Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-17 / 89. szám

IA szerkesztőség postájából" Gyorsítják a Tisza-híd átmenő forgalmát Olvasóink hozták ismét szóba a szolnoki Tisza-híd csúcsidőben már-már elvi­selhetetlen forgalmát. A ko­csisorok olykor az Evezős csárdáig, a 442-es úton pe­dig a reptérig állnak, és csak araszolva tudnak előbbre jutni. Az állapot tarthatat­lan, ezért senki sem várhat arra, hogy majd a 4-es főút várost elkerülő szakaszának megépítésével változik a helyzet. Sürgős beavatkozás­ra, a jelzőlámpák és a köz­lekedési rend módosítására van szükség — tették szóvá olvasóink. Szerencsés vélet­len egybeesése, hogy észre­vételeiktől függetlenül, de az általuk is felvetett gon­dok megoldásával foglalko­zott április 7-én a közleke­dési szakemberekből álló koordinációs bizottság, mely­nek házigazdája és kezde­ményezője a Szolnok Megyei Tanács közlekedési osztálya volt. Elsősorban azt mérlegel­ték és vitatták meg, miképp lehetne építkezési beavatko­zás nélkül és azonnal változ­tatni a jelenlegi közleke­dési renden, mert a jó idő beálltával megindult a nyári időre jellemző népvándor­lás, a Tisza-híd átmenő for­galma lényegesen megnő. De nem csak szezonálisan, hi­szen míg 1975-ben 15 335 jármű haladt át naponta a hídon, 1985-ben már 21 718, az elmúlt években ennél is több — tájékoztatott Kádár György, a Szolnok Megyei Tanács közlekedési osztályá­nak vezetője, s arról, hogy első lépésként a Szabadság téren, valamint a 442-es sz. út csomópontjában rendőrök irányítják a reggeli és dél­utáni csúcsidőben a forgal­mat; villogóra állítják a sár­ga lámpákat , egymással URH-n tartják a kapcsolatot és ha szükséges, a Ságvári körúti kereszteződésnél is belép egy rendőr. (A forga­lomirányítás kezdetét és vé­gét a megyei rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészete határozta meg. A Tisza-híd átmenő forgal­mának gyorsításában nem csak a rendőri vezérlésnek van szerepe, hanem a gép­kocsivezetők magatartásának is, amit főképp a csomópon­tokban tanúsíthatnak, így például akkor, ha a 442-es út Tisza-híd előtti szakaszán — megfelelő távolságot tartva besorolnak, hiszen a város felé kanyarodók részére a felfestés befogadó sávot je­lez! A közlekedési rend máso­dik ütemű és szembetűnőbb változtatását jövőre valósít­ják meg, amihez már építési és forgalomtechnikai beavat­kozásra lesz szükség. A ki­viteli tervet — mely a Sza­badság téri forgalomirányí­tás átrendezését foglalja ma­gában — a Szolnoki Közúti Igazgatóság még az idén elkészítteti. Ennek értelmé­ben a Verseghy útról balra, Szandaszőlős felé a nagy ív­ben kanyarodást megszünte­tik — mégpedig oly módon, hogy a Pólya T.—Ady E. és a Dózsa Gy. úton keresztül közlekedhetnek a járművek — köztük a Volán-buszok is. Számításaik szerint ezzel a változtatással, valamint a gyalogátkelőhelyek módosí­tásával 30—40 százalékkal tudják gyorsítani jövőre a Tisza-híd áteresztő forgalmát. — és — Előre kellene tudni, hogy mikor lesz vásár Sok embert érdekel, hogy Szolnok megyében hol és mi­kor tartanak legközelebb vá­sárt. Ennek ismertetése jó szolgáltatás a Néplapban, de sajnos sokszor a pénteki vagy szombati újságból ér­tesülünk, hogy vasárnap me­lyik településen lesz vásár. Rövid idő marad a felkészü­léshez, az utazás egyezteté­sére, netán a fuvar megszer­vezésére. Kérjük, hogy amennyiben lehetséges, a vá­sárok időpontját hét elején szíveskedjenek ismertetni — írta többek között Molnár Ferencné szolnoki olvasónk. (Észrevételét köszönjük, hí­reinkben igyekszünk lehető­leg csütörtökig közölni a vá­sárok időpontját. A szerk.) január 1-jétől nem változott. A gyermekek számától füg­getlenül járó jövedelempót­lékot emelték ettől az idő­ponttól 1290 forintra. Sándor István, Szolnok: Figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló törvény­re, a nyugdíjjogszabályok biztosítják