Szőlőszeti és Borászati Lap, 1896 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-21 / 20. szám
20. szám. SZŐLÖSZETI ÉS BORÁSZATI LAP, KASSA, 245. oldal. törvény végre sincs hajtva, legalább itt és a környéken semmi jel se mutat arra, hogy a borvizsgálatok eszközöltetnének, és a hamis borok behozatala most is folyamatban van anélkül, hogy azt borkereskedőink megakadályozhatnák. E részben az eddigieknél sokkal erélyesebb és szigorúbb eljárásra volna szükség ama nagy áldozatokkal szemben, melyeket az érdekeltség a szőlők rekonstrukcziója körül hoz. Ha másért nem, az állam fiskális szempontjából, egy jelentékeny adóalap biztos volta érdekében se volna szabad megengedni, hogy a borok iránti bizalom egészen megrendüljön. Okvetlenül szükséges volna kieszközölni, hogy Ausztriában is a mienkhez hasonló, a műborgyártás elleni törvény alkottassék és gondoskodni arról, hogy a monarkia határain belül, még Ausztriából se, jöhessen be hozzánk bár a magyar vegykisérleti állomás elemzése nélkül. M. K. L. Előfizetési felhívás. A „Szőlészeti és Borászati Lap“-ra még mindig fogadunk el előfizetést. Előfizetési ára egész évre 4 frt, fél évre 2 frt. A „Szőlőszeti és Borászati Lap” 1896-ban 16. évfolyamába lépett, hetenként 12—16 oldalra terjedő tartalommal jelenik meg és a legolcsóbb szaklap e téren. Az előfizetési pénzeket kérjük a lap czímére „Kassára“ küldeni. A kiadóhivatal. Szemle: A mintapincze szennyese Az országos mintapincze vasárnap tartotta meg azon közgyűlését, melyben Szalay Imre általunk már ismertetett indítványa is tárgyalás alá került. Az indítványt a bortermelők országos szövetkezetének néhány vezérembere élesen megtámadta, Szalay azonban kimutatta, hogy az állami szubvencziót élvező mintapincze tulajdonképes, nem a bortermelőknek áll szolgálatában, hanem a szövetkezetnek, mely egyszerűen üzleti vállalat, sőt a mintapincze törvényellenes cselekményekre is vetemedik, amennyiben burgundi bor címen oportót hoz forgalomba. Fel lehetett volna még azt is hozni, hogy az államnak a mintapincze felállításánál nem az volt a czélja, hogy egyes borkereskedőknek monopóliumot biztosítson. Szalay indítványát mindezek daczára szótöbbséggel elvetették. Egyébként érdekes kijelentést tett Dobokay Lajos elnök, aki felemlítette, hogy az indítvány iránt a földmivelésügyi miniszter is érdeklődött, kilátásba helyezvén előtte, hogy a kérdés tisztázásra ankétet hív egybe. A phylloxera törvény. A hivatalos tegnapi száma közli a phylloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában folyó évi május 10-én szentesített 1896: V. törvényczikkel. Az abauj-torna megyei gazdegylet a phylloxera-vész ellenében azáltal iparkodott a gazdaközönség támogatására lenni, hogy a megyében alakítandó szőlőszövetkezetek első szükségleteinek némi fedezésére 2000 frtot felvett a költségvetésbe s ezen összegből egy már működő szövetkezetnek, — a bodókőváraljainak 2(X) frtot kiutalványozott. Továbbá felirt a nm. füldm. minisztériumhoz, hogy az országszerte tervbe vett állami amerikai szőlőtelepek egyikét Abauj-Torna megyében létesítse. A tokaji gyógyborok Rajna vidékén és Westfaliában jelentékeny mennyiségben fogyasztatnak. Ezeknek eladása — mint kölni konsulátusunk jelenti — nemcsak gyógytárakban, hanem kereskedők által is közvetittetik, mely utóbbiak azt részint közvetlen a magyar termelőktől kapják, részint pedig közvetitőktől (Boroszlóból) hozatják. Hogy a közönség hamisított gyógyborokkal ki ne zsákmányoltassék, a kölni gyógyszerészegylet azokat közvetlenül magyarországi bortermelőktől hozatja és különalaku palaczkokban árusítja. Azt hisszük, hogy konsulátusunkat a németek alaposan felültették, sőt reklámcsinálásra használták fel, mert messze menő kutatások daczára sem volt lehetséges megtudni, mely hazai solid czég vagy ter-