Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-21 / 93. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A pártvezetőségeknek ajánlunk Jó előkészítés-jó taggyűlés A pártszervezet legfelső témma a párttaggyűlés, ahol az alapszervezethez tartozó kommunisták kifejthetik vé­leményüket, javaslataikat, állást foglalhatnak munkahe­lyük, környezetük politikai jelentőségű kérdéseiben, dön­téseket, határozatokat hoz­beszélgetve gyakran hal­lani panaszt, hogy a taggyűlés után a folyo­són vagy másutt, kisebb csoportokban folyik az a vita, amelynek a taggyűlésen lett volna a helye. E jelen­ség okait vizsgálva, az ese­tek többségében kimutatha­tó, hogy a vezetőség nem jól készítette elő a taggyűlést Mint­ ahogy az is igaz, hogy az aktív, vitatkozó, alkotó jellegű taggyűléseket általá­ban gondos előkészítő munka eredményezi. A pártszervezetek vezető­egyik nagyon fontos eleme és követelménye hogy a kom­munisták időben értesüljenek azokról a kérdésekről, ame­lyek véleményüket, állásfog­lalásukat, döntésüket igény­lik. Csak ez esetben várható el tőlük hogy rendezett gon­dolatokkal, kellő ismeret­­­ és érvanyag birtokában, felelős­séggel vitatkozzanak és dönt­senek. Mi legyen tehát az előké­p.­i munka gyakorlata? Nagyobb alapszervezetek­nél, ahol pártcsoportok van­nak, a vezetőségi ülés után célszerű összehívni a párt­­csoport-bizalmiakat és tájé­koztatni őket a következő taggyűlés napirendjéről. Ne elégedjenek meg azonban a „címek” felsorolásával, ha­nem mondják el a napirend­re kerülő témák lényegét, a vitára számot tartó legfon­tosabb kérdéseket, a vezető­ség kialakult álláspontját, esetleges alternatív javasla­tait, és ismertessék a terve­zett határozati javaslatot is. Ezt követően a bizalmiak tá­jékoztassák a pártcsoport tagjait, ami történhet a szo­kásos pártcsoport-értekezle­­ten, de egyénenkénti beszél­getéseken is.. Több , pártszer­vezetben egyébként gyakor­lattá vált, hogy a párttagok pártcsoport-értekezleten kö­tetlen beszélgetés formájá­ban kialakítják közös állás­pontjukat a taggyűlés napi­rendjével kapcsolatban, és megbíznak valakit a csoport tagjai közül, hogy­ azt a tag­nak. Nem mindegy tehát, ho­gyan készülnek fel a pártta­gok egy-egy taggyűlés mun­kájára. Tudják-e előre, hogy miről lesz szó, miről kell dönteniük, vagy csak ott, a beszámoló során értesülnek erről. Cégeinek munkájában sajnos ma még eléggé általános az a módszer hogy a munka­tervük szerint megjelölt idő­ben megtárgyalják a soron következő taggyűlés témáját, eldöntik időpontját és azután a kialakult gyakorlat szerint összehívják azt. Ennél több azonban nem történik a ve­zetőségi ülés és a taggyűlés között. Sőt az is előfordul, hogy amikor egy-egy párttag érdeklődik a taggyűlés té­mája felől, akkor — a ros­­­szul értelmezett titoktartás miatt — ezt a választ kapja: „majd ott megtudod”. gyűlésen a csoport nevében mondja el. (Ez természetesen nem korlátozza a párttagok jogát, hogy a pártcsoport többségétől eltérő vélemé­nyüknek a taggyűlésen han­got adjanak.­ A taggyűlés előkészítésé­nek ez a módszere több, de különösen két szempontból nagyon hasznos. Egyrészt: a párttagok mindegyikének van ideje és lehetősége ar­ra, hogy egyénileg átgondolja a témát,­ mérlegelje a dön­tésre váró kérdéseket, ös­­­szevesse ezeket a környeze­tében szerzett tapasztalatai­val, felmérje a döntés vár­ható következményeit, és mindezek birtokában meg­alapozott egyéni véleménnyel járuljon hozzá a taggyűlés munkájához. A kommunisták egyéni véleménye a taggyű­lési vitában összecsaphat, változhat, de a végső döntés ezeknek a véleményeknek mégis egy olyan összegezése, amely a lehetséges alterna­tívák közül a legjobb, és amely legkevésbé rejti magá­ban a tévedés veszélyét. Másrészt azért hasznos az előkészítésnek ez a módsze­re, mert növeli a párttagsá­got, fokozza a párttagok egyéni, személyes felelőssé­gének érzetét. A döntést, a határozatot még inkább sa­játjának érzi minden párt­tag, ha annak kialakításában személyesen részt vett. Ezzel, és csak ezzel kerülhetők el az utólagos viták, a végre­hajtásban, a cselekvésben je­lentkező