Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
1987. JANUÁR 13. Új szovjet gobelinek címmel nyílt reprezentatív kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. A negyvenhat nagyméretű textilkép a kortárs orosz, baltikumi, grúz, ukrán, moldáviai és közép-ázsiai művészek legújabb alkotásaiból nyújt ízelítőt. Képünkön T. Nucubidze: A forradalom lovasai c. alkotása (Fotó: KS) Könyvekről Kulturális kisenciklopédia Lehetetlen egy hétszáz oldalas lexikonról recenziót írni. Elvégre a lexikont nem úgy olvassuk, mint a verset, a regényt, vagy a tanulmányt. Szerszámként kezeljük, segédeszközként, mint a tollat vagy az írógépet. Legyen mindig a kezünk ügyében, segítsen memóriazavarainkban, pótolja ismereteinket. Erről, a most megjelent kulturális kisenciklopédiáról azonban mégis szólni kell, mert eddig ilyen még nem volt. A mintegy négyszáz címszót egyetemi tanárok, kutatók, s nem kis hányadát újságírók írták. Mondhatnánk úgy is, hogy azok, akiknek mindennapos kapcsolata van a kultúrával, mert művelik, tanítják, kutatják, vagy írnak róla. El tudom képzelni, hogy néhány évvel ezelőtt sokkal nagyobb sikere lett volna ennek a könyvnek. Arra gondolok, hogy a kultúra „mint olyan” most éppen „leszálló ágban” van, azaz erősen megcsappant az érdeklődés iránta. Csupán érdekességként emelem ki, hogy mintegy két tucatnyi szócikk foglalkozik (Maróti Andor tollából) a művelődés — közművelődés történetével, különböző értelmezésével. A szakembernek persze nem meglepetés ez a sokszínűség és (értelmezésbeli) gazdagság, sőt némiképp magyarázat is a már említett árapályra. Jelzi, hogy a kultúra iránt igény is pulzál, hullámzik, de maga a folyamatossága nem szűnik meg. Ezzel a példával egyszersmint az enciklopédia módszerét is érzékeltetni kívántam. A fogalmakat a Hegeltől kölcsönzött elvvel tisztázza, definiálja, azaz történetiségükben mutatja be azokat. Ez adja a könyv praktikumát is. Ismerve a diákokat (a középiskolást, az egyetemistát) szinte látom, hogy egy-egy vizsga előtt ebből fognak „puskázni", azaz tömör kivonatokat készíteni. Mert pl. a vallásokról talál elérhető adatokat máshol is, de a sajtótörténetről már kevésbé. (Külön szócikk tárgyalja a rádiót, a tévét, a különböző művészeti ágak kritikáját stb.). Csupán érdekesség kedvéért írom (hátha ez csinál kedvet), hogy az első szó az akadémia, az utolsó a zsurnálkritika. Amely természetesen a kritika címszó része csupán, mint ahogyan a recenzió is. Azt idézem: „...átfogó — de szükségképpen vázlatos — ismertetés mellett a leglényegesebb értékszempontokat mérlegeli: ahol áll a kritika tárgya az aktuális értékrendben”. Nos hol álljon? Hasznossága folytán: a könyvespolcunkon. (Kossuth K., Bp. 1986). — HS — Szakmunkástanulóknak Vers- és prózamondó verseny Több mint másfél évtizedes hagyományt ápol a szolnoki 633-as Petőfi Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet az évenként januárban megrendezett vers- és prózamondó versenyével, amelyet a megye szakmunkástanulói számára írnak ki. A verseny nyilvánvaló célja, hogy a leendő szakmunkások lehetőséget kapjanak arra, hogy bebizonyítsák: nemcsak egyoldalú ismeretekkel rendelkeznek, nem kívánnak „szakbarbárok” lenni. Az idei versenyt szombaton, január 17-én rendezik meg a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban, ahol várhatóan huszonöt tanuló méri össze tudását. A tavaly megkezdett hagyománynak megfelelően, a versenyzők teljesítményének reálisabb elbírálása érdekében, minden résztvevő egy kötelező verssel lép először a közönség és a zsűri elé, ez alkalommal Petőfi István öcsémhez című költeményét mondják el. A második fordulóban hangzanak el a szabadon választott versek, novellák, regényrészletek. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Iskoláknak Video-oktatási rendszer Az Electrocoop Kisszövetkezet legújabb termékéből, a video-oktatási rendszerből az idén várhatóan tízet készít különböző oktatási intézmények számára. A kisszövetkezet VIDOR fantázianevű rendszerének mintapéldánya nagy érdeklődést keltett a különböző iskolák, művelődési házak körében. A rendszer előnye a hasonló célú berendezésekkel szemben, hogy fokozatosan, az anyagi lehetőségekkel összhangban bővíthető és végül egyszerre hatféle program is futtatható rajta, melyeket akár 24 vagy 36 tanteremben is figyelhetnek. Alkalmas a videofilmek vetítésén túl számítástechnikai képzésre, nyelvoktatásra, az iskola rádióprogramjának közvetítésére. A kisszövetkezet arra is vállalkozott, hogy a zömében hazai alkatrészeket tartalmazó berendezést felszereli, üzembe helyezi, karbantartja, illetőleg, ha szükséges, megjavítja. A gyártás felfuttatására a kisszövetkezet együttműködési megállapodást kötött a TANÉRT-tel, amely vállalta a különleges berendezések bútorainak legyártását és a rendszer forgalmazását. Orosházán Ifjabb Papi Lajos fotói Ifjabb Papi Lajos fotóiból nyílik kiállítás szombaton Orosházán, a Kulich Gyula Általános Iskolában. A tárlatot Balogh Ferenc fotótörténész nyitja meg délelőtt tíz órakor. A Kisújszálláson élő ifj. Papi Lajos a Kunság szenvedélyes fotósa. Olyan jellegzetes emberi, földrajzi hangulatokat, néprajzi dokumentumokat, ellesett pillanatokat örökít meg fényképezőgépével, amelyeket csak a megjelenített közegben élő, ihletett és avatott fotós tud lencsevégre kapni. Képeinek egy része szociofotó. Orosházi kiállításán ízelítőt kaphatnak a látogatók a Kunságról, az ott élő emberek életéről, munkájáról. Mulatságok márciusig Megkezdődött a farsang Vízkereszttől, január 6-tól húshagyó keddig, az idén március 10-ig tart a farsang, a bálok, mulatságok szezonja. A hagyományok megszabta időpontokat azonban ma már egyre kevésbé tartják be, különösen a farsang vége nyúlik gyakran, mint ez idén is, egészen húsvétig. A szokásosnál később kezdődnek a bálok, elsősorban a fővárosban. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat szállodái közül az Atrium Hyattben az első bál január 31-én lesz, ezt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tartja. Ugyanitt február 7-én a hidrológusok,február 28-án a számítástechnikai dolgozók, március 7-én pedig a Malév dolgozói rendeznek bált. A Metropolban január 30-án tartják a farsangi mulatságot a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének tagjai. A Volga Szállóban február 14-én a Magyar Labdarúgó Szövetség báljára kerül sor. Ugyancsak a Volgában lesz a görög bál és a vöröskeresztes bál is. 5 Nemzetközi tanácskozások, kiállítások, ismeretterjesztő és műsoros rendezvények, videomozi A megyei közművelődési intézmények idei terveiből Évkezdéskor, hasonlóan a gazdasági egységekhez, a közművelődési intézmények is értékelik az előző tizenkét hónap munkáját, s véglegesítik a következő időszak programját, rendezvénytervét. A megyei intézmények közül most a három legjelentősebbnek, a hálózati-módszertani központ jelleggel működő múzeum és művelődési központ, valamint a moziüzemi vállalat terveibe nyújtunk bepillantást. Múzeumi szervezet A Szolnok Megyei Múzeumok Szervezete ebben az évben különleges eseményre készül: szeptember 28-tól nemzetközi régészeti tanácskozás lesz Szolnokon, ahová meghívják a neolitikum korának legelismertebb kutatóit. A tanácskozást közösen rendezik a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével és a Csongrád Megyei Múzeumok Szervezetével. Eddig negyvenen jelezték részvételi szándékukat Európa csaknem valamennyi országából, de még az Egyesült Államokból is. Az újkőkorszak tudósai három napig lesznek Szolnok megye vendégei, s néhány napot Csongrád megyében is eltöltenek. A Délkelet-Európa a neolitikumban címet viselő tanácskozással párhuzamosan a Szolnoki Galériában a témához kapcsolódó kiállítás nyílik. És ha már szóba került a várhatóan áprilisban ismét megnyíló Galéria, ide tartozik, hogy a nyári hónapokban megrendezik a képzőművészeti triennálét, valamint a Képzőművészeti Múzeum huszadik századi szobrászati