Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Kötelező lett a borravaló vendéglátás Az éttermek többsége nem alkalmazza az új díjszabást Borravaló-járulék, felszol­gálási díj — október else­jétől ezek a változtatások léptek életbe hazánk ét­termeiben. Az új szabá­lyozásnak igazából senki sem örül. Rókusz Endre: — A felszolgálási díjat nem ve­zetjük be, nem akarunk újabb terhet rakni vendégeinkre — be­szélt lapunknak az újításokról Csépe Mihály, a szolnoki Gar­den Hotel és Étterem ügyvezető igazgatója.­­ Emiatt nem emel­kednek tehát az áraink. Hasonlóan vélekedett mind­erről Balla Sándor, a megye­székhelyen lévő Róza Étterem tulajdonosa. Mint kifejtette, már eleve úgy kalkuláltak ára­ikkal, hogy azok a költségeket magukban foglalják, így egyelő­re nem foglalkoznak az új díjjal. Várhatóan a borravalót érin­tő változások sem lesznek túl népszerűek, legfőképpen a pincérek körében. A megkér­dezett felszolgálók úgy ítélik meg, hogy a munkájuk elisme­réseként odaadott kisebb-na­­gyobb összeg személyüknek szól. Az amúgy sem túlfizetett alkalmazottaknak ráadásul egészen minimális mértékben emelné a nyugdíjalapját a be­vallott jövedelem. Ugyanakkor nőhetnek az árak azokban az éttermekben, ahol bevezetik a tulajdonosok a felszolgálási díjat. A legfeljebb 15 százalékos, szolgáltatások után járó összeget azonban csak nagyon kevés helyen épí­tik be az árakba. Ahol viszont ezt megteszik, ott a vendég két­szer fizethet ugyanazért a szol­gáltatásért: a borravalót ön­ként, a felszolgálási díjat pedig kötelezően. Ugyancsak újdonság, hogy a borravaló ezentúl már nem egyéb jövedelemnek minősül, hanem bérjövedelem lesz, így tehát amennyiben bevallja a pincér a plusz pénzt, akkor nyugdíjalapját növelheti, igaz, a járulékok levonása után már kevesebb maradhat nála. Mint a legtöbb érintett. Mészáros Veroni­ka, az egyik szolnoki étterem felszolgálója szerint is a borravaló az elégedettség jele. A változások után azonban, ha bevallják, kevesebb jut belőle a pincérnek. Negyedével nőhet a vacsora ára az éttermekben hazánkban általában a fogyasztás tíz százalékát szokták borravalóként odaadni a vendégek. Bár a felszolgálási díjjal elvileg a borravaló elkophatna, ám a szokásjogon alapuló jutalmazás aligha tűnne el, így pedig akár 25 százalékkal is meg­emelkedne egy vacsora, vagy éppen ebéd ára. Kinek jó ez? Karcagon rendezték a lovaglás ünnepét A lovasnapok immár hosszú évek óta nem pusztán sport­rendezvény, vagy a társas együttlét kellemes alkalma Karcagon. A lótartás és a lovag­lás hagyományosan nagykun és magyar elemeinek fenntar­tója és továbbvivője is egyben. A lovasnapok részévé vált a vá­ros és környéke hétköznapjai­nak és ünnepnapjainak. A több megyéből érkezett versenyzők a dr. Babochay György vezette­­ Több mint tízszer 30 öt alatt 10 zsűri előtt mutatták meg a hét végén, mire képesek. Szomba­ton 26 hintóval 38 induló vál­lalta a megméretést. A ver­seny a megyei lovasszövetség fogathajtó-szakosztálya megyei fogathajtó-bajnokságának egyik színhelye is volt. A me­gyei versenyt Kovács István (Kunhegyes, Almásderes Bt. ) nyerte. Vasárnap a díjugrató verseny indulói léptek pályá­ra. A hat versenyszámban 34 egyesület 160 indulója állt rajthoz. A verseny szintén a megyei forduló is volt, sőt a Karcag Kupáért is ugrattak az indulók. ■ DE HÁNYADSZOR JÁRTAK A VERSENY RÉSZTVEVŐI 111 III ||n 11 UH I III H­­ I ni IIM Ötödször 60 V r £ ............ A NAGY RÁCSODÁLKOZÁS. Őszi vigasságoknak adott otthont szombaton a Szandaszőlősi Általános Iskola és Művelődési Ház Szolnokon. Felvéte­lünk egy pókemberré változtatott fiút és az arcfestés eredményére rá­csodálkozó barátját örökítette meg. Bíró Árpád a lovak szerelmese BÍRÓ ÁRPÁD, a szolnoki tu­i­risztikai köz­pont igazgató­ja szabadideje jelentős részét a lovaknak szenteli. A versenyparipákhoz azonban sajátos kapcsolat fű­zi, hiszen semmi pénzért rá­juk nem ülne, de még Fortu­na megkísértése is távol áll tőle. Inkább a pálya széléről nézi a versenyeket. No, meg szervezi, így ott volt a hétvé­gén Karcagon, a megyei fogat­hajtó és díjugrató döntőkön. A versenyt ezúttal sem magas lóról figyelte. TJ 3 A legifjabb város már most is otthonos újabb városa van