Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

A szövetkezeti köz- és küldöttgyűlések elé... Az új gazdasági mechaniz­mus első évének lezárása után az alapszabály előírása­inak megfelelően valamennyi szövetkezeti szervnél első íz­ben tartják meg a küldött-, köz-, majd ezt követően a he­lyi közgyűléseket, tagértekez­leteket. A gyűléseken már az új irányelveket is figyelembe véve tárgyalják meg és hagy­ják jóvá a szövetkezet mér­legét, a gazdasági eredmé­nyek felosztását. A küldött- és közgyűlések megtartása a szövetkezeti tagság reális átfogó tájékoz­tatása mindig igen fontos szö­vetkezetpolitikai munka. Az új gazdasági mechanizmus keretében bevezetett önálló gazdálkodás, a megnövekedett hatáskörök leadása, most még inkább aláhúzzák azok jelentőségét. Mindennek érvényesülése szükségessé teszi, hogy a szé­les szövetkezeti tagság tájé­koztatása is ennek megfele­lően az eddiginél bővebb for­mában történjék meg. Így a most sorra kerülő köz- és közgyűlések ténylegesen a szövetkezeti tagság, mint tu­lajdonosok és a vezetőség kö­zötti szoros kapcsolatok meg­valósításának a fóruma le­het. A szerzett tapasztalatok alapján máris elmondhatjuk, hogy az ősz folyamán meg­tartott tagértekezleteken az 1966. évi tervek kialakításá­ban, az alapszabály megtár­gyalásában, már eddig is te­vékenyen részt vettek a szö­vetkezeti tagok és széles kör­ben, mint a szövetkezet gaz­dái, mondották el vélemé­nyüket. Most tehát reális le­hetősége nyílott a választott vezetőségnek arra, hogy a tagság akaratára alapozott terveket és feladatokat ter­jesszen megvitatásra és elfo­gadásra a közgyűlés elé. Az új mechanizmus kere­­­­­tei között kialakult új irány­elveknek megfelelően az ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeteknél a kül­­­­dött-közgyűléseket 1969. feb­ruár 20. előtt szükséges meg­tartani. Ez annál is inkább­­ fontos, mert a szövetkezetek most fogják első ízben a kül­dött-közgyűlés által jóváha­gyott mérleget az illetékes járási, városi tanácsoknak február 20-ig megküldeni. Ezt követően került sor a he­lyi közgyűlések, tagértekez­letek megtartására, melyet március 31-ig az alapszabály előírásainak megfelelően kell­­ elvégezni. Valamennyi szövetkezeti formánál a beszámolók ös­­­szeállításánál javasoljuk fi­gyelembe venni a szövetke­zet-politikai elvekre vonatko­zó, újonnan kialakított Irány­elveket, melyről a szövetke­zeti tagság széles körű tájé­koztatást vár el. Most ugyan­is az eddigiektől eltérően több újszerű és szélesebb kö­rű gazdaságpolitikai kérdé­sekben dönthet a köz- és küldöttgyűlés. Ilyenek pl.: — Az eddigi gyakorlat szerint a vásárlási visszatérítés és a befizetett részjegyek után ki­fizetendő összegeket a körze­ti küldöttgyűlés határozta meg. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy mindezeket a küldöttgyűlés csak a helyi szervekre vonatkoztatva ha­tározza meg, és annak fel­­használását, kifizetésének módját a helyi közgyűlések hatáskörébe utalja.­­ A választott vezetőség tiszteletdíját a küldöttgyűlés eddig egy összegben hagyta jóvá. Most lehetőség van ar­ra, és ez a helyes, hogy az igazgatóság, felügyelő­ bizott­ság és tagbizottság részére külön-külön, valamint elnö­keinek díját, vagy személy szerint is, megállapíthatja.­­ Lehetővé vált az is, és feltétlenül helyesnek tart­juk, hogy az irányelveket fi­gyelembe véve, létesítsenek különleges közgyűlési alapot. Ezzel az eddigiektől túlmenő­en nagymértékben elősegít­hetik a szövetkezeti tagság és a dolgozók kulturális, sport-, szolgáltatási, vagy más szociális igényeinek kie­légítését. Így tehát az a helyes, ha az igazgatóság beszámolója csak a legfontosabb szám­adatokkal foglalkozik, és bő­vebben a szövetkezet-politi­kai tevékenységet a szövet­kezeti demokrácia, a tagság anyagi érdekeltsége érdeké­ben kifejtett tevékenységet és a további célkitűzéseket értékeli és tárja a tagság elé. Újszerű és a küldöttgyű­lésnek egyik igen fontos fel­adata, hogy most első ízben