Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

2 Kommentár Gandhitól Gandhiig A tavalyi október 31-e szörnyű nap volt az indiai fővárosban. Reggel három pisztolylövés dörrent a mi­niszterelnöki rezidencia kertjében, majd a kis csat­­tanásokat felváltó géppisz­tolysorozatok már mintegy szignált adtak egy tragikus­véres naphoz. 1984 októberé­nek utolsó napján lőtte le két szikh testőre Indira Gandhit, s a kormányfő ha­lála után pár órával már tombolt a bosszú Új-Delhi utcáin. Feldühödött, fanati­zált hinduk gyilkolták a bé­kés szikheket: több százan haltak meg a merényletet kö­vető napokban, miközben egy újabb Gandhi, Indira alig­ negyven esztendős fia vette át a kormányfői tár­­­cát. Egy év telt el, Indiában azóta nem kevés pozitív ese­m­é­ny történt. Bár a szikh szélsőségesek kereszteshad­járatot indítottak a hatalom ellen, s véres terrorhadjára­tuk újabb és újabb hullá­mokban árasztotta el tarto­mányukat, Pandzsábot, és a szövetségi fővárost, Delhit. Radzsiv Gandhi egyéves kor­mányzása váratlanul nagy eredményeket hozott a szikh válság rendezésében. A nyá­ron sikerült megállapodnia a kormánynak a mérsékelt szikhekkel, s a megegyezés­ nyomán szeptemberben kor­rekt választásokat tudtak rendezni Pandzsábban. A megállapodás olyan politikai siker, amelyet eddig egyet­len kormánynak sem sike­rült elérnie a független In­dia létrejötte óta. Radzsiv Gandhi egy évé­nek csak egyik fontos sike­re a szikh-ügy előremozdu­­lása. A politikusnak ifjú kormányfő a vártnál lénye­gesen gyorsabban szilárdítot­ta meg helyzetét országában és pártjában egyaránt. Ru­galmasnak, ötletesnek és ha­tározottnak mutatkozott m­ind a gazdaság, mind a belpolitika, de talán legin­kább a külpolitika dolgai­ban. Az idén eredményes tárgyalásokat folytatott mindkét nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőivel, szemé­lyes fellépéseivel megerősí­tette országa kiemelkedő, mértékadó szerepét az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. Fontos szerepet tudott vállalni a legégetőbb nem­zetközi gond, a fegyverke­zés-leszerelés ügyében is. Egy év nem nagy idő, s igen nehéz ezalatt kedvező bizonyítványt kiérdemelni egy ilyen összetett, bonyolult országban, mint India. Rad­­­zsiv Gandhi első éve azon­ban mindenképpen igen jó osztályzatot érdemel a poli­tikai bizonyítványosztáskor. Avar Károly Reagan szovjet újságíróknak nyilatkozott Nagy fontosságú esemény­ként kezelik az amerikai hír­közlési eszközök azt a tényt, hogy szovjet sajtótudósítók interjút készítettek tegnap Reagan elnökkel. Az interjú­ra Washingtonba érkezett a TASZSZ, a Novosztyi hír­­ügynökség, a Pravda és az Izvesztyija különtudósítója, akiket tegnap délután foga­dott­ Reagan. Az amerikai el­nök korábban kifejezte azt az óhaját hogy a november­ben esedékes csúcstalálkozó előtt kifejthesse a szovjet közönségnek az amerikai ál­láspontot — szovjet részről nem támasztot fav akadályt ez elé Az amerikai televí­ziós kommentárok ezt a Szovjetunió jóindulatú­ meg­egyezési készsége újabb jele­ként kezelik. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kádár János Londonban (Folytatás az 1. oldalról.) Végül a könyvtár a Bri­tish Museumban őrzött Mag­na Charta egy hasonmás példányával ajándékozta meg az MSZMP főtitkárát, aki a szíves gesztust megköszönve, elismerő sorokat írt a ven­dégkönyvbe. A múzeumi séta után Ká­dár János Sír Alan Traill­­nél, London főpolgármeste­rénél tett látogatást a XVIII. századi Mansion House-ban, Traill hivatalában. Tegnap délután a brit mi­niszterelnök hivatalában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Margaret Tha­tcher kormányfő és Kádár János között. Mielőtt a hivatalként és lakhelyül szolgáló Downing Street 10 számú épületbe kalauzolta volna vendégét. Thatcher asszony a bejárat előtt várta és szívélyesen üd­vözölte az MSZMP főtitká­rát. Kádár Jánost tegnap este szállásán felkereste Neil Kinnock, a Brit Munkáspárt vezére és Denis Healey, a párt vezető külügyi szóvi­vője. Áttekintették a nemzetkö­zi helyzet és a világgazdaság néhány időszerű kérdését, kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzeté­ről és soronlévő tennivalói­­ról. Megelégedéssel szóltak a pártközi kapcsolatok alaku­lásáról, kifejezték szándéku­kat azok továbbfejleszté­sére. Margaret Thatcher tegnap este a miniszterelnöki rezi­dencián vacsorát adott Ká­dár János tiszteletére. A va­csorán részt vettek az MSZMP főtitkárának kísé­retében érkezett magyar po­litikusok, és ott volt a brit közélet számos kiemelkedő képviselője is. A díszvacso­rán Margaret Thatcher és Kádár János pohárköszöntőt mondott, megjavításának útját a két nagy szövetségi rendszer or­szágai között. Anglia az egyik, Magyarország a má­sik szövetség tagja. Mind­ketten hűségesek vagyunk, és hűségesek maradunk szö­­vetségeseinkh­ez. Nemcsak angol—magyar barátságról van szó. Tudom, hogy mind­ketten valljuk: az érintkezés­­ európai országok között, ugyanúgy, mint angol—ma­gyar viszonylatban, önmagá­ban is hasznos szerepet ját­szik, és előmozdítja a biza­lom megteremtését a Kelet és Nyugat között. Szombaton ön Skóciába utazik, hogy lásson valamit országunkból Londonon kí­vül is. Egy esetleges walesi utat külügyminiszterem, Sir Geoffrey Howe, — aki onnan­ szárm­azik — minden bizonnyal szívesebben vett volna. Hallottam azonban, hogy Wales még mindig nyalogatja a két héttel ez­előtti 3:0-ás futballvereség okozta sebeket. Skócia íg­y biztonságosabb hely, mint Wales. Az angol—magyar együtt­működés történetének kima­gasló jelképe az a híd Buda­pesten, amelyet, egy skót épített a múlt­­ században. A hídépítés sokszor használt kifejezés nemzetközi vi­szonylatban is. Kötelessé­günk, hogy­ e kifejezést va­lódi tartalommal töltsük meg. Az ön londoni útja, a magyar nép vezetőjének lá­toga­tása pontosan e célt szol­gál­ja — mondotta befejezé­sül1 Margaret Thatcher és viharát a magyar nép jólé­­tére. személy szerint Kádár János egészségére emelte. Margaret Thatcher beszéde Margaret Thatcher elöljá­róban melegen üdvözölte Kádár Jánost és kíséretének tagjait Nagy-Britanniában, majd így folytatta: “ Egy nagyon hosszú és büszke történelmű ország képviselőjeként ön, meggyő­ződésem szerint, érezni fog­ja ennek az épületnek, a Downing Street 10-nek a tör­ténelmi levegőjét. Ez az épü­let közel 250 év óta otthona és hivatala az angol minisz­terelnököknek. Az ön láto­gatása önmagában is törté­nelmi esemény: ebben az épületben most először lát­juk vendégül egy kelet-euró­pai ország vezetőjét, aki a Kommunista Párt főtitkára­ként látogatott hozzánk. Tavalyi magyarországi út­járól szólva hangsúlyozta: — A legmelegebb emléke­ket őrzöm azokról a napok­ról, nagy kitüntetés volt szá­momra, hogy én lehettem az első angol miniszterelnök, aki az ön országába látoga­tott. Mindig szívesen gondo­lok vissza a baráti fogadta­tásra, és párját ritkító ven­dégszeretetre, melyben ré­szesítettek. Emlékszem, ami­kor a budapesti nagy vásár­­csarnokban paprikát és mé­zet vásároltam, nem fogad­tak el tőlem pénzt. A vásár­­csarnokban tartózkodók olyan meleg és szívélyes