Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

12 Divat­váltás ősz és tavasz: az új di­vatirányzatok „betörésének” időszaka. A kirakatok előtt hosszasabban ácsorgunk ilyen­kor, be-betérünk az áruhá­zakba is szemrevételezni, hogy meglevő kabátunk, kosztümünk versenyképes-e, a divatjamúltság kellemetlen érzése nélkül viselhetjük-e még — avagy eljött az ide­je­, hogy újítsunk ruhatá­runkon, mert a divat így dik­tálja ... A szemlélődésre különle­ges­­ lehetőséget kínálnak ezekben a hetekben megye-, sőt országszerte a divatbe­mutatók is. Mégis csak más a manökeneken látni azokat a holmikat- melyek az üzle­tek állványain sorakoznak, könnyebb mérlegelni kinek­­kinek: illik-e az alakjára, megfelel-e egyéniségének. A közelmúltban látottak alapján megnyugodtunk: na­gyot nem változott a módi. És persze az is biztató, hogy a bemutatott modellekért nem kell utazgatni, a me­gyeszékhelyen valamennyi, de vidéken is a legtöbbje megkapható. Ízelítőül bemutatunk né­hányat azoknak, akik a leg­frissebb divatbemutatón nem voltak ott. Nagy Zsolt fotói Családi magazin Megértést, olykor áldozatot kíván Aki felnőtt fejjel beül az iskolapadba, nagy elhatáro­zásokkal, tervekkel és a vár­ható nehézségekre számítva teszi. Bizonyára meggondol­ja, hogy a tanulás áldozato­kat követel. Kevesebb sza­bad idő, kevesebb szórako­zás, több elfoglaltság lesz része. A tanulás, különösen fel­nőtt korban egyéb áldozatok­kal is jár. A munka után, a családi gondok közepette ne­hezebb a feladatokra, a ta­­nulnivalóra koncentrálni. Nehezebb a mulasztásokat bepótolni. Erőfeszítést és ki­tartást követel az iskola­rendszeres részvételt az órá­kon, felkészülést minden al­kalomra és rendszeres tanu­lást. Akkor is, ha beteg a gyerek, akkor is, ha több a munka otthon vagy a mun­kahelyen. Akkor is, ha sé­tára, kirándulásra csalogat a jó idő. De áldozatokat, megértést kíván a tanulás — akár a feleség, akár a férj tanul —• a család valamennyi tagjá­tól, a házastárstól, a nagy­szülőktől, a gyerekektől. A házastársnak ilyenkor töb­bet kell vállalnia az otthon gondjaiból. De bizonyára, amikor elhatározták, menjen az asszony iskolába- férj­uram vállalta, hogy többször megy a gyerekért az óvo­dába, bevásárol, vagy még a nagy mosást is elvégzi. A nagyszülők, akár együtt laknak a fiatalokkal, akár külön, mindig sokat segíthet­nek a tanulást vállaló as­­­szonynak. Nemcsak fizikai­lag, hogy vigyáznak a gye­rekre, amíg a mama tanul, vizsgára készül, de azzal is, hogy egyetértenek céljával, buzdítják- ha csügged, ha nehéz a tananyag. A gyerekek , különösen, ha már iskolások, szintén se­gíthetnek iskolás anyukájuk­nak. Együtt írhatják felada­taikat, kikérdezhetik egymás­tól a leckét, ha például az általános iskola felső osz­tályait végzi anya és gye­rek. Ha alsóbb osztályos a gyerek, a tanuló felnőtt vele ismételheti az alapfogalma­kat, tananyagai előzményeit. De az egészen kis gyereknek is megmagyarázhatja édes­anyja, hogy most * vizsgára készül, iskolába jár, elmond­hatja, ha jól szerepelt — előkészítve ezzel gyermekét az iskolás évekre. A legtöbb családban nem előzi meg a tanulás, az isko­lába járás vállalását megfon­tolt megbeszélés. Sokan a munkahely nyomására, pil­lanatnyi