Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-17 / 89. szám
IA szerkesztőség postájából" Gyorsítják a Tisza-híd átmenő forgalmát Olvasóink hozták ismét szóba a szolnoki Tisza-híd csúcsidőben már-már elviselhetetlen forgalmát. A kocsisorok olykor az Evezős csárdáig, a 442-es úton pedig a reptérig állnak, és csak araszolva tudnak előbbre jutni. Az állapot tarthatatlan, ezért senki sem várhat arra, hogy majd a 4-es főút várost elkerülő szakaszának megépítésével változik a helyzet. Sürgős beavatkozásra, a jelzőlámpák és a közlekedési rend módosítására van szükség — tették szóvá olvasóink. Szerencsés véletlen egybeesése, hogy észrevételeiktől függetlenül, de az általuk is felvetett gondok megoldásával foglalkozott április 7-én a közlekedési szakemberekből álló koordinációs bizottság, melynek házigazdája és kezdeményezője a Szolnok Megyei Tanács közlekedési osztálya volt. Elsősorban azt mérlegelték és vitatták meg, miképp lehetne építkezési beavatkozás nélkül és azonnal változtatni a jelenlegi közlekedési renden, mert a jó idő beálltával megindult a nyári időre jellemző népvándorlás, a Tisza-híd átmenő forgalma lényegesen megnő. De nem csak szezonálisan, hiszen míg 1975-ben 15 335 jármű haladt át naponta a hídon, 1985-ben már 21 718, az elmúlt években ennél is több — tájékoztatott Kádár György, a Szolnok Megyei Tanács közlekedési osztályának vezetője, s arról, hogy első lépésként a Szabadság téren, valamint a 442-es sz. út csomópontjában rendőrök irányítják a reggeli és délutáni csúcsidőben a forgalmat; villogóra állítják a sárga lámpákat , egymással URH-n tartják a kapcsolatot és ha szükséges, a Ságvári körúti kereszteződésnél is belép egy rendőr. (A forgalomirányítás kezdetét és végét a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészete határozta meg. A Tisza-híd átmenő forgalmának gyorsításában nem csak a rendőri vezérlésnek van szerepe, hanem a gépkocsivezetők magatartásának is, amit főképp a csomópontokban tanúsíthatnak, így például akkor, ha a 442-es út Tisza-híd előtti szakaszán — megfelelő távolságot tartva besorolnak, hiszen a város felé kanyarodók részére a felfestés befogadó sávot jelez! A közlekedési rend második ütemű és szembetűnőbb változtatását jövőre valósítják meg, amihez már építési és forgalomtechnikai beavatkozásra lesz szükség. A kiviteli tervet — mely a Szabadság téri forgalomirányítás átrendezését foglalja magában — a Szolnoki Közúti Igazgatóság még az idén elkészítteti. Ennek értelmében a Verseghy útról balra, Szandaszőlős felé a nagy ívben kanyarodást megszüntetik — mégpedig oly módon, hogy a Pólya T.—Ady E. és a Dózsa Gy. úton keresztül közlekedhetnek a járművek — köztük a Volán-buszok is. Számításaik szerint ezzel a változtatással, valamint a gyalogátkelőhelyek módosításával 30—40 százalékkal tudják gyorsítani jövőre a Tisza-híd áteresztő forgalmát. — és — Előre kellene tudni, hogy mikor lesz vásár Sok embert érdekel, hogy Szolnok megyében hol és mikor tartanak legközelebb vásárt. Ennek ismertetése jó szolgáltatás a Néplapban, de sajnos sokszor a pénteki vagy szombati újságból értesülünk, hogy vasárnap melyik településen lesz vásár. Rövid idő marad a felkészüléshez, az utazás egyeztetésére, netán a fuvar megszervezésére. Kérjük, hogy amennyiben lehetséges, a vásárok időpontját hét elején szíveskedjenek ismertetni — írta többek között Molnár Ferencné szolnoki olvasónk. (Észrevételét köszönjük, híreinkben igyekszünk lehetőleg csütörtökig közölni a vásárok időpontját. A szerk.) január 1-jétől nem változott. A gyermekek számától függetlenül járó jövedelempótlékot emelték ettől az időponttól 1290 forintra. Sándor István, Szolnok: Figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló törvényre, a