Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 61. szám

2 Koreai atombomba? Washington: Észak-Ko­­rea pénteken hivatalosan is bejelentette az ENSZ-nél, hogy felmondja az atomso­­rompó-szerződést. Ez az első eset, hogy egy ország felmondta az egyetemes egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza az atomfegyverek tovább­terjedését. Phenjan arra hi­vatkozott, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea hadgyakorlatai atomhábo­rúval fenyegetik. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége szakértőinek helyszíni vizsgálatai alapján merült fel a gyanú, hogy Észak-Korea több, atom­fegyver előállítására alkal­mas plutóniummal rendel­kezik, mint az a néhány gramm, amelyet bevall. Riadókészültség Szöul. Riadókészültségbe helyezték szombaton a 640 ezer fős dél-koreai hadse­reget egy nappal azt köve­tően, hogy Phenjan bejelen­tette: felmondja az atomso­­rompó-szerződést. Észak- Korea már pénteken riadó­készültségbe hozta 1,1 mil­lió fős hadseregét. Egy Phenjanban szolgálatot tel­jesítő külföldi diplomata szombaton arról számolt be, hogy az észak-koreai fővá­rosban nem tapasztalható normálisnál szembetűnőbb katonai mozgás. Balkáni válság London: A balkáni vál­ságról, Oroszország helyze­téről és a világkereskede­lem problémáiról folytatott eszmecserét John Major brit és Giuliano Amato olasz kormányfő. Major vasárnap este munkavacsorán látta vendégül az olasz minisz­terelnököt, London melletti vidéki rezidenciáján. Amato - aki 24 órás látogatásra ér­kezett Nagy-Britanniába - hétfőn Douglas Hurd kül­ügyminiszterrel tárgyal. Segély a Balkánnak Frankfurt. Az amerikai légierő hat C-130-as szállí­tógépe hétfőre virradó éj­szaka 41,4 tonna élelmi­szersegélyt és 1,4 tonna gyógyszert dobott le Kelet- Boszniában, Zepa városá­nak térségébe. A szállítógé­pek hétfő hajnalban inci­dens nélkül tértek vissza frankfurti bázisukra. Ez volt a C-130-asok 15. bevetése, s a március elsején kezdő­dött akció során eddig 476 tonna gyorssegélyt - 460 tonna élelmiszert és 16 tonna gyógyszert, illetve orvosi felszerelést - dobtak le ejtőernyővel az ostrom­gyűrűbe zárt muzulmán vá­rosok lakosságának. Orosz adósság Tokió. A hét vezető ipari ország képviselői megvitat­ták, miként bővíthetnék az Oroszországnak megaján­lott segélyeket, de semmi­lyen konkrét javaslatban nem állapodtak meg. így ér­tékelik japán lapok a Hon­­kongban vasárnap tartott megbeszélést, amelyen a szakértők a „Hetek” nyáron esedékes tokiói csúcstalál­kozójának részleteit vitatták meg. Japán meghívásra részt vett a megbeszélésen Jelcin államfő tanácsadója, Borisz Fjodorov is, aki fel­vetette, hogy a Nyugat nö­velje a tavalyi müncheni csúcson elfogadott 24 milli­árd dolláros segélycsoma­got. A szakértők megvitat­ták az orosz adósságok át­ütemezésének kérdését is - a volt szovjet köztársaságok mintegy 80 milliárd dollá­ros adósságot halmoztak föl. Ünnepi események, megemlékezések 1993. március 16., kedd Elhozták hitüket... (Folytatás az első oldalról.) az utcai hangszórókból áradó, szívet melengető dallamok állí­tották meg az ekkor még főként fiatal ünneplőket. Tíz órakor a Városháza dísz­termében rövid ünnepi közgyű­lésen vehettek részt az érdeklő­dők. A Bartók Béla Kamarakó­rus műsorát követően Várhegyi Attila polgármester javaslatát - miszerint a júniusi közgyűlés terjessze elő a Kossuth-szobor felállításának tervét - a közgyű­lés tagjai egyhangúlag megsza­vazták. Ezt követően a város vezetői is lementek az utcára ünnepelni, ahol ekkor már jókedvűen, vo­nult Szolnok lakossága, körül­hömpölyögve a velük együtt ha­ladó lovas huszárokat, a Szol­noki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola ma­jorette csoportját és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Fúvósze­nekarát. Az ünneplő tömeg - miköz­ben koszorúzásokra került sor a Városháza és a Technika Házá­nál lévő emléktábláknál, illetve a Szabadság téri emlékműnél­­ 10 órára ért a Damjanich-szo­­borhoz. Várhegyi Attila polgármester így köszöntötte a jelenlévőket: „Nehezen adta meg magát a tél, ezért is köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttek, magukkal hozva hitüket és