felbuzdulásból ha­tároznak. S aztán a nehéz­ségek láttán megfutamodnak. Ezért gyakori- hogy a kezdő létszám a dolgozók iskolái­ban az év végére már a fe­lénél is kisebb. Hasonló a helyzet a felnőtt gimnazis­táknál, vagy a szakmát ta­nulóknál, de még a nyelv­­tanfolyamok statisztikája is hasonlóan alakul. Mert bizonyára kelleme­sebb időtöltés egy mozi, színház vagy vendégség, mint a rendszeres iskolába járás. Csábító a televíziózás, oly­kor még a házimunka is egy­szerűbbnek, kellemesebbnek tűnik, mint a feladatok el­készítése. De aki céltudato­san, valamit akarva, s csa­ládjától támogatva kezd ne­ki a rendszeres tanulásnak, s aki menet közben is e cél­ra tekint, s családja buzdí­tását élvezi, az nem torpan meg az első nehézség láttán. Sokféle oka lehet, ha az asszony tanulni kezd. Mun­kahelyén akar előbbre lépni, gyermekeit ellenőrizni, segí­teni a tanulásban, férje ma­gasabb iskolai végzettségéhez akar felzárkózni, vagy akár túlszárnyalni. Hajthatja becsvágy, tudásvágy, vagy a több, magasabb fizetés re­ménye. Tanulhat azért, hogy hasznosan töltse el a gyes éveit, azért, hogy ne marad­jon el kollégái mögött, azért hogy lépést tartson szakmája fejlődésével, azért hogy töb­bet tudjon a világról- hogy szélesebb legyen látóköre. Ám bármi az indok, az ál­dozatvállalás egyaránt fon­tos csak úgy, mint a kitartó, rendszeres tanulás. Ha az asszony iskolába jár BETÜREJTVÉNYEK •ípuBzssjA 'criiaa •£ ‘loijya 'z- -jnrzssiA T :s9»f3ja»w A csemegeszőlő téli eltartása A szőlő téli eltartásra tör­ténő szedésekor ügyeljünk arra, hogy minden szőlőfaj­tát a teljes érés állapotában szüreteljünk, amikor azok a fajtára jellemző zamatúak. (A szőlő nem utóérő.) Eltartásra a laza fürtű, rothadásnak ellenálló, erős vagy vastag héjú és húsos bogyójú fajták a legalkalma­sabbak. Az eddigi gyakorlati megfigyelések szerint az Afuz Ali, az Itália, a Hamburgi muskotály, a Laszla-félék, az Otelló, a Kövidinka és a Csi­­ri-csuri még a késői téli hó­napokban is megőrzik finom ízüket, táplálóértéküket. A szőlőt lehetőleg száraz állapotban, száraz időben szedjük, mert az esőtől ned­ves fürtök hamar elrothad­nak. Ha esetleg a fürtön sé­rült, beteg bogyók vannak, ollóval vágjuk ki. Jelentősen meghosszabbít­hatjuk az eltartásra szánt fürtök élettartamát, ha 0,12 százalékos Fundazol 50 Wp vagy 0,25 százalékos Ortho Phaltan oldatával fertőtle­nítjük. E „csávázás” után nem szabad lemosni a fürtö­ket, hanem le kell csorgatni és szikkasztani­, mert így a kórokozók nem tudnak meg­telepedni. Legegyszerűbb eltartási módszer a fürtök kamrában való felaggatása. E helyisé­get viszont célszerű előzőleg 1—2 százalékos rézgálicos mésztejjel lefesteni, mert így sok kórokozót tudunk igen egyszerűen és gyorsan el­pusztítani. A meszelést min­dig alapos szellőztetés, majd közvetlen használatbavétel előtt kénezés kövesse. Lég­köbméterenként 3 gramm kén elégetésével tökéletesen fertőtleníthetjük a tárolót. Legegyszerűbben huzalok­ra aggathatjuk a rafiával pá­rosával összekötött fürtöket. A szőlő betárolása után a dróthálóval, védett ablakot addig tartsuk nyitva, amed­dig a fürtök kocsánya meg­szikkad, majd ismét leké­­pezzük a kamrát. A szőlő további kezelése abból