hogy a gazdasági társaság keretében munkát végző személy járulékfizetés ellenében szolgálati időt sze­rezhessen. Összeállította: Csankó Miklósné A kisújszállási József Attila utcában azt a pillanatot örökítettük meg április 13-án, amikor Eckert János 3 éves ikerunokái segít­ségével­­ rendbe teszi a családi ház környékét, a járda szélét. (Fotó: Korányi Éva) Kisgyerek sírjáról loptak virágot Fájó szívű besenyszögi édesanya aláírásával kaptuk e sorokat: Kisfiam tizennyolc­­ hónaposan tragikus baleset áldozata lett. Sírját a be­senyszögi temetőben egy fe­hérre festett kis kereszt jel­zi, amit szerető kezek gon­doznak, és mindig viszünk rá néhány szál friss virágot. Halálának évfordulóján, áp­rilis 3-án különös gonddal tettük rendbe a sírját és vi­rágot raktunk a vázába. Saj­nos másnapra ellopták. Nem tudom, hogy minek nevezzem azt az embert, aki képes volt egy kisgyerek sír­ját ily módon meggy­alázni!? Cselekedete mélyen érintett bennünket és nagyon elszo­morított ... Egymást nógatták a taxisok Betegségemből eredően sajnos két könyökbottal já­rok és az autóbuszra nem tudok felszállni. A szolnoki Széchenyi lakótelepen a lép­csőházunk mellett van a Ti­­szataxi­­sirodája, itt mindig áll néhány taxi, így könnyen eljuthatok a célomhoz, ha valahova mennem kell. Áp­rilis 11-én, a déli órákban egy kis nehézségem támadt, mert a bent lévő gépkocsi­­vezetők egyike sem volt haj­landó elvinni — bár látták, hogy a mozgásomban korlá­tozott vagyok —, egymást nógatták, majd a városból CB-n hívtak egy kollégát, hogy fuvarja van. Ez nekem 39 forint plusz kiadást jelen­tett, de kiszolgáltatott hely­zetemben rájuk voltam utal­va — írta többek között Csa­bai Józsefné szolnoki olva­sónk. Sérelmével Rákóczi Feren­cet, a Tisza-taxi elnökét ke­restük meg, aki tudott a saj­nálatos esetről és elmondta, hogy az irodájuk mellett nincs taxiállomás. Az itt vá­rakozó kocsik vezetői dolgai­kat intézik, de ezt követően, visszaútban elvállalják a fu­vart. Április 11-én délben nem tehették, mert megbe­szélést tartottak számukra, ezért hívtak CB-n a város­ból egy kollégát. Sok-sok élménnyel gazdagodtunk A törökszentmiklósi 748 sz. II. Rákóczi Ferenc úttörő­­csapatunk és az úttörőház természetjáró szakköre két­napos kirándulást szervezett a tavaszi szünetben. Négy tanár kíséretével kilencve­­nen indultunk el autóbusszal, hogy felkeressük az 1849-es, dicsőséges tavaszi hadjárat színhelyeit, s az emlékmű­veknél koszorút helyeztünk el. (Szolnok, Tápióbicske, Isa­­szeg, Vác.) Isaszegen talál­koztunk a vörös sipkás ke­rékpáros túra tagjaival, Vá­con pedig a helybeli pajtások vártak ránk, s az emlékhe­lyeken kívül bemutatták a Vak Bottyán Múzeumot is. Este Csillebércen szálltunk meg, majd a Gellért-hegyi sétánkon megcsodáltuk a ki­világított fővárost. Másnap ellátogattunk a Hadtörténeti Múzeumba, később tiszteleg­tünk a Parlament előtti Kos­­suth-szobornál. Délutáni programunkban ismerked­tünk a Planetáriummal és a Ferihegy II-vel. Sok-sok él­ménnyel tértünk haza, és tisztelettel gondolunk azokra a hősökre, akik 140 évvel ez­előtt a függetlenségért, sza­badságért harcoltak. Tetteik példaként állnak előttünk. Bakos Péter IV. b. osztály Törökszentmiklós SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, 1989. ÁPRILIS 17. Segítettek, hogy mi is segíthessünk A Szolnok Megyében élő értelmi fogyatékosok megse­gítésére ruhagyűjtési akciót szervezett az ÉFOÉSZ me­gyei elnöksége és a Magyar Vöröskereszt megyei, vala­mint városi vezetősége — február 1-jétől március vé­géig. A megye lakossága, az SZMT Ságvári Endre Műve­lődési Központjának vezetői és dolgozói önzetlenül, nagy megértéssel támogatták ak­ciónkat. A székház színház­­termét két napra díjtalanul rendelkezésünkre bocsátot­ták, hogy a rászorultak nyu­godtan válogathassanak az adományokból. A segítők so­rából említést