Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
XXIV. évf. 25. sz. 1973. jan. 31., szerda. Ésszerű korlátok kérdése mikor készül el egy-egy beruházás — szorosan felzárkózott napjaink olyan gazdálkodási alapkérdései mellé, mint amennyibe kerül, vagy amilyen minőségű. Az időről nemcsak mint az űrhajózás, a csillagközi tér negyedik dimenziójáról, nem is csupán mint korszakunk egész fejlődését alapjaiban jellemző gyorsuló időről érdemes gondolkodnunk manapság, hanem elemi számító tényezőként, hiszen a gazdaságossági koordináták egyik tengelye a végtelen időfolyam. Végtelen? Filozófiailag természetesen igen, véges viszont, ha azt számítjuk, mennyi idő alatt térül meg a beruházásba befektetett pénz, aminek pedig az a feltétele, hogy mindenekelőtt azt számítsuk ki megbízhatóan: mikor helyezhető üzembe a tervezett beruházás? Ezzel pedig máris napjaink gazdálkodási gondjainak közepéhez érkeztünk, mert a beruházások esetében a pénznek és az időnek ez a szoros elvi kölcsönhatása, mind ismétlődőbb gyakorlati kettéválása okoz feszültségeket, hátrányokat. Tekintsük át napjaink beruházási helyzetképét. A közvetlen előzményekről célszerű annyit megjegyeznünk, hogy a gondok korántsem új keletűek; a beruházások viszonylag lassú kivitelezése, az eszközök szétaprózódása — ami évről évre sok új beruházás megkezdéséből, s ezért a befejezések elhúzódásából származik —, rendre-sorra olyan hibák, amelyekkel már sok éve újra és újra szembekerülünk. 1971-től ezek a gondok valamelyest felerősödtek; a beruházási ütem a tervezettnél jobban gyorsult, mivel a központi döntésekre alapozott beruházások mellett a vállalatok-szövetkezetek is az előirányzottnál több új beruházást kezdtek meg, ami önmagában még nem okozott volna bajt, ha közben a felhalmozásra-beruházásra fordított eszközök gyorsan, hatékonyan visszatérültek volna az új létesítmények tervszerű üzembehelyezésével. Nyilvánvaló azonban, hogy a tervezettnél több beruházás — miközben fokozta az építőiparra nehezedő keresleti nyomást —, nem valósulhatott meg a tervezett ütemben. Ellenkezőleg: nőtt a beruházások befejezetlen állománya ez jelentős összegeket kötött le, méghozzá oly módon, hogy a többlet újabb terheket rótt az állami költségvetésre, s a tervezettnél nagyobb behozatalt igényelve, rontotta a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. 1972-ben határozott intézkedések vetettek gátat ennek a folyamatnak. Nem a beruházásokra fordított összegek csökkentek, csupán a növekedés ütemét mérsékelték ezek az intézkedések, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy az előnyös hatások széleskörűen kibontakozzanak. Az intézkedés-sorozat átmenetileg korlátozta az iroda és üdülőépítkezéseket. Másrészt, az eszközök határozottabb koncentrálásával gyorsították a központi döntési körbe tartozó egyedi nagyberuházások kivitelezését. Az esztendő végén döntött úgy a kormány, hogy az építőipari árak emelkedését határozottan visszaszorítják, ami a beruházások tervszerűtlen költségnövekedését korlátozhatja. Mindez már 1972-ben javította az építőipar kereslet-kínálat arányát, hozzájárult az építkezések hatékonyságának, termelékenységének emelkedéséhez. Ami pedig 1973-at illeti: a tavaly bevezetett korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Nincs szó természetesen ezúttal sem a beruházások összegének csökkentéséről, csupán a növekedés korlátozódik; erre mutat az éves tervnek az az előirányzata, hogy a beruházási összeg 113 milliárd forint, három százalékkal több, mint 1972-ben. A tavaly életbelépett intézkedés-sorozat voltaképpen új a beruházási gondok fokozatos megoldásához, a hatékonyabb beruházáspolitika kialakításához. Igazi, tartós megoldást az hozhat, ha a beruházásokra költött forintok a jelenleginél sokkal gyorsabban térülnek meg, ha minden beruházás tervszerűen és hatékonyan valósul meg. T. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Pártnap Tiszaszentimrén A X. kongresszus határozatai ö kiállták a gyakorlat próbáját Beszédet mondott dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára Érdeklődéssel várták és meleg szeretettel fogadták tegnap este Tiszaszentimrén dr. Gergely Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, az összevont községi pártnap előadóját. Gergely elvtárs „hazament, a községbe, hisz éveken át főmezőgazdásza volt a Tiszaszentimrei Állami Gazdaságnak. A községi művelődési ház mozitermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A megjelenteket Badari József, a községi csúcsvezetőség titkára köszöntötte, majd átadta a szót Gergely elvtársnak. — Engedjék meg, hogy tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem mai pártnapunkon a megjelent elvtársakat, régi ismerőseimet, volt munkatársaimat, barátaimat, s önökön keresztül a község valamennyi dolgozóját. Azért találkozunk, mert pártunk munkájában bevált gyakorlat, hogy minden jelentős kérdésben szót vált az emberekkel. A X. kongresszus határozata nemcsak a kommunistáknak, hanem a szocializmust akaró dolgozó népünknek adott programot Az elmúlt év novemberéig éppen két év telt el a X. kongresszus óta Központi Bizottságunk azt vizsgálta, hogy megtettünk-e mindent a határozatok végrehajtása érdekében, mely területeken észlelhetők lemaradások, milyen feladatok jelentkeznek. A kongresszuson megfogalmazott politikai jelszó, — magasabb szinten építeni a szocializmust — tartalmában a korábbinál dinamikusabb fejlődést tételez fel a társadalmi életben, a gazdaságban, a kultúrában. Igényelte a munkásosztály, a párt vezető szerepének fokozódó érvényesülését az állami életben, a munkáshatalom erősítését, a központi akarat fokozottabb érvényesítését és a helyi szervek önállóságának fejlesztését A politika minden területére kiterjedő kongresszusi határozatokban részletesen megfogalmazott feladatok ezek. Hol tartunk a X. kongresszus határozatainak megvalósításában? A Központi Bizottság egyértelműen megállapította, hogy a kongresszus helyesen szabta meg feladatainkat, a párt bélés küpolitikai irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai határozatai kiállották a gyakorlat próbáját, Halékkal nőtt iparunk, termelése. A kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar, építőipar — az átlagosnál jobban fejlődtek. Az építőanyagipar teljesítménye viszont elmarad a tervezettől. Kielégítő ütemben halad a textil- és ruházati ipar rekonstrukciója. Szocialista mezőgazdaságunk évek óta biztonságosan elégíti ki az ország kenyérgabona-igényét. Búzából hektáronként 31 mázsát, kukoricából 41 mázsát takarítottunk be. Ezzel az egy főre jutó mennyiséget tekintve, a világranglista élvonalába kerültünk. A korszerű követelményeknek megfelelően oldottuk meg a baromfi-, újabban, a sertéstenyésztést, megkezdtük a szarvasmarhaprogram végrehajtását (Folytatás a 3. oldalon) Belpolitikai életünk szilárd, kiegyensúlyozott Legfőbb jellemzője, hogy munkásosztályunk, népünk helytáll a munkában, érvényesül a párt eszmei, politikai vezető szerepe. A munkáshatalom stabil, és az elmúlt két évben tovább szilárdult hazánkban a szocialista rendszer. Pártunk tevékenységében döntő szerepe van a gazdasági kérdéseknek. Központi Bizottságunk ezért fordított