válassza meg a 6 tagú köz­gyűlési különbizottságot. Megválasztásuk után e bi­zottság feladata lesz, hogy el­járjon az igazgatóság elnöké­nek, elnökhelyetteseinek és általában a választott szer­vek olyan tagjainak esetle­ges fegyelmi ügyeiben, akik egyben alkalmazottak is. Te­vékenységük kiterjed azon­ban a nem választott, de ma­gasabb vezető állású dolgo­zók fegyelmi és kártérítési ügyeire is. A bizottság meg­választására a felügyelő-bi­zottság tesz javaslatot, majd megválasztása után a bizott­ság maga választja meg el­nökét. Az összeférhetetlen­ség kiküszöbölése végett a választásokon nagy körülte­kintéssel szükséges eljárni. Ne legyen például a bizottság tagja a szövetkezet alkalma­zottja, ne álljon a szövetke­zet vezetőivel rokonságban. Az a leghelyesebb, ha a leg­tekintélyesebb, tapasztalt szö­vetkezeti tagokat bízzák meg ezzel a feladattal. A takarékszövetkezetek vo­natkozásában azokon a he­lyeken, ahol 1969 évben a működési területükhöz tarto­zó községben kirendeltséget akarnak létesíteni, már most a helyi közgyűlésen helyes, ha megválasztják az intéző- és ellenőrző-bizottságot. Ez azért is ajánlatos, mert így a meg­választott vezetőség segítsé­get tud adni a kirendeltség létrehozásával kapcsolatos munkákhoz. A köz- és küldöttgyűlése­ken, tanácskozásokon való eredmények, célkitűzések, széles körben való ismerteté­se nagyban lehetővé teszi a szövetkezeti tagság széles kö­rű részvételét az egyes gaz­daságpolitikai feladatok meg­valósításában. Mindezek azonban csak akkor válhat­nak valóra, ha széles körben alkalmazák a szövetkezeti demokrácia elvét és felkarol­ják a tagság részéről jövő új kezdeményezéseket. Süveges Benedek osztályvezető Felhívás "olvasóinkhoz! Ez évben is változatlan áron jelenik meg lapunk ha­vonta. A költségek növeke­désével azonban megváltoz­tattuk a lap terjesztését. Amint már az első szám kéz­besítésekor is meggyőződhet­tek róla, nem címszalag alatt, hanem más lapokhoz hasonlóan juttatja el a posta lapunkat. Kérjük amennyi­ben a terjesztéssel kapcsolat­ban probléma vetődik fel, szíveskedjenek szerkesztősé­günkhöz észrevételeiket meg­írni. Мипка [UNK]р [UNK]нипу A Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Az elmúlt évben széles körű munkaverseny bontakozott ki megyénkben a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A verseny célkitűzéseit termelési tanácskozáso­kon vitatták meg a megye szövetkezeti dolgozói, amelyeken pá­ros versenyeket kezdeményeztek az egységek között, szocia­lista brigádok is versenyre hívták egymást. A gazdasági év lezárásával lezárult a verseny is. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági és politikai cél­kitűzéseiket a megye valamennyi szövetkezetében sikerült teljesíteni. Ebben pedig nagy szerepe volt a versenymozga­lomnak, a szocialista brigádok kezdeményező készségének. A jubileumi évfordulóra indított munkaverseny célkitű­zései megegyeztek a „Kiváló” cím elnyerésének feltételeivel így tehát egységes értékelés készül a megyében. A szám­szerű eredmények csak akkor válnak ismertté, ha elkészül a szövetkezet mérlege, amelyen most munkálkodnak megye­­szerte. A szövetkezet hivatali apparátusa és a szakszervezeti bizottságok azonban már munkálkodik az értékelés összeál­lításán. Javasoljuk, hogy az értékelések elkészítésénél elsősorban a helyi felajánlásokat, páros versenyeket vegyék figyelembe, értékeljék és a jó eredményt elérő dolgozókat a termelési ta­nácskozáson részesítsék anyagi és erkölcsi elismerésben. Ed­digi tapasztalataink azt mutatják, hogy kevés szövetkezetben ítélték oda a „Kiváló dolgozó” elismerő oklevelet és a vele­járó egy vagy kétheti fizetést. A megyében eddig még egyet­len bolt sem kapott „Kiváló egység” kitüntetést, pedig ezek az elismerések még nagyobb eredmények elérésére serkente­nék dolgozóikat. A megyei értékelésre március 10-ig kell beküldeni az er­re a célra rendszeresített „Értékelő lapot” — amelyet val a­­megyei szövetkezet