Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)

2014-05-16 / 18. szám

Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. HAZAI HÍREK JUBILEUM:a 90 éves Virág Ivánt (képünkön lányával, Andóné Virág Évával) köszöntötte Szolnok nevében Zománszki Ildikó, a polgármesteri hivatal munkatársa a minap. Lapunk elődjéhez, a Tiszavidék című laphoz 1957-ben került később a megyei Néplapnál főkönyvelőként majd a kiadó igazgatójaként (1962-1985) nyugdíjazásáig dolgozott. 2014. májm 16. A minapi sport- és egészségnap megnyitóján Szalay Ferenc pol­gármester felidézte a lakótele­pen zajló fejlesztéseket. Nem­rég ugyanis nyolc elemből álló, közel másfél milliárd forintos, átfogó fejlesztési program indul Szolnok legnépesebb városré­szében, a mintegy 20 ezer embernek otthont adó Szé­­chenyi-lakótelepen. Jelentős, ám vissza nem térítendő euró­pai uniós támogatásból már fel­újították a Széchenyi István Gimnáziumot, jelenleg pedig a Zöld Ház rekonstrukciós mun­kái és energiatakarékos épület­té való átalakítása zajlik. A projektbe illeszkedő, múlt szombati lakótelepi sport- és egészségnap sokrétű progra­mokkal várta a diákokat és az érdeklődő felnőtteket. A külön­böző sportversenyekhez kapcso­lódva a Nefag területén rendezett tájfutás, nordic walking és kerék­pártúra a mozogni vágyóknak kínált lehetőséget. A gimnázi­umban tartott kozmetikai, fogá­szati, illetve kisállat-gondozási tanácsadás mellett egészségügyi szűrővizsgálatokon lehetett részt venni, míg a műfüves pálya mel­lett felállított jurtában hagyo­mányőrző programra várták az érdeklődőket. Szerveztek ezen­kívül kutyás bemutatókat, drog­prevenciós előadásokat, élelmi­szer-biztonsággal kapcsolatos kísérleteket is. Az egészségnap keretében egészségügyi vizsgálatok is várták a lakosságot Rekordok a TeSzeddi-en Negyedik alkalommal szervez­ték meg a TeSzedd! - Önkén­tesen a tiszta Magyarországért elnevezésű országos hulladék­­gyűjtési akciót. Az elmúlt hét­végén túlszárnyaltuk Európát szemétszedésben. Az akció résztvevői mintegy másfél mil­liárd forint értékű munkát végeztek el hazánkban. Magyarország legnagyobb ön­kéntes megmozdulásában Pest megye után Jász-Nagykun­Szolnok volt a legaktívabb. Megyénkből Karcag után Szolnokon vettek részt legtöb­ben az akcióban. A polgármes­teri hivatal munkatársai min­den évben résztvevői a TeSzeddnek - ezúttal a Zagyva­parti és Móra úti játszóteret, valamint a Tabánig terjedő zöldterületet tették rendbe. A háromnapos akcióban 1800 helyszínen közel 200 ezren szedtek szemetet. Az önkéntesek idén több játszóteret is rendbe tettek az akció keretében Mozgásban a Széchenyi Jászok és kunok Szolnokon emlékeztek a redemption Jász és kun ételekkel, tradicio­nális kézműves termékekkel és hagyományőrző színpadi pro­dukciókkal mulattatták az érdeklődőket az elmúlt szom­baton a Jászkun Sokadalom, illetve társrendezvénye, az Esély Nap szervezői a Tiszai hajósok terén. Megyénk, akár­csak megyeszékhelyünk lakói jelentős számú jász és/vagy kun elődökkel büszkélkednek. A jászok és a kunok legjelentő­sebb dicsősége több mint 250 évre vezethető vissza... Ez év február 4-én, 277 szava­zattal egyhangúlag elfogadta az országgyűlés azt a határozatot, amely május 6-át, a Jászkun Hármas Kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő dip­loma Mária Terézia általi aláírá­sának napját jászkun emlék­nappá nyilvánítja. Az ország­­gyűlési határozat „tisztelettel adózik azon jász és kun polgá­rok előtt, akik - a magyar törté­nelemben példátlan módon - szabadságukat 