Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)
2014-05-16 / 18. szám
Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. HAZAI HÍREK JUBILEUM:a 90 éves Virág Ivánt (képünkön lányával, Andóné Virág Évával) köszöntötte Szolnok nevében Zománszki Ildikó, a polgármesteri hivatal munkatársa a minap. Lapunk elődjéhez, a Tiszavidék című laphoz 1957-ben került később a megyei Néplapnál főkönyvelőként majd a kiadó igazgatójaként (1962-1985) nyugdíjazásáig dolgozott. 2014. májm 16. A minapi sport- és egészségnap megnyitóján Szalay Ferenc polgármester felidézte a lakótelepen zajló fejlesztéseket. Nemrég ugyanis nyolc elemből álló, közel másfél milliárd forintos, átfogó fejlesztési program indul Szolnok legnépesebb városrészében, a mintegy 20 ezer embernek otthont adó Széchenyi-lakótelepen. Jelentős, ám vissza nem térítendő európai uniós támogatásból már felújították a Széchenyi István Gimnáziumot, jelenleg pedig a Zöld Ház rekonstrukciós munkái és energiatakarékos épületté való átalakítása zajlik. A projektbe illeszkedő, múlt szombati lakótelepi sport- és egészségnap sokrétű programokkal várta a diákokat és az érdeklődő felnőtteket. A különböző sportversenyekhez kapcsolódva a Nefag területén rendezett tájfutás, nordic walking és kerékpártúra a mozogni vágyóknak kínált lehetőséget. A gimnáziumban tartott kozmetikai, fogászati, illetve kisállat-gondozási tanácsadás mellett egészségügyi szűrővizsgálatokon lehetett részt venni, míg a műfüves pálya mellett felállított jurtában hagyományőrző programra várták az érdeklődőket. Szerveztek ezenkívül kutyás bemutatókat, drogprevenciós előadásokat, élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kísérleteket is. Az egészségnap keretében egészségügyi vizsgálatok is várták a lakosságot Rekordok a TeSzeddi-en Negyedik alkalommal szervezték meg a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű országos hulladékgyűjtési akciót. Az elmúlt hétvégén túlszárnyaltuk Európát szemétszedésben. Az akció résztvevői mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végeztek el hazánkban. Magyarország legnagyobb önkéntes megmozdulásában Pest megye után Jász-NagykunSzolnok volt a legaktívabb. Megyénkből Karcag után Szolnokon vettek részt legtöbben az akcióban. A polgármesteri hivatal munkatársai minden évben résztvevői a TeSzeddnek - ezúttal a Zagyvaparti és Móra úti játszóteret, valamint a Tabánig terjedő zöldterületet tették rendbe. A háromnapos akcióban 1800 helyszínen közel 200 ezren szedtek szemetet. Az önkéntesek idén több játszóteret is rendbe tettek az akció keretében Mozgásban a Széchenyi Jászok és kunok Szolnokon emlékeztek a redemption Jász és kun ételekkel, tradicionális kézműves termékekkel és hagyományőrző színpadi produkciókkal mulattatták az érdeklődőket az elmúlt szombaton a Jászkun Sokadalom, illetve társrendezvénye, az Esély Nap szervezői a Tiszai hajósok terén. Megyénk, akárcsak megyeszékhelyünk lakói jelentős számú jász és/vagy kun elődökkel büszkélkednek. A jászok és a kunok legjelentősebb dicsősége több mint 250 évre vezethető vissza... Ez év február 4-én, 277 szavazattal egyhangúlag elfogadta az országgyűlés azt a határozatot, amely május 6-át, a Jászkun Hármas Kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő diploma Mária Terézia általi aláírásának napját jászkun emléknappá nyilvánítja. Az országgyűlési határozat „tisztelettel adózik azon jász és kun polgárok előtt, akik - a magyar történelemben példátlan módon - szabadságukat 580 ezer rhénesi aranyforintért vásárolták viso [UNK]ssza.” A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak. A jász és kun kapitányokból, feleségeikből, a Jászság és a Kunság polgármestereiből és tisztségviselőiből álló delegáció viseletben, kifogástalan eleganciával képviselte a parlamentben az ünnepélyes eseményen a jászokat és a kunokat. A határozat elfogadását követően a karzaton elhelyezkedő küldöttséget tapssal köszöntötte a Ház. Előzmények: 1239 tavaszán a Magyarország területére beköltözött jászokat és kunokat IV. Béla király koronabirtokokra telepítette. A befogadottak a vendégnépeket megillető jogokat kaptak, amelyekért cserébe hadi szolgálatot vállaltak. A két nép autonómiája a 14. századtól azonos módon fejlődött. Közjogi összekapcsolódásuk, az új hazához fűződő jogi és erkölcsi kötelékeik megszilárdultak, és a 17. századra beolvadtak a magyarságba. Sorsukban a kedvezőtlen változás 1702-ben történt, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. I. Lipót császár 1702. március 22-én kelt adománylevelével és a Német Lovagrenddel kötött adásvételi szerződésével a Jászkun Kerületeket gyakorlatilag jobbágysorba taszította. A közös sors, az azonos jobbágyi alávetettség tudata, a régi kiváltságok és szabadságjogok visszaszerzésének reménye érdekközösséget alakított ki, és elvezetett a redemptióhoz, azaz az önmegváltáshoz. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászok és kunok számára a redemptiót. Ennek fejében a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság kötelezte magát az eladás összegének, valamint a földesúr által a Jászkunságban végzett építkezések és javítások költségeinek megtérítésére, vállalták ezer lovas katona kiállítását és felszerelését, a későbbiekben pedig a hadiadó fizetését. Cserében visszakapták korábbi kiváltságaikat, megszűnt földesúri alávetettségük. Az 580 ezer rhenes aranyforintot, a visszaváltás összegét a jászok és a kunok csak nagy erőfeszítés árán tudták kifizetni. Mindez rendkívüli erejű közösségalakító tényező volt, mely megerősítette a jászokat és a kunokat kezdettől fogva jellemző öntudatot. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat már 2012 áprilisában jászkun emléknappá nyilvánította május 6-át. A kezdeményezést 2010 márciusában Kiskunlacházán a Jász, Kiskun és Nagykun Kapitányok Tanácsának soros ülésén vetették fel, majd a javaslatot szinte egyöntetűen támogatták a jászsági és a kunsági önkormányzatok. Ezt követően vetették fel, hogy az országgyűlés is elfogadja az emléknappal kapcsolatos törekvéseket. Birkapörkölt is lőtt előző hétvégén a Jászkun Sokadalom elnevezésű rendezvényen, a szolnoki Tiszai hajósok terén vju# MÁR AZ I. JÁSZKUN EMLÉKÜLÉST IS MEGTARTOTTAK az elmúlt héten, május 6én 11 órakor a megyeháza dísztermében tartották meg az I. Jászkun Emlékülést Az esemény a nemzeti mellett a jász himnusszal és a kun Miatyánkkal vette kezdetét, majd a Légierő Zenekar Szolnok előadásában a jászkun indulóra vonultak be a regnáló és emeritus jászkun főkapitányok, jász és kun kapitányok. A több évszázados kapitányság intézménye 1876-ban szűnt meg. Azóta eltelt 138 év, ám az nem változott, hogy a kapitányi, főkarpitányi tisztség nagy rangot és megtiszteltetést jelent napjainkban is. Horthné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója Jászkun Autonómia címmel tartott tartalmas előadást, melyet a jászberényi Árendás Gyermek Táncegyüttes és a kisújszállási Nagykun Táncegyüttes műsora követett Majd május 1óén a Jászkun Sokadalom elnevezésű rendezvényt a szolnoki Tiszai hajósok terén rendezték meg ahol egy helyen ünnepelt a Jászkunság! A Nagy Háború kitörésének századik évfordulójához közeledve érdemes pár szót ejteni Szolnok háziezredéről, a császári és királyi 68. Jászkun Gyalogezredről is. Bár az alakulatnak nem volt túl hosszú története, de az mozgalmasra sikeredett. Az 1859-es alapításától kezdve katonái részt vettek Ferenc József birodalmának minden katonai akciójában. Derekasan helytálltak az első világháborúban is, és ők voltak az első katonák, akik harcba bocsátkoztak az ellenséggel. Közülük került ki az egész világháború első hősi halottja is, aki valószínűleg Kovács Pál abádszalóki születésű gyalogossal azonos. A 68-asok a háborúban az összes frontot megjárva a többi magyar alakulathoz hasonlóan igen jó bizonyítványt állítottak ki magukról. Talán ennek is köszönhető, hogy IV. Károly, az utolsó magyar király többször is meglátogatta őket az arcvonalban. Bagi Gábor és Udovecz György közlése szerint két alkalommal került sor a legfelsőbb vizitre. Először 1917. június másodikén, majd legközelebb 1918. február 10-én szemlélte meg Károly király a 68-asokat. Bár ilyenkor amennyire csak egy lerongyolódott hadseregtől tellett, igyekezett mindenki díszbe vágni magát, meg a kitüntetéseket is ünnepélyesen adták át az arra érdemeseknek, tehát komoly jelentősége volt a király ottlétének. IV. Károlyt valójában nem az uralkodásra készítették fel, hanem katonának nevelték, csupán a Habsburgházban szorgosan arató halál nyitotta meg végül előtte a trónhoz SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A nagy háború epizódja királylátogatás a szolnoki 68-as gyalogezrednél vezető utat. Példátlan módon szinte egész uralkodását a frontokon töltötte, s a háború borzalmait megtapasztalva összes energiáját a vérontás mielőbbi befejezésének szolgálatába állította. Nem is volt részéről veszélytelen vállalkozás a frontlátogatás, amire egy nemrég hallott történet is példa: egy magyar baka feküdt az olasz front egyik első vonalban levő figyelőállásban, aki azt vette észre, hogy hátulról egy tiszt közeledik felé. A fején levő babmérőnek csúfolt csákóból azonnal látta, hogy magas rangú személyről van szó, de azt is tudta, hogy az olaszok is azonnal kiszúrják a nem odavaló látogatót. Először rákiabált, hogy fedezékbe majd a gallérját elkapva minden teketória nélkül lerántotta maga mellé az árokba. Abban a pillanatban már el is fütyült fölöttük az olasz mesterlövész golyója, akinek jelenlétét a baka a frontkatona csalhatatlan ösztönével megérezte. Utána jött a meglepetés, amikor jobban megnézte, hogy kinek szorongatja még mindig meg a grabancát. Mint kiderült, az akkor még trónörökös Károly főherceg pislogott döbbenten mellette a földön. A két látogatással azután el is vált egymástól a 68-asok és a király útja. A szolnoki katonák a vereség után a Monarchia hadseregének jó részétől eltérően, már ritka katonai fegyelmet mutatva, zárt rendben, teljes fegyverzetben és zászlaikkal tértek haza Magyarországra, Károly király pedig, mint köztudott pár évvel később száműzetésben végezte be életét. Szathmáry István IV. Károly király látogatása a szolnoki 68-as gyalogezrednél