megkapott. — A MÉSZÖV igazgatóságá­nak döntése alapján a legjobb fogyasztási és takarékszövet­kezetek országos kitüntetésre lesznek felterjesztve. Egy év és egy verseny lezárult Az új év azonban már­­ áll előttünk, újabb nagyobb feladatokkal, a tagság a lakosság növekvő igényeinek jobb kielégítésével. Feladataink egyre nőnek és ez nem frázis, ez valóság, amelyről valamennyi szö­vetkezeti választott vezetőségi tag és dolgozó már az elmúlt évben is meggyőződhetett. Több ezres tapasztalat azt mutatja, hogy e nehéz felada­tok maradéktalan megoldásában igen nagy szerepe van az évenként folyó szocialista munkaversenynek. Különösen a társadalmi felemelkedés előmozdításában, az alkotóerő tö­megméretű kibontakoztatásában van jelentősége. Ezért javasoljuk, hogy ebben az évben a Tanácsköztár­saság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indítsa­nak mozgalmat, versenyt a szövetkezeti dolgozók között. A verseny önkéntes, ahhoz való csatlakozást a termelési ta­nácskozás mondja ki. Ezért az szükséges, hogy február hó­napban valamennyi szövetkezetben a szakszervezeti bizott­sággal karöltve tegyenek javaslatot a jubileumi évforduló tiszteletére indítandó munkaversenyre.­­ Az alapvető gazdasági célkitűzések mellett javasoljuk, hogy a verseny pontjai közé iktassanak be szövetkezetpoliti­kai célkitűzéseket is. Igen helyes, ha helyet kap a tagszerve­zés, részjegybefizetés és a beruházásokhoz végzendő társa­dalmi munka. Több éve nem halad kellően előbbre az újító mozgalom megyénk szövetkezeteiben. Ezért javasoljuk, hogy a helyi értékelésnél kapjon hangot e fontos feladat értékelé­se is. Remélhető, hogy a szocialista brigádok ebben a verseny­ben is kezdeményezőként lépnek fel, újabb feladatok kitűzé­sével, mely elősegíti a „szocialista” cím elnyerését. A ver­senyben számítunk valamennyi választott vezetőségi tag ak­tív segítségére is, hiszen az új irányítási rendszerben rájuk is nagy feladat hárul. A jó eredmények elérését nagyban befolyásolja, hogy ha a dolgozók világosan látják a célkitűzéseket, illetve a mun­kájuk elismerését célzó erkölcsi és anyagi elismeréseket. Ezért szükséges, hogy már a verseny beindításakor tűzzenek ki céljutalmakat, melynek odaítélésére a termelési tanácsko­zás jogosult. Reméljük, hogy 1969. évben is tovább fejlődik megyénk szövetkezeteinek munkája, a lakosság elégedettebb lesz és újabb sikerek elérését elősegíti a szocialista munkaverseny. Szabó Lajos Ára: 1.50 Ft Vili. évfolyam 1. szám 1960. január h­á Zárszámadás az új gazdasági mechanizmus első Befejeztük az 1968-as gaz­dasági évet az új gazdasági mechanizmus első évét. Igaz, már 1967. évben is kísérle­teztünk ugyan egyes ele­meinek bevezetésével, akkor is értünk már el eredménye­ket, de még kötöttek ben­nünket a régi rendelkezések. 1968. év első napjaiban szövetkezetünk valamennyi választott és hivatali vezető­je, dolgozója együttes erővel szövetségeink iránymutatásá­val hozzákezdtünk új módon gondolkodni és dolgozni. Már kezdetben próbáltunk élni az új lehetőségekkel, de ez nemcsak rajtunk múlott. Nehéz és nagy feladat állt előttünk. Tagságunk jogos igényét, küldöttgyűlésünk korábbi határozatát a keres­kedelemfejlesztés területén is végre kellett hajtani. Meg kellett valósítani Új-Hatvan­­ban az 5. sz. önkiszolgáló boltot, az iparcikk-áruház rekonstrukciójával egyidőben az új­ hatvani ABC-áruház felépítését és kisebb ráfordí­tásokkal a társszervek segít­ségével néhány büfét. Az el­múlt évben szövetkezetünk 6 millió forint összegű beruhá­zással fejlesztette kereskedel­mi hálózatát. Közös céljaink megoldásához tagságunk, ve­zetőségünk és dolgozóink mintegy 250 ezer forint érté­kű társadalmi munkával, részjegybefizetéssel, tégla­­jegy-vásárlással járultak hoz­zá A tatarozások, javítások, karbantartások időbeni gyors elvégzése érdekében karban­tartó házilagos brigádot szerveztünk. Az árubeszerzésben, az áruellátásban az év eleje óta fokozatos javulás észlelhető. Az árukínálat