gyerekeiket... Az ünnepség végére a termé­szet is megajándékozta langyos, tavaszi napsütéssel a napi gon­dokban, munkában megfáradt szolnokiakat. Az ünnep eseményei közé tartozott még szentmise a Vár­templomban, este pedig a Szol­noki Bartók Béla Kamarakórus hangversenyezett a Belvárosi Nagytemplomban, amit az előtte lévő Kálváriánál gyertya­­gyújtás követett. Simon Cs. József Szolnokon a Damjanich-szobornál Várhegyi Attila polgármes­ter mondott beszédet. Fotó:Illyés Tiszafüred A választás lehetősége mindig a kezünkben van Ünnepi önkormányzati ülés nyitotta meg Tiszafüreden a március 15-ei rendezvénysoro­zatot, ahol Varga Mihály or­szággyűlési képviselő emléke­zett meg történelmünk egyik legnagyszerűbb időszakáról. „A múlt példáinak ismerete nem­csak azért fontos számunkra, hogy tisztában legyünk szárma­zásunkkal, elődeinkkel, a ben­nünket körülvevő világ esemé­nyeivel, hanem azért is, hogy erőt merítsünk a nehéz idősza­kokban, megoldást találjunk olyan bajokra, melyekkel ugyanolyan halandó emberek néztek szembe, mint mi” - em­lítette a térség parlamenti kép­viselője, majd Kossuth, Szé­chenyi és Petőfi tetteit felidézve szólt 1848 ma is napi aktualitá­sokat hordozó cselekvő erejé­ről. Ez az aktualitás abban rej­lik, hogy mi magunk befolyá­soljuk saját és tágabb közössé­günk sorsát. A választás lehető­sége mindig a kezünkben van - fejezte be beszédét Varga Mi­hály. Az ünnepség a Kossuth téri emlékműnél folytatódott. Itt Dobrosi György, a gimnázium tanára megemlékezésében kie­melte: békét kell teremteni ün­nepeink sorában; az igazán ün­nepelni vágyók számára 1848 márciusának egyetemessége és demokratizmusa jelenti az igazi értéket a „megtérült” magyar­kodás helyett. A református és katolikus templomban ünnepi istentiszte­letet tartottak, a múzeum Kos­­suth-emléktáblája előtt pedig a Kossuth iskola diákjai helyez­ték el virágaikat. Percze M. Zene, zene, zene A komolyzene kedvelőinek fantasztikus programot kínál az I. Szolnoki Zenei Fesztivál. Március 22-én lesz a nyitó­­hangverseny, melyen a világ­hírű japán karmester, Ko­­bayashi Ken Ichiro dirigálja az Állami Hangversenyzenekart a Szigligeti Színházban, este 7 órakor. Részben a felújított színházépület, részben az erős igény a komoly zene iránt teszi lehetővé, hogy Kobayashi két­szer is vezényeljen ezen a fesz­tiválon, március 22-én és április 6-án, mindkét zenei est a Nem­zeti Filharmónia bérletes elő­adása. Bármely európai városban méltó nevet szerezhetne magá­nak a szolnoki rendezvénysoro­zat, ahol nagy műveket, nagy zenészek játszanak: Ránki De­zső, Virágh András is csillog­tatja tehetségét a közönség előtt. Jászberény Negyvennyolc követelései mára megvalósultak Már március 12-én délután elkezdődött az ünnepségsorozat Jászberényben. A Bajcsy-Zsi­­linszky Úti Általános Iskola tíz­éves jubileumát ünnepelte, me­lyet összekapcsoltak a nemzeti ünnepünkről való megemléke­zéssel. A Fidesz helyi csoportja két­napos programot szervezett. Szombaton nagy sikerű telthá­zas sportrendezvények voltak. A Holló Színház műsora és a Jászság Népi Együttes produk­ciója nagy sikert aratott. Vasárnap viszont nem sike­rült minden. A gyermekszínház megbetegedett, Hobo lemondta az esti rendezvényt. Sajnos az agrárfórumon alig tucatnyi szakember vett részt, pedig Varga Mihály és Glattfelder Béla országgyűlési képviselők sok hasznos információval szolgáltak a gazdaság, a mező­­gazdaság égető kérdéseiről. A tegnapi program misével kezdődött a főtemplomban. A ’48-as emlékműnél mintegy ezer ember gyűlt össze. Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) köszöntője után képviselőtársa, dr. Fodor Gábor (Fidesz) mondott ünnepi megemlékezést. Nemzetünk év­százados törekvését fogalmaz­ták meg a márciusi ifjak. Ezek elbuktak akkor, elbuktak 1918-ban és 1956-ban is. Mára azonban megvalósultak, a füg­getlenség, a szabadság bekö­vetkezett. Mivel 48 forradalma az akkori európai forradalmak­kal összhangban következett be, ma a legnagyobb feladatunk, hogy a jelenkori európai ten­denciákat kövessük. Az európai gondolkodással kell harmóniá­ban szervezni életünket. Ez a mi kötelességünk - mondta Fodor Gábor. A Jászberényben működő