Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
2 Moszkvába Új amerikai nagykövet Ronald Reagan amerikai elnök pénteken Jack F. Matlockot nevezte ki az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének. A kinevezést a szenátusnak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hivatásos diplomata eddig már háromszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásokban a Szovjetunióban. Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper”. Erre szüksége is lesz Jack Matlocknak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szovjet kiszolgáló személyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni saját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humorista vitriolos hangvételű szatírát írt a politikai munka helyett a mosogatógép javításával bíbelődő diplomatákról. Matlock moszkvai missziója persze nem korlátozódik majd a nagykövetség házatájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a sízott jetű amerikai kapcsolatok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában különböző beosztásokban, s most ötvenkét éves hivatásos diplomata jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington első számú „kremlinológusa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott nagyobb visszhangot kiváltani. A szovjet—amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak abban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman—Matlock váltásból. Már az a tény is, figyelmet érdemel, hogy ezúttal eltértek attól az amerikai hagyománytól, amely más területeken szerzett „érdemekért” kívülállóknak, jószerivel teljesen laikusoknak juttatja a nagyköveti posztokat. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elemzésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztette az első kommentárok szerzőit — reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figyelemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismételten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a leszerelés és az enyhülés érdekében. Azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyiségek képviselték az Egyesült Államokban — például a jelenlegi államfő, Andrej Gromiko is —, s az utolsó nagykövet, Anatolij Dobrinyin hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának titkára, a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett. Matlock akkor fogja betölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándékáról és érdekeiről, ha segít leküzdeni a Washingtonra még mindig jellemző bizonytalanságot és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. Horváth Gábor SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Bonni törekvések a kelet-nyugati párbeszéd elmélyítése Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában felszólította a nyugati szövetséget, hogy vegye komolyan a leszerelésre és a gazdasági együttműködés lehetőségeire vonatkozó pozitív moszkvai jelzéseket, a végbemenő változásokat. Szavai szerint Bonn nyugati, elsősorban európai szövetségeseivel egyeztetve a kelet— nyugati párbeszéd elmélyítésén, a viszony javításán kíván fáradozni. A Német Kommunista Párt (DKP) vezetőségének düsseldorfi ülésén Herbert Mies elnök megelégedetten szólt arról, hogy az NSZK- ban az országos választások a jobboldali, újkonzervatív és a nacionalista elemek visszaszorulását hozták. A szovjet csapatok készek elhagyni Afganisztánt Nadzsib nyilatkozata egy indiai lapnak A szovjet csapatok azonnal elhagyják Afganisztánt, amint megszűnik az ellenforradalmárok külföldi katonai segélyezése — jelentette ki Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. A Hindustan Times című indiai lapnak adott nyilatkozatában az afgán vezető hangsúlyozta: a népi kormány arra is biztosítékokat