Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

Tárgyak AáWtatt be.Sd&n és külföldön, nem egysszer a vadász szenvedélyével szimatoljuk, mire telik a turista pénztárcából. Bűnös szenvedély rabjai len­nénk? Nem­ hiszem. Kételkedve hallgatom az önostorozókat, akik társadalomunk­at féltük a „cuccoktól”. Szerintem az olasz pulóverek, a lengyel lepedők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrágok, hír­adástechnikai csodaszerk­entyűk is csu­pán tárgyak. Sem többek, sem kevesebbek annál. Használati eszközök, amelyek más országoikból hoznak jelet, fogyasztási cikkek, amelyek más szokásokat, más ízlést testesítenek meg. A csereberék kemény elítélőit hangiaKra, az a bizonyos frizsádekóta jut eszembe. Akkor ugyebár a hűtőszekrények­­től féltettük a Bronalizmust. Attól féltünk, hogy a jégszek­rénynek ez a korszerűbb változata a kispolgári magatartást tartósítsa, holott csak életoiásaereket tárolt. A Mtóemetaájyefc eme nemes feladatukat ma, a feledésbe merett viták után is pompásan bezárta­: olyannyira, hogy máne észbe kaptunk; megváltoztatták a háztartási szokásokat. A doá@oaó asszo­ny«*: nepokna bevásárolltnak, megfőzhetnek, megtakarított idejükkel szabadon gazdálkodhatnak. A kereskedelem és az ipar, mint adott ténnyel, számol a háztartások hűtős­zekrény­­készletével, eszerint tervez, fejleszt, a nők munkájának to­vábbi fökényítése érdekéiben. Szolgálatunkba álltak. Mi teer­­náljuk őket, saját céljaántora. Mert tagadhatjuk-e, hogy a szocializm­us összes gazda­sági, társadalmi törvénye végybe a felesleges terhektől akar­ja meszabadítani az embereket, az értelmes munka, értel­mes ,az együttes, örömét kívánja megteremteni ? És ha már a hintőszekrény-vázát szerencsésen elfelejtettük; felesleges, hogy más jeremségekkel kapcsolartban ismét beleesünk «gyanatot» a venemba A­ssacaBasia és a pyagaO országikba kirajzó turisták IVvenemMv ,lép át át az országhatárt és tapasztalaitokkal gaz­dagodva «élnek vissza. Hőtan­kát­ is hoznak ugyan, de ta­­pasabalstaÉk esettnél «fokadfca nagyobb értéket képviselnek, írémcsefé­m«Kés»ett, történelmi nevezetességeket akartak ISt­­nt anikor elindultak- nemcsak „divatból” irtattak. Kátedi akar­ták, hogyan élnek, szomszédaink itt Európában. Közelebbi vagy távolabbi saomsaéldokk­al kötöttek ismeretséget Ha televí­ziót néznek, újságot olvasnak, ezután már a maguk meg­­elve­nedett képsoraival, is kiegészítik a napi eseményeket A magok szem­üveg látottak, tapasztaltak megerősítik ben­né* a törekvést a jószomszéd­ságna, de azt is, amit szőkébb és tágat*» toömyej­tük, aCiharunk, hazájuk iránt éreznek. *Jö­vök etetezná, de még jobb hazajönni” — ez a kijelen­tés hassak el talán leggyakrabban a határátkelőhelyeken, miközben a megkívánt holmik a bőröndökben, a kocsik cso­magtartójában pihennek. Később díszei lesznek a lakásnak, az új ruhadarab felidézi a boltot, az utcáit, ahol lealkudták ez árát — a tárgyak is megőrzik a távolabbi tájak üzenetét. T­udnunk kel­l természetesen, hogy ahogyan a tájak, az emberek sem egyformák. Vannak üzérkedők, haszonszerzésből turistáskodók. Vannak, alkák a nevezetességek helyett csupán az árkülönbségeket lesik, s ezt bőséggel meg is próbálják kihasználni. Az ő felelősség­­revonásuk a büntető hatóságokra tartozik, de ők a kivéte­les esetek. Kivételként is a szabályt erősítik. A V. E. MA: Gr*»~ ú* szabály oxdft at atatariMM scfloeafcunk másod* része, amely a nyereségadózás és az alapképzés seardéne»t­eremző becsületéről PuhEcisatBca­m erkölcsi élteme igazi értékéről, rangjának erősítésére. Este a mortfSí Tisso Cipőgyár *gyfe részleg»®*!. 