nyugdíjjogszabályok biztosítják hogy a gazdasági társaság keretében munkát végző személy járulékfizetés ellenében szolgálati időt szerezhessen. Összeállította: Csankó Miklósné A kisújszállási József Attila utcában azt a pillanatot örökítettük meg április 13-án, amikor Eckert János 3 éves ikerunokái segítségével rendbe teszi a családi ház környékét, a járda szélét. (Fotó: Korányi Éva) Kisgyerek sírjáról loptak virágot Fájó szívű besenyszögi édesanya aláírásával kaptuk e sorokat: Kisfiam tizennyolc hónaposan tragikus baleset áldozata lett. Sírját a besenyszögi temetőben egy fehérre festett kis kereszt jelzi, amit szerető kezek gondoznak, és mindig viszünk rá néhány szál friss virágot. Halálának évfordulóján, április 3-án különös gonddal tettük rendbe a sírját és virágot raktunk a vázába. Sajnos másnapra ellopták. Nem tudom, hogy minek nevezzem azt az embert, aki képes volt egy kisgyerek sírját ily módon meggyalázni!? Cselekedete mélyen érintett bennünket és nagyon elszomorított ... Egymást nógatták a taxisok Betegségemből eredően sajnos két könyökbottal járok és az autóbuszra nem tudok felszállni. A szolnoki Széchenyi lakótelepen a lépcsőházunk mellett van a Tiszataxisirodája, itt mindig áll néhány taxi, így könnyen eljuthatok a célomhoz, ha valahova mennem kell. Április 11-én, a déli órákban egy kis nehézségem támadt, mert a bent lévő gépkocsivezetők egyike sem volt hajlandó elvinni — bár látták, hogy a mozgásomban korlátozott vagyok —, egymást nógatták, majd a városból CB-n hívtak egy kollégát, hogy fuvarja van. Ez nekem 39 forint plusz kiadást jelentett, de kiszolgáltatott helyzetemben rájuk voltam utalva — írta többek között Csabai Józsefné szolnoki olvasónk. Sérelmével Rákóczi Ferencet, a Tisza-taxi elnökét kerestük meg, aki tudott a sajnálatos esetről és elmondta, hogy az irodájuk mellett nincs taxiállomás. Az itt várakozó kocsik vezetői dolgaikat intézik, de ezt követően, visszaútban elvállalják a fuvart. Április 11-én délben nem tehették, mert megbeszélést tartottak számukra, ezért hívtak CB-n a városból egy kollégát. Sok-sok élménnyel gazdagodtunk A törökszentmiklósi 748 sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatunk és az úttörőház természetjáró szakköre kétnapos kirándulást szervezett a tavaszi szünetben. Négy tanár kíséretével kilencvenen indultunk el autóbusszal, hogy felkeressük az 1849-es, dicsőséges tavaszi hadjárat színhelyeit, s az emlékműveknél koszorút helyeztünk el. (Szolnok, Tápióbicske, Isaszeg, Vác.) Isaszegen találkoztunk a vörös sipkás kerékpáros túra tagjaival, Vácon pedig a helybeli pajtások vártak ránk, s az emlékhelyeken kívül bemutatták a Vak Bottyán Múzeumot is. Este Csillebércen szálltunk meg, majd a Gellért-hegyi sétánkon megcsodáltuk a kivilágított fővárost. Másnap ellátogattunk a Hadtörténeti Múzeumba, később tisztelegtünk a Parlament előtti Kossuth-szobornál. Délutáni programunkban ismerkedtünk a Planetáriummal és a Ferihegy II-vel. Sok-sok élménnyel tértünk haza, és tisztelettel gondolunk azokra a hősökre, akik 140 évvel ezelőtt a függetlenségért, szabadságért harcoltak. Tetteik példaként állnak előttünk. Bakos Péter IV. b. osztály Törökszentmiklós SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, 1989. ÁPRILIS 17. Segítettek, hogy mi is segíthessünk A Szolnok Megyében élő értelmi fogyatékosok megsegítésére ruhagyűjtési akciót szervezett az ÉFOÉSZ megyei elnöksége és a Magyar Vöröskereszt megyei, valamint városi vezetősége — február 1-jétől március végéig. A megye lakossága, az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjának vezetői és dolgozói önzetlenül, nagy megértéssel támogatták akciónkat. A székház színháztermét két napra díjtalanul rendelkezésünkre bocsátották, hogy a rászorultak nyugodtan válogathassanak az adományokból. A segítők sorából említést érdemel Hajdú István abonyi és Szabó Endre Lajos szolnoki magántaxis, illetve közúti árufuvarozó, akik térítés nélkül szállították a csomagokat. Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik erejükhöz és lehetőségeikhez mérten segítettek. Horgárt Györgyné ÉFOÉSZ megyei titkár Barna Elekné, Kunszentmártoni A gyermekgondozási segély alapösszege ez év IA tárgyalóteremből kettős könyvelést vezetett — két évet kapott Hogy a fizetés napjainkban mire és mennyire elég, ez családonként változik. A huszonhat éves Sápi Józsefei, akinek jelenleg Hatvaniban van az állandó lakása, sajnos törvénybe ütköző utat választott átmeneti pénzhiánya megszüntetésére. Sápiné 1987. január 5-étől Jászfelsőszentgyörgyön a postahivatal vezetőjeként dolgozott. A férjével együtt ketten — aki szobafestő — havonta tíz-tizenegyezer forintot kaptak. Noha akkor még gyerekük sem volt, nehezen tudott ebből a pénzből kijönni, ezért a befizetésekből időközönként tíz-húszezer forintot vett el. Oly módon, hogy az előírásokat megszegve ezeket a fizetségeket aznap nem könyvelte el, így szaknyelven fogalmazva csúsztatással néhány nap teltével más befizetésekből pótolta a hiányt. Egy ideig így jutott pénzhez, majd változtatott a módszeren, és ettől fogva kettős könyvelést folytatott. Más összegeket írt be a központnak, és megint másfajtát könyvelt el a helyi hivatalnak. Mindezek az eltérések már tavaly, április végén elérték a 390 ezer forintot. Feltűnt a sok javítás, a két könyvelés közötti különbség, de mivel a Debreceni Postaigazgatóság ellenőre először csak a helyi hivatal írásos dokumentumait vizsgálta, a kettős könyvelésre csak később derült fény. Erre az szolgált alkalmat, amikor Sápiné betegállományba került, és a hivatal átadása-átvétele, a könyvelések összehasonlítása szabálytalanságok, fiktív, hamis számlázások tömegét mutatta ki. Kitudódott, a jászfelsőszentgyörgyi postahivatal vezetője 1987. január 3-ától 1988. április 29-éig késedelmesen könyvelt, illetve továbbított 966 ezer 101 forintot. A késedelem olyan mértékű, hogy ebből az összegből saját céljaira 390 ezer forintot fordított. A vádlott elismerve bűnösségét, az elsőfokú Jászberényi Városi Bíróság előtt azzal védekezett, hogy ez a pénz a fizetésen kívül a megélhetéséhez kellett. Az első fokú bíróság Sápi Józsefelét jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette és folytatólagosan elkövetett magán okirathamisítás vétsége miatt két évre ítélte. Az ítélet végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Ugyanakkor kötelezte a vádlottat a 390 ezer forint megfizetésére, azok kamataival együtt. • Fellebbezés folytán az ügy másodfokon a Szolnok Megyei Bíróság, dr. Dobos József tanácsa elé került. Itt az ítéletet részben megváltoztatták, mégpedig oly módon, hogy a vádlottnak a két év szabadságvesztést le kell töltenie. Indoklásként megállapították, a postahivatal vezetője igen rövid idő alatt 390 ezer forintot sikkasztott, illetve használt fel saját céljaira, így szó sem lehetett csak az anyagi rászorultság, a pillanatnyi megélhetés motívumáról. Egyúttal az elkövetés módja, a cselekmény tárgyi súlya, veszélyessége is indokolja a szigorúbb ítéletet, a 24 hónap végrehajtandó börtönbüntetést. Az ítélet jogerős. D. Sz. M. Jogi tanácsadó Az egyetemlegességről és az elévülésről Egyre többször találkozunk az egyetemleges felelősség fogalmával. A szerződéses kapcsolatok, az áruviszonyok kiszélesedésének világában egyre nagyobb szerepet kap. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy valamely kötelezettségvállalásért, tartozásért többen felelnek, mégpedig úgy, hogy az, aki jogosult mondjuk egy vételárra, illetékre, adóra, az egyetemleges felelősök közül ezt attól követelheti, akitől akarja. Az egyetemlegesség a jogosult szempontjából igen kedvező, mert a kötelezettek fizetőképtelenségének vagy fizetőképessége hiányosságának esetén bevonja az összes kötelezhetőt. A jogszabály, illetve a kötelezettség természete a következő esetekben kifejezetten megkívánja az egyetemleges felelősséget: több személy együttes károkozása esetén, az örökös társaknak a hagyatéki hitelezőkkel szemben ; közös telken való építkezés költségeiért, valamint a közösen vásárolt ingatlan vételáráért; egyetemleges a felelőssége a bérlőtársaiknak a lakásbérlet esetén (lakbér, energiaszolgáltatás stb). Itt említjük meg azt a gyakori esetet, amikor valaki csak úgy kap hitelt valamely pénzintézettől, hogy az erre megfelelő személy kezességet vállal érte. Számolnia kell a kezesnek azzal, hogy az adósság behajthatatlansága esetén neki kell fizetnie a részleteket az adós helyett. Más kérdés, hogy annak, akitől követelték a tartozást, holott nem volt adós, illetve csak részben kellett volna teljesítenie, nem kell tétlenül belenyugodnia ebbe a helyzetbbe, a későbbiekben, amikor egyetemlegesen kötelezett társa már valami okból fizetőképessé válik, vagyontárgyra, vagyoni részre tesz szert, kielégítheti a követelését. Ha másként nem megy, a bíróság segítségével. És most ezzel összefüggésben nézzünk meg egy másik fontos fogalmat, amelyet nemcsak a polgári jogban, hanem a jogrendszer más területén, a munkajogban, a büntetőjogban, a társadalombiztosításban is fellelhetünk. Nevezetesen az elévülést. A polgári jog az idő múlásához érdekes módon kétféle joghatást fűz. Az egyik esetben egy bizonyos ,idő elmúltával megszünteti a jog gyakorlását magát, a másik esetben csak azt zárja ki, hogy a jogot állami kényszer útján lehessen érvényesíteni.Nos, ez az utóbbi eset maga az elévülés. A polgári jogban az általános elévülési idő öt év, amely alól azonban számos kivétel van. Helyszűke miatt a felsorolásra itt nem térhetünk ki, csak egy mostanában nagyon aktuális esetre hívjuk fel a figyelmet: a kölcsönből és más hitelezésből eredő kamatkövetelés három év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a jogosult az idő múlása közben levelet ír, telefonál, bírósághoz fordul, az elévülési idő újra kezdődik. Ha a jogosult olyan okból nem tudja érvényesíteni a követelését, amelyet kimentő okként a jogszabály elfogad, akkor még az elévülési idő eltelte után is kap plusz időt jogának érvényesítésére. A munkaviszonyból folyó igény három év alatt évül el, de a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok a kérelem előterjesztésének lehetőségét az elévülési határidőn belül is szűkebbre szabhatják. (Felmondás, fegyelmi és kártérítési határozat ellen 15 napon belül lehet kérelemmel élni.) Gyakorlati jelentősége ennek a ki nem fizetett jubileumi jutalomnál, az anyasági járandóságoknál van, mert bizony elő-előfordul a munkáltatókkal, hogy ezeken a területeken megrövidítik dolgozóikat. A társadalombiztosításról szóló jelenleg még hatályos törvénynek van egy paragrafusa, amely az igény érvényesítésének szabályaival kapcsolatos. Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igénylőnek tévesen alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedezésétől visszafele számított öt éven belül járó összeget utólag ki kell fizetni. Mielőtt a családi pótlékban részesülők megrohamoznák a különböző illetékes szerveket, ide írjuk a paragrafus második bekezdését is. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Tehát akinek kiskorú gyermeke van, és a munkaadónál vagy társadalombiztosítási szervnél nem jelenti be igényét családi pótlékra, az az utóbbi rendelkezés szerint járhat csak el. Dr. Kertész Éva