Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

SZOLNOK MEGY­E! NÉPLAP HÉTFŐ: Belpolitikai feszültség, kivégzések Etiópiában. — ■ Javaslat Angliában a rendkívüli törvénykezésre. Megnyílik a román pártkongresszus. W5DO: Ünnepségek a Mongol Népköztársaság ki­kiáltásának ötvenedik évfordulóján, Brezsnyev beszéde Ulán­bátorban. Tanaka lemondása. — Portugália elis­meri Sao Tom­e és Principe függetlenségét. — Koreai vita az ENSZ-ben. Sun­tDA: Moszkvában. Koszigin Jasszer Arafattal tárgyal. Mexikó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilé­vel. — A brit munkáspárt konferenciája. C*s­ti TÖRTÜK: Szovjet vezető szervek jóváhagyják a vlagyi­­vrosztoki találkozó eredményeit. — Az EBK kordi­­nációs bizottsága Genfben tanácskozik. — Waldheim Kairóban. — Csehszlovák pártplénum Prágában. PtaCTER: Makariosz Athénbe utazik. — A török­ parlament nem szavaz bizalmat az új kormánynak. —­ Kissin­ger pekingi megbeszélései nyomán bejelentik Ford elnök kínai látogatását . A kambodzsai képviselet ügyét vitatja az ENSZ. SZOMBAT: Miniszterelnökünk, Fock Jenő hazaérkezik in­diai és burmai látogatásáról. — Tüntetések Saigon­ban Thieu ellen. In:* LÁTJA a hetet kommentátorunk RÉTI ERVIN Ha a világpolitika esemé­nyeit egyáltalán földrajzi körzetekhez lehet kapcsolni, akkor megállapíthatjuk: Ázsia-központú hét végére értünk. A legfontosabb ese­mény színhelye a szovjet Távol-Kelet nevezetes kikö­tővárosa, Vlagyivosztok volt. Igaz, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó döntései nem­csak egy kontinensre, h­anem egész világunkra vonatkozik. A Viharos tengerpart leg­csendesebb ö­véből kedvező hírek érkeztek, az SZKP fő­titkára és az USA elnöke az enyhülés szellemében vet­ték sorra a válságterülete­ket, s megegyeztek a meg­egyezésről, a stratégiai fegy­verrendszerek 1985-ig törté­nő korlátozásának tető alá hozásáról. A szovjet vezető szerveknek a vlagyi­vosztőld találkozó eredményeiről ki­adott közleménye joggal ál­lapította meg, hogy a „csú­cson’’ újabb lépés történt az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram va­lóba váltásáért Leonyid Brezsnyev Ulán­bátoron keresztül utazott ha­za, a mongol fővárosban nagy beszédet mondott a népköztársaság kikiáltásá­nak ötvenedik évfordulóján. Ázsia közepén nem véletle­nül szentelt külön fejezetet Ázsia biztonságának. A vi­lág legnagyobb kontinensén súlyos problémák várnak megoldásra (elég az élelme­zési gondokra utalni), ugyan­akkor a múlt három évti­zedben ott robbant ki a leg­több válság és helyi háború. Az ázsiai biztonságra vonat­kozó első tervek még az öt­venes esztendők elején kí­nai és indiai részről láttak napvilágot, majd 1969-ben Brezsnyev négypontos konk­rét indítványt terjesztett elő taskanti beszédében, a téma azóta is napirenden van. Ulánbátorban az SZKP főtit­kára nyomatékosan megis­mételte azt a szovjet véle­ményt hogy az ázsiai bizton­ságot nem Kína kizárásával vagy elszigetelésével, hanem a Kínai Népköztársaság be­vonásával akarják megvaló­sítani. Peking azonban változatla­nul nem teszi lehetővé a tár­gyalásokat, ezt hangsúlyozta különben a november 7-i kí­nai táviratra küldött szov­jet válasz is. (A pekingi meg­nyilatkozást nyugaton elő­ször úgy állították be mint­ha a kínai vezetés hajlandó lenne érdemben) megbeszélé­sekre. Kiderült azonban, hogy lehetetlen feltételeket szabott a távirat. A szovjet állásfoglalás határozottan el­­uutasítja a kínai feltételeket, viszont továbbra is kész a feltétel­ nélküli párbeszédre.) A Kínából érkezett talp­latókon Kissinger volt a „sztár”. Ügyetlenül bánt az evőpálcikával és Teng Hsziao-ping segített neki az ünnepi banketten. A külügy­miniszter vacsorája végül is jól sikerült, látványos poli­tikai eredményeket mégsem tudtak felmutatni. Az ameri­kai tudósítók a folyamatos­ságot hangsúlyozzák, s Ford bejelentett pekingi látogatá­sában, az amerikai—kínai kapcsolatok jelenlegi szint­jének megőrzését látják Az amerika külügyminiszter hazatérőben megállt Tokió­ban is, hogy tájékoztassa a japán kormányt. Azt a kor­mányt, amelynek nincs mi­niszterelnöke, miután Tana­ka hivatalosan is beadta le­mondását. A liberális de­mokraták sorai­ban kiélező­dött az utódlási harc, bár az új kormányfő nem irigy­­lésre méltó csődtömeget , ko­mornak tűnő távlatokat örö­költ. Magyar vonatkozású híre­ket is kaptunk .Ázsiából: Fock Jenő* és kísérete sike­res: megbeszéléseket folyta­tott Indiában és Burmában. Miniszterelnökünk utazása része következetes politi­kánknak, amely sokoldalú kapcsolatokra törekszik Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű országával. India és Burma nincs ugyan közel hozzánk, mégis számos, köl­csönösen előnyös lehetősége bontakozott ki a gazdasági együttműködésnek. Waldheim ENSZ-főtitkár ,,Ázsia határán”, a közel­­keleti térségben tett villám­­látogatást a héten és az ENSZ kék sisakosának to­vábbi maradásáról tanács­kozott. A Biztonsági Tanács­ban is olyan vélemény ala­kult ki, hogy ENSZ-csapatok­ álomásozása az átkozőöveze­­tekben csökkentheti a feszült­séget Végleges megoldást természetesen csak a meg­szállt terüle­tek kiürítése és a palesztin­ nép jogainak helyreállítása hozhat, ezért a hosszú távú kibontakozás programjába illenek Arafat újabb moszkvai tárgyalásai. A palesztin vezető legutóbb néhány hete járt a szovjet fővárosban, de azóta a rabati arab csúcs, majd az ENSZ- közgyűlés határozata fontos új elemekkel gyarapította az amúgyis vaskos palesztin dossziét. A hét kétségtelen Ázsia­­centrikussága nem jelenti, hogy Európában eseményte­­lenség uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: vissza­térjen­<k Konstantin minden hellének királyaként vagy kiáltsák ki a köztársaságot, amelynek elnöki tisztét Ka­­ramanlisz vette célba De Gaulle-i igényekkel. Maka­­riosz a görög fővárosban tartózkodik, ahol inkább le­beszélik a hazatérésről, mint biztatják arra. Anka­rában ismét­ kormányválság van, a fejlemények új vá­lasztások vagy a hadsereg aktivizálódása felé mutatnak. Vagyis: Cipruson és környé­kén tart a mozgás­ Élénk a brit és a francia belpolitika is, összehívták a közös piaci csúcsértekezletet. Genf­ben és Bécsben pedig először tartottak­ ülést a biz­tonsági konferencia, illetve a haderőcsökkentési értekezlet résztvevői — Vlagyivosztok után... Makariosz Athénban. A repülőtéren nagy biztonsági elő­készületek közepette Ka»­a­»i­aniisz görög miniszterelnök fogadta. Hitel a VDK-nak A Vietnami Demokratikus Köztársaság és Ausztrália megkötötte első kereskedelmi megállapodását. A kiadott köz­lemény­ hangsúlyozza, hogy az­ egyezmény aláírása jelen­tős fejlemény a két ország közötti kereskedelmi kapcso­latokban Franciaország és a NDK megbízottai pénteken aláír­ták az 1974-es hitelmegálla­podást. Ennek keretében Franciaország idén 130 millió frank értékű áruhitelt és köl­csönt nyújt a NDK­nak fej­lesztési tervei megvalósításá­hoz. A tavalyi hitelkeret ös­­­szege 100 millió frank volt HAT HÓNAPPAL TOVÁBB Maradnak az ENSZ-csapatok A Biztonsági Tanács pén­teken késő este vitatta meg Kurt Waldheimnek, az ENSZ­ főtitkárának jelentését arról a tevékenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifej­tettek a csapatszétválasztá­sok szíriai—izraeli szektorá­ban az ez év júniusától no­vemberéig terjedő időszak­ban és elhatározta, hogy to­vábbi félévvel meghosszab­bítja ezeknek az erőknek a mandátumát. A határozat felhívja az érdekelt feleket: haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács határo­zatainak megvalósítását,­­ amelyek előírják­ az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítá­sát a Közel -Kelet tartós és igazságos békéjének megte­remtése érdekében. A hatá­rozatot 13 szavazattal hagy­ták jóvá. A kínai delegátus megtagadta a szavazásban való részvételt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács ülésén elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az elkö­vetkezendő hat hónapban minden erőfeszítést meg kell tenni a közel-keleti problé­ma rendezéséért. Jakov Malik szovjet dele­gátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-ke­leti konfliktus rendezésének, semmikép nem szolgáltathat ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967- ben az izraeli, agresszor által megszállt arab területek­­ megszállásának fenntartásá­ra. A szovjet delegátus rá­mutatott, hogy a közel-keleti rendezés kérdésében elfog­lalt szovjet álláspontot vilá­gosan kifejtette Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra nemrégiben elhangzott Ulánbátori beszédében,­­ amelyben kijelentette: „A Szovjetunió alapvetően érde­kelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a le­hető leggyorsabban megvaló­suljon a tartós és igazságos békés rendezés Tárgyalások Ciprus ügyében Makariosz ciprusi elnök és Karamanlisz görög miniszter­­elnök részvételével tegnap Athénban megkezdődtek a ciprusi válság megoldását célzó magas szintű tanácsko­zások. Görög részről Averoff hadügy- és Bid­osz külügy­miniszter,a ciprusi részről pe­dig Kleridesz ügyvezető el­nök is részt vesz a megbe­szélésen. Makariosz közölte: elvárja, hogy Görögország pártokon felül álló „nemzeti politikát” alakít ki a ciprusi válság megoldására. Az elnök ennek megfelelően a görögországi politikai pártok vezetőivel is tanácskozni kíván. A szom­bati megbeszélésekről hiva­talos közleményt nem adtak ki A Cumhuriyet című lap értesülése szerint Cipruson készültségbe helyezték a tö­rök fegyveres erőket Irmak ügyvezető miniszterelnök és Szankar tábornok, vezérkari főnök pénteki tanácskozásán a ciprusi helyzetet vitatta meg. Szombatra rendkívüli ülésre hívták össze a Török Nemzetbiztonsági Tanácsot a legújabb fejlemények tanul­mányozására Az ülésen — a Milliyet című lap értesülése szerint — intézkedéseket dol­goznak ki a ciprusi törökök biztonságának szavatolására, „feltételezve, hogy Makariosz elnök visszatérése a szigetre újra felszítja a kedélyeket”. A török kormány — írja a lap — ezzel kapcsolatban fi­­gyelmezetetést intézett a NATO tagállamaihoz, min­denek előtt Nagy-Britániához és az Egyesült Államokhoz illetve Görögországhoz. A török hatóságok bejelen­tették, hogy Makariosz visz­­török és a görög közösség ve­zetői közötti humanitárius­szatérése után felfüggesztik a tárgyalásokat. DUSANBE Dusanbeban tegnap kato­nai dísszemlével és a dolgo­zók felvonulásával ünnepel­ték meg a Tadzsik Köztársa­ság és a Tadzsik Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulóját A díszem­el­­vényen Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke is helyet foglalt­­ BAGDAD Jacques Chirac francia mi­niszterelnök szombaton há­romnapos hivatalos látoga­tásra Bagdadba érkezett, hogy tárgyalásokat folytas­son az iraki kormány veze­tőivel — jelentette az iraki hírügynökség BRÜSSZEL Ma rövid megbeszélésre Brüsszelbe látogat Helmut Schmidt bonni kancellár. A megbeszélések tengelyében előreláthatólag a december 9—10-re tervezett Dárizs- csúcskonferencia problémái állnak, majd­ ezen belül el­sősorban a gazdasági termé­szetű kérdések. ADDISZ ABEBA William Etek­ Mboumouc, az Afrikai Egységszervezet főtitkára, csatlakozva Wald­heim ENSZ-főtitkárnak és Buteflika algériai külügy­miniszternek, az ENSZ-köz­­gy­űlés ülésszaka elnökének felhívásához, felkérte Etió­pia új katonai vezetőit, hogy ne végezzenek ki több fog­lyot 1974. december L