kíván lopni az ellenforradalmárok pártfogóitól, hogy beavatkozásukat az afgán belügyekbe később, az esetleges megegyezés és az azt követő szovjet csapatkivonás után sem újítják föl. Hangsúlyozta, hogy az afgán népi fegyveres erők saját erejükből is képesek uralni a belső helyzetet, ha fegyveres ellenfeleik nem lapnak támogatást külföldről. Mint mondta, a Scaibuld vezetés e hónapban, Genfben, az afgán—pakisztáni megbeszéléseken részletesen ismertheti álláspontját a szovjet csapatok kivonásának feltételeiről és időrendjéről. Hozzáfűzte, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió már megállapodott az említett kérdésekben. Irak — Iráni háború Újra rakétatámadás Bagdad ellen Iráni rakétatalálat érte Bagdad egyik lakónegyedét. A becsapódó rakéta számos polgári személyt ölt meg, sokan megsebesültek — közölte egy katonai szóvivő az iraki fővárosban. Mint elmondta, házak sokasága dőlt romba, az ablakok egykilométeres körzetben kitörtek a rakétatámadás nyomán. Iraki hadijelentés szerint az iraki légierő gépei a hét végén 273 bevetésben támadták Iránt. Célpontjaik 10 iráni város — köztük Kum és Iszrahán — különböző létesítményei voltak. Az iraki fél egy repülőgép elvesztéséről számolt be, hozzáfűzve, hogy az utóbbi három héten tíz harci gépét lőtte le az iráni légvédelem. Az iráni fél azt állítja, hogy 85 iraki harci gépet lőtt le a mondott időszakban. • * * „Csendes közvetítésről” beszélt az iraki—iráni háborúról nyilatkozva kuvaiti sajtóértekezletén Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. Elnöke. „Minden érintett fél kapcsolatban áll a rendezés érdekében” — hangoztatta a palesztin politikus. , Jasszer Arafat nem tárta föl a kapcsolattartás tényeit. A csütörtökön befejeződött iszlám csúcsértekezleten — melyen Arafat is részt vett — az öbölbeli konfliktus volt az egyik legfontosabb vitatéma. Irán nem képviseltette magát a csúcsértekezleten, mert a házigazda ország, Kuvait Irakot támogatja. Bérelt repülőgépen Fegyverek Angolába Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA, Zaire egyik elhagyott — még a belgák által épített — katonai repülőterét használja fel arra, hogy teljes titokban fegyvereket juttasson el az angolai kormányellenes erőknek. A The New York Times vasárnapi számában megjelent leleplezés szerint a Kamina város melletti, jelenleg használaton kívül álló repülőtér érintésével az elmúlt évben legalább három alkalommal szállítottak a CIA bérelt repülőgépei fegyvereket Jones Savimbi szervezetének, az UNITA-nak. Bécsban Szlovén tüntetés Karintiai szlovének ezrei tüntettek szombaton Bécsben az ellen, hogy a helyi kormány háttérbe akarja szorítani a nemzetiségi nyelven való oktatást. Az érdeklődés előterében a megújulási politika (Folytatás az 1. oldalról) másik oldalán igen élénken vitatják a Szovjetunió — mondhatni — belügyeit, holott nemrég nem kívántak erre „időt pazarolni”. A plénum után jól látható, mennyire alaptalan volt a tengerentúli nagyképűség. Senki nem súgott a londoni Timesnak, hogy történelminek nevezze a plénumon elhangzott előadói beszédet. A párizsi Le Matin megállapította, hogy „Mihail Gorbacsov beszéde nem egyszerűen a Szovjetunió múltbeli fejlődésének bírálata volt. Az általa előterjesztett program elsősorban a szovjet társadalom lendületes jövőbe lépését hivatott lehetővé tenni.” A nyugati visszhangok azt a benyomást keltik, mintha mérséklődött volna bennük a káröröm és a rosszindulat. Nemrégiben mindkettőből több mint sok volt a nyugati propagandában, mely mindenekelőtt a nehézségeinkről és hiányosságainkról szóló önkritikus szovjet elemzésekbe kapaszkodott. Most a hangvétel és a megközelítés nyugodtabbá, komolyabbá vált — állapította meg Grigorjev. Persze ezek csak az első napok