3.­­oltal A Fefen&ő Pinter tárcája. 4. oldal A művészeti nevelés műhelyei Virágnézeti munka és rólésform­áliás az öntevékeny cművésezeti csoportokban. 3. oldal A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben megkezdték az őszi vetések fejtrágyázását. Felvételünk a nagyrévi Ti­szazug Tsz-ben készült: felt­öltik a műtrágya szórógépet Újabb víztornyok épülnek Jelentősen bővül a víz- és csatornahálózat Elkészítette Kévés tervét a Víz- és Csatornaművek A -negyede. Ötéves tervben sokat javult a megyénk vízel­látottsága, bővült a csator­­nah­alózat, szebbek, tisztáb­­bak és tátogatotctab­ba­k a fürdők. A Szolnok megyei Víz- és CenternaBva Válla­lat az effőtt meglevő 1343 kilométer hosszú vízhálózatból 665 ki­lométert épített, összesen 65 rómánt Üpe­raekéat, saját­ MtaiettaÉna 63 új kutat fúrtak és 28 ezer 337 vízbekötést vég­eztek el. Víztermelések fslülmúit minden eddigit.­ Öt év alatt összesen 79 mndlláó 4S5 ezer köbmétert adtak a megye lakóinak. A vállalat, amikor me­gyei jelleget kapott, három a hozzátartozó 90 kilométer hosszú hálózaton — amely­ből 22 kilométer a tervidőszak­ban épült — összesen 31 millió 871 ezer köbméter vi­­­zet vezetett­­. A fürdőknek­­ mintegy négymillió látoga­tója vett, a fejlesztésükre saját erőből több mint hét­milliót fordítottak. Megyei építőipari tevékenységük 237 millió forintot tesz ki. Mészáros Pál igazgató el­mondotta, hogy összesen 288 millió 674 ezer fo­rintot fordítottak fej­lesztésre a megyében, az állóeszközök értéke pe­­­­dig 696 millió forintról 1 milliárd 132 millióra emelkedett. ^ ,v J A bérszínvonal emelkedése 26,7 százalékos volt. Szá­mok, adatok, amelyek vala­melyest érzékeltetik a vál­lalat öt év alatt végzett munkáját és fejlődését A Víz- és Csatornaművek a megyei pártbizottság cse­lekvési programja alapján állította össze a fejlesztés ötödik ötéves tervi elképze­léseit. A fontosabbak közé tartozik, hogy öt éven be­lül Szolnok megye vala­mennyi településén lesz köz­üzemi vízmű. A városokban befejezik a vízművek re­konstrukcióját. Szolnokon, a tervidőszak második részé­ben elkészül a felszíni víz­mű első üteme, ami azt je­lenti, hogy naponta 45 ezer köbméter jó minőségű vizet ad majd a városnak. A cu­korgyár környékén megkez­dődik a központi szennyvíz­­tisztítómű építése. A napi víztermelés 1980- ig­ 50 ezer köbméterről 86 ezerre emelkedik. Növelik a magas és vízszintes tároló­tereket is. Szolnokon, a Zagyva bal partján, a vasúti híd mellett, Jászberény­ben a Május 1. szigeten, azonkívül Törökszent­miklóson, Mezőtúron és Kisújszálláson mintegy 6 ezer köbméter tíz tá­rolására víztorony épül. A szakemberek a hálózati vízveszteség csökkentésébe is törek­ednek. Ezt a jelenlegi 21,5 százalékról 15 százalék­ra kívánják csökkenten­i. Éveik óta gondot jelent, hogy a vízbekötésnél hiány­cikk az óra. Az ötödik öt­éves tervben 22 ezer mérőt szenelnek fel. A fejlesztési terviben 700 kilométer hosszú vízhálózat építése szerepelt, ebből az idén 100 kilométer készül el, öt év alatt csaknem száz kutat