megyénknek, Abádszalók immár a tizen­nyolcadik a sorban. Nem vitás, megérdemelte ezt a címet az a település, amely már évek óta fővárosnak, a Tisza-tó főváro­sának vallja magát. Elvégre egy-egy igazán jól sikerült nyári szezonban akár fél millió turista is megfordul itt. Értékes tu­lajdonságok ezek, amelyekkel nagyon sok olyan település is csak szeretne büszkélkedni, amelyet már évtizedek vagy­­ akár évszázadok óta városként jegyzünk. gyermekként még úgy hittem, attól város egy település, hogy számos intézménye van, a magas házak között pedig sok-sok busz halad. Azóta egykori szülőfalum is várossá lett, ám busz­közlekedés továbbra sincs, a házak se lettek sokkal magasab­bak. Mégis város, pedig még csak most formálódik egy igazi, városias központ képe, csakúgy mint sok más településen, amely az utóbbi időben kapta meg ezt a rangot. A legtöbb esetben hosszú időre van szükség, hogy az ott élők számára valóban kényelmessé váljanak, hogy munkától a szórakozásig, kenyértől a repülőjegyig mindent megkaphas­sanak helyben a lakói. Mert végül is mindegy, községnek vagy városnak nevezik-e az adott települést. A lényeg az, hogy otthon érezzük magunkat benne. SZILVÁSI ZSUZSA Egyelőre ki nem fizetett pénzből épült ebédlő Régóta várt fejlesztést hajtot­tak végre a nagyiváni ÁMK Ál­talános Iskolájában. Az intéz­mény modern ebédlővel gazda­godott, amely 50 napközis diák étkezését biztosítja. A 17 milli­ós beruházás a megyei terület­fejlesztési tanács, az Egészség­ügyi Minisztérium és az önkor­mányzat támogatásával való­sulhatott meg. Orosz Gyuláné polgármeste­re ezzel kapcsolatban megje­gyezte: a minisztérium által megítélt 3 millió forint egyelő­re nem érkezett meg, így ez az összeg is a község költségve­tését terhelte meg. ■ FI OLVASÓINK ÍRJÁK Senki sem foglalkozott a problémánkkal Mindig van valami, amiért jogosan bosszankodhatunk, pana­szunk viszont nem nagyon talál meghallgatásra, sajnos. Szolno­­­­kon a Bajcsy-Zsilinszky úton lakunk, a közelmúltban egyik csü­­­­törtökön délután, munkából hazatérve értesültünk, hogy más­nap pénteken egész nap nem lesz melegvíz karbantartás miatt. Az eljárás állítólag ütemezhető, hiszen idejében tudtuk a mun­kák időpontját. Idejében?? Előző este már hogy készüljünk, rá­adásul pont pénteken legyünk melegvíz nélkül, amikor sokan mosnak, takarítanak, főznek? Mi lakók felháborodtunk emiatt is, de leginkább az dühített, hogy az illetékes hivatalnál senkit nem lehetett elérni, aki problémánkra megoldást találhatott vol­na (a diszpécser nem adta meg az intézkedésre jogosult telefon­számát). Kérdezem én, lakótársaim nevében is: ez nevezhető fo­gyasztóbarát szolgáltatásnak? (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) HAJDÚ FERENC, SZOLNOK Ismerősök, magánügyek Kurucz János, a családfakutató KURUCZ JÁNOS nyugalmazott karcagi közép­iskolai tanár el­ső unokája megszületése­kor vetette bele magát a családfa­ kutatásba. Már hat unoka büszke nagypa­pája, s munkáját azóta is kitar­tóan folytatja. Eddig két kötet­ben adta közre a kisújszállási és karcagi történelmi családok múltját bemutató eddigi eredmé­nyeit. Több helytörténeti pályá­zaton is jól szerepelt munkáival. Októberben jelenik meg harma­dik könyve, melyben családja el­múlt évszázadairól írt. DE Kovács Imre első kiállítására készül KOVÁCS IMRE a megyei rend­őr-főkapitány­ság bűnmeg­előzési szolgá­latának őrna­gy­a rendszeres résztvevője a Bécs-Budapest maratoni futóversenyeknek. Másik hobbija a képzőművé­szet. Az amatőr rajzoló első­sorban portrékat készít, is­meretségi körében jóformán már mindenkit megörökített. Munkái láthatók lesznek a bu­dapesti Iparművészeti Múze­umban, ahol a Független Rendőr Szakszervezet szervez kiállítást. HGY Ujj Tünde óvónő, de a népdalokból él UJJ MÁRIA TÜNDE kisújszállási népdalénekes a debreceni egyetemen ta­nul néprajzot. Gyerekkora óta énekel, tagja a Phoenix Kórusnak. Óvónő képzőt végzett, de a népdalok szeretete máig megmaradt. Az elmúlt években maga is rengeteg kunsági dalt gyűjtött. Angyal Ferenc citerással jár­ják a településeket. Fellépései­ken az általuk gyűjtött dalokat is eléneklik. Kisfiát is ezekkel altatja el. Imike néhányat már anyjával együtt énekel. DE

Next