érdemel Haj­dú István abonyi és Szabó Endre Lajos szolnoki ma­gántaxis, illetve közúti áru­fuvarozó, akik térítés nélkül szállították a csomagokat. Ezúton is köszönetet mon­dunk mindazoknak, akik ere­jükhöz és lehetőségeikhez mérten segítettek. Horgárt Györgyné ÉFOÉSZ megyei titkár Barna Elekné, Kunszent­mártoni A gyermekgondozá­si segély alapösszege ez év IA tárgyalóteremből­­ kettős könyvelést vezetett — két évet kapott Hogy a fizetés napjaink­ban mire és mennyire elég, ez családonként változik. A huszonhat éves Sápi Jó­zsefei­, akinek jelenleg Hat­vaniban van az állandó la­kása, sajnos törvénybe üt­köző utat választott átmene­ti pénzhiánya megszünteté­sére. Sápiné 19­87. január 5-étől Jászfelsőszentgyör­­gyön a postahivatal vezető­jeként dolgozott. A férjével együtt ketten — aki szoba­festő — havonta tíz-tizen­­egyezer forintot kaptak. No­ha akkor még gyerekük sem volt, nehezen tudott ebből a pénzből kijönni, ezért a be­fizetésekből időközönként tíz-húszezer forintot vett el. Oly módon, hogy az előírá­sokat megszegve ezeket a fizetségeket aznap nem könyvelte el, így szaknyel­ven fogalmazva csúsztatás­sal néhány nap teltével más befizetésekből pótolta a hi­ányt. Egy ideig így jutott pénzhez, majd változtatott a módszeren, és ettől fogva kettős könyvelést folytatott. Más összegeket írt be a köz­pontnak, és megint másfaj­tát könyvelt el a helyi hiva­talnak. Mindezek az eltéré­sek már tavaly, április vé­gén elérték a 390 ezer fo­rintot. Feltűnt a sok javí­tás, a két könyvelés közötti különbség, de mivel a Deb­receni Postaigazgatóság el­lenőre először csak a helyi hivatal írásos dokumentu­mait vizsgálta, a kettős könyvelésre csak később de­rült fény. Erre az szolgált alkalmat, amikor Sápiné be­tegállományba került, és a hivatal átadása-átvétele, a könyvelések összehasonlítá­sa szabálytalanságok, fiktív, hamis számlázások tömegét mutatta ki. Kitudódott, a jászfelsőszentgyörgyi pos­tahivatal vezetője 1987. ja­nuár 3-ától 1988. április 29-éig késedelmesen köny­velt, illetve továbbított 966 ezer 101 forintot. A késede­lem olyan mértékű, hogy ebből az összegből saját cél­jaira 390 ezer forintot fordí­tott. A vádlott elismerve bű­nösségét, az elsőfokú Jász­berényi Városi Bíróság előtt azzal védekezett, hogy ez a pénz a fizetésen kívül a megélhetéséhez kellett. Az első fokú bíróság Sápi Jó­zsefelét jelentős értékre, üz­letszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bün­tette és folytatólagosan el­követett magán okirathami­sítás vétsége miatt két évre ítélte. Az ítélet végrehajtá­­sát öt év próbaidőre felfüg­gesztette. Ugyanakkor köte­lezte a vádlottat a 390 ezer forint megfizetésére, azok kamataival együtt. • Fellebbezés folytán az ügy másodfokon a Szolnok Me­gyei Bíróság, dr. Dobos Jó­zsef tanácsa elé került. Itt az ítéletet részben megvál­toztatták, mégpedig oly mó­don, hogy a vádlottnak a két év szabadságvesztést le kell töltenie. Indoklásként megállapították, a postahi­vatal vezetője igen rövid idő alatt 390 ezer forintot sikkasztott, illetve használt fel saját céljaira, így szó sem lehetett csak az anyagi rászorultság, a pillanatnyi megélhetés motívumáról. Egyúttal az elkövetés mód­ja, a cselekmény tárgyi sú­lya, veszélyessége is indo­kolja a szigorúbb ítéletet, a 24 hónap végrehajtandó bör­tönbüntetést. Az ítélet jog­erős. D. Sz. M. Jogi tanácsadó Az egyetemlegességről és az elévülésről Egyre többször találko­zunk az egyetemleges fele­lősség fogalmával. A szer­ződéses kapcsolatok, az áru­­viszonyok kiszélesedésének világában egyre nagyobb szerepet kap. Az egyetemle­ges felelősség azt jelenti, hogy valamely kötelezett­ségvállalásért, tartozásért többen felelnek, még­pedig úgy, hogy az, aki jogosult mondjuk egy vételárra, il­letékre, adóra, az egyetem­­leges felelősök közül ezt at­tól követelheti, akitől akar­ja. Az