Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HÉTFŐ: Aranyáremelkedés a nyugati tőzsdéken, újabb dol­lárválság fenyegetéséről ír a világsajtó. — A közös­piaci kilencek külügyminiszteri értekezlete. — Jobb­oldali manőverek Chilében. KEDD: Prágában megkezdődik a KGST tanácsülése, a ma­gyar küldöttséget Fock Jenő vezeti. — Le Duc Tho és Kissinger Párizsba érkezik. SZERDA: A balközép politika felújításáról dönt az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa. — Heine­­mann nyugatnémet államfő aláírja az alapszerződés ratifikációs okmányait. — Az első magyar nagykövet a Dél-vietnami Köztársaságban. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—magyar kormányfői megbeszélés Prágában. — Helsinki bejelentés: július 3-ra össze­hívják az európai biztonsági értekezletet. PÉNTEK: A Biztonsági Tanács vitája a közel-keleti hely­zetről. — Brandt Izraelben. — Spanyolországban Franco átadja a miniszterelnöki tisztséget. SZOMBAT: Halasztás után ismét folytatódik a VDK és az Egyesült Államok képviselőinek párbeszéde, így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: R­égi témák — új fejlemények Ha az újságolvasó gyorsan és felületesen futotta át a hét főcímeit, csaknem kizá­rólag régi, ismerős témák­ra bukkant. Az európai biz­tonság ügye, a vietnami tűz­szünet következetes betar­tása, a közel-keleti rendezés problémája jóideje vissza­tér a jelentésekben. Mégis van új a júniusi nap alatt és a „régi témák” a héten érdekes fejleménye­ket hoztak. A finn főváros­ban megszületett a döntés, július 3-ra Helsinkibe ös­­szehívták az európai bizton­sági értekezletet. Megálla­podtak a négypontos napi­rendben is, magával a biz­­t­onsággal összefüggő politi­kai kérdésekben a gazdasá­gi, tudományos-technikai, környezetvédelmi összmun­ka; az együttműködés az emberiességi és más terüle­teken, valamint a konferen­cia után teendő további lé­pések szerepelnek a tárgya­lási előterjesztésen. A nyi­tány külügyminiszteri szin­ten történik Helsinkiben, a folytatás Genfben követke­zik, majd a záróakkordra, csúcskonferencia formájá­ban ismét a finn főváros­ban kerül sor, valószínűleg hónapok múlva. Eredményesen zárult te­hát az a hosszú harci sza­kasz, amelynek célja az európai biztonsági értekez­let összehívása volt. A szo­cialista országok következe­tes küzdelme meghozta gyü­mölcsét, s javaslataik reali­tását mutatja, hogy megkö­zelítően az általuk indítvá­nyozott időpontban összeül­het a konferencia. Dipoli korszerű épületkomp­lexumában elbúcsúztak egy­mástól a nagykövetek, akik november 22-e óta hosszabb­ rövidebb szünetekkel, az európai értek­ezlet előkészü­leti munkálatait végezték. Ám valóban csupán az első sza­kasz ért véget. Új erőfeszítés következik a diplomáciában, hogy a konferencia ne csak összeüljön, de eredményes is legyen. A három színhely, a különböző szintek, a terve­zett viszonylag hosszú idő­tartam utalhat rá, hogy lesz még tennivaló. A hét másik fontos európai eseménye, az NSZK karls­­ruhei alkotmánybírósága vis­­­szautasította a jobboldali ba­jor tartományi kormány za­­vart keltő panaszát, s ezzel elhárultak az akadályok a két német állam alapszerző­désének életbelépése «Jött, s megkezdődhettek az előké­születek az NDK és az NSZK ENSZ felvételére is. Többórás találkozások és elhalasztott megbeszélések jelzik Le Duc Tho és Kissin­­ger újabb párizsi tárgyalási fordulóját, amelyről napokon át semmiféle hitelt érdemlő jelentés nem látott napvilá­got. Korábban amerikai rész­ről olyan kiszivárogtatás tör­tént, hogy a két politikus írásos