rókákat találtak az utóbbi napokban Heves me­gyében, többek között Vá­­mosgyörk és Erdőkövesd ha­tárában Egerben a város szélén fogtak el egy betola­kodó veszett állatot. Felté­telezik, hogy a Blikkben és a Mátrában több veszett ró­ka kóborot, ezért a megyei állategészségügyi állomás fel­hívta a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak az úgy­nevezett „szelíd” rókáktól. A ,,szelídség” ugyanis a ve­szettség egyik — csendes — formája lehet. Felhívták a vadászok és erdészek figyelmét, ha be­tegségre gyanús állattal ta­lálkoznak, azt azonnal lőjék le és jelentsék a területileg illetékes tanácsnak, az elej­tett állatokhoz­ csak szakava­tott emberek nyúlhatnak. Elutazott a Szovjetunió állami bankjának elnöke M. N. Szvesnyikov, a Szov­jetunió állami bankja igaz­gatóságának elnöke pénteken elutazott Budapestről. Szves­nyikov a Magyar Nemzeti Bankban baráti megbeszélé­seket folytatott a nemzetközi és a két országot kölcsönösen érdeklő pénzügyi és gazda­sági kérdésekről. Meglátoga­tott néhány üzemet, hogy helyszíni tapasztalatokat sze­rezzen a vállalatok finanszí­rozásával kapcsolatos magyar módszerekről. Kóstoló a halászoknak Több mint egyhónapos kényszerszünet után újból vízre szálltak a szegedi Kos­suth Halászati Szövetkezet tagjai A korán beköszöntött tél ugyanis megakadályozta őket abban, hogy befejezzék a tiszai holt­ág lehalászását. Elsősorban az ide telepített növényevő halakat, emelik most szárazra. A 6—3 kilós hatalmas példányoknak jó piacu­k van. Eddig 100 má­­szót szállítottak a budapesti konzervgyárba, ahol pástéto­mot készítenek az óriás bu­sákból. Az üzem gyártmá­nyából mintát küldött a sze­gedi halászoknak, akik na­gyon ízletesnek találták a „saját termésű” pástétomot.Az élő Tiszán is újra meg­jelentek a vízi emberek. Bri­gádjaik Algyőtől Szegedig ereszkednek ladikjaikon és az úgynevezett keszegelő há­lókba nap mint nap bőséges zsákmány kerül. Gazdagodó kap­csolatok A Külkereskedelmi Mi­nisztérium székházában pén­teken délelőtt megalakult a Magyar Kereskedelmi Ka­mara NDK szekciója, mely­nek feladata, hogy segítse a magyar és NDK-beli válla­latok gazdasági kapcsolatai­nak elmélyítését. A szek­ciókban összesen 143 magyar vállalat vesz részt, vala­mennyi érdekelt a magyar— NDK kereskedelmi együtt­működés és kooperáció fej­lesztésében. Az NDK kereskedelmi ka­marájának magyar szekciója előreláthatólag a jövő év ele­jén alakul meg Lipcsében. TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TU­DÓSÍTÁSOK. ^ HÍREK

Next