egyetemlegesség a jo­­­­gosult szempontjából igen kedvező, mert a kötelezettek fizetőképtelenségének vagy fizetőképessége hiányossá­gának esetén bevonja az összes kötelezhetőt. A jog­szabály, illetve a kötelezett­ség természete a következő esetekben kifejezetten meg­kívánja az egyetemleges fe­lelősséget: több személy együttes károkozása esetén, az örökös társaknak a ha­gyatéki hitelezőkkel szem­ben ; közös telken való épít­kezés költségeiért, valamint a közösen vásárolt ingatlan vételáráért; egyetemleges a felelőssége a bérlőtársaik­nak a lakásbérlet esetén (lakbér, energiaszolgáltatás stb). Itt említjük meg azt a gyakori esetet, amikor va­laki csak úgy kap hitelt va­lamely pénzintézettől, hogy az erre megfelelő személy kezességet vállal érte. Szá­molnia kell a kezesnek az­zal, hogy az adósság be­hajthatatlansága esetén ne­ki kell fizetnie a részleteket az adós helyett. Más kérdés, hogy annak, akitől követelték a tarto­zást, holott nem volt adós, illetve csak részben kellett volna teljesítenie, nem kell tétlenül belenyugodnia ebbe a helyzetbbe,­­ a későbbiek­ben, amikor egyetemlegesen kötelezett társa már valami okból fizetőképessé válik, vagyontárgyra, vagyoni részre tesz szert, kielégíthe­ti a követelését. Ha másként nem megy, a bíróság segít­ségével. És most ezzel összefüggés­ben nézzünk meg egy má­sik fontos fogalmat, amelyet nemcsak a polgári jogban, hanem a jogrendszer más területén, a munkajogban, a büntetőjogban, a társada­lombiztosításban is fellel­hetünk. Nevezetesen az elévülést. A polgári jog az idő mú­lásához érdekes módon két­féle joghatást fűz. Az egyik esetben egy bizonyos ,idő el­múltával megszünteti a jog gyakorlását magát, a másik esetben csak azt zárja ki, hogy a jogot állami kény­szer útján lehessen érvénye­síteni.­­Nos, ez az utóbbi eset maga az elévülés. A polgári jogban az általános elévülé­si idő öt év, amely alól azonban számos kivétel van. Helyszűke miatt a felsoro­lásra itt nem térhetünk ki, csak egy mostanában na­gyon aktuális esetre hívjuk fel a figyelmet: a kölcsön­ből és más hitelezésből ere­dő kamatkövetelés három év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a jogosult az idő múlása közben levelet ír, telefonál, bírósághoz fordul, az elévü­lési idő újra kezdődik. Ha a jogosult olyan okból nem tudja érvényesíteni a köve­telését, amelyet kimentő ok­ként a jogszabály elfogad, akkor még az elévülési idő eltelte után­­ is kap plusz időt jogának érvényesítésé­re. A munkaviszonyból folyó igény három év alatt évül el, de a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó sza­bályok a kérelem előterjesz­tésének lehetőségét az el­évülési határidőn belül is szűkebbre szabhatják. (Fel­mondás, fegyelmi és kárté­rítési határozat ellen 15 na­­pon belül lehet kérelemmel élni.) Gyakorlati jelentősé­ge ennek a ki nem fizetett jubileumi jutalomnál, az anyasági járandóságoknál van, mert bizony elő-elő­­fordul a munkáltatókkal, hogy ezeken a területeken megrövidítik dolgozóikat. A társadalombiztosításról szóló jelenleg még hatályos törvénynek van egy parag­rafusa, amely az igény ér­vényesítésének szabályaival kapcsolatos. Ha az igény el­bírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt téve­sen utasították el, vagy az igénylőnek tévesen alacso­nyabb összegű ellátást álla­pítottak meg, illetőleg folyó­sítottak, a hiba felfedezésé­től visszafele számított öt éven belül járó összeget utólag ki kell fizetni. Mielőtt a családi pótlék­ban részesülők megroha­moznák a különböző illeté­kes szerveket, ide írjuk a paragrafus második bekez­dését is. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Tehát akinek kiskorú gyermeke van, és a munka­adónál vagy társadalombiz­tosítási szervnél nem je­lenti be igényét családi pót­lékra, az az utóbbi rendel­kezés szerint járhat csak el. Dr. Kertész Éva

Next