580 ezer rhénes­i aranyforintért vásárolták vis­­­o [UNK]s­sza.” A parlament azt is kinyil­­­­vánította, hogy támogatja olyan­­ megemlékezések szervezését,­­ amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabad­­ságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak. A jász és kun kapitányokból, feleségeikből, a Jászság és a Kunság polgármes­tereiből és tisztségviselőiből álló delegáció viseletben, kifogásta­lan eleganciával képviselte a parlamentben az ünnepélyes eseményen a jászokat és a kunokat. A határozat elfogadá­sát követően a karzaton elhe­lyezkedő küldöttséget tapssal köszöntötte a Ház. Előzmények: 1239 tavaszán a Magyarország területére beköl­tözött jászokat és kunokat IV. Béla király koronabirtokokra telepítette. A befogadottak a vendégnépeket megillető jogo­kat kaptak, amelyekért cserébe hadi szolgálatot vállaltak. A két nép autonómiája a 14. századtól azonos módon fejlődött. Közjogi összekapcsolódásuk, az új hazához fűződő jogi és erkölcsi kötelékeik megszilár­dultak, és a 17. századra beol­vadtak a magyarságba. Sorsukban a kedvezőtlen válto­zás 1702-ben történt, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. I. Lipót császár 1702. március 22-én kelt ado­mánylevelével és a Német Lovagrenddel kötött adásvételi szerződésével a Jászkun Kerületeket gyakorlatilag job­bágysorba taszította. A közös sors, az azonos jobbágyi aláve­tettség tudata, a régi kiváltságok és szabadságjogok visszaszer­zésének reménye érdekközös­séget alakított ki, és elvezetett a redemptióhoz, azaz az önmeg­váltáshoz. Hosszas diplomáciai előké­szítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászok és kunok számára a redemptiót. Ennek fejében a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság kötelezte magát az eladás össze­gének, valamint a földesúr által a Jászkunságban végzett építke­zések és javítások költségeinek megtérítésére, vállalták ezer lovas katona kiállítását és fel­szerelését, a későbbiekben pedig a hadiadó fizetését. Cserében visszakapták korábbi kiváltságaikat, megszűnt földes­úri alávetettségük. Az 580 ezer rhenes aranyforintot, a vissza­váltás összegét a jászok és a kunok csak nagy erőfeszítés árán tudták kifizetni. Mindez rendkívüli erejű közösségalakí­tó tényező volt, mely megerősí­tette a jászokat és a kunokat kezdettől fogva jellemző öntu­datot. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat már 2012 áprilisában jászkun em­léknappá nyilvánította május 6-át. A kezdeményezést 2010 márciusában Kiskunlacházán a Jász, Kiskun és Nagykun Kapitányok Tanácsának soros ülésén vetették fel, majd a javas­latot szinte egyöntetűen támo­gatták a­­ jászsági és a kunsági önkormányzatok. Ezt követően vetették fel, hogy az országgyű­lés is elfogadja az emléknappal kapcsolatos törekvéseket. Birkapörkölt is lőtt előző hétvégén a Jászkun Sokadalom elnevezésű rendezvényen, a szolnoki Tiszai hajósok terén vju# MÁR AZ I. JÁSZKUN EMLÉKÜLÉST IS MEGTARTOTTAK az elmúlt héten, május 6én 11 órakor a megyeháza dísztermé­ben tartották meg az I. Jászkun Emlékülést Az esemény a­­ nem­zeti mellett a jász himnusszal és a kun Miatyánkkal vette kezde­tét, majd a Légierő Zenekar Szolnok előadásában a jászkun indulóra vonultak be a regnáló és emeritus jászkun főkapitá­nyok, jász és kun kapitányok. A több évszázados kapitányság intézménye 1876-ban szűnt meg. Azóta eltelt 138 év, ám az nem változott, hogy a kapitányi, főkar­pitányi tisztség nagy rangot és megtiszteltetést jelent napjaink­ban