reagálásai, s nem lehet tudni, hogy ez így marad-e. A burzsoá sajtó egyrészt kénytelen számolni a társadalom tudatának fejlődésével, a Szovjetunió iránti jelentős érdeklődéssel. S ez a sajtó jelenleg a Szovjetunió demokratizálásáról, s a néppel folytatott párbeszéd „végtelen tisztességességéről” ír. Kérdés, hogy ezt az irányt meddig folytathatja a polgári sajtó. Fülöp-szigetek Tisztogatás a hadseregben A Fülöp-szigeteken eltávolítják a hadseregből azokat, akik részt vettek a keddi sikertelen puccskísérletben — jelentette be Corazon Aquino elnökasszony. Közölte: a hadsereg vezetői ígéretet tettek neki, hogy tisztogatást hajtanak végre a fegyveres erőkben. Bár a manilai puccskísérletet meghiúsították és csaknem 400 katonát illetve tisztet vettek őrizetbe, még nem számoltak fel minden lázadó csoportot. A rendfenntartó erők szombatra virradóan Manila egyik külső kerületében rajtaütöttek egy 200 fős lázadó csoporton, de csak 5 katonát tudtak elfogni, a többi elmenekült. A puccskísérletnek minden jel szerint az volt a célja, hogy az utolsó pillanatban megzavarja az alkotmánytervezetről hétfőn tartandó népi szavazást. Az új alkotmány 1992-ig megerősítené tisztségében Aquino asszonyt. Manilában feszült a légkör, mivel híresztelések szerint a lázadó katonák újabb akciókra, esetleg ismét puccsra készülődnének. Manilától 80 kilométerre zavargások törtek ki. Többszázan tiltakoztak amiatt, hogy közel két hete a fővárosban meggyilkoltak 15 parasztot. A katonasággal történt összecsapásban két tüntető meghalt, 12 megsebesült. Kétszázezer ember vett részt Manilában azon a választási nagygyűlésen, amelyen Corazon Aquino mondott beszédet. A nagygyűlés támogatásáról biztosította az elnökasszonyt, a február 2-án esedékes alkotmánymódosító népszavazáson (Telefotó — KS) Amerikai iskolák Bejrútban Ahol életveszélyes tanítani Átmenetileg bezárta kapuit a bejrúti Amerikai Főiskola: a tanárok és a diákok így tiltakoznak az ellen, hogy négy amerikai professzorukat hurcolták el ismeretlen emberrablók. Az események izgalmában, a tanárok sorsa miatt érzett aggodalom közepette most kevés szó esik a távolabbi jövőről, arról, hogy hamarosan elkerülhetetlen lesz az amerikai oktatási intézmények végleges bezárása. Az újságok címoldalára került főiskola nem tévesztendő össze a nagyobb hírű és rangosabb Bejrúti Amerikai Egyetemmel,amelynek elsősorban amerikaiakból és angolokból álló tanári karát részint már valósággal kiirtották, részint elriasztották a szélsőséges muzulmán szervezetek, amelyek szerint ezekben az intézményekben „oktatásnak álcázott összeesküvés folyik”. A főiskola és az egyetem helyzete fokozatosan romlik, amióta három évvel ezelőtt a mohamedán miskolák ellenőrzésük alá vonták Nyugat-Bejrútot. Nem csak a külföldiek életét szinte állandóan fenyegető külső veszély okoz alig leküzdhető akadályokat a mindennapos munkában. Az örökös rettegés miatt olyan légkör alakult ki, amely csöppet sem kedvez a hagyományosan magas színvonalú oktatásnak sem. Sok esetben a pedagógusok egyszerűen kénytelenek lejjebb szállítani a mércét. Mit tesz a vizsgáztató például, ha a — keresztény vagy muzulmán — diák egészen halkan ilyen megjegyzést ejt el: „A bátyám az Amál tagja...” A legtöbben már értik a célzást. Hogyan küzdhetnénk a szokott színvonal fenntartásáért, amikor soha nem ■ tudhatjuk, mikor játszunk a fejünkkel? — kérdezte John Munro, az Amerikai Egyetem angol származású docense, egy néhány héttel ezelőtt adott interjújában. Igaz, azt is hozzáfűzte, hogy a mintegy 5 ezer hallgatónak legfeljebb tíz százaléka folyamodik ilyen eszközhöz, a többiek nem ellenségesek a külföldiekkel. Mindez nem vigasz, s az állandóan rettegésben élő tanárok közül egyre többen hagyják el az egyetemet. A