Földművesszövetkezeti Híradó - Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

An­­t. —Ft FÖL­DMÜVESSZÖVETKEZETI HÍRA VI. évfolyam, 1. szám A Heves megyei MESZÖV lapja, 1967. január hó A földmű­vesszö­vetkezeti szervek ve­zetőség­válasz­tó köz-küldöttgyűlései elé Mint tudjuk, az Országos Földművessz­övetkezeti Tanács a SZÖ­VOSZ kötelékébe tarto­zó szövetkezeteik VI. kongres­­­szusát az alapszabálynak meg­felelően 1967. május 15—16— 17-re fogja összevívnti. Ezt megelőzően megyénk területén is 1967. január 1-től április 15-ig tartjuk meg az összes szö­vetkezeti szervek vezetőségvá­­lasztó tag-, köz-, küldöttgyűlé­seit, valamint a VI. megyei küldöttgyűlést. A kongresszus­nak és a megyénkben megtar­tandó tag-, köz-, küldöttgyűlé­seknek is növelik jelentőségét a hazánkban az elmúlt évek so­rán végbement társadalmi, po­litikai változások, azok a cél­kitűzések, amelyek a dolgozó nép további felemelkedésének érdekében az MSZMP IX. kongresszusának határozatá­ban, valamint a harmadik öt­éves tervben nyernek kifeje­zést. A gazdasági irányítás re­formjának megfelelően az el­következendő időben munkál­kodnunk kell a tagság fo­gyasztói és termelői igényeinek kielégítésében, valamint a szo­cialista demokrácia erősítésé­ben, a tagság­­ tudatának for­málásában. A megyei küldött­­gyűlés jelentősége szükségessé teszi, hogy azt és valamennyi szintű rendezvényt politikailag jól előkészítsük. Éppen ezért az előkészítő munka időszaká­ban szövetkezeteink a válasz­tott szervek, valamint a kül­döttek útján keressék fel a szö­vetkezeti tagságot és tájékoz­tassák őket a kongresszus előtt álló fontos feladatokról, az irányelvekről és azokról a gyűlésekről, amelyeken a kong­resszusra való felkészülés je­gyében a tagság véleményt nyilvánít, határoz és szövetke­zeti vezetőit megválasztja. Al­kalmasak ezek a beszélgetések arra is, hogy azokon az MSZMP IX. kongresszusának határoza­tát széles körben megismer­tessék a dolgozókkal és moz­gósítsanak azok végrehajtásá­ra. Igen fontos azonban, hogy a tagság lakóterület sze­rinti csoportjai részére tag­­értekezleteket és kisgyűlé­­seket is tartsanak, ahol a helyi program elfogadása mellett megválasztják a he­lyi közgyűlés küldötteit is.­­ A köz- és küldöttgyűlések napirendjén szerepel minden szinten többek között az igaz­gatóság, a felügyelő bizottság beszámolója, az intéző bizott­ság,­­a vezetőség, továbbá a küldöttek megválasztása. Hatá­roznak mindenütt a mérleg- és eredménykimutatás felosz­tásáról is. A vezető és ellenőrző szer­vek újjáválasztása során leg­fontosabb a vezetőségekben minden szinten olyan megbe­csült, a termelő munkában helytálló, a társadalmi életben tevékenyen részt vevő, a szö­vetkezeti mozgalom kérdései­ben megfelelő ismeretekkel , tapasztalatokkal rendelkező, áldozatkész és felelősségteljes szövetkezeti tagokat és vezető­ket választanak meg, akik tagságtól kapott megbízatásuk­nak érdemben eleget tudnak tenni. Az olyan nagy taglétszámú helyi szervezetekben, amelyek körzeti tagértekezleteket, majd ezt követően helyi küldöttgyű­lést tartanak, a tagértekezle­tekben a helyi küldöttközgyű­lés küldöttei mellett egy-egy jelölő bizottsági tagot is válas­­szanak meg. A jelölő bizottság ezekben a községekben már a helyi küldöttgyűlést megelő­zően végezzen előkészítő mun­kát, hogy javaslatát lehetőleg már a gyűlést megelőzően köz­zé tudja tenni. A körzeti földművesszövetke­zetek választott szerveinek elő­készítésére ugyancsak a kül­döttközgyűlést megelőzően hoz­zanak létre előkészítő bizott­ságot az alsóbb szövetkezeti szervek által már megválasz­tott küldöttek közül, a megvá­lasztásra kerülő szervek tagjai­nak a jelölésére. A választás a helyi szer­veknél, valamint a körzeti földművesszövekezetnél mindenütt nyílt, míg me­gyei szinten titkos szava­zással fog megtörténni. Bátran vonjanak be ugyanak­kor új erőket is a szövetkezeti munka irányításába és ellenőr­zésébe, különösen a rátermett nők és fiatalok, egyéb szak­emberek köréből. Biztosítsa­nak képviseletet a különböző szövetkezeti formák és egyéb szervek képviselőinek is. Ke­rülni kell azon­ban a funkció halmozását és a formális meg­oldásokat. A körzeti földművesszövet­kezet vezető szervei összetéte­lének kialakításában helyes, ha a tagság figyelembe veszi a területi elvet, biztosítva a he­lyi szervek teljes képvisele­tét. A vezető szervek össze­tételében pedig minden szin­ten helyes növelni a társadal­mi, vezetőségi tagok arányát. Azokban a községekben, ahol a lakosság száma az 1500 főt nem éri el, javasoljuk a tag­ságnak, hogy egy 9 tagú inté­zőbizottságot válasszanak, amely ellátja a helyi szervek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos összes feladatokat. Az 1500 főnél nagyobb létszá­mú községeknél javasoljuk, hogy 9 tagú helyi vezetőséget, és 6 tagú ellenőrző bizottságot válasszanak. A földművesszö­vetkezetek kötelékében a nem önálló jogi személyként mű­ködő szakcsoportokban a mű­ködési szabályzatnak megfe­lelően, ugyancsak válasszák új­ra a csoportértekezleten a ve­zetőséget, legalább három tag­gal. A körzeti földművesszö­­vetkezetek székhelyén működő helyi szerveknél egy 5 tagú in­tézőbizottság megválasztását javasoljuk. A körzeti- és önálló földmű­vesszövetkezetek legfőbb szer­ve ugyancsak a küldött-köz­gyűlés, ahol szintén az alapsza­bálynak megfelelően megvá­lasztják a 15 tagú igazgatósá­got és a 12 tagú felügyelő­bizottságot, valamint a megyei küldötteket. A földművesszö­vetkezetek küldött-közgyűlésén a küldöttek száma a körzet ki­terjedésétől függően 90—120 küldött lehet. Tekintettel arra, hogy a szö­vetkezetek számának csökke­nése, az anyaszövetkezetek szervezeti megerősödése, vala­mint a gazdaságirányítás re­formja során a szövetkezeti mozgalom szervezeti felépíté­sének szükségessé váló egysze­rűsítése ma már nem teszi in­dokolttá a földművesszövetke­zetek járási központjainak je­lenlegi formában való további fenntartását, az OFT javasla­tát figyelem­be véve, a földmű­­vesszövetkezetek és takai­kszö­vetkezetek küldöttgyűléseiken határozatiig kérjék az FJK okból való kilépésüket, és tag­ként a gazdasági és mozgalmi irányítás feladatait ténylege­sen ellátó MESZÖV-höz kérjék felvételüket. A takarékszövetkezetek, la­kásszövetkezetek, ifjúsági szö­­szövetkezetek az alapszabály­­nak megfelelően, ugyancsak az említett elveknek betartásával, a szervezeti módosítások alap­ján válasszák újjá a vezetősé­geiket és a küldötteket. Mi­után a földművesszövetkezetek takarékszövetkezetek köl­el­dött-közgyűlésein határozatot hoznak az FJK-ból való kilé­pésre, és a MESZÖV-höz tag­ként való belépésre, járási kül­döttgyűléseket nem hívnak össze. A földművesszövetkezetek igazgatóságai mindenütt gon­doskodni fognak arról, hogy a gyűléseken felvetett javaslatok 30 napon belül elintézést nyer­jenek és arról a felszólaló írás­beli tájékoztatást kapjon, felsőbb szervekhez szóló in­dítványokat pedig idejében el­­­juttatják az illetékes felsőbb­­ szervekhez. Ezúttal is kérjük az fmsz-i szervek minden egyes tagját, vezetőjét, hogy a soron követ­kező időszakban tekintsék leg­fontosabb feladatuknak a kül­dött-közgyűlések és a vezető­ség-választások körültekintő előkészítését és eredményes le­bonyolítását. Süveges Benedek MÉSZÖV szöv. pol. oszt. v­a Téli takarmány a háztáji gazdaságoknak A téli időszakban a zöldta­karmány hiány az állatállo­mány átteleltetésénél gondot okoz úgy a háztáji, mint a nagyüzemi gazdaságokban. A hiányzó zöldtakarmá­á­nyokban lévő vitaminok pót­lására a ház körül fellelhető zöldségfélék hulladékát mind felhasználják, de ez nem ele­gendő ahhoz, hogy az állatok kielégítő mennyiségben meg­kapják a fejlődésükhöz szük­séges tápanyagokat. E gondok könnyítésére a fü­zesabonyi földművesszövetke­zet I. osztályú lucernaszéná­ból készült darát hoz forga­lomba. Tudvalévő, hogy a lucerna­széna a legértékesebb szénafé­leség, tápanyagokban, különö­sen fehérjékben, vitaminok­ban gazdag és étrendi hatása kitűn. Növendék-, tenyész- és kisállatok, baromfi, nyúl ete­tésére egyaránt alkalmas, és különösen előnyös a téli hó­napokban. A földművesszövetkezet megrendelésre termelőszö­vetkezetek részére, viszontel­­adásra földművesszövetkeze­teknek, 1 %-án felül háztáji gazdaságok vagy egyéni gaz­dák részére is vállal vasúton történő szánkást is, nagyobb mennyiségben tengelyen tör­ténő szállítást, de az áru hely­ben a földművesszövetkezet­nél is átvehető. W cinemé ♦«rs, ne: ' ^Bald&q áj éint kíimmizik minden kedves aLaaiónknak jövő évi felvásárlás a MÉSZÖV igazgatósági ülés előtt Ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága, amelyen megje­lent Serfőző László, a FOTE igazgatója. Pálinkás Győző a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, mint a felügye­­lőbizottság elnöke. Az igazgatóság megtárgyalta a MÉK ötéves felvásárlási munkáját, és a jövő évi felvá­sárlás rendjét. Az igazgatóság megállapította, hogy a megyé­ben öt év alatt 1070 holddal növekedett a zöldségtermő te­rület. Gyümölcsösökben jelen­tős volt a nagyüzemi telepítő, és az arány találkozik a jelent­kező igényekkel. Ebben az időszakban a zöld­ségfelvásárlás átlagosan 40,6, a gyümölcs 3,9, míg a burgonya 75,8 százalékkal emelkedett. A felvásárló kereskedelem meg­felelően alkalmazkodott a me­zőgazdaság átszervezéséhez és a nagytételű áruk átvételéhez körzeti felvásárló hálózat hozott létre. A felvásárlással együtt emel­kedett a megyén belüli és me­gyén kívüli értékesítés. Megyén belül öt év alatt átlagban 1871 vagon árut, megyén kívül pe­dig 1647 vagon zöldség-, gyü­mölcsárut értékesítették éven­ként. Ugyanezen idő alatt ex­portra évenként 2084 vagon árut küldtek a Heves megyei gazdaságok. A harmadik ötéves tervben tovább növekedik a lakosság export- és ipari igénye, amely­nek terv szerinti kielégítése a termelés és felvásárló kereske­delem lényeges fejlesztését te­szi szükségessé. Az előirányzat szerint nagyüzemi gazdaságok­ban mintegy 2800 holddal emelkedik a zöldség-gyümölcs terület. Tovább fejlesztik a háztáji gazdaságok termelését, amelyek főleg a henyi igényeket elégítik ki. Az igazgatóság megtárgyalta még a megye vegyes felvásár­lási eredményeit, valamint a pétervásári földművesszövet­kezet múlt évi munkáját és az elért eredményeket. «««.« 1— Újj és életház nyílt Heve* * *saranyoson A földművesszövetkezeti beruházási program keretében befejeződött az év utolsó épít­kezése Hevesaranyoson. Augusztus közepén bezárták a község egyetlen vegyes- és ital­boltját, hogy helyén a régi épület átalakításával új üzletházat létesítsenek. A régi bolt és italbolt elavult, továbbfejlesztésre alkalmatlannak bizonyult. Ezért határozta el a földműves­szövetkezet, hogy teljesíti a község dolgozóinak kérését. Az üzletház építésére mintegy 300 ezer forintot fordítottak, melyhez a szövetkezeti ta­gok több mint ezer forint készpénzzel és 27 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A község dolgozóinak tá­radalmi munkája mellett a termelőszövetkezet járművel se­gített, hogy év végére elkészül­ön az üzlethez. A boltot és az italboltot Berecz Géza MÉSZÖV főosztályvezető adta át a forgalomnak. A régi, füstös, korcsma jellegű helyiséget átalakították terített asztalokkal rendezték be, a falakat színes műanyag lemezekkel burkolták. A régi vegyesboltot is új berendezéssel látták el és a megnyitás után önkiszolgáló rendszerben dolgozik. A két helyiség berendezésének felújítására és új felszerelések vásárlá­sára 70 ezer forintot költö­tek. Hevesaranyos községnek ez az egyetlen ital- és vegyesboltja, amely megfelelő ellátást biztosít a­ falu lakossága részére. A bolt árukészlete meghaladja a 300 ezer forintot és a vá­árlók napi legszükségesebb cikkeiket itt szerezhetik be. A szövetkezeti vezetőségi tagok elsőként avatják fel a község egyetlen kulturált szó­rakozóhelyét. Büszkék rá, h­­szen társadalmi munkával segítették az új egység elkészítését.

Next