különbözőségek, fe­gyelmezetlenségek. Ezen az úton egyeztethető össze a kollektív döntés a személyes f­elelősséggel Így érhető el hogy a taggyűlés határozata ne csak a „hozzáértő”, a „jól tájékozott” vezetőségi tagok, állami, gazdasági ve­zetők véleménye alapján szülessen meg, hanem ki­munkálásában részt vegyen az alapszervezet minden tagja. Természetesen ott, ahol nincsenek pártcsoportok, ez az előkészítő munka, a párt­tagokkal való beszélgetés a pártvezetőség tagjaira vár, de ott sem nélkülözhető. Mindezt persze értelemsze­rűen szükséges felfogni. Nem feltétlenül igényli az előké­szítésnek ezt a módját az olyan taggyűlési napirend, amely tájékoztató jellegű, például a felsőbb pártszer­vek olyan határozatainak is­mertetése, amelyek nem igénylik az alapszervezet döntését, határozatát Petroszki István az MSZMP KB munkatársa Alapszerv­ titkárokkal A párton belüli demokratizmus Hétezer éves település Gátépítés során régi cserépedényeket vetettek ki a föld­gépek a Szabolcs megyei Méhtelek határában. A megyei múzeum felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia ré­gészeti intézete a jelzett területen leletmentő ásatásokat folytatott, s a munka szép eredménnyel járt. A régészeti szakemberek a föld felszíne alatt 30—150 centiméter mélyen korai újkőkori, azaz hétezer éves település nyomaira buk­kantak. Egy feltárt hulladékgödörben többnyire törött álla­potban 34 vallásos tárgyú, női istenséget ábrázoló szobor került elő. Hasonló leleteket e korból nagyobb mennyiségben Dél-Magyarországon találtak. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a korai újkőkori kultúra felső határa Bihar megye. A most előkerült leletek azt bizonyítják, hogy e korban ettől 150 kilométerre északabbra is voltak már emberi települések. EMELETES HÁZAK A TANYÁN Tiszakécske nagyközség határában, Kerekdombon pár éve még csak tanyai tele­pülés volt. Az I­j Élet Tsz megváltoztatta az ott élők gazdasági életét és lakás­körülményeit. A szövetkezet tagjai a közös gazdaság segítségével emeletes házakat is építenek. Eddig 16 család költözött új házba. Hamarosan elkezdik a háromszintes búzafő építését, melyekbe már 24 család kap új otthont 5 Házi hangversenyt rendeztek tegnap este a törökszentmiklósi zeneiskolában. A műsorban a furulya, klarinét és rézfúvó tanszak növendékei adtak számot tudá­sukról társaik és a meghív­ott szülők előtt. Képünkön Ökrös Károly és Tóvízi Tamás elsős növendékek Puskás Dezső tanár irányításával a hangverseny előtt még egyszer elpróbálják m­űsorszámukat „ Szász Ferenc “ ifjúsági szavaló­­verseny MEGTARTOTTÁK A MEGYEI DÖNTŐT Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron és Szolnokon fo­lyik kereskedelmi tanuló­­képzés megyénkben, s mind a négy iskolában megren­dezték a „Szász Ferenc” or­szágos ifjúsági szavalóver­seny házi döntőit. A leg­jobbnak ítélt három-három versmondó szerzett jogot a megyei döntőbe jutásra, mely tegnap délelőtt zajlott le Szolnokon, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ emeleti termében. Mivel a szolnokiak isme­retsért okból nem jelentek meg, kilenc kislány meghall­gatása alapján kellett a zsűrinek eldöntenie, hogy ki jusson tovább az orszá­gos döntőbe. Végül is a jászárokszállási Benke Má­riára, a jászberényi iskola tanulójára esett a választás, míg Kelemen Jolán mező­túri tanuló az össz-szövet­­kezeti szavalóverseny megyei döntőjére kapott meghívást. Mit ígér a televízió a jövő hétre? Április 24-én, kedden az 1932-es pacsai véres sortűz eseményeit mutatja be a dokumentumfilm. Este a „Felszabadítás” című szov­jet filmsorozat negyedik ré­sze kerül a képernyőre. Április 25-én, szerdán su­gározzák Szakonyi Károly „Francia tanya” c. tévéfilm­jét. A film után az 1973-as San Remo-i dalfesztivált közvetítik. Április 25-án, csütörtökön indul „10x10 a tizedikre” című VIT-vetélkedő. Az első adás képzelt időpontja 1947., képzelt színhelye Prága. Április 27-én, pénteken az „Egy óra múlva itt vagyok" című filmsorozat harmadik részét, „A hajsza”-t láthat­juk. Ezen a napon ismét je­lentkezik az „Ez is operett, az is operett” Rátonyi Ró­bert