is. Horthné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója Jászkun Autonómia címmel tar­tott tartalmas előadást, melyet a jászberényi Árendás Gyermek Táncegyüttes és a kisújszállási Nagykun Táncegyüttes műsora követett Majd május 1óén a Jászkun Sokadalom elnevezésű rendezvényt a szolnoki Tiszai hajósok terén rendezték meg ahol egy helyen ünnepelt a Jászkunság! A Nagy Háború kitörésének szá­zadik évfordulójához közeledve érdemes pár szót ejteni Szolnok háziezredéről, a császári és kirá­lyi 68. Jászkun Gyalogezredről is. Bár az alakulatnak nem volt túl hosszú története, de az mozgal­masra sikeredett. Az 1859-es ala­pításától kezdve katonái részt vet­tek Ferenc József birodalmának minden katonai akciójában. Derekasan helytálltak az első világháborúban is, és ők voltak az első katonák, akik harcba bocsát­koztak az ellenséggel. Közülük került ki az egész világháború első hősi halottja is, aki valószí­nűleg Kovács Pál abádszalóki születésű gyalogossal azonos. A 68-asok a háborúban az összes frontot megjárva a többi magyar alakulathoz hasonlóan igen jó bizonyítványt állítottak ki magukról. Talán ennek is köszön­hető, hogy IV. Károly, az utolsó magyar király többször is meglá­togatta őket az arcvonalban. Bagi Gábor és Udovecz György közlé­se szerint két alkalommal került sor a legfelsőbb vizitre. Először 1917. június másodikén, majd leg­közelebb 1918. február 10-én szemlélte meg Károly király a 68-asokat. Bár ilyenkor amennyi­re csak egy lerongyolódott had­seregtől tellett, igyekezett min­denki díszbe vágni magát, meg a kitüntetéseket is ünnepélyesen adták át az arra érdemeseknek, tehát komoly jelentősége volt a király ottlétének. IV. Károlyt való­jában nem az uralkodásra készí­tették fel, hanem katonának nevelték, csupán a Habsburg­­házban szorgosan arató halál nyi­totta meg végül előtte a trónhoz SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A nagy háború epizódja királylátogatás a szolnoki 68-as gyalogezrednél vezető utat. Példátlan módon szinte egész uralkodását a fronto­kon töltötte, s a háború borzal­mait megtapasztalva összes ener­giáját a vérontás mielőbbi befeje­zésének szolgálatába állította. Nem is volt részéről veszélytelen vállalkozás a frontlátogatás, amire egy nemrég hallott történet is példa: egy magyar baka feküdt az olasz front egyik első vonalban levő figyelőállásban, aki azt vette észre, hogy hátulról egy tiszt közeledik felé. A fején levő bab­mérőnek csúfolt csákóból azon­nal látta, hogy magas rangú sze­mélyről van szó, de azt is tudta, hogy az olaszok is azonnal kiszúrják a nem odavaló látoga­tót. Először rákiabált, hogy fede­zékbe­­­ majd a gallérját elkapva minden teketória nélkül lerántot­ta maga mellé az árokba. Abban a pillanatban már el is fütyült fölöt­tük az olasz mesterlövész golyó­ja, akinek jelenlétét a baka a frontkatona csalhatatlan ösztöné­vel megérezte. Utána jött a megle­petés, amikor jobban megnézte, hogy kinek szorongatja még min­dig meg a grabancát. Mint kide­rült, az akkor még trónörökös Károly főherceg pislogott döb­benten mellette a földön. A két látogatással azután el is vált egy­mástól a 68-asok és a király útja. A szolnoki katonák a vereség után a Monarchia hadseregének jó részétől eltérően, már ritka katonai fegyelmet mutatva, zárt rendben, teljes fegyverzetben és zászlaikkal tértek haza Magyarországra, Károly király pedig, mint köztudott pár évvel később száműzetésben végezte be életét. Szathmáry István IV. Károly király látogatása a szolnoki 68-as gyalogezrednél

Next