Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

4 IA tudomány világa I Hat évtizedes történet Műsort sugárzó tornyok Hazánkban 1925 december elsején indult meg a rendszeres rádióműsor-szórás. Csaknem hat évtizedes története gazdag volt nevezetes eseményekben. A legutóbbi ilyen esemény a sztereo műsorszórás megindítása volt az URIH Petőfi műsorban. Ez idő szerint szerte az országban 31 URH-adó működik, s közülük 22 mellé tartalékadót is telepítettek. Persze komoly gondot fordítanak a rövid- és középhullámú adóhálózat fejlesztésére is. Már most működik tele teljesítménnyel — a Petőfi műsort sugározván — a Laki-hegyi volt Kossuth adó. A rekonstrukció még az idén befejeződik, s akkor 300 kilowattos teljesítménnyel sugározza majd középhullámon a Petőfi adó műsorát. Ugyanakkor Marcaliban egy 500 kilowattos adóállomást építenek, mely várhatóan 1986-ban kezd dolgozni. Több kisebb teljesítményű adóberendezés építésével akarják több helyen javítani a vételi lehetőségeket. 1984-től egész Európában egységes URH-rendszert alakítanak ki. Nálunk várhatóan a század utolsó évtizedében térnek át a CCIR- sávokra; a Kossuth műsor sztereó sugárzása is akkortól várható. A televízió műsorszórása is sokat fejlődött az utóbbi években, de még további bővítés szükséges, különösen a 2. műsor továbbításában- Mint ismeretes, a mostani tervidőszakban lépett be a kékesi, valamint a csávolyi adóállomás. Szintén a 2. műsort sugározza majd a közeljövőben üzembe lépő győri adó is. Komódiban 1985-ig ugyancsak elkészül az új adóállomás, viszont a Nagykanizsára tervezettet csak a következő tervidőszakban tudják megvalósítani. Képünkön a hazai gerinchálózat egyik fontos tagját, a Kab-hegyi adótornyot, annak 235 méteres sugárzóantennáját láthatjuk. A kép jól érzékelteti, milyen komoly és költséges feladatnak számít egy-egy új adótorony létesítése. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szárad a dohány Termesztése még nem teljesen gépesített A múlt században a világon még mintegy félszáz dohányfajtát tartottak nyilván. Elnevezésüket rendszerint arról a vidékről kapták, ahol honosak voltak, így vált ismertté például nálunk a Debreceni, a Tiszai stb., valamint a Faddi, Rétháti kerti dohány. Magyarország termőföldjének összetétele, éghajlata és a termelés módja jellegzetes magyar dohányt hozott létre. Ennek egyik igen tekintélyes, népszerű képviselője évszázadok óta változatlanul a Kerti dohány, majd 1938 óta a jelenleg legnagyobb területen termelt, hazai nemesítésű Szabolcsi. Ugyancsak kitűnő tulajdonságai vannak a füstölésre termelt fajták közül a vidékeinken is megtermő, Virginia államból származó, azonos nevű növénynek. Annak idején pipa- vagy bagódohánynak használták, nálunk Hevesi néven ismert. A fogyasztóközönség, a piac igényeihez — és nem utolsósorban az egészségügyi követelményekhez — igazodva ma már olyan fajtákat kell termeszteni, amelyek nikotinban szegények, és könnyű, kellemes füstöt adnak. Ilyen a Hevesi, a Kerti, valamint az öntözéssel igen magas terméseredményt adó Burley. A dohány a komló után a legtöbb munkát, a legserényebb szorgoskodást kívánó ipari növény. Termesztése még nincs teljesen gépesítve. A vegyszeres gyomirtásnál, a permetezésnél, a kiültetésnél és a kapálásnál használható dohánykombájnok még nem eléggé elterjedtek. De még ezek sem növelik a teljesítményt a dohánytörésnél, csak megkönnyítik a fizikai munkát. A szakemberek egyik célkitűzése a rövid tenyészidejű, bőven termő fajták kialakítása, amelyek gyorsabban beérnek. Augusztus és szeptember ugyanis elég meleg, a levegő páratartalma megfelelően kevés ahhoz, hogy a dohány levelei természetes úton is gyorsan megszáradjanak a dohánypajtákban. 1983. SZEPTEMBER 1. immár népszerű A kerékpár — napjainkban Az európai országokban és városokban újra terjedőben van a kerékpár-közlekedés, egyes országokban és városokban a kerékpár jelenléte és részvállalása a közlekedési munkamegosztásban már tény. A kerékpár elterjedését hasznosnak ítélik meg a szakemberek, s nemcsak környezetvédelmi, energiatakarékossági okok miatt, hanem azért is, mert a városokra nehezedő forgalmi nyomás mérséklődése, ezzel együtt a balesetek számának csökkenése már most is a kerékpár elterjedésének köszönhető. Egy átlagos nagyságú kerékpár saját súlyának a tízszeresét képes szállítani, és a kerékpározó izomzatának munkájával mintegy az ötszörösére fokozhatja mozgási sebességét. A bicikli az egyik legkevésbé változó formájú és szerkezetű használati eszközünk. Közel nyolcvanéves pályafutása során sokáig semmit sem változtattak rombusz alakú vázán, meghajtásának módján és kerekeinek nagyságán. Mintegy két és fél évtizede azonban forradalmi változások álltak be a kerékpár fejlődéstörténetében. Egy angol formatervező megkisebbítette a váz méreteit, a pedált a súlypontra