műsora. Április 28-án, szombat „Szezon után” a címe annak a riportfilmnek, amelyben arra keresik a választ, mi­ként szól bele a Balaton fal­vainak életébe az idegenfor­galom. Este a „Szemüvege­sek” című magyar filmet vetítik. Április 29-én, vasárnap a gönci hordóról készült kis­­film a hordókészítés titkai­ba avat be. Ezt követi Ko­lozsvári Grand-Pierre Emil „Trónörökös” című tévéjáté­ka, „ Április 26—27: Vöröskereszt kongresszus A véradók tiszteletére jutalom­műsor az Operában Hamarosan újabb jelentős állomáshoz érkezik a több mint egymillió tagot szám­láló Magyar Vöröskereszt: április 26-án és 27-én tartja soron következő, negyedik kongresszusát. A fél éve tar­tó előkészítő időszakot fi­gyelemreméltó aktivitás, nagy érdeklődés jellemezte. Ezt bizonyítja, hogy a helyi vezetőségválasztó taggyűlé­seken, a megyei küldött­­konferenciákon, a budapesti kerületi, valamint a városi küldött közgyűléseken és a fővárosi küldött-konferenci­án összesen csaknem 50.000 felszólalás hangzott el Ami magát a kongres­­­szust illeti, a Vöröskereszt országos központjában el­mondották, hogy a tanács­kozásnak mintegy 1200 rész­vevője lesz. Szolnok megyét tizenhat küldött és négy meghívott vendég képviseli. A kongresszust megelőző­en április 24-én az Állami Operaházban — neves mű­vészek közreműködésével — jutalom-műsort rendeznek a véradók tiszteletére. Másnap, 25-én a Parlamentben ki­tüntetéseket adnak át a Vöröskereszt legkiválóbb ak­tivistáinak a szervezet érde­kében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként. Április 26-án reggel az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában kezdi meg tanácskozását a kongres­­­szus. Az utóbbi négy esz­tendőben végzett munkáról szóló írásos beszámolóhoz Rostás István főtitkár fűz majd szóbeli kiegészítést. Másnap a kongresszus záró­aktusaként megválasztják a Magyar Vöröskereszt új Or­szágos Vezetőségét, majd a testület megválasztja az el­nökség tagjait és a tisztség­­viselőket. Egy csendes kunsági este Hétköznap a művelődés hajlékaiban. Hol világosak az ablakok, hol ásít a sötét? MEZŐTÚR. A mezőtúri városi művelődési központ csütörtökön este is igen for­galmas volt. A bábszakkör, gyermekekről lévén szó, ko­rán befejezte a program sze­rinti foglalkozást, a klubban már felnőttek gyülekeznek: vállalatvezetők, mérnökök, közgazdászok, a műszaki klub tagjai. A klub két év­vel ezelőtt alakult, azóta egyre népszerűbb, mindig látogatott. Előadásait jó­részt országos hírű szakem­berek tartják, a legváltoza­tosabb témakörökből. A múltkor beszédtechnikai elő­adást hallgattunk mondja az egyik klubtag. Elcsodál­koztam,­­ pedig mennyire indokolt, hogy a munkahelyi vezetők szépen beszéljenek magyarul, jól megértessék magukat környezetükkel. Hasznosan töltötték az es­tét a mezőtúri műszaki klub tagjai, akik ottlétünkkor dr. Antal Imre főorvos egész­ségügyi előadását hallgatták. KISÚJSZÁLLÁS. A váro­si művelődési központ ifjú­sági klubja zsúfolt. A prog­ram egyelőre a Hosszú for­ró nyár. A másik tévészo­bában is. A büfé csendes, kihalt. A nyugdíjasok klub­jában békés sakkcsaták. KENDERES. A tévé­szoba a nagyközség művelődési házában zsúfolt. Az emeleti nagyteremből most jönnek le a kiállítás későesti láto­gatói. A törökszentmiklósi járás óvónői, óvodai munka­­közösségei által készített szemléltető eszközöket mu­tatja be a tárlat. Semmiből valamint ezt mondhatjuk er­re a kiállításra. Több ezer játék, szemléltető eszköz van összezsúfolva a nagyterem­ben. Az egésznek az alap­anyaga száz forintokat ha ér, de az ötletgazdagság, a kész munka szépsége, bája kincset jelent. Némelyik szellemes játékszer, mutatós kép szinte iparművészeti ki­állításra való. „Terekotta” maci, barna babszemekből kirakva, kis vonatok, kü­lönböző műanyagdobozok­ból, kunsági táj szilvamag­ból, kukoricából, stb., jobb­nál jobb ötletek sora, ame­lyek a kisgyerekek képzelet­világára gazdagítóan hat­nak Mindez a kedves ma­mákat, papákat dicséri. A kiállítás április 25-ig tart nyitva Kenderesen, de értékes anyaga nagyon meg­érdemelné hogy vándorútra keljen a megyében, i . ... — « -! .

Next