anyagából összeállított tárlatot. A megye ötven-hatvan kiállításának sorában kiemelkedő szerep jut a Sao Paolóban élő, jászsági születésű festőművész, Hamsa, Dezső jászberényi tárlatának, amelyet áprilisiban nyitnak meg, és amelyre meghívták az idős művészt is. Csók István nemzetközi hírű tanítványaA Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ éppen ezekben a napokban véglegesíti ezévi munkatervét, melyet a csökkenő anyagi lehetőségek mellett — a partnereivel való még szélesebb körű együttműködéssel kíván megvalósítani. A hagyományos és jól bevált művelődési formákon kívül több új kezdeményezéssel igyekeznek megfelelni a közönség igényeinek az ismeretterjesztés, a művészeti nevelés, a műsoros és szórakoztató rendezvények területén. Kevésbé látványosak, de a résztvevők számára is jól hasznosítható ismereteket nyújtanak azok a tanfolyamok, előadássorozatok, klubok, amelyek a mindennapi élet jobb megismerését, a szabadidő hasznos eltöltését, az azonos érdeklődésű emberek közösséggé formálását szolgálják. Ebben az évben is folytatódnak a nyelvi, a szabás-varrás tanfolyamok, az autogén tréning foglalkozások, emellett ősztől jóga-, testsúlycsökkentő- és a gyerekek számára lábstatika-javító tanfolyamokat indítanak. A nagy érdeklődéssel kísért számítógépes játékdélutánokon kívül klubszerűen és továbbképzéses formában is foglalkoznak az új és kimeríthetetlen technikai újdonságok iránt érdeklődő gyerekekkel. A tudományos jellegű előadássorozatok keretében — a februárban véget érő Családban élünk után — ősztől egy társadalomtudományi jellegű sorozat indítását tervezik, melyben mai gazdasági, belpolitikai kérdéseket tekintenének át a résztvevők szakemberek segítségével. Természetesen továbbra is vendégül látják a legtapasztaltabb külpolitikai újságírókat az Első kézből címet viselő tájékoztatókon. A Hazafias Népfront városi bizottságával együttműködtetett fiának alkotásaival a Szolnoki Galéria látogatói is megismerkedhetnek majd. A múzeumok feladata a közművelődés szolgálata mellett a kutató, tudományos munka. Folytatják a Tisza II. térsége néprajzi, régészeti és történeti hagyományainak, dokumentumainak gyűjtését — közösen a három környező megye szakembereivel. összesen negyven települést „dolgoznak fel” azzal a nem titkolt szándékkal, hogy három-négy év múlva az idegenforgalom céljainak átadják a kutatás eredményeit. Az idén tovább folyik a Jászdózsa melletti jásztelepülés feltárása, a Jászapáti határában talált avar temető feltárása és a túrkevei bronzkori leletek kutatása, feldolgozása. A múzeumi szervezet elkészítette a Szolnok megye népművészetét bemutató kötetet, amely ebben az évben lát napvilágot az Európa Kiadó gondozásában. A kiadványok sorához tartozik az év végén megjelenő múzeumi évkönyv és múzeumi levelek. Évek óta jó kapcsolatot ápolnak a Szolnok megyeiek a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel, amelynek néprajzi tanszéke elkészítette a Jászság méhészete című tanulmányt, melynek megjelenése szintén az idén várható. A Magyar Tudományos Akadémia is ad ki egy európai terjesztésre szánt kötetet, amely a szeptemberi régészeti tanácskozás előadásait közli majd. túl értelmiségiek, nők, ifjúmunkások, magányosok klubjai mellett — a lehetőségek arányában — adnak helyt a gombamódra szaporodó új hobbiköröknek is. Megmaradnak a saját erőből, vagy külső szervek által megvalósított egész, vagy több napos rendezvények: a csillagászati, a környezetvédelmi napok; a családi vasárnapok; a diákszombatok; a gyermekprogramok, szünidei és napközis foglalkozások; bábelőadások. Az év második felében zenés délutánokat terveznek a gyerekeknek, ahová a legnépszerűbb előadókat — köztük Mikó Istvánt, a Kaláka együttest — hívják meg. A szocialista brigádok számára szervezik meg ősszel — az SZMT Ságvári Endre Művelődési Házzal közösen — a József Attila műveltségi vetélkedőt; a felnőttek és a nyugdíjasok számára Nosztalgia-mozi létrehozásán gondolkodnak. A műsoros szórakoztató rendezvények sorában az Országos Filharmónia bérleti koncertjei, a nyári orgonahangversenyek, a Pódiumbérlet előadásai a legnevezetesebbek, ez utóbbi esetében februárban újabb négy előadást hirdetnek meg. A szabadtéri színpad nyári koncertjeire az ORI ajánlatai még nem érkeztek meg, de a könnyűzene rajongói ebben az évben sem maradnak koncert nékül. Több fellépésre készül az egyre kiforrottabb művészi munkát végző Barna Gyöngyök cigány-folklór együttes is. A MMIK számos tervezett képző-, iparművészeti és fotókiállítása közül egyet említünk meg: február közepétől lesz látható az országos amatőr képzőművészeti kiállítás anyaga a galérián. Jogosnak látszó aggályokkal indultak neki a múlt esztendőnek a filmforgalmazás szakemberei: attól tartottak, hogy a gazdasági helyzet megszigorodása miatt az embereknek sem idejük, sem pénzük nem lesz a mozibajáráshoz. Az aggályok végül is alaptalannak bizonyultak, hiszen 1986-ban több mint kétmillióan vátottak jegyet a megye filmszínházaiba. És ami ezen belül meglepő, hogy a magyar alkotások látogatottsága magasabb volt a tervezettnél. Moziüzemi vállalat A magas nézőszám persze szeszélyesen oszlott el. Míg a kistelepülések 16 milliméteres filmeket játszó mozijai általában kongtak az ürességtől, a kiemelt, vagy premier kategóriba tartozók gyakran teltházas előadásokat tartottak — azaz ez utóbbiak hozták a pénzben mérhető eredményt. Kétségtelen, hogy ebben a helyzetben a moziüzemi vállalat vezetőinek el kellett gondolkodniuk : vajon érdemes-e fenntartani a kihasználatlan mozikat? Arról természetesen ma sincs szó, hogy végképp megszüntetnék a kis filmszínházakat, arról viszont igen, hogy — elfogadva a video kihívását — bevezessék az új technikát. Mert igaz, hogy egy berendezés százezer forintba kerül, de előbb-utóbb megtérül a kiadás. A videomozi-hálózat kiépítését voltaképpen már 1986- ban megkezdték, amikor húsz videó-felszerelést adtak szerződésbe. Az egyéni vállalkozók sikerét látva a vállalat ebben az évben újabb húsz berendezést állít munkába, így az év első felében negyvenre növekszik a video-mozik száma. Azokban a falvakban igyekeznek hasznosítani valamennyit, ahol a hagyományos vetítés iránt nincs érdeklődés. A video egyébként — újdonsága mellett — családiasságának köszönhetően is népszerűbb a „vásznas mozinál”. A nézőterek bensőséges hangulatát némileg rontja, hogy a vállalat épülettel rendelkező filmszínházainak állaga nem javult, és javításukra is alig van remény. Az épületek karbantartására, műszaki színvonalának növelésére mindössze hárommillió forintot tudnak fordítani. Ez bizony nagyon kevés. Hogy valamire mégis futotta belőle, bizonyítja, hogy a múlt esztendőben Túrkevén és Kisújszálláson áttértek a gázfűtésre. Az elnéptelenedő mozik településein a klubkönyvtárakkal való együttműködés tűnik járható útnak, azaz a különálló filmszínházak helyett vetítőhelyiségek kialakítása látszik gazdaságosnak. Erre 1987-ben kísérletet tesznek, és ahol beválik, megpróbálják véglegesíteni. Első hallásra vállalati belső ügynek tűnhet, hogy az idén csökken az állami támogatás. Szolnok megye esetében ez azt jelenti, hogy négy és félmillió forinttal növelni kell a mozik bevételét, ha a tavalyi szintet tartani akarják, illetve fejlesztésre is kívánnak fordítani bizonyos összeget. A bevétel növelésének pedig egyetlen módja van. A vállalatnak az úgynevezett tömegigények kielégítésére kell törekednie, nem feledkezve meg a műsorpolitikai feladatokról sem. Kár lenne szépítenünk a nagy tömegeket azok a filmszínházak vonzzák, amelyek a kiemelt kategóriába tartoznak, és amelyek szórakoztató filmeket vetítenek. Ebbe a kategóriába tartozik a szolnoki Vörös Csillag, a mezőtúri Szabadság és a jászberényi Lehel. Más kérdés, hogy ezek a filmszínházak csak nagyon nagy jóindulattal sorolhatók a kiemeltek közé, hisz felújításra szorulnak, mert mai állapotuk már-már tarthatatlan. — Bálint—Bendó — Művelődési központ