Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
XXIII. évf. 147. sz. 1972. június 24., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után megkezdődött a vita. Az elnök a vita lezárása után Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta : Állam és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5 fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. — A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. — A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembevételével készítettük elő. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult . A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt. A törvényjavaslat kimondja hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi figyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdameg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg, Jogi és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. A bíróságok állami szervezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói fügetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit rendeli el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután a napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel, törvényben pontosan szabályozni Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megfogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. Hivatásos bírák választása — A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezéseivel a hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, — mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa — kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. — A törvényjavaslat lehetővé teszi, — hangoztatta végül a miniszter, — hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. — A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közt. A dr. Korom Mihály beszédét követő vitában felszólalt dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. tosztott lehetőséggel élve az elvi irányítás érdekében az eddiginél is jóval több ügy elbírálását kívánjuk másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonni. A hatáskörbe vonást főleg gazdasági bűncselekményeik miatt indult bűnügyekben arra is felhasználjuk, hogy megfelelő elvi iránymutatást adjunk a büntetéskiszabás tekintetében is. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöke kiemelte: Számadásunk egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami gazdasági és társadalmi rendjének, nemkülönben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el, javasolom, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot emelje törvényerőre. Dr. Korom Mihály igazságügy r miniszter összefoglalta az elhangzott észrevételeket, majd dr. Beresztóczy Miklós elnök ezután szavazást rendelt el. A szavazás eredményeként az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembe vételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, egyhangúan elfogadta. Az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Gonda György, a jogi-, igazgatási- és igazságügyi bizottság elnöke beterjesztette a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Gonda György beszéde után dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Korom Mihály beszéde Egyszerűbb szervezeti rendszer Dr. Szakács Ödön beszéde — Az államélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül. _ Gazdasági mechanizmusunk új rendszerében szűkültek a gazdálkodó szervek egymás közötti vitáinak intézésében az igazgatási jellegű elemek, ugyanakkor — Mindezekre a helyes megfontolásokra tekintettel a javaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági hatáskört. — A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül: egyrészt az egyes ügyek elbírálásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciót illetően. A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bírósági döntő súlyúvá váltak az igazságszolgáltatási jellegű polgári jogi elemek. Mindez szükségszerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocialista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazdasági döntőbizottságok helyett a jövőben a bíróságok intézzék. útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollégium, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két további kollégium szervezését rendeli el. A javaslat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kollégiummal együtt a jövő évtől kezdve öt kollégium fog működni. Elvi irányítás — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben — az általános jellegű elvi iránymutatások mellett — több mint 2200 büntető és csaknem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konkrét ügyben hozott határozatot, amelyek ugyancsak fontos eszközei voltak az elvi irányításnak. — Nagy gondot fordítottunk az állampolgárok, illetőleg a különféle szervezetek panaszaira. Az elmúlt időszakban csaknem 3200 büntető és mintegy 10 000 polgári ügyben nyújtottak be törvényességi óvás iránti kérelmet. A büntető ügyekben előterjesztett kérelmek 14 százalékában, a polgári ügyekben előterjesztett kérelmeknek pedig 12 százalékában kellett törvényességi óvást emelni, törvénysértés, vagy megalapozatlanság miatt. A törvényességi óvás alapján hozott határozatok amellett, hogy a konkrét jogsértést kiküszöbölték, számos fontos időszerű elvi kérdésben adtak a bíróságok számára hasznos iránymutatást. Dr. Szakács Ödön ezután a büntető, katonai és polgári ítélkezés területén kifejtett tevékenység lényeges vonásairól szólt. Majd hangsúlyozta: az eljárási törvényünkben biz Bővül a bírósági hatáskör Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Elutazott Indira Gandhi Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítettek. A miniszterelnökasszony búcsúztatására többezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek a miniszterelnökasszony búcsúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magasrangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Indira Gandhi a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. (MTI) hírek — tudósítások — hírek — tudósítások — hírek Grazi orvosprofesszorok Szombathelyen Grazi orvosprofesszorok látogattak pénteken Szombathelyre. Tanulmányozták a város egészségügyi intézményeinek munkáját, mindenekelőtt az ország első oktatókórháza szerepét betöltő Markusovszky Kórházat. Az intézmény tudományos bizottsága tudományos ülést tartott a nap folyamán s az ülésen a négy vendégprofesszor időszerű egészségügyi kérdésekről tartott előadást. Megkezdődtek a hortobágyi lovasnapok Pénteken reggel a díjhajtással megkezdődött , a VIII. Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok háromnapos rendezvénysorozata. Több mint háromszáz ló áll rajthoz három nap alatt, s a legkiválóbb magyar sportolók mellett osztrák, szlovák és lengyel lovasok is részt vesznek a versenyeken. Az ország minden részéből a Hortobágyra érkeztek már a hetes, ötös, négyes és kettes fogatok, amelyek külön versenyt futnak a Hortobágy díjáért. A hortobágyi lovasnapok rendezvényeire mintegy ötvenezer hazai és külföldi nézőt várnak. A vendégek megtekinthetik a hortobágyi folyó mellett legelésző szürke magyar gulyát, a racka nyájat, s a szilaj ménest is. Oklevél a végzetteknek Pénteken az egri Vörös Csillag Filmszínházban dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző főiskola főigazgatója nyilvános tanácsülésen 171 végzett növendéknek nyújtotta át a tanári oklevelet. Dévárd Andrea magyar— orosz, Csanády Kunigunda biológia—földrajz és Görbe Zsuzsanna matematika—kémia szakos hallgató vörös diplomát kapott. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen 47 mezőgazdasági gépészmérnököt és agrármérnököt avatott a mezőgazdasági műszaki, illetve a mezőgazdasági tudományok doktorává. Az OVH elnöke Mongóliában Mongóliába utazott pénteken Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, B. Barsz-nak, a Mongol Népköztársaság vízgazdálkodási miniszterének meghívására. Az OVH elnöke Mongóliában tárgyalásokat folytat a két ország vízügyi-műszaki tudományos kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Látogatása során megtekinti azokat a mongóliai munkahelyeket is, ahol több éve dolgoznak magyar vízügyi szakemberek. Új üdítőital Pénteken, Nyíregyházán a Hotel Szabolcs külön termében „Oázis” néven új üdítőitalt mutattak be a kereskedelmi szakembereknek. A pasztőrözött, magas vitamin tartalmú szénsavas üdítőital almából készült és az országos pályázaton első díjat nyert. A terméket a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat gyártja.