áll, hogy rendszeresen átvizsgáljuk a fürtöket, és a romlásnak induló bogyókat kivágjuk a fürtökből. Sz. Cs. Huh István: Lombot tépeget Jön az ősz mérgesen Jár A faluvégeken Jár A jegenyén Táncol a hegyen Jön-jön Lépeget J Lombot tépeget 1981. NOVEMBER 1 Ajtó helyett függöny A modern lakásokban, ott, ahol kis vagy úgynevezett félszobák vannak, olykor zavaróan hat az ajtó, feles­legesnek tűnik, mert szinte agyonnyomja a szobát. Ilyenkor sokkal célszerűbb, dekoratívabb és előnyösebb egy-egy jól megválasztott színű vagy mintázatú füg­göny az ajtó helyébe. Akár színesre festett rúdra fakari­kákra függesztve, akár méret­re szabott keskeny fémkar­nisra helyezve teljesen leen­gedve, netán zsinórral félol­dalt összefogva. Anyaga sok­féle lehet, például dekor füg­göny, vékonyabb bútorszö­vet vagy méterben kapható szőttes anyag Ám, mint alsó rajzunkon illusztráltuk, készülhet házi­lag is olyan térelválasztó „függöny”, amely vékonyabb kötélen vagy vastagabb zsi­nóron rögzítve különböző nagyságú fagolyókból, illetve fémlapocskákból áll. Széchény vidékén az úgy­nevezett vászonszakácskákat (kötényeket) piros-kék mo­sópamuttal hímezték, öltés­technikája egyszerű: lapos­hímzés és száröltés. Az egyes motívumok kialakításában az öltések irányának döntő sze­repe van. Palóc hímzés Ennél a két szép sormin­tánál ugyancsak két szín uralkodik: a vonalas motí­vum jelzi a piros, a tömör fekete pedig a kék színt jól­ felhasználhatók gyer­mek- és női ruhák díszítésé­re, szettek, térítők, futók, ol­daltarisznyák szegélyére, vagy a mostanában divatos hímzett övek kivarrására. Mióta laknak az embernél a háziállatok? Hajdanában-danában a háziállatok együtt él­tek az erdőben. Volt nekik egy mohaházikójuk, abban éldegéltek békén. De nem sokáig lak­hattak nyugodtan abban a házikóban. Egyszer a farkas kileste őket, és fel akarta falni a kö­vér kismalacot. A malac éppen a házikóban a tűznél mele­gedett. Hirtelen, mintha a földből nőtt volna ki, előtte termett az ordas. Megfogta a mala­cot, és elhurcolta az erdőbe. A malac rémülten visított: — Jujuj! Jujujuj! A kiáltozásra odaszaladt a bika, és hegyes szarvával nekiszorította a farkast a falnak, a kos pedig a hátába döfött. A bika addig-addig szorongatta, míg a farkas betört fejjel el nem menekült. De bosszút akart állni az állatokon, és rájuk zúdította az összes vadat. A háziállatok azon­ban közösen védekeztek, és mindig megker­gették az ellenséget. Erre a farkas elment az Északi Szélhez, és kérlelni kezdte: — Segíts nekem kikergetni az állatokat a há­zikóból. Az Északi Szélnek több se kellett! Elindult az erdőbe és olyan erősen fújt, hogy minden víz befagyot, és csak úgy szakadt a hó. A bika nem bírta ezt a förgeteget és ziman­kót, bemenekült előle a­ kunyhóba, a szarvával véletlenül lelökte a tetőt, erre a kunyhó össze­dőlt. Az állatok belátták, hogy nincs menekvés. Elmentek hát az emberhez, és máig is ott élnek. A vadul dühöngő Északi Szél pedig azóta esztendőről esztendőre szívesen járja az erdőt. Süvölt, fúj, és ilyenkor még az éhesen didergő farkast is kiűzi a jeges förgeteg az erdőből (Lett népmeséből fordította: írcsik Vilmos) Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet

Next