okmány formájában is lefekteti , majd a vietnami tűzszünet betartásával kap­csolatos kérdéseket. Ez az el­képzelés a dolgok fonákjáról nyert megerősítést, amikor Saigonban sietve kijelentet­ték, hogy nem látnák értel­mét bármiféle dokumentum aláírásának. A Thieu rezsim „egyedüli képviseleti igényeit” a héten ismét összezúzták a tények: Dél-Vietnam szabad terüle­tein a gyors konszolidáció jegyében ünnepelték az ideig­lenes­­ forradalmi kormány megalakulásának negyedik évfordulóját. A Dél-Vietna­­mi Köztársaság aktivizálódó nemzetközi kapcsolatait mu­tatja, hogy valahol a DIFK fennhatósága alatt álló terü­leten diplomaták adták át megbízó leveleiket, köztük az első magyar nagykövet. Az Egyesült Államokban újabb dollárválság kísértete jelentkezett a héten, úgy tű­nik, olyan betegségről van szó, amelyet gyors egymás­utánban többször is meg le­het kapni. Ha már az orvosi példánál maradunk: a baj nemcsak gyakoriságával je­lentkezik, de igazából nem lehet megállapítani a roham közvetlen kiváltó okát. A diagnoszták mégsem tanács­talanok, hiszen a háttér köz­ismert, a tőkés valutarend­szer mélyreható átalakítására lenne szükség. A Fehér Ház­ban összeült a „konzílium”, a a válság megbeszélés a szű­­kebb kabinet részvételével, de változatlanul kérdéses, — hogy akarnak és tudnak-e valamit tenni a tüneti keze­lésen túl. Az ismerős témák új fejle­ményeket hoztak és hoznak, de kivétel itt is erősíti a­ sza­bályt. A Biztonsági Tanács közel-keleti vitájában — amely időpontjában egybe­esik a hatnapos háború ha­todik évfordulójával— egye­lőre nem mutatkoztak új ele­mek. A vita lelassult, alig volt hozzászóló, az állandó tagok mindezidáig tartózkod­tak az érdemi megjegyzések­től. Igaz, nem annyira ú­j ha­­tározatokra lenne szükség, mint a BT kétezer nappal ez­előtti ésszerű döntésének vég­rehajtására. Az új javaslat­nak számító osztrák terv,­­ amely szóba került az ENSZ- ben, ugyancsak a korábbi BT határozatra alapozódik, annak végrehajtásához­ álla­pítanak meg menetrendet és Waldheim főtitkárnak na­­gyobb személyes szerepet biztosítana a puhatolózások­ban. Az ausztriai Linzben Rudolf Kirchschläger találkozott cseh­­szovák kollegájával (jobboldalt) Bohuslav Chnoupek-el A KGST XXVII. üléssza­kán Tano Colovot, a bolgár minisztertanács elnökhelyet­tesét választották a követ­kező egyéves időszakra a Végrehajtó Bizottság elnö­kévé rezidencián, amelynek kapujában Heath látogatást tett Csi Peng-fej, kínai külügyminiszter­i látogatást tett Downing Street 10-ben, a hagyományos brit miniszterelnök Koszigin Ausztriába látogat Alekszej Koszi­gin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között — hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték hi­vatalos helyről. Koszigin ez­zel a látogatással az osztrák szövetségi kormány meghívá­sának tesz eleget. Tanaka Európába készül Tanaka japán miniszter­­elnök sajtóértekezleten kö­zölte, szeptember 20. után utazik a Szovjetunióba és három-négy napig tartózko­dik majd ott. Tokiói politi­kai megfigyelők a miniszter­­elnök kijelentésében annak a japán kormánykörökben általánosan elterjedt véle­ménynek az alátámasztását látják, amely szerint Tana­ka szeptember 23-án utazik Moszkvába és a Szovjetuni­óból egyenesen Nyugat- Európába megy tovább, hogy lebonyolítsa párizsi, bonni és londoni látogatá­sát Bécsi konzultáció A haderőcsökkentési érte­­­­kezletet előkészítő bécsi konzultáció résztvevői ezen a héten is rendkívül élénk két­es többoldalú eszmecseréket folytattak. A napirend még megoldatlan kérdéseinek tisz­tázása