nagy figyelmet gazdasági életünkre. Valamennyien tudjuk, hogy népgazdaságunk teljesítménye a nemzeti jövedelemben összegeződik. Nemzeti jövedelmünk növekedése évi 6 százalékos ütemnek felel meg az elmúlt két évben. E növekedésből származó érték teszi lehetővé, hogy többet költsünk termelőeszközeink korszerűsítésére, kultúránk, egészségügyünk, életszínvonalunk fejlesztésére. Kongresszusunk óta 13 szá KKFK , TUDÓSÍTÁSOK Nehézipari miniszteri értekezlet Tegnap rendkívüli miniszteri értekezletet tartottak a Nehézipari Minisztériumban. A vegyipari, a bányász, és a vasas szakszervezet vezetőinek részvételével a március 1 én életbelépő bérpolitikai intézkedések nehézipari vonatkozásait vitatták meg. Jóváhagyták az iparágazatok béremelési kereteit és a felosztás irányelveit. KISZ- propagandisták tanácskozása A KISZ Központi Bizottsága tegnap országos agitációs és propaganda-tanácskozást rendezett Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A tanácskozáson — amelyen részt vett az ifjúsági szövetség agitációs és propaganda-tevékenységének háromszáz vezetője, szervezője — Friss István akadémikus, az MSZMP KB tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója tartott előadást .„A szocialista népgazdasági tervezés” címmel, majd dr. Gombár József, a KISZ KB titkára, az ifjúsági szövetség ideológiai, politikai munkájáról és időszerű feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Vándorkiállítás a számítógépekről A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ múlt évben alakult műszaki szakbizottsága megtartotta idei első ülését, amelyen a Népművelési Intézet támogatásával megrendezésre kerülő nagyszabású műszaki ismeretterjesztő vándorkiállítás terveit és költségvetését vitatták meg. A kiállítás „Vezetődróttól a számítógépig” címmel az elektronikai alapfogalmakon keresztül a helyszínen összeállítható modellek segítségével a ma ismeretes számítógép-típusok működési elveivel és általános alkalmazásával ismerteti meg a látogatót. Az előrel áthatólag októberben nyíló kiállítás több ezer demonstrációs elemét a szolnoki vegyipari TUDÓSÍTÁSOK szakközépiskola diákjai készítik el. A tervek szerint a megyei kiállításon az ország egyetlen számítógépeket gyártó üzeme, a Videoton is részt vesz saját gyártmányú típusok bemutatásával. Hasek-évforduló Jaroslav Hasek dalaiknak 50. évfordulója alkalmából a budapesti Csehszlovák Kultúra irodalmi estet rendezett, amelyen méltatták a kiváló cseh író munkásságát. Az évforduló tiszteletére a Csehszlovák Kultúrában kiállítás is nyílt Josef Lada Hasek-művekhez készült illusztrációiból. Téli vásár Jászberényben Telt_ házakkal kezdődött Jászberényben az idei engedményes téli vásár. A ,,Fantázia” divatárubolt forgalma az első nap folyamán 175 ezer forint értékű pulóver, hálóing, sál és harisnya, 30—40 százalékkal olcsóbb áron. A „Fortuna” készruhaház első napi árengedményes forgalma meghaladta a 150 ezer forintot Sokan hagyták pénzüket — összesen 110 ezer forintot —a „Favorit” méteráruboltban. Több mint félmillió forint értékű árut értékeltek le, így a vásár következő napjain is lesz, miben válogatni. Az „Extra” cipőboltban gyermekcsizmákat és férficipőket kerestek leginkább. Az ÁFÉSZ-áruház másfél millió forint értékű árut kínált, 30—40 százalékkal olcsóbban. Az első napi forgalom háromszázötvenezer forint volt . Több lesz a primőr Az idei áruforgalmi előirányzatokról és a termelésfejlesztési feladatokról tárgyalt tegnap a Zöldség Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés igazgatótanácsa. A több mint ezer tsz, a csaknem félezer ÁFÉSZ és több szakszövetkezet közös vállalataiként működő MÉK-ek alaposan felkészültek idei feladataikra. Ez évben korai, nyári és őszi burgonyából 22 ezer, zöldségfélékből 45 ezer, gyümölcsökből pedig 60 ezer vagonnyit kívánnak felvásárolni. Az idén a tavalyinál több zöldpaprikát, paradicsomot hajtatott és fólia alatt termelt zöldségfélét nyári és őszi gyümölcsöt akarnak a lakosság részére forgalomba hozni, s növelni kívánják a mosott, tisztított, előre csomagolt áruk arányát is. Az egyesülés az idén különféle húskészítményekből mintegy 750—800, élő- és vágott baromfiból együttesen 300 vagonnyit, tojásból 120 millió darabot hoz forgalomba. Súlyos szerencsétlenség Kecskeméten Kedden 17.45 órakor a Helvécia és Kecskemét alsó vasútálomás közötti sorompó nélküli átjáróban a Fülöpszállás és Kecskemét között közlekedő személyvonat összeütközött egy Volán autóbusszal. Az összeütközés következtében 24 személy meghalt, húsz személy súlyosan megsérült. Az elhalt és a sérült személyek azonosítása folyamatban van. A szerencsétlenség okának vizsgálatát a rendőrség a MÁV szakértőinek bevonásával megkezdte. uns — TUDÓSTÁSOK — INIKKK Itta: A legtöbb bért a legjobb munkásoknak (3. oldal) * Rézviszály Afrikában (4. oldal) ☆ A földműveléstől a babonákig (5. oldal) ☆ A fekete földrész focistái (6. oldal) ☆ A szerkesztőség postájából (7. oldal) Fiatalok a vízlépcsőért Ötéves a Tisza II. KISZ-védnöksége (Tudósítónktól) A KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal öt évvel ezelőtt, 1968. tavaszán szocialista alapszerződésben rögzítette a Tisza II. vízlépcső építésének védnökségét. A kooperációban résztvevő, az öntözőgazdálkodást szervező gazdasági egységekkel együtt hét tiszántúli megye és a főváros több mint 200 kutató-tervező és felsőoktatási intézménye, vállalata, mezőgazdasági üzeme, 1200 KISZ- szervezete és 900 úttörőcsapata kapcsolódott be a munkába. A védnökségi feladatok összefogására Országos Operatív Bizottság alakult, amely három szekcióban — építési, hasznosítási és üdülési — végzi tevékenységét. A fiatalok ezrei adták ki a jelszót: „Zöld utat a Tisza II. vízlépcső építésének.” A fél évtized meghozta a védnökségi munka első nagy sikerét, mintegy másfél milliárd forint beruházásból elkészült a nagy népgazdasági létesítmény első üteme: átvágták a Tisza medrét, elárasztották a vízlépcsőt, megépítették a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna első szakaszát, s a további munkákat úgy végzik, hogy — a programnak megfelelően — 1973 nyarán megkezdődhessék a víz duzzasztása. A KISZ-véd~*’-*í, következő nagy feladata a Kiskörei vízlépcső öntözőrendszere építésének segítése, valamint a vízlépcső környékén az üdülőterület kialakítása lesz. A jelszó: „Legyen a Tisza II. vízlépcső környéke a fiatalok üdülő paradicsoma”. Szolnok, Hajdú és Heves megye területét érintő 640 hektárnyi vízparti területen évente 45 ezer ember hétvégi pihenését, nyaralását szolgáló zöldövezet kialakítását tervezik. 1973-tól kezdődően nyári ifjúsági tábort szerveznek, s megkezdik a természetátalakító munkát, rendezik a terepet, fákat ültetnek, parkokat létesítenek. Az öntözésfejlesztésben elsősorban a mezőgazdasági üzemekben segítik a víz fogadásának előkészítését. Szolnok megyében például a vízügyi vállalatok fiatal szakemberei a KISZ-szel közös tanulmány, utakat szerveznek a modellgazdaságokban. Az érintett megyék többségében megrendezik az öntözőbrigádok versenyét, szakmai tanácskozását. Pályaválasztási szaktábort szerveznek, segítik a betanított szakmunkásképzést, meghirdetik a földmunkagépkezelők vetélkedőjét. E, S.