fo­gadtatásban részesítettek, amelyet soha nem fogok el­felejteni. Remélem, hogy ön­nek is ugyanilyen tapaszta­latai lesznek holnap a sains­­bury élelmiszer áruházban. Annak is nagyon örültünk, hogy az elmúlt 12 hónap so­rán vendégül láthattuk az ön kollégáit, Szűrös Má­tyást és Várkonyi Pétert. Amikor Szűrös Mátyás hiva­talomban meglátogatott, egy kínai közmondást idézett. ..Jobb valamit egyszer lát­ni mint ezerszer hallani ró­­­la”. Nagyon örülünk, hogy ön most lát bennünket. A csütörtöki megbeszélé­seket érintve kiemelte: — Ugyanúgy, mint tavaly Budapesten, világossá vált előttem, hogy milyen sok té­ren közösek az eszményeink: a béke, a prosperitás, a biz­tonság tekintetében. A cél­jainkhoz vezető utak lehet­nek különbözőek. A társa­dalmi igazságosságról talán nem vallunk azonos nézete­ket. Helyénvaló azonban, hogy tárgyaljunk azokról a kérdésekről, amelyek elvá­lasztanak bennünket. Nagy biztatás számomra, hogy ezt megtehettük, és megtehet­tük a világ jövőjéért, érzett közös felelősség hang­ján. Mi, angolok, büszkék va­gyunk az országunkban ér­vényesülő szabadságra igaz­ságosságra és demokráciára — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök. — Ez az egyik oka annak, ho­gy mi, ugyanúgy, mint Önök valamennyien euró­paiak — ték­é­s mértékben elköteleztük magunkat az­ “1975-ös helsinki záróokmány h­ellett. Ez az okmány tár­ Kádár János válaszbeszé­dében köszönetet mondott a meghívásért amelynek — mint hozzáfűzte — készség­gel tett eleget. Megköszönte a figyelmes fogadtatást, azokat a megtisztelő szava­kat, amelyekkel a brit mi­niszterelnök hazánkat és a magyar népet ilette. — Élve az alkalommal, örömmel teszek eleget an­nak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Magyar Népköztársaság kormánya, személy szerint Lázár György miniszterelnök szívélyes üd­vözletét és jókívánságait — mondotta, majd így folytat­ta: — Az ön 1984-es februári magyarországi látogatását olyan kiemelkedő esemény­ként tartjuk számon, amely ösztönzően hatott a ma­gyar—brit kapcsolatok fejlő­désére. Úgy gondolom, hogy a mai érdemi, nyílt és jó légkörű tárgyalásaink a bu­dapesti megbeszélések meg­felelő folytatását jelentik. Szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy ez a mostani találkozás, az el­múlt évihez hasonlóan, nem­csak országaink kapcsolata­inak bővítését segíti elő. — Ismert tény, — hangsú­lyozta Kádár János —hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Királyság népei a társadalmi fejlődés külön­böző útját járják, országa­ink más szövetségi rend­szerhez tartoznak. Ennek következtében fontos nem­zetközi kérdések megítélésé­ben nézeteink eltérőek. De lényegesnek tartom, hogy vannak találkozási pontok is. Közös az elhatározásunk a kölcsönös előnyökkel járó kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy né­peink érdekében minden le­hetségest meg kell tennünk a feszültségek enyhítéséért, a béke ügyének előmozdítá­sáért. A magyar államveze­­tés részéről az emberiséget fenyegető legfőbb és mind nagyobb veszélynek a fegy­verkezést tekintjük, amely minden nép számára sú­lyos terheket jelent. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés többi országával együtt ennek korlátozását tartjuk a legsürgetőbb fel­adatnak. A párt főtitkára ezután kifejtette: — Törekvésünk arra irá­nyul, hogy az erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegy­verzet, lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Üd­vözöljük a világ sorsáért kü­lönleges­­ felelősséget viselő két vezető hatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vezetőinek közelgő csúcstalálkozóját. Reméljük, hogy a találkozó valóban az érdemi tárgyalások kezdete lesz, és hosszabb távon meg­alapozza a nemzetközi hely­zet javulását. Kádár János ezután emlé­keztetett arra, hogy az angol ipari forradalom nagy vív­mányai erről a földről hoz­zánk is eljutottak és Ma­gyarország fejlesztésében is szerepet játszottak. — Ön is utalt rá, hogy a magyar főváros egyik büsz­keségét, a Lánchidat brit mérnök, Clark Ádám tervez­te. Másrészről megemlíthetem, hogy a magyar Körösi Cso­m­a Sándor alkotta meg az első angol-tibeti szótárt. 1848-as szabadságharcunk vezetője, Kossuth Lajos éve­kig élt londoni emigráció­ban. Nap­jainkban, ahogy azt a mai tárgyalásainkon i­s elégedetten állapíthattuk meg, közös erőfeszítéseink eredményeként szinte min­den területen mozgásba jött, fejlődik a kölcsönösen elő­nyös együttműködésünk. — Végezetül szeretnék kö­szönetet mondani önnek és mindazoknak a brit állami, társadalmi, gazdasági, kultu­rális területen működő sze­mélyiségeknek, akik szóval és tettekkel is elősegítették kapcsolataink fejlődését. Biztosíthatom Önöket, hogy magyar részről eddig is cse­lekedtünk, és a jövőben is minden tőlünk telhetőt meg­teszünk kapcsolataink fej­lesztésére, együttműködé­sünk bővülésének elősegíté­sére — mondotta Kádár Já­nos és őfelsége, II. Erzsébet királynő. Margaret Thatcher miniszterelnök a­sszony. a vendéglátók, minden jelenle­vő egészségére. az­ Egyesült Királyság és Magyarország népeinek holdosulására, ba­rátságára és a békére emel­te poharát. talmazza a nemzetközi érint­kezés és a civilizált­­ kor­mányzás alapelveit. Az alapokmány azt is célul tűz­te, hogy javítson az egyszerű emberek életén, és megnyis­sa előttük az új érintkezé­sek útját. Éppen ezért nagyra érté­keljük hogy Magyarország a­­ budapesti kulturális fórum megrendezésével járul hozzá a helsinki folyamathoz. Anglia eltökélten keresi a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának lehetőségeit. Ugyanúgy keresi a viszony Kádár János pohárköszöntüje 1985. NOVEMBER 1 Algéria nemzeti ünnepén Magyar vezeték távirata Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából Ká­dár János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Sad­li Bendzselidnek, a Nemzeti Felszabadulási Front Pártja főtitkárának, köztársasági elnöknek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Ab­­delhamid Brahimi minisz­terelnöknek küldött távira­tot. Washington ellenjavaslatában ezúttal sincs új elem Elkészült az amerikai vá­lasz a Szovjetunió új leszere­lési javaslataira. Értesülések szerint a Reagan-kormány­­zat elvben elfogadja ugyan a nukleáris fegyverek szá­mának nagyszabású — ötven százalékos — csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatot, de ezt csupán a szárazföldi hadászati telepítésű nukleá­ris rakétákra korlátozná, és ragaszkodik ahhoz, hogy az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök és a térségben levő, hadászati rendeltetésre is felhasználható bombázók ne számítsanak bele a hadásza­ti eszközök számába. Az amerikai elgondolás nem a hordozóeszközök, hanem a nukleáris töltetek számának jelentős csökkentését akarja megvalósítani, így például a szovjet hadászati hordozó­­eszközökön elhelyezett atom­töltetek számát 4500-ban korlátozná. A javaslat néhány részle­tét az NBC televízió tette közzé tegnap reggel. A The Washington Post ugyancsak tegnap azt jelentette, hogy a tervezetet az amerikai fél még e héten beterjeszti a genfi leszerelési