Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

Forró hangulatú találkozó Barátsági nagygyűlés a munkásosztály fellegvárában A Brezsnyev vezette párt- és kormányküldöttség Csepelen A Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet párt­és kormányküldöttség tegnap délelőtt a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A gyárlátogatásra elkísérte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Az érkező vendégeket a gyáróriás feldíszített bejáratá­nál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Borbély Sándor, a vasmű pártbizottságának első titkára, Csató Lász­­ló, a vasmű vezérigazgatója, Ribánszki Róbert, a XXI. ke­rületi pártbizottság első titkára és Kardos Vilmos, a XXI. kerületi tanács elnöke fogadta. A látogatók első útja a pártmunkás-könyvtárba ve­zetett, ahol Borbély Sándor beszélt az üzemi munkájáról, egyik legjelentősebb ipari centrumunk életerőd. Elöljáróban tolmácsolta a Csepel Vas- és Fémművek kommunistáinak, szervezett munkásainak és minden cse­peli dolgozónak őszinte, szív­ből jövő, forró üdvözletét. A gyár életéről, munkájá­ról beszélve utalt arra, hogy az üzemi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának­ legutóbbi üléséről megjelent tájékoztatókat, tag­gyűléseken elemezték, vitat­ták meg az MSZMP X. kong­resszusa óta végzett munka alapvető kérdéseinek végre­hajtását és teljes mértékben, egyetértettek a Központi Bi­zottság állásfoglalásával. A gyárban számos kezdeménye­zés van kibontakozóban a munka további javítására, az önköltség csökkentésére. Már bizonyos, hogy teljesítik idei terveiket. Borbély Sándor tájékoz­tatója végén, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsá­ga nevében ajándékokat nyújtott át Leonyid Brezs­nyevnek, köztük egy albu­mot, amely Csepelnek a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatait mutatja be. A párt­titkárnak azonban még egy megbízatása volt: tolmácsol­ta a gyáróriás sok-sok mun­kásának javaslatát, hogy Le­onyid Brezsnyevet és Kádár A házigazdák invitálására üzemlátogatásra induló szov­jet vendégeket és a társasá­gukban levő magyar szemé­lyiségeket nagy tapssal, él­jenzéssel, a magyar—szovjet barátság éltetésével köszön­tötték a gyár dolgozói, a kü­lönböző üzemcsarnokok munkáskollektívái. A vendégek elsőként a szí­­nesfém-öntőművet vették szemügyre, s bár a látogatás programja már továbbszólí­­totta őket, még szakítottak időt arra hogy elismerő so­rokat jegyezzenek be a kar­bantartó szocialista ifjúsági brigád naplójába. A magas rangú vendégek üzemlátogatásá­nak következő állomása a szerszámgépgyár „nagy pontosságú” üzeme volt, igaz ennek megtekinté­sére a program már csak rövid perceket engedett. „A szovjet küldöttség mélységes örömmel fogadta Jánost fogadják a Csepel Vas- és Fémművek tiszte­letbeli törzsgárda tagjainak sorába. A tiszteletbeli törzs­­gárdatagságot szimbolizáló jelvényt, gyűrűt és oklevelet Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazga­tója nyújtotta át. Az SZKP főtitkára mosolyogva jegyez­te meg, hogy bár másodál­lást nem vállalhat, de a törzsgárdatagságot elfogad­ja s a szovjet és a magyar nép barátságáért most már ebben, a minőségben is te­vékenykedni fog. Ezt követően köszönetet mondott a Csepel Művek életéről, munkájáról adott tájékoztatásért, s elmondot­ta, hogy tevékenységének ál­talános jellemzőit jól isme­rik a Szovjetunióban. Tud­ják, hogy a Csepel Művek si­keresen teljesíti feladatát. Igen örvendetesnek mondotta azt a tényt, hogy a Csepel Művek egy sor szovjet válla­lattal van kapcsolatban. Örö­mét fejezte ki, hogy a ba­rátsági nagygyűlésen éppen Csepel dolgozóival találkoz­hatnak. Végül hangsúlyozta: nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a Magyar Szocialista Munkáspárttal, a magyar néppel, a Magyar