Új Néplap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-19 / 245. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Minden a művészetekről szólt (Folytatás az 1. oldalról) SZOLNOK A Képzőművészet ünnepe programsorozat szombaton délelőtt a Szolno­ki Művésztelep hivatalos át­adójával kezdődött, melyen a Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar Muszorgszkij: Egy ki­állítás képei című szerzemé­nyét játszotta el. Ezután Po­gány Gábor Benő Munkácsy­­díjas szobrászművész, a Szol­noki Művészeti Egyesület el­nöke köszöntötte a jelenlévő­ket, majd dr. Fülöp Péter, az EMMI művészeti, közművelő­dési és közgyűjteményi ügye­kért felelős helyettes államtit­kára mondott beszédet. - Mit is üzenhet nekünk a ma közel százhúsz éves Szol­noki Művésztelep? Minde­nekelőtt múltjával, sajátos, folyton formálódó képzőmű­vészeti látásmódjával, a ha­gyományaink iránti felfede­zés vágyát, a hazai és egyete­mes képzőművészeti értéke­ink iránti nyitottságot és a jö­vő hiteles, művészi látásmód­jába vetett bizodalmát - véle­kedett a helyettes államtitkár. Szalay Ferenc polgármes­ter az ünnepségen kifejtette, hogy amikor 2015-ben elin­dult a Modern Városok Progr­­am, Orbán Viktor minisz­terelnökkel egyetértettek ab­ban, hogy Szolnok történelmi magjának, azaz a vár környé­kének felújítása az egyik leg­fontosabb lépés, melyet a me­gyeszékhely a jövő érdekében megtehet. Az eseményen Ve­rebes György, a Szolnoki Mű­vésztelep művészeti igazgató­ja, a magyar festészet napja elnöke is köszöntötte a meg­jelenteket, majd megnyitot­ta Szabó Ábel Munkácsy-dí­­jas festőművész Új idők képei című kiállítását, amely a mű­vésztelep Kert Galériájában látható. - Azt a fajta szikár, távol­ságtartó dokumentarizmust, amely ezeket a képeket át­járja, személy szerint nem tudom mással magyarázni, csak azzal a belső tartózko­dással, azzal a szorongással, hogy nem szabad magamhoz közel engednem a világot, mert ha elveszítem, abba be­le fogok pusztulni - jellemez­te a különleges tárlatot. A művésztelep fejlesztése a Modern Városok Program ré­szeként valósult meg egy egy­­milliárd forintos fejlesztés el­ső ütep­eként. A munkála­tok mintegy két éven keresz­­­tül tartottak, melyek során megújultak a műteremlaká­sok, de ezzel párhuzamosan új grafikai és szobrászati mű­helyeket is kialakítottak. Az ünnepélyes átadón részt vett dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége is. Kiállítások nyíltak, díjakat adtak át A művésztelep átadójával nem ért véget a Képzőművé­szet Ünnepe. Délután a Damja­nich János Múzeumban meg­nyílt a VII. Szolnoki Bronz­szobrászati Szimpózium ki­állítása, amely a nyáron, a ta­lálkozó idején készült alkotá­sokat mutatja be. Nem sokkal később az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban, illet­ve a Szolnoki Galériában ün­nepélyes keretek között nyílt meg a díjátadóval egybekötött TRANSZ című tárlat is a Szol­noki Képzőművészeti Társa­ság tematikus munkáiból. Az ünnepségen hét kategó­riában díjazták a legjobb kép­zőművészeket. Az idei Aba- Novák Vilmos-életműdíjat Su­lyok Gabriella grafikusmű­vész vehette át. A Magyar Mű­vészeti Akadémia díját Lévay Jenő grafikusművész, a Gá­­csi Mihály-díjat Miklós Ár­pád festőművész, a Borbereki- Kovács Zoltán-díjat a Szolno­ki Művésztelepen élő és alko­tó Szabó György szobrászmű­vész, a Damjanich János Mú­zeum különdíját Csurgai Fe­renc szobrászművész, a Szol­noki Művésztelep Kert Galéria díját Debreczeni Fanni festő­művész, az Aba-Novák Agóra különdíját pedig Lukács Gá­bor festőművész kapta. A legjobb filmeseket is jutalmazták A Képzőművészet ünne­pén adták át az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál legjobbjainak járó díjakat is, szintén a Szolnoki Galériá­ban. A legjobb látványtervezé­sért járó díjat a Festett ma­dár című cseh-szlovák-uk­­rán koprodukcióban készült alkotás