Szőlőszeti és Borászati Lap, 1897 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-28 / 43. szám

43. szám­. SZŐLÓSZETI ÉS BORÁSZATI LAP, KASSA, 515. oldal. magas hőmérséklet volt s a bor minél előbb megtisztult ; ez arra mutat, hogy a főerjedés be van végezve ; de ha a bor zavaros marad, ez már valamely meglévő bajra mutat. Hideg helyiségben az erjedés megszűnik és erjesztő működését bevégezte anélkül, hogy az összes czukor elerjedt volna. A zajos erjedés be­végeztéről meg­­győződhödtünk, ha az uj borral vilá­gos színű palaczkot nem egészen tele töltünk s azt bedugaszolva meleg szobába vagy helyiségbe állítjuk. Ha 1—2 napi állás után a dugót kivesz­­szük s azt látjuk, hogy a born­él apró szénsav buborékok emelkednek fel, biztosra vehetjük,­­hogy a főerjedés tökéletlenül ment véghez és valamely ok vagy befolyás által meg lett aka­dályozva. A borok lefejtésénél soha sem sza­bad a bort frissen kénezett hordóba fejteni, mert a kénessav a bor utó­erjedésére s további fejlődésére hatá­rozottan akadályozó s kedvezőtlen befolyással van ; de a hordónak mindég kifogástalan tisztaságúnak kell lenni. Esetről-esetre hordó gyertyatartó által kell meggyőződni a hordó belsejének tisztaságáról. Maurer. Szőlészeti levél. Tolna-Hidasd. A 3—4 éves fás oltványok a mi vidékünkön, akármerre nézünk, sár­gulnak s lassan kint pusztulnak, mintha az ördöngős phylloxera ezeket is támadná meg . . . E miatt nálunk az a téves felfogás uralkodik, hogy a Ripária fajok mind nem jók és csakis Rupestris Monti­­colát kell ültetni . . . Azért mondom, hogy téves felfogás, mert én azt mondom, (nagyon kevés kivétellel) nem a mész okozza az oltványok pusztulását, hanem okozza­­ a rossz metszés és művelés. Nálunk sima vagy gyökeres vesszőt ültetnek, helyére aztán 2-dik vagy 3-dik tavaszra beoltják fáj­okoltási mód szerint. Tehát a­mint beoltják, a vad tőke már legtöbbnyire 2—3 éves, így tehát lesz 70—95% megeredés és mikor aztán ily erőteljes oltvány tőkét először metszenek, mit­­ csinál­nak ? Ha 2, sőt 4 erőteljes hajtást hozott, úgy metszik, hogy a felsőt 2 szemre (ha még oly erős is), a többit 1 szemre, az alsót sok helyen, ha a vessző erő­teljes, 3 szemre is megmetszenek, igen sokan egész kopaszra metszik, mint régente szokásban volt és ha csak egy erőteljes vesszőt hozott, azt csak 1, legfeljebb 2 szemre metszik. Jun. 1-én, tehát virágzás előtt már kurtíta­nak, mikor a tőke csak most szeretne igazán hajtani, a hónaljhajtásokat irgal­matlanul kitördelik egész nyáron át. Ilyenek után nincsen az oltványoknak annyi zöld része, mely fel tudná dol­gozni a gyökerektől küldött dús táp­nedvet, hanem megfut és 2—3 év után vagy egészen tönkre megy, vagy csak satnya vesszőt nevel, a gyökerek a nagy nedvtorlódásban elkorhadnak és így pusztulnak aztán az oltványok. Természetesen van olyan tönkre­­menő szőlő is, a­hol a hiányos össze­­forradás okozza a sárgulást és itt is csak a gazda maga az oka. És azért is nem a talaj meszessége okozza — leg­alább nálunk­­­­ az oltványok pusztulá­sát, mert sok pusztuló félben levő olt­­ványszőlőben van 5—7 éves Ripária- és nem is Portális tőke, mely nagy­szerűen hajt, kivéve olyan helyen, hol azt is kopaszra metszették minden évben. Én nekem is van vagy 200­4 éves fájokoltásom, kevés,­­de szegény ember

Next