tárgyaláso­kon, s esetleg kéri a jelenle­gi — elvben pénteken véget­­érő — tárgyalási forduló meghosszabbítását is ebből a célból. Ha a hivatalosan meg nem erősített értesülések megfe­lelnek a valóságnak, akkor az amerikai ellenjavaslat csak kevéssé tér el kiinduló­pontjában a korábbi ame­rikai elképzelésektől, s első­sorban a Szovjetunió hadá­szati csapásmérő erejének legfontosabb elemére, a szá­razföldi telepítésű földrész­közi ballisztikus rakétákra akarja összpontosítani a csökkentést. Az amerikai el­lenterv eddig napvilágra ke­rült részletei nem érintik az űrfegyverkezés kérdését. a bejrúti szovjet nagykövetség közleménye Egészséges a három kiszabadult túsz A Szovjetunió bejrúti nagykövetsége szerdán az éjszakai órákban rövid köz­leményben mondott köszöne­tet mindazoknak, akik részt vettek a három szovjet ál­lampolgár kiszabadításában. A szovjet külképviselethez közeli források megerősí­tették, hogy a diplomaták jó egészségben vannak, de egyelőre pihenniük kell. A három szovjet diploma­ta 30 napos kálváriája ezzel véget ért. Negyedik elfogott társukat, Arkagyij Katkov konzulátusi attasét azonban a terroristák október 2.-án hajnalban meggyilkolták. Jelenleg 12 külföldi állam­polgár van különböző szél­sőséges csoportok fogságá­­ban. Hat amerikai, négy francia, egy briit és egy olasz állampolgár tűnt el tavaly december és ez év szeptem­bere között. Az „Iszlám szent háború” nevű csoport időközben bejelentette, hogy egyik amerikai túszukat, William Buckleyt, az ame­rikai külképviselet politikai tanácsadóját kivégezték, de a holttestet mindeddig nem találták meg. BRASILIA Csao Ce-jang kínai kor­mányfő — négy latin-ameri­kai országot érintő körútjá­nak második állomására — Brazíliába érkezett. Előzőleg Kolumbiában járt ötnapos brazíliai tartózkodása során a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok bővítésé­ről tárgyalt vendéglátóival. MANAGUA Nicaraguában megkezdték a 25 és 40 év közötti férfiak tartalékos állományba való összeírását. Hivatalos nica­­raguai közlés szerint az in­tézkedést a külső agresszió veszélye tette szükségessé. BELGRÁD A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1974- ben elfogadott alkotmánya rendelkezéseinek gyakorlati érvényesítéséről tárgyalt Jeg­­nan Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. BERLIN A Német Szocialista Egy­ségpárt KB Politikai Bizott­sága és az NDK Miniszterta­nácsa teljes egészében jóvá­hagyta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének szófiai ülésén elfo­gadott nyilatkozatot. OTTAWA Marjai József miniszterel­nökhelyettes befejezte hiva­talos kanadai látogatását. Útjának utolsó szakaszában Ottawában a szövetségi kor­mány több tagjával és a parlament elnökével folyta­tott megbeszéléseket. A tár­gyalásokon mindkét részről kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek a nemzetközi helyzet javulásában, és ki­fejezték reményüket, hogy a genfi szovjet—amerikai felsőszintű tárgyalásokon érdemi előrelépések szület­nek. ATHÉN Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő Athénban fo­gadta Michael Armacosz amerikai külügyminiszter­­helyettest, akivel eszmecse­rét folytatott a két ország kapcsolatait megterhelő né­zeteltérések elsimításáról. HANOI Mintegy ötven amerikai cég képviseletében üzletem­berek küldöttsége érkezett hivatalos látogatásra Hanoi­ba, hogy felmérje a Viet­nammal való kereskedelmi­üzleti­­ kapcsolatok fejleszté­sének konkrét lehetőségeit. A száztagú küldöttségben helyet kaptak befolyásos gazdasági újságírók is.

Next