Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)

2014-01-10 / 1. szám

Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. ÁTFUTOTTAK • Az Auriga Sport és Szabadidős Klub, a Gördögök SE és az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete 12 kilométeres futást szervezett az óév utolsó napján. A városban kijelölt útvonalon, „Szilveszteri Társasági Futás” néven zajló, jelmezes kocogás után közel százan értek célba. A futást az új év első napján is megismételték a „legeltökéltebbek”. A gyermekházba vitték az ajándékot a diákok A 48 óra szeretetben elneve­zésű akció során összegyűlt karácsonyi ajándékokból az ünnepek utánra is maradt, a cipősdobozokba rejtett meg­lepetéseket az akció szerve­zője, a Szer­telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú Egye­sület képviselői a közelmúlt­ban vitték ki a szolnoki Biztos Kezdet Gyerekházba. Az ajándékozásban a Széchenyi István és a Varga Katalin Gimnázium diákjai működtek közre. Minden egyes dobozt -melyek játékokat rejtettek - a gyerekek csomagoltak be, s mindegyikre címkét tettek, hogy lányoknak vagy fiúk­nak szánták, és hogy mely korosztálynak valók. S bár karácsony már elmúlt, a gye­rekek ugyanolyan izgatottan bontották ki a csomagokat, mintha azokat a fa alá tette volna be a Jézuska. A Biztos Kezdet Gyerekháznak jelen­leg tíz pártfogolt családja van, közülük mindenkinek jutott egy doboznyi meglepe­tés, s azzal együtt szeretet. Új szolgálatba került a város karácsonyfája A Kossuth térről már elszállí­tották a díszeitől megfosztott fenyőfát, amely december­ben még ünneplőbe öltözött karácsonyfaként okozott örö­möt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A fát már feldara­bolták, és az aprítékot tűzi­faként majd az arra rászoru­lóknak osztja szét a város. Időközben a vízkeresztet követően elkezdődött a lakossági fenyőfák elszállítá­sa is. A Remondis Zrt. arra kéri a lakosokat, hogy kihe­lyezés előtt a fákról minden­féle díszt, szaloncukor-akasz­tót, elégett csillagszórót vegyenek le, mivel a zöldhul­ladékot komposztálják és a kétpói lerakóban takaróföld­ként használják majd föl. A fenyőfákat a gyűjtőedények mellé kell helyezni, semmi esetre sem beleállítva, bele­tömve azokba. A fát lecsupaszítva szállították el, hogy tűzifaként szolgáljon tovább Jótékonyság: segítő kezekért nyúlnak a támogatásra szorulók Segíteni jó. Aki bármilyen apró segítséget nyújtott vala­ha akárcsak egyetlen ember­társának is, az ismeri azt az érzést, ami eltölti a lelket a másik örömét látva. S hiba lenne azt gondolni, hogy valós segítségre, egy-egy rászoruló támogatására csak a tehetős embereknek, a jól menő cégeknek van lehetősé­ge. A szükséget szenvedők többségének egészen hétköz­napi dolgokra van szüksége, sokuk számára már az is nagy dolog, ha szert tesznek egy tűzhelyre, mosógépre, kerék­párra, míg a gyerekek szeme a tanszerek láttán csillan fel... A közelmúltban indított Szolnok Segít program egyik fontos jellemzője, hogy cél­csoportok, célszemélyek, konkrét családok, magánsze­mélyek élettörténetét mutatja be. Ezek a krízishelyzetbe jutott emberek a mindenna­pok során sokszor a túlélésért küzdenek, éppen ezért a leg­apróbb segítség is jelentősen megkönnyíti a mindennapjai­kat. - Több jószándékú felaján­lás érkezett már hozzánk - beszél a kezdeményezésről Mohácsi Andrea, a Humán Szolgáltató Központ vezetője. - A www.szolnoksegit.hu oldalon olvasható megindító élettörténetek cselekvésre késztettek már cégeket, magánszemélyeket, de még a Szolnoki Főiskolát is. Fontos kiemelni, hogy adományo­záskor meg kell jelölni azt, akinek a segítséget szánják, azaz célzott a támogatás. Az egyes élettörténetek mellett az is elolvasható, kinek mire van szüksége. Lehet ez tartós élelmiszer, gyermekruha, főiskolai tanulmányok támo­gatása vagy akár buszbérlet megvétele, de szükség lenne tüzelőre is. Van, aki munka­helyet, más a lakhatásának megoldását reméli az akciótól - mondja Mohácsi Andrea. Segíteni lehet névvel, de anonim módon is. Az első támogatók egyike Szalay Ferenc polgármester és a program fővédnöke, dr. Bene Ildikó volt. A város első embe­re egy betegségével küzdő, hosszú évekig az egészség­ügyben dolgozó hölgyet támogatott saját jövedelmé­ből,­ dr. Bene Ildikó pedig szintén magánpénzéből egy olyan hajléktalan fiatalember­nek ajándékozott kerékpárt, aki rögös, megpróbáltatások­kal teli életútján soha nem adta fel a reményt, küzdött, hogy nehéz élethelyzetéből kilábaljon. Ez a küzdeni aka­rás, a jobb sorsra vágyás jel­lemzi egyébként a honlapon felsorolt rászoruló mindegyi­két. Közös bennük, ahelyett, hogy elhagynák magukat, elszántak és tenni akarnak önmagukért. Csak sokszor ez kevés, és meglehet, csupán