Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
1972. július 4. A politika képviseletében közhelynek számít ma már az az igazság, hogy manapság nem könnyű eligazodnia a világ politikai eseményei, szocialista átalakulásunk tennivalói között, társadalmunk új vonásainak, fejleményeinek megítélésében. Lehet-e elvárni, hogy az átlagember — s így a kommunista párttag, — minden politikai kérdés lényegét, jelentőségét alaposan ismerje, azok gazdasági, filozófiai, társadalmi összefüggéseit elemezze, majd másoknak megmagyarázza? Ez nyilvánvalóan nehezen elképzelhető, hiszen az emberek főképpen foglalkozásuk, képzettségük, érdeklődésük körében tudnak igazán A párt határozatai ugyanis a legfontosabb kérdések lényegét tartalmazzák, s a maguk konkrétságában is elvileg foglalnak állást az ügyek politikai megítélésében. Ilymódon megfelelő eszmei vezérfonalat adnak, melynek birtokában kellő biztonsággal el lehet igazodni a helyi politika jelenségeiben. Magabiztosan ki lehet állni, képviselni a párt álláspontját Tapasztalható azonban bizonytalanság is, egyesek félrehúzódnak a vitáktól. Milyen okok hozhatják létre az efajta magatartás? Nem utolsósorban az, hogy a párttagok egy része nem bízik önmaga ismereteiben. Úgy véli: a modern tömegtájékoztatás eszközei a TV, a rádióknála színvonalasabban magyarázzák a kérdéseket. Ez a magatartás ugyanakkor kényelmes is, mert az húzódik meg a mélyén, hogy az „okosok” odaelmélyülni. Az MSZMP X. kongresszusa mégis hangsúlyozta: „...Mindenütt érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy a meghozott döntések után minden párttag kötelessége az aktív állásfoglalás a párthatározatok mellett, s a végrehajtásban való részvétel a kapott pártmegbízatásoknak megfelelően.”. Ez a meghatározás azonban nem a teljességet, a mindentudást igényli. Azt a követelményt állítja a párt tagjai elé, hogy behatóan ismerjék a párt politikáját, elvi és gyakorlati állásfoglalásait, s azokat mindenütt képviseljék, hirdessék, a gazdasági és társadalmi tennivalók végrehajtása közepette. Sűrűn hallani a mindenütt fellelhető, a párt politikáját példásan magukévá tevő, öntudatos magatartású kommunistákról. Sokan vannak, akik a maguk környezetében állhatatosan hirdetik és magyarázzák a párt igazságát, sem úgyis „helyére teszik” a dolgokat. Ők maguk viszont nem vesznek fáradságot, hogy alaposan megismerjék és elsajátítsák a párt határozatait, s ílymódon megértsék az állásfoglalások lényegét. Az ilyen fajta szemléletmód és magatartás természetesen hibás, idegen a kommunista embertől. Aki az életet jól ismeri, tudja, mennyi mindenért, mennyi minden mellett és ellen kellene szót ejteni a munkahelyen, a baráti és családi körben. Igaz, a párt politikai céljai és elvei általában tiszták, világosak a nagy tömegek előtt, de a gyakorlatban, a végrehajtás során nem egyszer és nem egy helyen eltorzulnak. Mindennapi ügyekben A párt tagjainak ezekben a felvetődő mindennapi vitákban és ügyekben kell állást foglalniok. Nem mindent kell megmagyarázni, hanem azt, amiről éppen ott és most szó van, ami a leginkább foglalkoztatja a kollektívát, a beszélgetők körét. Nem kell feltétlenül azonnal válaszolni, ha nincsenek az ismeretek teljes birtokában. Holnap-holnapután azonban feltétlenül vissza kell térniük az ügyre, különben hézag támad kapcsolataikban, kétség marad vitapartnereikben. Természetesen nem lehet mindenki képzett politikai agitátor, de minden párttagnak a maga módján határozottan kell kiállnia a szőnyegen fekvő kérdésekben. A pártszervezetekben joggal elégedetlenek azokkal a