Szolnoki Grátisz, 2016 (20. évfolyam, 1-46. szám)

2016-10-14 / 37. szám

2 AKTUÁLIS Települési segítőket foglalkoztatnának KÖZBIZTONSÁG: Szolnokon több éve működik telepü­lések­ - ez évtől az elneve­zésük „települési segítő” - szolgálat. Tevékenységét a lakossági visszajelzések kifejezetten hasznosnak ítélik meg, ezért nemhogy a felszámolását, mint inkább létszámbővítését szeretné mihamarabb elérni a város­­vezetés. A járőrszolgálatot kiegészítendő, már 2009-ben 16 településőrrel bővült a városi közterület-felügye­let személyi állománya Szolnokon - beszélt a szervezet kezdeti lépéseiről is Fodor György, a „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit Kft. ügyvezető­je. Akkor szakminisztériumi pályá­zati támogatásból, illetve önkor­mányzati önerőből tartották fenn a csapatot, melynek roma szár­mazású személyek is tagjai vol­tak. Jónéhány évvel később, 2014-ben már önálló szervezet­ként állt fel a településőrség a megyeszékhelyen. Munkáját a helyi közterületfelügyelőkkel, pol­gárőrökkel, és a rendőrséggel együttműködve végezte. Erre a feladatra, időszakonként, átlago­san hat közfoglalkoztatottat alkal­maztak, akik közül egyikük mun­kavezetőként koordinálta, és fel­ügyelte a munkavégzést. Aztán először 2015-ben lehetőség nyílt arra, hogy hosszabb ideig foglal­koztassanak Szolnokon település­őröket, akik áprilistól egészen decemberig - hétköznapokon napi 8 órában, 14-től 22 óráig - járőröztek a város kiemelt terüle­tein. Ez a feladat idén is folytató­dott - egy jogszabályi változás miatt a szolgálat települési segítő­ként végzi munkáját. A lakosság és a városvezetés pozitív vissza­jelzései alapján elmondható, hogy a program sikeres. Lelkiismeretes és odaadó munkájuknak köszön­hetően több esetben sikerült megtalálniuk és visszajuttatniuk tulajdonosaiknak a lakosság által elhagyott különböző értéktárgya­kat, továbbá megakadályozniuk rongálásokat, szabálysértéseket. Feladatuk a turisztikai szempont­ból kiemeltebb területeken való személyes jelenlét, akár az infor­mációszolgáltatás, akár a közbiz­tonság növelése érdekében. Jelzéseik alapján a „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit Kft. elvégzi a kisebb javítási, takarítási munká­latokat, vagy ha nem az ő kompe­tenciájuk, akkor a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztá­lyának továbbítják ezen informá­ciókat. A Kft. jelenleg is olyan álláskeresőket igyekszik bevonni a feladatvégzésbe, akik már foly­tattak ehhez hasonló tevékenysé­get, és legalább középfokú vég­zettséggel rendelkeznek - tette hozzá Fodor György. A települési segítők rendszeresen járják a város utcáit, s azt nézik, hol tudnak hozzátenni a rendhez EGY KIS SEGÍTSÉG A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁSHOZ INFORMÁCIÓK. A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személynek, családnak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadá­saik - elsősorban a fűtésköltség - viseléséhez nyújtott hozzájárulás, melynek szabályait önkormányzati rendelet szabályozza. A települési lakásfenntartási támogatás azon szolnoki lakóhel­­­lyel vagy tartózkodási hellyel ren­delkező albérlő, bérlő, lakáshasz­náló, lakástulajdonos, haszonél­vező, özvegyi jogot élvező kérel­mezőre terjed ki, aki életvitelsze­rűen a kérelemben feltüntetett szolnoki lakásban lakik. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az, akinek a lakásfenn­tartás havi költsége eléri a háztartásban élők összjövedelmé­nek, egyedül élő sze­mély és két személy együttélése esetén a 20 százalékát, három vagy több személy együttélése esetét pedig 10­zalékát, illetve egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg: egyszemélyes­­ háztartás esetén a 71 ezer 250­­ forintot, két személy együttélése­­ esetén a 64 ezer 125 forintot, három vagy több személy együtt­élése esetén pedig az 57 ezer forintot. A lakásfenntartási kiadá­sok körében a jogosultság megál­lapításához teljes mértékben figyelembe vehető kiadások: albérleti díj, lakbér, közös költség, távhő- és melegvíz-szolgáltatási díj, gázdíj, egyéb fűtési mód költ­sze­nt­sége, víz- és csatornahasználati díj, villamos energia díja, hulla­dékkezelési díj, szennyvízszippan­tás költsége, lakáscélú pénzinté­zeti kölcsön törlesztőrészlete. A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:­­ 2500 forint, amennyiben az egy