Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

l­j alapszabályt alkotnak a takarékszövetkezetek Az első takarékszövetke­zetek Heves megyében 1957- ben alakultak. Az elmúlt másfél évtizedes működés alatt a megye takarékszövet­kezeti mozgalma nagy fejlő­dést ért el. Nagymértékben fokozódott a takarékszövetkezetek pénz­ügyi szolgáltatási tevékeny­sége iránti igény, ami lehe­tővé tette, hogy erőteljesen növeljék társadalmi bázisu­kat és szélesítsék­ szolgálta­tásaik körét. A megyében 24 takarék­­szövetkezet működik, össze­sen 85 egységben állnak a működési körzetükhöz tar­tozó НО község lakosságának rendelkezésére, a taglétszá­muk 61154 fő, amely a mű­ködési terület lakosságának 27,4 százalékát teszi ki. A tagok által befizetett részjegy alap meghaladja a 7 millió forintot. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság igényeinek megfelelően, sokféle pénz­ügyi szolgáltatási tevékeny­séget végeznek. Ezek közül alapvető a lakosság pénzbe­­ni megtakarításainak ös­­­szegyűjtése és a tagok hitel­­szükségleteinek­­ a kölcsö­nös segítség elve alapján va­ló közvetlen kielégítése. Köl­csönfolyósításon keresztül számottevő segítséget nyújta­nak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fej­lesztéséhez. Elősegítik a ház­tartások gépesítését, korsze­rűsítését és ezáltal az asszo­nyok otthoni munkájának lé­nyeges könnyítését. Jelentős részük van a la­kásviszonyok javításában, 30 ezer forintos építési kölcsö­­neikkel és a bútorokra és lakberendezésekre nyújtott hiteleikkel hozzájárulnak sok ezer lakás modernizálá­sához. Különböző kulturális cikkek, közlekedési eszközök beszerzését szolgáló hitelek, valamint a gépkocsivásárlá­sok pénzügyi lebonyolításá­ba való bekapcsolódásuk is segíti a falusi lakosság min­dennapos életét. A gazdasági feladatokhoz kapcsolódóan társadalmi, mozgalmi tevékenységükkel előmozdítják a tagok szocia­lista életformájának és gondolkodásának fejlesztését, ismereteinek gyarapítását, művelődését, tudatosítva a közvéleményben a takarékos­ság és az anyagilag kiegyen­súlyozott életvitel jelentősé­gét és szükségességét. A takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétállomány meghaladja a 447 millió fo­rintot, míg a kölcsönállo­­mány a 159 millió forintot. A takarékszövetkezetek a jelenlegi jogi keretek kö­zött megfelelően tudnak fej­lődni. A falusi lakosság ta­karékszövetkezetekkel szem­ben megnyilvánuló érdeklő­dését és elvárásait figyelem­be véve, indokoltnak látszik a szolgáltatási kör bővítése és a szabályozók egy részé­nek módosítása. A szövetkezeti törvény és a többi magas szintű jogsza­bály megteremtette a feltéte­lét a takarékszövetkezetek­nél a korszerű szövetkezet­­politikát tükröző alapszabály megalkotására. A takarék­­szövetkezetek ennek megfe­lelően a 42/1972. PM. számú rendelet megjelenését köve­tően új alapszabályt készí­tenek, amely a tagság aka­ratát fogja kifejezésre juttat­ni. Szeretnénk, ha a taka­rékszövetkezetek ezt a nagy feladatot a tagság teljes megelégedésére, a megadott időre (1973. február 28.) zök­kenőmentesen végrehajtanák. Akkor lehet elmondani, hogy korszerű, az egyes ta­karékszövetkezetek sajátos­ságainak megfelelő jó alap­szabály készül, ha az előké­szítő bizottság kikéri a tagok, a helyi társadalmi szervek véleményét, a SZOVOSZ el­nöksége ajánlása figyelembe­vételével betölti a helyi je­lölőbizottság funkcióját, ja­vaslatokat dolgoz ki a helyi szervezet bizottságainak, il­letve a szövetkezeti küldött­­gyűlés küldötteinek kiegészí­tésére, továbbá a tisztségvi­selők változása esetén részt vesz a jelölőbizottság mun­kájában. Az alapszabály­­készítés során nagyobb hang­súlyt kell adni a szövetkezeti vagyon erősítésének az­által is, hogy a részjegyek névérté­kének az eddigi 100 forintról 200—500 forintra történő fel­emelését irányozza elő. Erre természetesen a tag­ságnak megfelelő időt kell biztosítani, ezért a takarék­­szövetkezetek akkor járnak el helyesen, ha az alapsza­bályban ezt 1975-ig terjedően tűzik ki célul. Nagyszerű együttműködési lehetőség kínálkozik a rész­­közgyűléseknek az ÁFÉSZ- ekkel történő lebonyolításá­ra. Reméljük, hogy a gondos, megfontolt, demokratizmusá­ban kiszélesített munka ré­vén sikerül a takarékszövet­kezeteknek tevékenységüket hosszú időn keresztül jól alá­támasztó, korszerű alapsza­bályt készíteniük. Fehérül Béla Kirakatverseny Tarnamérán A megyei versenyhez ha­sonlóan kirakatversenyt ren­deztek a tarnamérai körzeti AFÉSZ-hez tartozó két köz­ség szocialista brigádjai kö­zött. A versenyt a Szovjetu­nió megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére rendez­ték és a politikai tartalom mellett célja volt a szovjet és magyar árukapcsolatok bemutatása. . A versenyben kilenc bri­gád jelentette be csatlakozá­sát