Népköz­­társasággal fennálló kapcso­lataiknak, majd további si­kereket kívánt a vasmű dol­gozóinak tevékenységéhez a szocialista munkaversenyben, az MSZMP X. kongresszu­sán kijelölt feladatok meg­valósításában, a Csepel Művek munkásai­val való találkozást. Kívá­nunk kedves barátainknak jó egészséget, boldogságot, nagy munkasikereket!” — jegyez­te­­ be búcsúzóul Leonyid Brezsnyev a vasmű emlék­könyvébe. A gyárlátogatást követően a szovjet párt- és kormány­­küldöttség barátsági nagy­gyűlésen találkozott a fővá­rosi dolgozók képviselőivel, Budapest munkáskollektívái­­nak küldötteivel a csepeli sportcsarnokban. A termet zsúfolásig megtöltötték a XXI. kerületi vállalatok, üzemek és intézmények dol­gozói, a budapesti gyárak szocialista brigádjainak, ki­váló dolgozó munkásainak képviselői. A nagygyűlés részvevői hosszan tartó, lelket, ünnep­léssel köszöntötték az elnök­séget, amelynek tagjai kö­zött helyet foglalt Kádár János és Leonyid Brezsnyev. Az elnökség tagja volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Péter János külügyminiszter, Pója Fri­gyes, a külügyminiszter el­ső helyettese és Rápai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Az elnökség­ben foglaltak helyet a szov­jet párt- és kormánykül­döttség tagjai. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után Né­meth Károly nyitotta meg a nagygyűlést. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében meleg szavakkal köszöntötte a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségét: Leonyid Brezsnyevet, a küldöttség tagjait, minden szovjet ven­déget üdvözölte Kádár Jánost, Fock Jenőt .A nagygyűlés első felszó­lalója, Demján László esz­tergályos a csepeli munká­sok forró, szívből jövő üd­vözletét tolmácsolta a ven­dégeknek. — Mi, csepeli munkások már a X. kongresszus idején vártuk Brezsnyev elvtársat. De ami késik, nem múlik, ez a látogatás nagy meg­­tisztelés számunkra. Tud­juk, hogy most készülnek a Szovjetunió 50 éves fenn­állásának megünneplésére. Ez a mi ünnepünk is lesz, hiszen sem az ország, sem Csepel munkásai nem fele­dik soha, hogy mit kö­szönhetnek a Szovjetunió­nak. Csepel kommunistái meggyőződéssel vallják, vál­lalják a magyar és a szov­jet nép történelmi barátsá­gát. Mélyen gyökerezik ben­nünk ez az érzelem —hang­súlyozta —, nemcsak azért, mert megfelel politikai, ál­lami és gazdasági érdeke­inknek, hanem mert szí­vünkből fakad, vérünkké vált A következő felszólaló Miskei Mihály kutatómér­nök volt majd Sipos Anna, a go­dberger-gyáriak küldöt­te kért szót. Kérte Leonyid Brezsnyevet, hogy tolmá­csolja a szovjet fiataloknak baráti üdvözletüket, s azt a kívánságukat, szeretnének még több szovjet fiúval és leánnyal kapcsolatot terem­teni, hogy megismerhessék egymás életét, örömeit, gondjait. Ezután viharos taps köz­ben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt­ Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólás­ra. TISZTELT NAGYGYŰLÉST KEDVES BREZSNYEV ELVTÁRS! KEDVES ELVTÁRSAK! BARÁTAIM! Mindnyájan átnérezzük az esemény különleges fontos­ságát, amikor most, itt Cse­pelen, a magyar munkás­­mozgalom fellegvárában körünkben üdvözölhetjük nagy szövetségesünk, a test­véri szovjet­ nép kiváló képviselőit. Engedjék meg, hogy magyar kommunisták, a szocialista társadalmat épí­KEDVES ELVTÁRSAK! A megingathatatlan, szi­lárd elvi alapokon nyugvó, mély történelmi gyökerek­kel bíró barátságunk és szövetségünk kiemelkedő eseményeként került sor a szovjet párt- és kormány­­küldöttség mostani látoga­tására hazánkban. Pártja­ink, kormányaink képvise­lőinek tárgyalásait az inter­nacionalizmus, az őszinte barátság szel­eme hatja át. Megbeszéléseinken érin­tettük kétoldalú kapcsola­taink és közös nemzetközi harcunk összes lényeges kérdését. Mély megelége­déssel szólhatunk itt a nagygyűlés, az ország nyil­vánossága előtt arról, hogy az­ összes megtárgyalt kér­désben, ezúttal is teljes nézetazonosság volt közöt­tünk, tárgyalásaink rendkí­vül hasznosak és eredmé­nyesek voltak. Túlzás nél­kül mondhatom, hogy Brezsnyev elvtárs, szovjet barátaink mostani látogatá­sa a magyar—szovjet barát­ság és testvéri együttműkö­dés újabb, fontos állomása.­­Őszinte köszönetet mondunk, szovjet barátainknak, hogy nagy hazai munkájuk és a zajló nemzetközi élet szám­talan elkötelezettsége köze­pette is időt szakítottak és te magyar nép nevében, őszinte tisztelettel és szere­­tettel én is köszöntsem Brezsnyev elvtársat, a nem­zetközi kommunista mozga­lom, a béke ügyének kie­melkedő és fáradthatatlan harcosát, a magyar nép igaz barátját valamint a szovjet küldöttség minden egyes tagját. Szívből, kö­szöntöm a magyar—szovjet­­ barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk minden résztvevőjét, fővárosunk, Budapest és Csepel dolgozói­nak képviselőit, meghívásunkat elfogadva, eljöttek hozzánk. TISZTELT NAGYGYŰLÉS! BARÁTAIM! A kialakult gyakorlatnak megfelelően megbeszélésein­ken tájékoztattuk szovjet elvtársainkat belső helyze­tünkről, az eredményekről, a még megoldásra váró fel­adatokról is. Megkönnyítet­te számunkra ezt, hogy pártunk központi bizottsá­Az ország belpolitikai helyzete rendezett, társadal­munk a kongresszus által megjelölt irányba fejlődik. Belpolitikai törekvéseink középpontjában annak a politikának a megvaló­sítása áll, amely a munkás­­osztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvé­nyesülése mellett lehetővé teszi, hogy a szocialista tár­sadalom teljes felépítése valóban az egész nép, az e célért tömörülő és össze­forrott nemzet alkotása le­gyen. Ennek szellemében fejlesztjük tovább az állam­életet, a szocialista demok­ráciát, hogy a lehető leg­kedvezőbb politikai feltéte­lek és légkör megteremtéséi­ga éppen két héttel ezelőtt értékelte a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kong­resszusa óta végzett mun­kát. A Központi Bizottság joggal állapította meg, hogy a kongresszus irányvonala kiállta az idő és a gyakor­lat próbáját az elmúlt két év alatt nagy eredmények születtek a szocialista­­ tár­sadalom építésének­­ minden területén.­­ A döntő mindenekelőtt az, hogy párttagságunk, társa­dalmunk összes pozitív erői egyhangúlag elfogadták, magukénak vallják és tet­tekkel támogatják a X. kongresszus irányvonalát; a szocializmus építésének programját. Ez eredménye­ink legfőbb forrása. Mun­kásosztályunk példamuta­tással és áldozatvállalással naponta­­ bizonyítja nagy társadalmi felelősségét a munka frontján, a szocia­lista brigádmozgalomban és a munkaversenyek eredmé­nyeivel. Dolgozó parasztsá­gunk odaadó, szorgalmas munkával, leküzdve az idő­járás okozta nehézségeket, biztosítja az ország kenye­rét. Az értelmiség is méltó­képpen vállalja a ráháruló részt a szocialista építőmun­­kából. vel gyorsítsuk szocialista épí­tésünket. • Népgazdaságunk a negye­dik ötéves terv céljaival összhangban fejlődik. Az ipar bruttó termelése 1972- ben több mint 6 százalékkal növekszik, és a növekedés teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. A mezőgazdaság ter­melése a kedvezőtlen időjá­rás ellenére mintegy 4 szá­zalékkal meghaladja a múlt évit. A lakosság egy főre eső reáljövedelme 42 százalék­kal, az egy keresőre jutó re­álbér 2,4 százalékkal emelke­dik az idén. Pártunk és kormányunk alapvető feladatnak tekinti (Folytatás a 3. oldalon) • * Üzemlátogatás a gyár óriásban Kádár János beszéde a­ Szilárd elvi alapokon nyugvó barátság és szövetség Az alapvető feladatokról A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség Csepelen barátsági nagygyűlésen találkozott a főváros dolgozóival. Képünkön: Kádár János beszél a­­ barátsági nagygyűlésen >

Next