egy hajszálnyi, lehet, hogy több hiányzik ahhoz, hogy életük kedvező fordulatot vehessen. Nagylelkűnek bizonyult az a pékség, amelyik karácsony előtt gondoskodott 52 hajlék­talan meleg étkeztetéséről. A Szolnoki Főiskola ruhát és tartós élelmiszert juttatott el az általuk kiválasztott rászo­ruló családnak, míg egy magánszemély, mintegy kará­csonyi ajándék gyanánt anya­gilag támogatott egy rendkí­vül nehéz körülmények között élő, unokáját egyedül nevelő nagymamát. Az egyik szolnoki étterem - a mai nap­tól - egy éven keresztül, min­den nap egy tál meleg étellel vendégeli meg az egyik haj­léktalan fiatalembert. Szalay Ferenc (jobbra) és dr. Bene Ildikó (jobbról a harmadik) már példát mutatott segítőkészségből A SEGÍTŐ KEZEKRE MINDIG SZÜKSÉG VAN Segítő kézre vár például hat gyermekét egyedül nevelő édesapa, vagy például egy olyan hölgy, aki barátnője halálát követően - sajátja mellé - magához vette annak három gyermekét is, a négy apróságot egyedül neveli. A 70 éves özvegy Magdi néni magát és sokáig munkanél­küli fiát, valamint - mivel az édesanyjuk magukra hagyta őket - annak három gyerme­két csekély nyugdíjából igye­kezett eltartani, ráadásul lakáshitelüket is ebből a kis összegből kellene törleszteni. Bármilyen támogatás óriási segítség lenne számukra, sorjáznak a szívfacsaró tör­ténetek a www.szolnoksegit. hu oldalon, mind egy-egy néma kiáltás azok felé, akiknek csak egy kicsivel is több van. Szolnok, a szolno­ki emberek már sokuknak segítettek. De a lista hosszú, és segíteni öröm... Egy fiatal honvédtiszt önfeláldozó tette Szolnokon - Hanzély Pál főhadnagy halála A szolnoki, József Attila úti egy­kori laktanya kerítésének sar­kán emléktábla hirdeti egy régen élt fiatal katonatiszt önfel­áldozó hőstettének emlékét. Szövege sokáig olvashatatlan volt, vakolat fedte, mivel az egy­kori ’68-as közös gyalogezred, majd a 10. Bethlen Gábor Honvéd Gyalogezred 1894-ben épült otthonát 1945 és 1989 között az „ideiglenes” öröklétre berendezkedett szovjet haderő lakta. Nekik nem volt szívügyük semmiféle emlék ápolása. A történet nyolcvanhét évvel ezelőttre nyúlik vissza. Kósa Károly helytörténész összefogla­lása szerint 1927. január 8-án sokan korcsolyáztak a laktanya mögötti, a téli hidegtől befagyott kubikgödrök jegén. Közöttük volt Oreskó Sára, Oreskó Dezső ipariskolai tanító 19 éves leánya és Herbst Jenő cukorgyári vegyész, a leány vőlegénye is, akik alatt beszakadt a vékony jég, s mindketten a vízbe estek. Először a közelben korcsolyázó Kozák Gyula MÁV tisztviselő próbálta őket kihúzni a vízből, de miután ő is belezuhant a kubikgödörbe, a távolabb tartóz­kodó Hanzély Pál és Lember­­kovits Antal honvéd főhadna­gyok siettek a bajbajutottak segít­ségére. Fuldoklásuk láttán Hanzély főhadnagy a vízbe ugorva igyekezett Oreskó Sárit szárazra segíteni, miközben a kimerült Kozák Gyulának nagy nehezen sikerült partra úsznia. Hanzély főhadnagynak félórai küszködés után tudta a közben elájult lányt kiemelni a jégre, de ő maga a következő pillanatban elmerült a vízben. A segítségére siető Dankó Antal őrvezető is kis híján vízbe fulladt, csupán a derekára hurkolt kötél mentette meg az életét. Herbst Jenőt végül Mészáros Ferenc szertárnok mentette ki nagy nehézségek árán a vízből. A leány megmen­téséért életét áldozó katona holt­testét este hét óra táján találták meg a fáklyafény mellett kereső katonák. Mint kiderült, a mentés közben lábain összeakadt kor­csolyája okozta tragédiáját. A halottkémi vizsgálatot végző orvos szerint szívgörcs végzett a kisportolt fiatalemberrel. Hanzély Pál honvéd főhadna­gyot január 12-én hatalmas tömeg, közte több száz katona és a díszzászlóalj kísérte végső nyughelyére a budapesti Farkasréti temetőben, ahol ma is látható Ditrói Siklódy Lőrinc által 1929-ben alkotott sírszobor. A végtisztességen képviseltette magát Horthy Miklós kormány­zó, József főherceg tábornagy, az ország legmagasabb rangú kato­nája, illetve Szolnok város nevé­ben jelen volt Tóth Tamás polgár­­mester két tanácsos kíséretében. A sírt elborító koszorúk között ott volt azoké is, akiknek sajátja fel­áldozásával mentette meg az éle­tét. Jánky Kocsárd honvéd főpa­rancsnok e szavakkal helyezte el koporsóján posztumusz kitünte­tését, az ezüst vitézségi érmet: „Példás, lovagias, önfeláldozó magatartásodért a kormányzó úr Őfőméltóságának legmagasabb elismerése kísérjen utadon.” Édesanyja férje után második fiát veszítette el vele. Hanzély Pál főhadnagyról 1927-ben utcát neveztek el Szolnokon, amit 1972-ben szüntettek meg. Ma azonban ismét utca őrzi nevét a városban. Szathmáry István Most szerdán ismét a hős katonára emlékezett a város és a helyőrség, mécsesgyújtással, koszorúzással

Next