párttagokkal szemben, akik nem jeleskednek ismereteik bővítésében, s a hallgatás „bölcsességét” választják, amikor ki kellene állni. Joggal várják el, hogy mindenki legyen részese a vitás kérdések magyarázatának, hiszen a kommunisták politikai tekintetben nem lehetnek átlagemberek. Csakis egyéni és egységes kiállásukkal, szavukkal és magatartásukkal vívhatják Sikeresen harcukat dolgozó társaik gondolatainak megnyeréséért, a párt politikájának megvalósításáért. Csákvári János A lényeget tartalmazzák Idegen a kommunista embertől Gyümölcsöző kapcsolat Győr-Sopron megye és a nyugat-szlovákiai terület párt-, tanácsi és mozgalmi szervei évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn egymással. Ennek keretében hétfőn Győrbe látogatott a Nyugat-szlovákiai Szakszervezeti Tanács négytagú küldöttsége . Jozef Grózaj, a kerületi tanács titkára vezetésével. A vendégeket az SZMT székházában Glázer Géza vezetőtitkár fogadta. A vendégek és vendéglátók elsősorban a szakszervezeti vezetőszervek hatás- és jogköréről, tevékenységéről folytatnak eszmecserét, cserélik ki tapasztalataikat. SZOLNOK MEGYEI NETLAP Középkori városmúzeum Az UNESCO Műemléki Szervezete, az ICOMOS Budapesten lezajlott 3. kongresszusa résztvevőinek egy csoportja hétfőn Vas megye helyreállított műemlékeivel, nevezetességeivel ismerkedett. Ez a terület nemcsak azért nyújtott számukra tanulságos tapasztalatokat, mert sok régi értéket felújítottak, és a településeken sikerült harmóniát teremteni az új és a régi városrészek között, hanem azért is, mert itt a műemlékvédelmet társadalmi üggyé tették. A megyei tanács elnöke 1970-ben utasítást adott ki a műemlékek és a népi műemlékek fokozott védelméről. A tanácsok anyagi erejükhöz mérten sokat áldoznak a múlt építészetének, művészetének óvására. Kőszegen a Jurisics-vár helyreállítása után kerül sor a Jurisics tér — Buda és Sopron után legkomplexebb védett együttesünk — rekonstrukciójára. Itt szép középkori városmúzeum tárul az érdeklődők elé. Folyamatban van a sárvári Nádasdy-vár, a szentgotthárdi római katolikus templom felújítása is. \ A szakszervezet és a népfront együttműködéséről A Szakszervezetek megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei, szolnoki városi Bizottsága néhány vezetője és munkatársa tegnap megbeszélték együttműködésük további feladatait. Elhatározták, hogy eddig is eredményes munkakapcsolataikat — különös tekintettel a területpolitikában jelentkező közös tennivalókra — bővíteni, módszereiben javítani fogják. Megállapodtak abban, hogy együttműködésük konkrét feladatait a XXII. szakszervezeti, az V. népfront kongresszus határozatában lefektetett irányelvek figyelembevételével — írásba foglalják, s azt vezető testületeik elé terjesztik jóváhagyás végett. Egyeztették továbbá munkaprogramjaikat, és megállapodtak az év második felében elvégzendő közös feladatokban is. Budapesten a Francia Vöröskereszt küldöttsége Hétfőn a Magyar Vöröskereszt meghívására Budapestre érkezett a Francia Vöröskereszt küldöttsége, Marcelin Carraud elnök vezetésével. A vendégeket Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke és Rostás István főtitkár fogadta. A látogatás alkalmával a vendégek megismerkednek a csopaki vezetőképző táborral, találkoznak a megyei ifjúsági vöröskeresztes vezetőkkel, tanulmányozzák a Kőbányai Porcelángyár és a Tiszai Vegyikombinát üzemi Vöröskereszt Szervezeteinek munkáját. Felkeresik a Pusztavámosi Állami Gazdaságot és az ebesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet is. Évente 90 ezer kacsa a halastóból Az esztergomi Üsző Falu Halászati Tsz-ben évente 9 turnusban 90 ezer pecsenyekacsát nevelnek fel Kacsanevelés a Duna holtágában A kacsák 98 százaléka I. osztályú (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) 3 Próbaüzemei az ország legmodernebb téglagyára Szentesen Ez év májusában kezdte meg a próbaüzemelést az új téglagyár Szentesen. A legkorszerűbb műszaki és technológiai megoldással felépült gyár teljes termelése évi 55 millió darab tégla lesz majd. a) A programvezérlésű szárítóból tolólappal szállítják a száraz téglát. b) Az egész gyártó gépsor — a bányától a présig — egy gombnyomásra, teljesen automatikusan indul. (MTI fotó: Király Krisztina felvétele—KS) Új áruház Kunhegyesen (Tudósítónktól) A kunhegyesiek, sokat keseregtek a járás megszűnte után. Úgy érezték, nemcsak „visszaminősítés” történt, de a település fejlődése is lelassult. Nos, a hároméves nagyközségi múlt csattanós választ adott a kétkedőknek. — Nagyarányú fejlődéssorozat, gyártelepítési program, építkezések láthatók lépten-nyomon. Igaz, a Szabadság tér keleti része imitt-amott csatatérhez hasonlít, de rövid időn belül ott is egy városi színvonalú épület foglalja el a malterosládák és gépek helyét. A vállalkozás a helyi ÁFÉSZ és a Középtiszai Állami Gazdaság együttműködésének eredménye. — Egy éve kötöttünk szerződést a gazdasággal — tájékoztat Gulyás József, az ÁFÉSZ elnöke —, mivel mindkét cég helyhiánnyal küszködött. Az állami gazdaság központja Kunhegyesre költözött, nekünk pedig egy modern, tágas ruházati szaküzletre volt szükségünk a jelenlegi szétszórtak és elavultak helyett. Az építkezés megközelítőleg 9 millió forinba kerül, s az a közös cél vezetett bennünket, hogy olcsóbban hozzunk tető alá egy olyan komoly létesítményt, amely a kőségfejlesztési tervbe is beleillik. Tavaly júliusban kezdtük a munkát, s a nagyközségi tanács is besegített ötszáz ezer forinttal. A gazdaság saját építő brigádja végzi a munkát — eddig menetrend szerinti pontossággal. Már a beruházást követő évben 28 millió forint évi forgalmat tervezünk. Berendezésre július 20-án kapjuk meg az épületet, ahol majd a különböző részlegekben huszonkét eladó szolgálja ki a vevőket. A földszinten ruházati áruház és étkezőhelyiség húzódik, fölötte kétszintes irodaház. Ha semmi nem jön közbe, az átadást augusztus 20-ra tervezzük. Valóban nagyon szép ajándék lenne a község minden lakójának. D. Szabó Miklós Megjelent a Nemzetközi Szemle júliusi száma A Nemzetközi Szemle legújabb száma nagyobb kérdéscsoportban foglalkozik a szovjet—amerikai tárgyalások jelentőségével, annak előzményeivel és nemzetközi hatásával. Ennek keretében „Nemzetközi tárgyalások — nemzetközi osztályharc” címen Karczag Gábor írt elemző cikket, majd Serény Péter ismerteti a közös határozatok és tárgyalások jelentőségét. Közli a lap Nixon elnök moszkvai rádió- és televízióbeszédét, valamint két, ehhez fűzött nyugati sajtókommentárt is. Az indokínai háború alakulását, a Nouvel Observateur című francia lap és egy magyar szerző — Bélai Albert — cikke alapján ismerteti a lap. A nyugatnémet— szovjet, illetve a nyugatnémet—lengyel szerződésekkel Patkó Imre „A nyugatnémetek keleti politikája’1 című írása foglalkozik és dokumentumként közli a szerkesztőség az NSZK parlamentjében a ratifikálás alkalmából elfogadott nyilatkozatot. Az európai gazdasági problémákról szól dr. Kozma János „Az EGK kibővülésének néhány politikai következménye” és Jí Borko „Az imperialista integráció és a proletáriátus’ című írása. Mongóliáról pedig Rév Miklós és Horváth H. József érdekes képriportja tudósít.