külföldi előadók távozása súlyos gondokat okoz. Egyes témakörökben az előadásokat nem is lehet megtartani, mert a már elmenekült professzorok helyébe nincs hasonló képzettségű jelentkező. S ha fáj is a búcsú a megszokott előadóktól, csak örülni lehet ,ha épségben elutazhatnak. Sokaknak nem sikerült. Ezek közül az első Malcolm Kerr volt, az Egyetem elnöke, akit 1984. februárjában irodája előtt lőttek agyon, őt is, mint későbbi társait a muzulmán fanatikusok azért ölték meg, hogy így „fizessenek meg” az Egyesült Államok arabellenes közel-keleti politikájáért. Kerr elődjét, David Dogde-t 1983-ban rabolták el, majd egy évvel később Teherában engedték szabadon. Emberrablók kezébe került még Frank Regier professzor, (bár ő később kiszabadult) Peter Kilbum könyvtáros, David Jacobsen az egyetemi kórház igazgatója (ő szintén nemrégiben kiszabadult), Denis Hill docens, Thomas Sutherland dékán, Brian Keenan angol tanár, Josep J. Oppio könyvelő, pedig ő korábban mohamedán hitre tért. Kegyetlen támadások célpontja volt az elmúlt években az egyetemi kórház is. A milicisták vak dühükben nem egyszer egészen a műtőig behatoltak, bántalmazták, fenyegették az orvosokat. Vaktában lövöldöztek és értékes felszereléseket vittek magukkal. Az egyetem és a főiskola bezárása veszteség lenne az amerikai érdekek számára a Közel-Keleten, de a térségbéli oktatás is megsínylené. Mindkét oktatási intézményt amerikai misszionáriusok alapították, az Egyetemet 120 évvel ezelőtt, a Főiskolát 1924-ben. Sok közel-keleti politikus, gazdasági vezető, orvos, jogász szerzett diplomát a Bejrúti Amerikai Egyetemen, egykori hallgatói a legkülönbözőbb arab országok vezető tisztségviselői között megtalálhatók. A krónika feljegyzi, hoggy amikor 1945-ben San Franciscóban aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát, az arab küldöttek között több volt a Bejrúti Amerikai Egyetemet végzettek száma, mint bármelyik más egyetemről kikerült efcé. 1987. FEBRUÁR 2. MOSZKVA Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegyverekről tartott genfi szovjet—amerikai tárgyalások jelenlegi fordulójában — mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televízió „Nemzetközi Panoráma” című műsorának kommentátora. KABUL Nagyerejű pokolgép robbant vasárnap Kabulban az indiai nagykövetség épülete előtt egy parkoló személyautóban — közölte a Bahtar afgán hírügynökség. A robbanás következtében négy személy — közöttük két gyermek — életét vesztette, megrongálódott a nagykövetség épülete és számos más közeli épület. PÁRIZS A francia kormány kisebbik, koalíciós pártja, az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) a hét végén nagyszabású egységdemonstrációval kezdte meg előkészületeit a jövő évi elnökválasztásra. SAN JOSÉ Tárgyalások kezdődtek Frank Carlucci, Reagan elnök új nemzetbiztonsági főtanácsadója és Oscar Arias Sanchez costa ricai államfő között. Washington középamerikai szövetségeseit látogatja sorra Frank Carlucci és utazásának célja, hogy a „helyszínen tanulmányozza a közép-amerikai helyzetet”. BEJRUT Bizonytalan a Libanonban az elmúlt hetekben elrabolt, vagy eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Walteet, a canterbury i érsek megbízottját is. Speakes búcsúja Megtartotta utolsó — közlése szerint éppen kétezredik — sajtótájékoztatóját Larry Speakes, Reagan elnök eddigi szóvivője. Speakes a Reagan-kormány hivatalba lépése óta dolgozott az elnök helyettes szóvivőjeként, s amikor a Reagan ellen elkövetett merénylet során az akkori sajtótitkár, James Brady súlyosan megsérült, ő lépett elő szóvivőnek, bár hivatalosan nem kapta meg a sajtótitkári címet. A távozó sajtófőnök egy nagy tőzsdevállalatnál lesz igazgató, a hírek szerint évi negyedmillió dollárért.