főre jutó jövedelem a 64 ezer 125 forintot meghaladja, - 3500 forint, amennyiben az egy főre jutó jövedelem az 57 ezer forintot meghaladja, de nem haladja meg a 64 ezer 125 forintot, - 4500 forintot, amennyiben az egy főre jutó jövedelem az 57 ezer forintot nem haladja meg. A polgármester a települési lakásfenntartási támo­gatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre állapítja meg. A támogatás igényléséhez szük­séges nyomtatvány beszerezhető a polgármesteri hivatal szociális támogatások osztályán, illetve a Belvárosi Ügyfélközpontban. A települési lakásfenntartási támogatással kapcsolatos további információ az 56/503-582-es telefonszámon kérhető. A polgármester a települési lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre állapítja meg. KÉPES HÍREK A VÁROS ÉLETÉBŐL Az aradi vértanúkra és az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek meg a szolnokiak is október 2 án. A Szolnok ispán körúti kopjafáknál műsort tartottak a Kodály iskola és a Tiszaparti gimnázium diákjai részvételével. Október elején a nyomtatott könyvből történő olvasásé volt a főszerep a Nagy Könyvtári Beavatáson. A könyvtár Művészeti Szalonjában ismert emberek, köz­tük Szalay Ferenc polgármester (képünkön) mutatták be kedvenc könyvüket. A szolnoki katasztrófavédelmi kirendeltség nagy hangsúlyt fektet a sportlétesít­mények kiürítési tervének gyakorlatára. A napokban a Széchenyi gimnázium sportcsarnokában (képünkön) gyakorolták az épületkiürítést, diákok részvételével. jWBBB SZOLNOK MÚ­LTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL EGY JELES ÉPÍTŐMESTER SZOLNOKI MUNKÁSSÁGÁNAK EMLÉKEI MÚLTIDÉZŐ Szolnok épületeinek történetét kutat­va gyakran találkoztam Sipos István építőmester nevével. Ettől függetlenül, az általam használt adattárakban, munkásságához képest kevés isme­retet találtam róla, míg váratlan segítséget nem kaptam e neves szolnoki polgár életútjának bemu­tatásához. Unokája bocsátotta rendelke­zésemre a hiányzó adatokat, ami azért is külön öröm, mert egy újságíró számára az egyik legnagyobb elismerést az olva­sókkal kialakuló párbeszéd jelenti. Nos, tehát akkor: Sípos István Lajos Kunszentmár­­tonban 1881. augusztus 10-én született, iparoscsaládban. Ő is kőműves-mestervizsgát tett, s 1901-ig Kunszentmártonban, többek között édesapjánál dol­gozott. Rövid időre megfordult Nagyváradon is, majd 1905 után Szolnokra költözött. 1908. június 19-én minősítették Budapesten az építőmesteri teendők önálló teljesítésére és vezetésére, s negyven éven át építőmesterként, majd építési vállalkozóként tevékenykedett. Saját vállalkozását, a „Sipos István építőmester” céget 1911. május 17-én jegyezte be a Szolnoki Kir. Törvényszék. Idővel lett egy téglagyára is, melynek termékeit az Sl monogramról, illetve Sipos fel­iratról lehet megismerni, továb­bá egy malmot is üzemeltetett­­ a városban. 1923. szeptember 1 1-jén a Vártemplomban vette­­ feleségül hubai Hubay Arankát,­­ Szolnok hajdan nagynevű pol­­­­gármesterének unokáját.­­­­okáig volt virilis képviselő a­­ városi közgyűlésben, mint a­­ névjegyzékbe vett, legtöbb­­ adót fizetők egyike. A­­ vissza­emlékezések szerint vállalkozó­ként mindent megtett a munká­saiért, korát messze megelőző­en gondoskodott róluk, például télen álláspénzt fizetett - ami akkoriban egyáltalán nem volt szokás -, és szükség esetén köl­csönnel is segítette őket. Nem véletlenül szerették őt annyira, hogy amikor 1949. július 5-én elhunyt Szolnokon, a Szentlélek­­templom altemplomában saját pallérjai vakolták be a kriptáját. Sipos István saját, ma is álló Templom úti lakóházának kivi­telezése mellett sok esetben másokkal együtt dolgozott a Szapáry úti és a Szabadság téri Bartha-paloták, a szolnoki Cukorgyár, a temetői Szentlélek­templom, Ehrlich Adolfné Szapáry úti bérházának, a törökszentmiklósi volt Petőfi Sándor Általános Iskola, a Bábaképző, a kórház több épü­letének, a később Hatvanas épülete néven ismert cukorgyá­ri nyugdíjintézet bérpalotájá­nak építésén is. Részt vett a Szolnoki Törvényszék eme­let-ráépítésében, a szolnoki színház felújítási munkáiban, a Kádár Cukrászda emelet-ráépí­tésén, valamint az 1919-ben felrobbantott Tisza-híd javításá­ban egyaránt. Mindezen mun­kásságát a teljesség igénye nélkül szedtük csokorba. SZATHMÁRY ISTVÁN Sipos István építőmester korabeli fotója

Next