fúrnak, a munkát könnyítő intézkedések között pedig többek között a csator­nahálózat tisztításának, a nehéz munkának a gépesíté­se, a gyors hírközlő-rendszer kiépítése szerepel. Hatmillió forintot költenek az admi­nisztráció számítógépes rend­szerre való átállítására, és sok pénzt fordítanak a mun­kavédelemre, a munkaegész­ségügyre. Az iskolai úszóoktatáshoz ott, ahol nincsenek megfe­lelő medencék, a terveket egyeztetve a tanácsokkal, tanmedencéket építenek. Na­gyobb propagandát fejtenek ki a fürdők népszerűsítésére, a látogatottságot 4—5 száza­lékkal kívánják növelni, az­zal is, hogy javítják a szolgáltatást, a higéniát, nagyobb kényelmet, jobb pihe­nést biztosítanak. A csatornázásban arra töre­kednek, hogy a fürdőszobás családi házakat bekössék a hálózatba. Növekszik az épí­tőipari tevékenységük is, a vállalat állóeszközének az értéke 1980-ra eléri a 2 mil­liárd forintot P. I. Tárgyalás az MSZMP és a NSZEP együttműködési munk­atervéről A Német Szocialista Egy­ség­párt Központi Bizottságá­nak meghívására február 5—7. között látogatást tett az NDK-ban dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB ikülü­gyi osztályának vezetője. Az MSZMP és az NSZEP 1976— 77. évekre szóló együttműkö­dési munka tervéről tárgyalt Dr. Berecz Jánost fogadta Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Pedro Pires a hernádi tsi-ben Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes társaságában tegnap a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetbe láto­gatott. A húscsirke termelé­séről és baromfifeldolgozó üzeméről országszerte híres téeszben dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi államtitkár üdvözölte a vendéget és kíséretét, majd Cserháti Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke tájékoztatta őket a mezőgazdasági üzem tevékenységéről, a tagság szo­­mis helyzet­ér öt. Visszafelé jövet Ócsán megtekintettek egy keltető­üzemet és egy baromfi törzs­telepet is. A Zöld-foki mi­niszterelnök és a delegáció tagjai a látogatás során el­beszélgettek az egyes üzem­részlegek vezetőivel, dolgo­zóival, s nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Szolidaritás Angolával­ ­ .A Magyar Partizán Szövet­ség nyilatkozatban ítélte el azt a nyílt fegyveres ag­ressziót és szakadár tevé­kenységet, amelyet a belső reakció — külső reakciós erők aktív támogatásával — a fiatal afrilati állam, az Angolai Népi Köztársaság né­pe és törvényes kormánya ellen folytat. — Követeljük, hogy hala­déktalanul vessenek véget az angolai nép belső ügyeibe való minden beavatkozásnak, haladéktalanul és feltétel nélkül vonják ki a dél-afri­kai és egyéb intervenciós csapatokat Angolából. Forró szolidaritásunkat nyilvánít­juk Angola népéne­k igazsá­­gos harcával, amelyet hazá­ja szabadságáért és függet­lenségéért folytat, és bizto­sak vagyunk az igaz ügy győzelmében — mondja töb­bek között a nyilatkozat. Répatermesztési tanácskozás Héken A hévci cukorrépatermesz­­tési rendszer tagszövetkeze­­tei, állami gazdaságai, a szolnoki és a hatvani cu­korgyár, valamint a szarvasi Öntözési Kutató Intézet szakemberei a közelmúltban tanácskozást tartottak a Ho­­ki Állami Gazdaság alcsiszi­­geti központjában. Értékel­ték a termelés múlt évi ta­pasztalatait és az idei tenni­valókat. A rendszerhez tar­­­tozó tízezer hektárnyi