fejlődött és elsősorban ruházati cikkek­ből javult az ellátás, számos árucsoportban csökkentek a választékhiányok. Árubeszerzésünk javulása elsősorban a nagykereskede­lemmel való kapcsolatokban érzékelhető, melyet szövetsé­günk érdekképviseleti segít­sége jól elősegített. A nagykereskedelem ma­gatartása egyre inkább pozi­tív irányba változik. A me­gyei, budapesti, szegedi, pé­csi, szolnoki és más nagy­kereskedelmi vállalatokkal fejlesztettük kapcsolatainkat s a kölcsönös előnyök alap­ján szereztük be áruszükség­­leteinket. A kapcsolatainkat továbbra is ápolni és széle­síteni kívánjuk. Fő beszerzé­si forrásként továbbra is a nagykereskedelmi vállalato­kat tekintjük. Emellett 1968. évben mintegy 20 millió fo­rint értékű árut szereztünk be közvetlen termelő vállala­toktól a kiskereskedelmi ha­szonkulcsot meghaladó nagy­kereskedelmi árrés részbeni, vagy teljes átadása mellett. Ezzel csökkentettük a hiány­cikkeket, így a közvetlen be­szerzésekkel közel 400 ezer forint többlet árrést biztosí­tottunk szövetkezetünk ré­szére. Szövetkezetünk áruháza az ország 6 nagy szövetkezeti áruházával együtt „áruházi beszerzési társulást” hozott létre. Ez a társulás nagyobb termelő vállalatokat keresett fel és jó kondíciókkal nagy mennyiségű áruszállításra kö­tött megállapodást, így a Gödöllői Háziipari Szövet­kezettel, vagy a Budapesti Miltex-szel. A fenti lehetősé­gek kihasználásával értük azt el, hogy kiskereskedelmi forgalmunkat a bázishoz vi­szonyítva 126,8 százalékra, míg vendéglátóipari for­galmunkat 197 százalékra teljesítettük. Nagyban gátolja a keres­kedelem fejlesztését a jelen­legi hitelpolitikai rendszer, mivel fejlesztési alapunkat a beruházásaink megvalósításá­ra kötöttük le és így a for­galom felfutásához szüksé­ges pénzügyi alapot fejlesz­tési alapunkból biztosítani nem tudjuk, s ennek biztosi­tása nagy nehézségekbe üt­­lt.Tekintettel, hogy eszközha­tékonyságunk növelésére kell törekednünk állandó jelleg­gel foglalkozunk a bolt S SÍbs veztünk és így J>pe­ vő3éget felszámolni az etfe.vese « és megszüntetni a tulkeszi terség-gyümölcs forgalma­ 205 rTzlrint bevált a több-ÜJSSSf."SSA szövetkezetek a jünt 21.« в»»!»1 s­e srssz ««*,­■ "i ® amine­meghaladó és a tűk. Az új árrendszer alkalma­zásában szövetkezetünk 1968 év elejétől kezdve fo­kozatosan kezdeményező cé -­tudatos munkát végzett, me­lyet elősegített a helyi piac jobb megismerése és az ön­álló szövetkezeti árpolitikára való törekvésünk. Az ármechanizmus adta le­hetőségekkel élve a kockáza­ti alapunkat, közel mi­nm U6 forintot, a terveze­t le­értékelési és szezonvégi vá­sárokra, a készletrendezésre, egyéb vásárok szervezetre pedig közel 1 millió forintot használtunk fel a kockázati alapunk terhére. Hó­telt szolgált a dekorációs részle­günk is, mert meghozta ered­ményét a jól szervezett, és­­szerű reklám-propaganda tevékenységgel. A szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének nö­velése, igényei kielégítése e­sőrendű feladatunk közé tar­tozik. Véleményünk szerint maga a jó áruellátás a ítg­y propaganda. Azoknak, akik nagyobb összegű vásár­lásokat eszközölnek, idény­szerűen reklám­ajándékokat adunk. Megállító táblák, szép kirakatok mind elősegí­tik a kereskedelmi tevékeny­ségünk további fejlétle^. Párt KISZ és szakszerveze­­t­i bizottságunkkal együtt mozgósítottuk dolgozóinkat eredményeink fokozására, szocialista munkaverseny és a szocialista bngadmozga­lomban rejlő erők feltárá­sára. Pontos számadatokkal még nem rendelkezünk, de eddi­gi eredményeink biztatóak, s ez mind azt bizonyítja, hogy az új gazdaságiranyítá­­si reform bevezetése óta el­telt időszakban szövetkeze­tünk fejlődési tendenciái megfelelnek a gazdaságpoli­tikai célkitűzéseknek. Szö­vetkezeti tagjaink s a lakos­ság érdeklődése a reform nyomán élénkült ugyanígy a választott testületeink és dolgozóink társadalmi tevé­kenysége, aktivitása a szö­vetkezeti munkában. Bocsi László igazgatósági elnök Hatvan évéről

Next