Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
XXIII. évit. 237. sz. 1972. okt. 7., szombat. A Szakszervezetek Országos tanácsának ülése • Jelentés a szakszervezetek jog- és hatásköréről A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára, a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Remutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. Nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalban is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte. Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellenőrzés. A műhelybizottságoknak mindenekelőtt azt kell figyelemmel kísérniük, hogy a vállalati szakszervezeti tanács, vagy az szb és a vállalatvezetés megállapodásait, határozatait végrehajtják-e az adott munkahelyen, s számon kell tartaniuk a dolgozók javaslatainak sorsát. Nem nélkülözhetik a belső szakszervezeti munka ellenőrzését sem, ami sajnos ma még sok esetben elmarad. Véleményezési jogaikkal a vállalatnál általában kevéssé élnek a szakszervezetek. E munkát csak azzal lehet lényegesen megjavítani, ha véleményeiket jól megalapozzák, előterjesztéseiket alaposan előkészítik, és azokban széles körben felhasználják a dolgozók véleményét, észrevételeit. Következetesebben kell figyelemmel kísérni, hogy a vállalat a szakszervezet véleményét milyen mértékben veszi figyelembe, ha azt elutasítja, követelni kell a gazdasági vezetőktől a megfelelő indoklást. A SZOT titkára külön felhívta a figyelmet azokra az esetekre, amikor a szakmai vezető vezetési készségéről mondanak véleményt. A vezetői készséget mindenekelőtt azon kell lemérniök a szakszervezeteknek, hogy a vezető objektív és szubjektív eszközökkel mennyire képes megteremteni az üzemi demokrácia fejlesztésének, a dolgozók aktivitásának feltételeit. A vezető szakmai hozzáértése egyben azt is kell, hogy jelentse, hogy meg tudja teremteni a munkafegyelmet, képes javítani a munkaszervezést, gondoskodik a dolgozókról, a munkakörülmények javításáról. Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javítására. Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Javasolták azt is, hogy bővítsék a szakszervezetek hatáskörét a költségvetési szerveknél. Kezdeményezték, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozását mint hivatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendszerébe, s a szocialista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább kétszer kötelezően tartsák meg. Számos szakszervezeti szerv kérte, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket sokoldalúan megvizsgálják. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról számolt be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Rend a lelke mindennek Tanácskozás Karcagon a termelődő Telkesetek pénzügyi fegyelméről A múlt év január elsején alakultak meg az állami ellenőrzés új gazdasági és pénzügyi hatóságai, a bevételi főigazgatóságok. Nevüket azóta megtanulták tisztelni a vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fogyasztáA debreceni főigazgatóság például Szolnok, Hajdú és Szabolcs megye 564 termelőszövetkezetéből 466-ban tartott általános pénzügyi vizsgálatot, a nem is egészen két év alatt. Zs. Nagy Imre igazgató és Lakatos Béla osztályvezető ennek tapasztalatairól tájékoztatta tegnap Karcagon, a nagykunsági tsz-szövetségben nyolc tsz-szövetség és revizori iroda vezetőit, a három megye napilapját. — Szolnok megyében 120 alkalommal végeztek a termelőszövetkezetekben vizsgálatot, revízió volt a halászati tszben és két termelőszövetkezeti építővállalatnál. Év végéig előreláthatóan megyénk minden termelőszövetkezetéA bevételi főigazgatóságok rendszeresen vizsgálják az év végi mérlegek valódiságát is. A mérlegeket rendszerint változtatni kell a revízió után. Kisebb részben szándékos a mérlegcsalás, nagyobb részben a pontatlanság, a hozzá nem értés eredménye a valótlan mérleg. Szolnok megyében például 1971-ben 12, 1972-ben pedig 22 millió forinttal növelni kellett a mérleg összegét a szövetkezetek egy részében, másik részében viszont tavaly 25, az idén pedig 43 millió forinttal csökkentették. Meglepő eseteket fedeznek fel. A csataszögi Szebb Élet Tsz zárszámadási mérlegében például olyan vágójuhok eladását is elszámolsi szövetkezetek, a gazdálkodó egységek. Különösen a termelőszövetkezetekben tettek sokat azért, hogy rend legyen a portán, hogy javuljon a számviteli, a bizonylati, az okmányfegyelemben megtartják az általános vizsgálatot. A revízió azt állapította meg, hogy az állami vállalatoknál nagyobb a pénzügyi fegyelem. Amíg a három megye állami vállalatainál például 3 százalékos eltérést tapasztaltak a bevallott és a revízió által megállapított adófizetési kötelezettség között, addig a termelőszövetkezetekben ez 15% volt. Bár az igaz, hogy az állami vállalatok „tévedése” végösszegben jóval nagyobb a termelőszövetkezetekénél. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a szövetségi revizori irodák fennállása óta nagy a javulás a számviteli fegyelemben a tsz-ekben is. Ják, amelyek a valóságban sohasem leégettek. Az állami revizorok vizsgálják az adófizetési kötelezettségek teljesítését is. Megyénkben két év alatt azt állapították meg, hogy egynéhány szövetkezet összesen 4,5 millió forinttal több adót fizetett be mint kellett volna, a szövetkezetek másik csoportjában viszont 13 millió forint adóhiányt fedeztek fel. Az sem mindegy, hogy idejében történik-e az adófizetés. Szerencsére inkább Hajdú és Szabolcs megyéből hallottunk elrettentő példákat, megyénkben ezidőtájt mindössze a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz tartozik 300 ezer forinttal és a jászberényi TöVÁLL 250 000 forinttal. Késésükkel a területi tanácsnak okoznak gondot, hiszen a befizetett adó nagy részét azok kapják meg. A főigazgatóság a jogszabályok megsértéséért 1971. január 1. és 1972. október 1. között 3,3 millió forint bírságot szabott ki Szolnok megyében. A tanácskozáson ugyan vitatták az eljárás helyénvalóságát, hiszen sosem a szövetkezeti kollektíva követ el szabálytalanságot, hanem az elnök a főkönyvelő, az agronómus, vagy más szakvezető. Van rá eset, mint Csataszögön például, hogy azokat már régen leváltották, de a kollektívát hétszázezer forintos bírság sújtja. Súlyosabb visszaélésekért egyébként személy szerinti bírósági eljárás is indul, mint a csataszögi Szebb Élet, a szolnoki halászati tsz, a jászágói Kókai Tsz volt vezetői ügyében is. N\em cél a bírság A bevételi főigazgatóságról azt terjesztik, hogy szeret bírságolni. Mint vezetői tegnap elmondták, az államnak nem célja, hogy ilyen módon növelje a költségvetést. Már csak azért sem, mert a példa is azt mutatja, hogy 1971-ben Szolnok megyében 233 millió forint adót fizettek a tsz-ek, ezzel szemben beruházási és üzemviteli támogatás címén 419 millió forintot kaptak. Az viszont cél, hogy rend legyen mindenben. S az is, hogy a szabálytalanságot megelőzzék. Ez volt a tegnapi tanácskozás rendeltetése is. Az állami ellenőrzés, a tsz-szövetségek, a revizori irodák együttesen azért dolgoznak, hogy a törvényességet példásan betartassák. — hozzák — Vizsgálat a megye szövetkezetében C*alaszögi juhok, papíron Kétféle embargó Amnesztia az n (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.) Nagy beruházás nélkül A húsipar megkétszerezte teljesítményét Nagy beruházás nélkül, aránylag kisösszegű műszaki fejlesztésből olyan feladatot oldanak meg idén a hazai húsipari vállalatok, vágóhidak, amelyet másfél, két évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tartottak volna. A sertéshús-termelés fellendülése hazánkban az elmúlt két évben olyan nagyarányú volt, hogy a vágóhídi, húsipari kapacitás fejlesztése nem tudott ezzel lépést tartani, így a hazai állattartás történetében az az egyedülálló eset fordult elő, hogy két év alatt csaknem megkétszereződött a sertésfelvásárlás és ugyanilyen arányban növekedett a vágás. Amíg 1970-ben kereken 3 millió sertést vásároltak fel a vállalatok, addig, idén várhatóan 5,9 milliót, s ebből 5,2 milliót le is vágnak. Így egészen rendkívüli teljesítményre van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekből és a háztájiból érkező szállítmányokat zavartalanul fogadhassák. A vállalatok helyzetét megnehezítette, hogy a tervezett húsipari nagyberuházások csak a következő években készülnek el, és így nem volt lehetőség arra, hogy új üzemek, üzemrészek munkába állításával tehermentesítsék a „zsúfolt” vágóhidakat, feldolgozókat. A húsipari tröszt ezért az ország tíz állatforgalmi és húsipari vállalatánál bevezette a második műszakot és ehhez anyagi fedezetet is biztosított úgy, hogy az összegek nagyobbik részét hitelekből fedezték. Ezzel elérték, hogy a sertésvágó kapacitás idén 1,7 millióval nő és a feldolgozó teljesítmény is csaknem ilyen mértékben bővül. A húsipar elérte, hogy idén, októberben a sertéstenyésztői kedv továbbra sem csökkent: a vágókapacitás hiánya ugyanis idevezetett volna. A jövőre elkészülő új üzemrészek munkába állítása után még tovább javul majd az ipar helyzete. Párdi Imre Moszkvába utazott Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével megbeszélést folytasson a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. Költőtalálkozó