CASTRO BESZÉDE „Kuba itt jutott fejlődésé­­­nek ahhoz­ a szakaszához, amikor mág­ nem jelent prob­lémát számára fiz imperialis­ta blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blo­kád kátyújába jutottak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehetőleg presztízs­ vereség nélkül hagy­ják el a süllyedő hajót” — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt el­ső titkára, a forradalmi kor­mány elnöke a kubai nők második kongreszusának záróülésén, magyar idő sze­rint tegnap hajnalban mon­dott beszédében. Castro köszönetét fejezte ki annak a 12 országnak, amely az Amerikai Államok Szervezetének legutóbbi quitói tanácskozásán a kubai embargó feloldására szava­zott „Külön jelentősége­­m annak — hangsúlyozta F­del Castro —, hogy azok az or­szágok voltak a blokád felol­dásának kezdeményezői, ame­lyekkel Kubának még nincs diplomáciai kapcsolata. (V­­­nezuela, Kolumbia, Costa Rica.) A blokád hivatalosan továbbra is érvényben van, de ennek számunkra már nincs jelentősége. Legfeljebb­­ szemlélői leszünk kimúlását , nak". ■) TÖRÖK KORMÁNYVÁLSÁG Koratürk török köztársaság, gi elnök pénteken este elfo­­gadta Irmak miniszterelnök lemondását, miután a nem­­zetgyűlés nagy többséggel —» 358 szavazattal 17 ellenében 3 tartózkodással — elfogad­ta az alig két hete alakult kormány ellen beterjesztett­­bizalmatlansági indítványt. Az elnök kérésére az új ka­binet megalakításáig Irmák és kormánya hivatalában marad. Kissinger hazautazott Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter szombaton helyi idő szerint a kora délu­táni órákban Tokióból haza­utazott Washingtonba. Az amerikai külügymi­niszter — mint jelentettük — pénteken este érkezett a Japán fővárosba, hogy tájé­koztassa japán kollégáját Kimura Tosiat a pekingi ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­sairól. A két külügyminisz­ter megbeszélésén ezen kívül, mint tokiói források közöl­ték, a kambodzsai kérdés, valamint az energiaellátási probléma is­­ szóba került. Kissinger a jelentések sze­rint biztosította Kimurát, hogy az Egyesült Államok a jövőben tájékoztatja Japánt az amerikai—kínai kapcsola­tok alakulásáról. Az amerikai diplomácia vezetője Kimurán kívül ta­lálkozott Kono Kenzoval, a japán parlament felsőházá­nak elnökével, nyilvánvaló­an azzal a céllal, hogy tájé­kozódjék Tanaka miniszter­elnök lemondása utáni tokiói politikai fejleményekről. Schmidt a munkáspárt kongresszusán Bár érzékeny presztízs­veszteségeket szenvedett a labour-párti centrum és a jobbszárny a párt baloldalán küzdő erők fölébe kerekedett a brit munkáspárt tegnap befejeződött kongresszusán. A hetvenharmadik országos kongresszus negyedik, utolsó napjának zsúfolt programja volt és középpontjában Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalásával. A nyugatnémet kormányfő, aki tanúja volt a kisebbség­be szorított baloldaliak egyik felháborodott tüntetésének, maga is kínos jelenetet idézhetett volna elő, ha nem ilyen óvatosan foglalkozik Anglia közös piaci tagságá­nak kérdésével. ..nekünk is aggályaink vannak néhány közösségi döntés, például a mezőgazdasági politikára vo­natkozó határozatok miatt... De Európa nemcsak mező­­gazdaság... Ha országaink nem működnek szorosan együtt a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában, a politikai stabilitás kerül ve­szélybe.” Nemzetközi kérdésekből szólva a nyugatnémet kancel­lár említést tett moszkvai tárgyalásairól is és egyebek között kijelentette: „olyan benyomást szereztem, hogy a szovjet vezetők komolyan érdekeltek az enyhülés foly­tatódásában.” A kongresszus befejezése után Schmidt az angol kor­mányfők vidéki rezidenciájá­ra, Cheaversbe utazott és ott a hét végén nemzetközi kér­désekkel tárgyalt Wilson mi­niszterelnökkel:

Next