céljából. A konzultációs tárgyalá­sokhoz közelálló körök véle­ménye szerint további előre­haladás tapasztalható. Ezt az is bizonyítja, hogy már szö­vegezők a záróközleményt. A szocialista diplomácia sikere Hosszú és sokszor nehéz munka után, de végül is tel­jes sikerrel fejezte be több mint féléves tárgyalássorozatát a helsinki nagyköveti konzultáció. E több szakaszban le­bonyolított diplomáciai erőfeszítés gyors mérlegét megvonva mindenekelőtt a legfontosabb tényt kell szem előtt tarta­nunk: 32 európai ország, a földrészünkön élő nemzetek csaknem összessége a történelem folyamán először vállal­kozott arra, hogy két tengerentúli hatalom, az Egyesült Ál­lamok és Kanada bevonásával, közös szándékkal helyezze általánosan elfogadott elvi alapokra az államok közötti kap­csolatokat, erősítve ily módon a kollektív biztonságot és fej­lessze ennek legjobb támaszát, a sokrétű együttműködést. A szocialista országok elvi politikája és álhatatos erő­feszítései eredményeképpen már a konferencia előkészítő tanácskozása jelentős mértékben járult hozzá az európai biztonság megszilárdításához. Az első napirendi pont téma­tervének keretében ugyanis a 34 résztvevő állam egyértel­műen leszögezte az államközi kapcsolatoknak a békés együttélés szempontjából elengedhetetlen alapelveit. Ezen elvek közül nem egy szerepel már az ENSZ különböző nyi­latkozataiban és dokumentumaiban is. Jónéhány viszont csak az utóbbi években kibontakozó világméretű enyhülési és közeledési irányzat terméke, s eddig csak kétoldalú ál­lamközi szerződésekben rögzítették. Ezeknek az elveknek különösen a határok sérthetetlenségének, az erőszakról való lemondásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak egy összeurópai okmányban való lefektetése nem kevesebbet je­lent, mint azt, hogy a tőkés világ két évtizedes hideghábo­rús és felszámolási kísérletek után kénytelen volt véglege­sen tudomásul venni a szocialista országok független állami létét és a szocialista világrendszer tényét A szocialista diplomácia komoly sikere, hogy a bizton­sági értekezlet lényegét alkotó államközi elvek érvényessé­gét minden nyugati manővert és kísérletet leküzdve kiter­jesztette a helsinki dokumentumokban az európai együttmű­ködés két fő területére, a gazdaságra és a kultúrára is. E két napirendi pont okmányai már bevezetőjükben hangsú­lyozzák, hogy a sokoldalú együttműködés fejlesztésének célja és értelme az európai bék­e és biztonság erősítése. A harmadik napirendi pont keretében az európai álla­mok kísérletet tesznek arra, hogy a kulturális élet területén népeik egymás igazi megismerése, a szellemi értékek cseré­jének kibővítése révén közelebb kerüljenek egymáshoz. Összefoglalva elmondható, hogy a helsinki sokoldalú konzultáció jó munkát végzett. Komoly eredményekkel gaz­dagította az európai enyhülés és együttműködés folyamatát és létrehozta a szükséges kereteket ahhoz, hogy a követ­kező hónapok során az európai államok új korszakot, a kontinens biztonságának kollektív megszilárdítására irányuló erőfeszítések korszakát nyissák meg együttélésükben. i,. j Le Dúc Tho—Kissinger tanácskozás A Párizs környéki Gif- Sur-Yvette-ben tegnap meg­tartották a vietnami tűz­szünet biztonságával foglal­kozó tárgyalások harmadik ülését Kissinger amerikai elnöki főtanácsadó és Le Dúc Tho, a VDK kormányá­nak képviselői között. A találkozó több mint négy és fél óra hosszat tar­tott, s az a korábbi várako­zásokkal ellentétben még nem vezetett­ megegyezéshez. A tárgyalásokat amint amerikai részről közölték , egyelőre szakértői szinten folytatják tovább s a szak­értők legközelebbi ülésüket hétfő délután tartják. Földrabló hadműveletek Dél-Vietnamban A dél-vietnami 13. számú országút mentén mintegy 30 mérföldre Saigontól tegnap hajnalig több mint nyolc­órás összecsapásra került sor a Thieué rezsim csapatai és a felszabadító erők kö­zött. Mint a DIFK szóvivő­je, Vo Dong Giang szombati sajtóértekezletén közölte, a saigoni hadsereg „földrabló” hadműveleteket folytat, hogy minél nagyobb területeket próbáljon ellenőrzése alá vonni, mielőtt a zónák pon­tos feltérképezése megtörté­nik. A saigoni rezsim alakula­tai tankokkal, tüzérséggel és vadászbombázókkal támad­ták a felszabadító erőket. A tűzszünet-sértő akciót a DIFK hadserege visszaverte. Május 12-e és 26-a között egyedül a Mekong deltájá­nak vidékén a dél-vietnami rezsim hadserege mintegy 20 000 katonával indított of­­fenzívát a felszabadított te­rületek ellen. Ezt a táma­dást a felszabadító erők visszaverték , 300 ellensé­ges katonát megsemmisítet­tek, elpusztítottak 25 páncé­lozott járművet és két he­likoptert lelőttek. Angol—ír megbeszélések Az észak-írországi helyha­tósági választások után és a tartományi­ gyűlési választá­sok előtt megélénkült a pár­beszéd London és Dublin kö­zött. Szombaton délelőtt az Ír Köztársaság londoni nagy­követségén Garret Fritzgerald ír külügyminiszter megbeszé­lést folytatott William White­­law-val, az angol kormány észak-ír ügyekkel foglalkozó kabinetminiszterével. Módosított Görögországban Athéni jelentések szerint a görög fővárosban már is­meretessé vált azok a főbb elvek, amelyekre a köztár­sasággá nyilvánított Görög­ország új, módosított alkot­mánya épül. Eszerint a köztársaság elnökét hétéves időtartamra választják majd, közvetlen, általános és titkos szavazással. Az el­nök nem jelöltetheti ma­gát újabb hét évre. Amíg viszont hatalmon van, ő hatáskörébe tartozik a mi­niszterelnök, továbbá a had­ügy, a belügy- és a kül­ügyminiszter, valamint he­lyetteseinek kinevezése és felmentése. A tervezet szerint tehát a törvényhozó hatalom a görög köztársaságban az elnök és a parlament ke­zében, a végrehajtó hatalom az elnök és a kormány ke­­zében­ lesz. alkotmány 1973. június 10. INDENFELŐ MOSZKVA A Szovjetunióban egyet­len hordozórakétával nyolc szputnyikot bocsátottak fel a világűrbe. A Kozmosz— 564, —565, — 566, — 567, —568, — 569, —570 és —5715 jelzésű mesterséges holda­kon tudományos berendezést helyeztek el, amely folytató­ja a világűr kutatását. KAIRÓ Az Al Ahram tegnapi számában azt írja, hogy Egyiptom és Líbia egyesü­lése lesz a fő téma Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai e­l­nök Tripoliban ma kezdő­dő megbeszélésein. BEIRUT Libanoni lapjelentések szerint a Szíriából érkező utasok beszámoltak arról, hogy tengeri úton megér­­­keztek. Szíriába azok a ma­rokkói fegyveres erők, ame­lyeknek küldéséről február 22-én tett bejelentést II. Hasszán király. TEHERÁN Az iráni külügyminiszter vendégeként Teheránba ér­kezett Douglas­ Home brit külügyminiszter. BELGRÁD Tegnap délelőtt néhány napos nem hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett Norodom Szihanuk herceg. TEHERÁN Tegnap megérkezett az iráni fővárosba William Rogers amerikai külügy­miniszter, aki a Cento mi­niszteri tanácsülésén részt­vevő amerikai küldöttséget vezeti. PÁRIZS Az FKP Politikai Bizott­sága felhívta a párt összes szervezeteit, hogy tevéke­­nyen kapcsolódjanak be a június­ 20-án demokratikus szabadságjogok védelmére országszerte megrendezendő tüntetések előkészítésébe.

Next