hazánkban Pénteken Darvas József elnökletével ülést tartott a Magyar Írók Szövetségének választmánya. Az írószövetség elnöke tájékoztatta a választmány tagjait a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységről, majd beszámolt a következő évad terveiről. Az írószövetség ,,Móricz Zsigmond öröksége ís a korszerű elkötelezettség" címmel irodalmi napokat rendez Debrecenben a városi tanáccsal közösen november 16-án és 17-én. November végén a szövetség Duna-Tisza közi csoportja szervezésében kétnapos szociográfiai konferencia lesz Kecskeméten. Jövő év áprilisában európai költő-találkozó lesz hazánkban, s — a tervek szerint — novemberben, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére — megrendezik a kontinens Petőfi fordítóinak találkozóját is. Olimpiai bajnokok a miniszternél Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter pénteken délután fogadta a müncheni olimpián résztvevő versenyzők és sportvezetők huszonöt főnyi csoportját, közöttük Földi Imre és Kulcsár Győző olimpiai bajnokokat. A miniszter a nehézipari dolgozók és a maga nevében köszönetét fejezte ki sikeres szereplésükért és jutalomban részesítette a XX. nyári olimpián résztvevő sportolókat, edzőket és vezetőket. Egy vietnami gyermekkórházért A főváros ifjúsági békeklubja — amely a budapesti népfrontbizottság VI. kerületi, Népköztársaság útja 125. számú székházában működik — októberben is sokrétű programmal várja a fiatalokat. Előadásokból kibontakozó vitaestek lesznek politikai, kulturális és sokakat foglalkoztató más témákban. Társadalmi munkaakciója is lesz a békeklubnak az október 15-i vasárnapon: az önkéntes munkával keresett pénzt a fiatalok egy vietnami gyermekkórház felépítéséhez ajánlják fel. Élénk ,,madárforgalom” a Balatonon A Balatonnál meggyérült az őszi kirándulóforgalom, a vízi madarak háborítatlanul elfoglalhatták ősi tanyájukat. A magyar tenger ősidők óta fontos állomása a vándormadarak útvonalának. A tó nyári madarai nagyrészt útrakeltek a déli vidékekre, s a vizet most az északi vidékekről érkezett madárcsapatok népesítik be. A legforgalmasabb a Kisbalatonhoz közeli keszthelyi öböl, amelyet százas csoportokban leptek el a különféle fajtájú vadlibák és kacsák. Novoszibirszki delegáció Óvári Miklósnál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta M. Sz. Alfjorovnak a novoszibirszki területi pártbizottság titkárának vezetésével a szibériai betek alkalmából hazánkban tartózkodó delegációt és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel. Népművészeti hét Pécs főterén, a Széchenyi téren, néphímzéssel gazdagon díszített zászlókat vontak fel tegnap az árbocokra, jelezvén, hogy megkezdődött a III. dél-dunántúli népművészeti hét: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye népi alkotóinak ünnepi seregszemléje. A hazai folklór rendkívüli gazdagságú „termőhelye” ez az országrész. A ma is virágzó népművészetnek sajátos színt ad az itt élő nemzetiségek — németek, horvátok, szerbek és szlovének — valamint a Felvidékről és székelyföldről idetelepült népcsoportok művészete. A Janus Pannonius múzeumban Dél-Dunántúl Paraszti ikonográfiáját bemutató tárlatot rendeztek, a Doktor Sándor művelődési házban pedig baranyai hímzésekből és szőttesekből nyílt kiállítás. A Nemzeti Színházban ünnepi előadás során mutatkoztak be Baranya és Zala, valamint Pécs legjobb szólistái és együttesei ízelítőt adva vidékük néptáncaiból, népdalaiból, népzenéjéből. Cipőmodell pályázat Országos cipőmodell pályázatot írt ki a közelmúltban az Ipari Szövetkezetek Őrséges Tanácsa, az iparművészeti tanács és a Ruházati Szövetkezetek Budapesti Szövetsége. Céljuk az volt, hogy a most kapható alap- és kellékanyagok felhasználásával, a legújabb divatirányzatoknak megfelelő formai és esztétikai megoldások egybehangolásával a lakosság igényeit messzemenően kielégítő mérték utáni kivitelre és sorozatgyártásra alkalmas modellek készüljenek. Műszaki hónap Zalában A Zala megyei műszaki hónap egyik fontos eseménye zajlott le tegnap Zalaháshágy község, illetve az ottani termelőszövetkezet határában. A Zala megyei Meőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat munka közben mutatta be a mezőgazdasági szakembereknek az általa gyártott vibrációs altalajlazító ekéket. A gépcsoport egyik része 50—55 centiméter mélységig, más része 80 centiméter mélységig szaggatja, lazítja fel az összetömődött talajt, s ezáltal jó vízgazdálkodási viszonyokat teremt. A gépcsalád másik tagja a talaj fellazításával egyidejűleg műtrágyát juttat a földbe. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —