Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

8 i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 11. „Technikailag a film remekül megoldott és nagyszerű. A film eleje a legjobb, amikor a nácik nincsenek jelen, csak a háttérben meghúzódó fenyegető erőt képvi­ (The Times, 1985. jul. 17.) „A moszkvai filmfeszti­vál vásznán megdöbben­tő vészterhes lavinaként zúdul végig a Jöjj és lásd! című film. A há­ború egyik embertelen epizódjának bemutatá­sából a film a nép nyo­morúságáról és a fa­sisztákról, az emberiség ellenségeiről szóló hatal­mas erejű elbeszéléssé nő át. A Jöjj és lásd! művészi stílusával, filo­zófiai telítettségével és emberi-politikai szenve­délyével nem csupán a Szovjetunió, hanem a világ filmművészetében is jelentős esemény.” (Pravda, 1985. júl. 10.) A tizenéves, borzalmaktól lelki­kisfiú a szemünk előtt lesz vérrel meg­meggyötört, már-már eszelős befröcskölt, öreg arcú felnőtté. A Jöjj és lásd! lenyűgöző, kápráza­tos technikai megoldásokat fel­vonultató film. Rendezője néha ugyan a horror vitatható eszkö­zeit alkalmazza, rám mindenkép­pen rendkívüli hatású, nagyszerű filmet alkotott. A vetítőteremből megrendülten távozva szinte nem találunk sza­vakat. Azoknak a kérdésére, akik nem jutottak be a vetítésre, és megkérdezik: milyen volt? Csak annyit válaszolhatok: Jöjj és lásd! Potoczky Júlia Film Színház Muzsika 1985. 29. sz. „A Jöjj és lásd! nagydíja a Szov­jetunió számára az 1945-ös győzelem negyvenedik évfordulójának tökéle­tes megünneplése a filmművészet­ben. Az 52 esztendős Klimov a fesztivál hőse. A film vetítése után egyesek az Apokalipszis, most szovjet válto­zatáról beszéltek: a háború pokla ebben a műben is látványosságként jelenik meg. A horror és a pusztulás képei drámaian követik egymást, na­gyon kevés a párbeszéd. Elem Kli­mov minden erejét a képekre össz­pontosította, és nem fukarkodik a hatásokban: a kameramozgások vá­ratlanok, sok a közeli felvétel.” („AFP, 1985. júl. 1».) április 14—16-án 17— 18-án 14—20-án május 1— 2-án 5-én 12-én ELEM KLIMOV „Meg kell mutatni, figyelmeztetésül, mi a fasizmus. Jöjj és lásd! hogy az emberi lelkiimeretet ne borítsa­­ a feledés homálya, hogy mindez ne ismétlődhessen meg még egyszer.” „A film stílusáról is szeretnék pár szót szólni. Mi nem követtük az ún. „retro” stílust. Manapság divatos lett a háborús filmekben fekete-fehér vagy barnás színárnyalatokkal „agyoncsapni” a háborús jelenteket. Azt hiszem, ez a könnyebbik megoldás, hiszen az élet mindig is színes volt! A kemény alaphangulatot éppen a színekkel értük el, ehhez fotó- és filmdokumentumokra támaszkodtunk, teljes hitelességre törekedtünk a filmvásznon. V. Petrov díszlettervező és A. Rogyionov operatőr feladata éppen az volt, hogy elrejtsék mesteri tudásukat, szakmai ügyességüket, s ezáltal a hitelesség érzetét keltsék a nézőben. A JÖJJ ÉS LÁSD! című alkotás elnyerte az idei Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. A filmet versenyen kívüli vetítésre, Klimovot a zsűribe hívták meg a velencei fesztiválra. A mű ugyan már eddig is sok vitát váltott ki, de a nemzetközi kritika a felmerülő kérdések ellenére a legnagyobb elismerés hangján szól róla. Elem Klimovot napjaink egyik legkiemelkedőbb szovjet filmrendezőjének tartják. Akik közelebbről ismerik, úgy mondják, végtelenül tisztességes ember és művész, aki tántoríthatatlanul halad előre a maga választott útján. Az AFP francia hírügynökség tudósítója a JÖJJ ÉS LÁSD! című film vetítése után a moszkvai fesztivál hősének nevezte Klimovot. Személyéből és alkotásaiból egyaránt sugárzik a nyugodt eltökéltség. Elem Klimov Sztálingrádban született 1933-ban. Miközben édesapja a város védői között harcolt, édesanyját a gyerekekkel együtt evakuálták, de az ostrom után hamarosan visszatértek a városba. Később Klimov repülőmérnöki főiskolát végzett. Noha akkoriban már sokat játszott diákszínpadokon, s felmerült benne az is, hogy otthagyja a főiskolát, végül diplomát szerzett, s rövid ideig szakmájában dolgozott. Ezt követően jelentkezett a filmművészeti főiskolára, ahol a HURRÁ, NYARALUNK! című filmmel diplomázott. Már erre az alkotására is felfigyelt a nemzetközi kritika. Klimov azóta további öt egész estét betöltő filmet jegyzett rendezőként. FILMOGRAFIA 1980. LARISZA (RÖVID DOKUMENTUM FILM) VÁLOGATÁS A FILM SAJTÓJÁBÓL A FILM VETÍTÉSI PROGRAMJA: Mezőtúr „Szabadság” filmszínház Törökszentmiklós „Dózsa” filmszínház Újszász „Kossuth” filmszínház Kisújszállás „Ady” filmszínház Kunhegyes „Szabadság” filmszínház Tiszaföldvár „Táncsics” filmszínház

Next