helyezte át, és vastagabb gumikat szerelt fel az erősen megkisebbített átmérőjű kerekekre, bebizonyítván, hogy a kis méretű, kis kerékpár éppen olyan jól használható, mint elődei, és igen könnyen lehet vele manőverezni a nagyvárosi forgalomban. Megszüntette a férfi és női váz közötti különbséget: biciklijét mindkét nem egyformán használhatja. A világméretű fejlődéssel a Csepeli Kerékpárgyár konstruktőrei is lépést tartottak. kemping- és túrakerékpárjaik elismerten jó minőségűek, keresettek. Képünkön a szerelőszalagon való összeállításuk egy munkafázisát figyelhetjük meg. Elbomló műanyag A kutatók újabban olyan műanyaggal kísérleteznek, amely előre meghatározható idő — három vagy több hónap — alatt elbomlik a szabad levegő. Elsősorban a mezőgazdaság számára akarnak belőle palántanevelő takarót készíteni. A műanyag hártya ellenáll a nedvességnek és a hőnek, és ha a palánták már elég nagyok, és további védelemre nincs szükség, fokozatosan elbomlik. A bomlási termékek beleszántódnak a talajba, minden káros hatás veszélye nélkül. Az újfajta műanyagot sikeresen alkalmazták banánültetvények téli takarására. Egyetlen hátránya, hogy egyelőre nagyon drága. Út — gumitéglákon A római Farnese-palota — amelyben híres olasz mesterek munkáit őrzik — a legértékesebb építészeti műemlékek egyike. Az élénk közúti forgalom miatt az épületet bomlás fenyegette. A palota előtti útszakaszt ezért kipárnázták. Az úttest alá 60 centiméter mélységben gumitéglákat fektettek, amelyek felfogják a nagyvárosi forgalom okozta rázkódásokat, s megvédik a palotát a további rongálódástól. A legújabb vizsgálatok szerint az óvintézkedés — legalábbis egyelőre — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Uszodák, livaldák, piheni a legelőn Sokoldalú sátorponyva Manapság, amikor a korábbinál nagyobb súllyal esik latba, hogy valami mennyibe kerül, meddig tart és mi mindenre használható, minden olyan új terméket örömmel kell üdvözölni, amely gazdasági előnyöket ígér. Ilyen a nagy szilárdságú poliészterből készülő műszaki ponyva, amely újszerű szerkezetek, létesítmények kifejlesztésére inspirálja a mezőgazdasági, ipari, raktározási, sport- és egyéb szakembereket. A különleges ponyva szívós kutatómunka eredménye. Olcsó acél- vagy kábelszerkezet segítségével teszi lehetővé olyan nagy fesztávolságú csarnokok, tárolóterek építését, amelyeket korábban csak ragasztott faszerkezettel, vasbeton tartókkal vagy súlyos acélszerkezetekkel lehetett kialakítani. A könnyű hold- és támasztószerkezetek, valamint a poliészter műszaki ponyva kombinációjával ma már fedett uszodákat, lovardákat, tornacsarnokokat, kiállítási sátrakat, só-, műtrágya-, szemestermény-tárolókat, állattartási sátrakat emelnek. De autógarázsok, építőipari felvonulási épületek, különféle raktárak stb. létesítésére is igen alkalmas a Graboplan ponyva. A legelő állatok számára, ha nem is létfontosságú, de igen előnyös, ha éjjeli és nappali pihenőjüket árnyékos helyen töltik. Ugyancsak lényeges az állatok szél, de főként eső elleni védelme. Mindez korábban jószerével megoldhatatlan volt, s legfeljebb csak a kisebb állatok számára álltak rendelkezésre fedett akrok, karámok. A képen látható jellegzetes alakú — egy központi árboc köré sodronyszerkezettel kifeszített, kellően megerősített — sátor alá viszont akár száz nagy testű állat is kényelmesen behúzódhat. Epekőképződés C-vitaminhiány miatt? Csehszlovák kutatók összefüggést találtak a C-vitaminhiány és az epekövek keletkezése között. Vizsgálataikat C-vitamint nem tartalmazó diétán tartott tengerimalacokon végezték. Izotóppal jelzett koleszterint adagoltak a szervezetükbe, és azt vizsgálták, vajon a koleszterin milyen mértékben alakul át epesavvá, és így az epehólyag epesavtartalma jelentősen csökken, koleszterintartalma a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszaporodik, a felszaporodott koleszterin pedig epekő keletkezéséhez vezet. Bár emberen még nem végeztek hasonló kísérleteket, a kutatók véleménye szerint az állatkísérletekben nyert tapasztalatok valószínűleg az emberi epekő keletkezésére is vonatkoztathatók. Elektronikus madárijesztő A kertek, gyümölcsösök termését veszélyeztető madarak elriasztására még napjainkban is a legjobban bevált eszköz a madárijesztő. Persze időközben valamelyest korszerűsödött az egykori, szedett-vedett rongyokból összetákolt alkalmatosság. Egy angol cég újabban műszállal erősített műanyagból készít hordozható kivitelű madárijesztő bábut. Belsejében — 12 voltos elemmel két héten át működő — elektronikus egység van, amely 5, 15 vagy 30 percenként üvöltő hangot ad, miközben egy kis elektromotor hosszú, tarka műanyag szalagokat hoz mozgásba. A készülék működését fotocella szabályozza: a sötétség beálltakor kikapcsolja, napfelkelte után újra üzembe helyezi a szerkezetet.