nyerte el, a film lát­ványtervezője az Emmy-dí­­jas Jan Vlasák. A képzőművé­szeti versenyprogramban két fődíjat osztottak ki. A legjobb animációs film díját Rófusz Ferenc: Az utolsó vacsora cí­mű alkotása kapta. A legjobb dokumentumfilmért járó dí­jat a népszerű haida manga művészről, Michael Nicoll Yahgulanaasról szóló Kotnye­les című film vihette haza. A diákfilmes versenyprogram első helyezését Almási Zsolt nyerte a Figyelj már oda! cí­mű munkájával. A záróünnepségen meg­emlékeztek az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíjasáról is, amit a Kecskemétfilm Kft. animáci­ós stúdió megteremtőjének, ügyvezető igazgatójának,, „az utolsó bástya védelmezőjé­nek”, Mikulás Ferencnek ítél­tek oda. Molnár-Révész Erika Verebes György (balra) kalauzolásával az érdeklődők bejárhatták a Művésztornyot is Fotók: Kiss János Sulyok Gabriella kapta idén az Aba-Novák Vilmos-életműdíjat A Szolnoki Képzőművészeti Társaság alkotásaiból is nyílt tárlat További izgalmas hírekért látogasson el ide: SZOLJON.hu HIRDETÉS Szennyvíztisztítás Kunmadarason - 4. rész Szennyvízberuházás keretében kapott új technológiával ellátott szennyvíztisztító telepet Kunmadaras. A tisztítás biológiai fázisában a telepre beérkezett szennyvíz keve­rését búvárkeverők végzik. A nagyobb üzembiztonság érdekében raktári tartalék keverővel rendelkezik a telep. A levegőztetés fúvók működtetésével és un. levegőztető tányérokon keresztül valósul meg, oldott oxigén mérésről vezérelve. Minden reaktor autonóm fúvóval rendelkezik, de beépítésre került egy tartalék berendezés is, ami szük­ség esetén bármelyik reaktort képes kiszolgálni. Az ülepítés fázisát követően a tisztított szennyvíz elvétele szintén automatikusan, motoros tolózárak nyi­tásával történik. A telepről távozó tisztított szennyvíz a Berek­halmi-csatornába, természetes közegbe kerül vissza. A víz hozamát indukciós mennyiségmérővel mérik. A befogadóba történő bevezetés előtt lehetőség van a tisztított szennyvíz fertőtlenítésére is. A fejlesztés a KEHOP-2.2.2-15-2015-00028 projekt keretében 93,122604%-os uniós támogatásból valósult meg. 2020. OKTÓBER 19., HÉTFŐ Ismét régi fényében ragyog a város főterének díszkútja (Folytatás az 1. oldalról) KUNSZENTMÁRTON­­ A XIX. század második felében óriá­si előrelépést jelentett, hogy a technika fejlődése mélyfú­rású kutak létesítését is lehe­tővé tette - idézte fel a múl­tat Wenner-Várkonyi Atti­la polgármester, utalva arra, hogy a város köztéri alkotá­sa szervesen összefügg az ar­tézi kutak történetével.­­ Az itt létesült ivóvízkút egészsé­ges, tiszta vízzel látta el a la­kosságot. Naponta sok százan fordultak meg itt kannákkal, korsókkal, ennek köszönhető­en fontos közösségi színtérré is vált a környék. A kútfő ki­alakításáról és a költségvetés­ről 1898. október 12-én dön­tött az akkori képviselő-testü­let. Százhuszonegy évvel ez­előtt töltötték meg először a medencét vízzel - foglalta ös­­­sze a történetet a városvezető. - A medence falát huszon­négy elemből rakták össze. A középen elhelyezkedő öntött­vas szobor, a korsót vállán tar­tó női alak a római mitológia istenasszonyát, Cerest ábrá­zolja. A díszkutat, mely a XX. század vérzivataros időszaka­it is túlélte, több mint három emberöltőn keresztül csodál­hatták elődeink és az ideláto­gatók - részletezte. • Az idő vasfoga nyomott ha­gyott a kúton. A szobor meg­kopott, a vízellátó rendszer­ben egyre több probléma ke­letkezett, a kőtömböket tar­tó alépítmények pedig erősen süllyedni kezdtek, melynek hatására az illesztések men­tén szétnyíltak, emiatt 2017- re a díszkút működésképte­lenné vált. Most közel har­mincmillió forintból újították fel a főter­eket. Az ünnepségen beszédet mondott még Boldog István országgyűlési képviselő és Hubai Imre, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés el­nöke is. P. Pusztai Nóra

Next