önkormányzat, pártok, szerve­zetek, egyesületek, az iskolák megkoszorúzták a ’48-as em­lékművet, a Petőfi-szobrot, a Kossuth-emléktáblát. A teme­tőben nyugvó honvédsíroknál a városvédők rótták le kegyeletü­ket. Délután a Lehel Vezér Gimnázium diákjai hangverse­nyére és ünnepi műsorára került sor, este - már hagyományosan a Demisz szervezésében - fák­lyás felvonuláson vett részt a város fiatalsága, felkeresve az emlékhelyeket. A program so­rán dr. Boros Dezső alpolgár­mester volt a szónok. K. E. Karcag Túrkeve 1848 olyan forrás, Lélekben amelyből meríthetünk összenőve A Himnusz eléneklése után ünnepi önkormányzati üléssel kezdődött a megemlékezés Karcagon. Olyan forradalom volt a ’48-49-es, melynek számos üzenete van a mai társadalom számára is - mondta köszöntő­jében dr. Fazekas Sándor pol­gármester. - Korunkban nagy szükség van a tolarenciára, s ’48 olyan forrás, amely e téren is meríthetünk. Az ünnepi szavak után átad­ták dr. Csávás Istvánnak, a Gá­bor Áron Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola nyu­galmazott tanárának a Karcag Város Díszpolgára kitüntető címet az oktatás és a sport terü­leten végzett négy évtizedes te­vékenységéért. - Éppen ezekben a napokban van ötvenedik esztendeje an­nak, hogy Karcagra jöttem, kar­cagi polgárrá lettem - kezdte köszöntő szavait dr. Csávás Ist­ván. - Kezdő tanárként a szol­gálati eskümben fogadalmat tet­tem arra, hogy a reám bízott if­júság szellemi és testi nevelésé­ben részt veszek.Életem vége felé új ígéreteket nem tehetek, csak megismételhetem foga­dalmam: ha Isten életet, a jövő még feladatot tűz ki számomra, igyekszem teljesíteni. A zeneiskola tanárainak hangversenyével ért véget az ünnepi testületi ülés. A városi ünnepség a Pe­­tőfi-szobornál folytatódott, ahol Csányi Sándor alpolgármester méltatta az ünnepet. Az ün­nepi beszéd után a Gábor Áron Gimnázium másodikosai az énekkarral közösen adtak mű­sort. A helyi pártok, intézmé­nyek képviselői a Petőfi- és Kossuth-szobornál helyezték el a megemlékezés koszorúit. Délután a Déryné Művelő­dési Házban tizenegy csapat ve­télkedett a ’48-49-es események témaköréből. Jól felkészültek a hetedikesek: írtak toborzót, új­ságíróként „tudósítottak” a nap eseményeiről. A nap táncházzal ért véget, ahol az érdeklődők megtanul­hatták a ’48-as Kossuth-toborzó lépéseit is a debreceni Táncház együttes zenéjére. D. E. A túrkeveiek március 14-én délelőtt a Korda Sándor Film­színházban ünnepelték nemzeti ünnepünket. A Himnusz dalla­mai után Sinkovits Imre szín­művész előadásában hallgathat­ták meg a Nemzeti dalt, majd Németh István polgármester tar­tott ünnepi megemlékezést. A program második részében Lé­lekben összenőve címmel Sin­kovits Imre és Vitai András színművészek műsorát élvez­hették a megjelentek. Ugyanezen a napon a műve­lődési házban a Túrke­véért Alapítvány Arany János rajzpá­lyázatára beérkezett pályamun­kákból nyitottak kiállítást. Az ünnephez szorosan kapcsoló­dott a Petőfi, Sándor Általános Iskola Petőfi-napok című prog­ramsorozata, amelyen a diákok vetélkedőn, vers- és próza­mondó versenyen vettek részt, illusztrációkat készítettek Petőfi műveihez, amelyekből az iskola előcsarnokában nyílt kiállítás. Március 15-én korhű ruhába öltözött lovasok köszöntötték a város lakosságát. Némethné Újoncok katonai esküje Szolnokon Szombaton délelőtt­­ az or­szág más katonai alakulataihoz hasonlóan esküt­­ tettek a két héttel ezelőtt bevonult fiatalok az HM. 5. Jász-Nagykun-Szol­­nok Légvédelmi Tüzérdandár­nál és a HM. 34. Bercsényi László Önálló Felderítő Zászló­aljnál. A közösen rendezett ün­nepi eseményen Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke mel­lett részt vettek a szülők, a hoz­zátartozók, az egyházak és a pártok képviselői, s az alakula­tok parancsnokai. A vendégek köszönthették Paul Richard Corden őrnagyot, az angol had­sereg tisztjét. Az eskütételre felsorakozott alakulatokat és a vendégeket Gyulai Béla alezre­des, a légvédelmi tüzérdandár parancsnokának helyettese kö­szöntötte. Sárközi István ezre­des, a légvédelmi tüzérdandár parancsnoka tartott ünnepi be­szédet. Az eskütétel a szokásos formaságok szerint zajlott le.

Next