terü­leten, a múlt évben tömegé­ben jó cukorrépatermést ta­karítottak be, az átlag meg­közelíti a 400 mázsát. A cukorrépa béltartalma azon­ban lényegesen gyengébb a vártnál: az optimálisnál 5,6 száza­lékkal alacsonyabb cu­kortartalom elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly a tenyés­z­ő SteaMian 56 napos esőzés volt, 250 milliméter csapadék áztatta a földeket. A növény az őszi napsütés­ben sem tudta megfelelően pótolni a veszteséget. M­egállapították viszont, hogy az agrotechnikai mód­szerek jó megválasztásával jelentősen befolyásolható a termés cukortartalma. Ki­emelt gondot kell fordítani az optimális növényvédelem­re, a gyomirtás időbeni el­végzésére. Nagy szerepe van a műtrágyázásnak, a táp­anyagok helyes megválasztá­sának. Egy mondatban­ ­ Sztane Dolancot, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának titká­rát, a Központi Bizottság titkárát, aki pénteken átuta­zott Budapesten, a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára üdvözölte.­­ A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására ha­zánkban járt Zimbabwei Af­rikai Nemzeti Tanács (ANC)­ küldöttsége. Pénteken este elutazott hazánkból. A nap híreiből Egy hét alatt kilen­cmilliós forgalom a téli vásáron Másodikon kezdődött a té­li vásár. Az első hét eltelte után tájékoztatót kértünk a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat­nál, ahol elmondták, hogy a 12 nap alatt 15 millió 700 ezer forint értékű árut kí­nálnak a vásárlóknak. Ked­vezményes áron — átlag 34 százalékos árengedménnyel — kaphatók a méteráruk, a női, férfi és gyermek kon­fekciók, kötött holmik, fe­hérneműk, cipők. A vevők a február 2-től 14-ig tartó vá­sárban, mintegy 5 millió fo­rintot takaríthatnak meg. Az iparcikk boltokban —* a martfűd, a törökszentmik­lósi, a jászberényi, a tisza­füredi, a kisújszállási, a kun­szentmártoni üzletekben és a szolnoki Sztár, Napfény, Kristály áruházakban — a hat nap forgalma megha­ladja a 7 millió forintot. Ez 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Nagy a kereslet a különböző szövetek, ruha­anyagok iránt.Eddig mintegy 1 millió forint értékű méter­áru kelt el. A készruhák kö­zül a női, a férfi és a gyer­mek télikabátokat keresik. Ezekből a termékekből 2 millió 100 ezer forintért vá­sároltak a megyeiek. A di­vatáruban a „sláger" a kö­tött pulóver és a fehérnemű. Az összesítés szerint több mint 2 millió forintot köl­töttek ezekre a cikkekre. A szolnoki Centrum Árp­h­­ázba is nehéz mostanában bejutni a tömegtől. A szűk eladótérben nehezen mozog­nak a vásárlók és az eladók egyaránt. Az áruház tavaly a kéthetes téli vásárban mindössze 2 millió 132 ezer forintot árult. Most az egy hét alatt teljesítette ezt az összeget. A raktárakban az első napon á millió 300 ezer forint értékű áru várta a vevőket. Eddig méteráruból, lakástextilből, faliszőnyeg­ből több mint 1 millió forint értékben vásároltak. A női, férfi, gyermek konfekcióból kétszeresét árulták — 2 mil­lió 100 ezer forintot —mint tavaly. Kötött árut 1 millió 200 ezer forintért vettek a vevők A kiskereskedelmi áruhá­zak, ruházati- és cipőboltok, valamint a szolnoki Cent­rum Áruház együttesen több mint 9 millió forint értékű árut adott el az elmúlt hé­ten. A hátralevő napokban is hasonló árukészlettel vár­ják a vásárlókat. > S*. R

Next