és a kitűzött célnak meg­felelő kirakatokat készítet­tek. A kirakatokat külön zsű­ri bírálta el, külső pártatlan szakember bevonásával. Az igazgatóság által két kategó­riába­n iparcikk, élelmiszer kitűzött díjakat a zsűri ítélte oda a legjobb munkát végzőknek. Az első helyezett 600, a második 500, míg a harmadik helyet elérő 400 fo­rintos jutalomban részesült. Iparcikk kategóriában a tar­namérai ruházati bolt, élel­miszer kategóriában ugyan­csak a tarnamérai önkiszol­gáló bolt dolgozói értek el első helyezést. A kezdeményezéshez a szö­vetkezet vezetőinek, a helye­zetteknek pedig a szép kira­katokhoz mi is gratulálunk. ff* * • Я •• •• Ш 0• Újévi köszöntő A megye általános fogyasztási, takarék- és lakásszövet­kezeteinek dolgozói, választott vezetőségi tagjai 1972. évben is eredményesen dolgoztak a kitűzött célok teljesítésén, a la­kosság, a szövetkezeti tagság életkörülményeinek javításán. Mindennapos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy me­gyénkben a szövetkezeti mozgalom tovább fejlődött. A MÉSZÖV elnöksége nevében a megye fogyasztási szö­vetkezeti mozgalmában tevékenykedő szövetkezeti tagoknak, vezetőségeknek és­­ dolgozóknak elismerésemet és köszönete­­met fejezem ki áldozatkész munkájukért. Az 1973. évben a IV. ötéves terv célkitűzései, a SZÖVOSZ VII. kongresszusa és az MSZMP Központi Bizottság november 14—15-i határo­zatainak megvalósításáért folyó munkához sok sikert és jó egészséget kívánok. Dr. Havellant Ferenc MESZÖV-elnök FELHÍVÁS A MÉSZÖV elnöksége nagy figyelmet fordít a szövetke­zeti mozgalom országos heti­lapja, a „Szövetkezet” c. lap terjesztésére. Igen fontosnak tartja, hogy a múlt évi kongresszusi előfizetést gyűj­tő kampányhoz hasonlóan a SZÖVOSZ elnökségének ál­lásfoglalása alapján az idén is akció induljon a lap olva­sótáborának bővítése céljá­ból. A MÉSZÖV elnöksége a szövetkezeti lap terjesztésé­ben legjobb eredményt elért szövetkezeti elnökök részére jutalmat tűz ki. A lapterjesz­tési kampány fő célja, hogy tartsuk, illetve a lehetőségek kihasználásával növeljük az előfizetők számát. Figyelembe véve, hogy az éves előfizetések zömének megújítása 1973. január és február hónapjában esedékes, így célszerű, hogy a szervezé­si munkát ezekre a hónapok­ra időzítsük. A terjesztési kampány 1973. február végén zárul és az értékelést ennek alapján március hónapban végezzük el. A kampány so­rán az 1973. évre szóló egy­éves előfizetések gyűjtésére kell törekedni, az értékelés­nél ezeket vesszük figyelem­be. Az előfizetéseket a helyi postahivatalban kell elvégez­ni, ahová az előfizetők nevét, lakcímét és az előfizetési ös­­­szeget le kell adni. Az érté­kelésnél a helyi postahivatal által igazolt előfizetések ke­rülnek figyelembevételre. A „Szövetkezet” c. lap­terjesz­tés értékelésének feltételei a következők: A értékelés elvégzéséhez mind az ÁFÉSZ-eket, mind a takarékszövetkezeteket há­rom csoportba soroltuk és külön-külön került meghatá­rozásra — a taglétszám és a szövetkezeti nagyság figye­lembe vételével — a minimá­lis új előfizetők száma és a jutalmazás összege az aláb­biak szerint: Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek: Új előfizetők Jutalom I. csoport 100 db 1000,— Ft II. csoport 70 db 800,— Ft III. csoport 50 db 700,— Ft Takarékszövetkezetek: I. csoport 50 db 700,— Ft II. csoport 40 db 600,— Ft III. csoport 30 db 500,— Ft Az egyes csoportokon belül az új előfizetők számának túlteljesítésében legjobb eredményt elért szövetkezet elnöke részére juttatja a MÉ­SZÖV elnöksége a kitűzött jutalmat. A lapterjesztés elősegítése érdekében célszerű, ha a szö­vetkezet igazgatósága sajtófe­lelőst bíz meg, és ugyancsak jutalmat tűz ki a legtöbb elő­fizetést szervezők részére. Célszerűnek­ tartjuk, ha a lapterjesztést főleg az alábbi területeken végzik: a szövetkezet tagsága kö­zött, a szövetkezet dolgozói kö­zött, a választott vezetőségi ta­gok között, valamennyi vendéglátóipari egység részére előfizetik, a termelőszövetkezet, és ipari termelőszövetkezetek­nél, az ÁFÉSZ keretében mű­ködő szakcsoport tagjai kö­zött. A lap egyéves előfizetési díja 96,— Ft, amelyet a név­sor leadásakor kell a posta­­hivatalnak befizetni. A „Szövetkezet” c. hetilap jelentős segítséget nyújt a szövetkezet választott vezető­ségének, dolgozóinak munká­jához, ezért a MÉSZÖV el­nöksége bízik abban, hogy elnök elvtárs a lap terjeszté­sét támogatja és a szövetke­zet részéről eredményesen vesznek részt ebben a mun­kában. "S*SfSfSrSr*SSSSSSf/­/'////'SSSf//SSSSSS*SSf> Ára: 1,50 Ft XII. évfolyam I. szám 1073. Január hó SSSSS/SS/SSSSSSS/SSAS/SSS/S/SS/S/SS/SASSSS ! Javulnak az ellátási feltételek Országos belkereskedelmi tanácskozás A Belkereskedelmi Minisz­térium, a kereskedelmi válla­latok vezetőinek, a megyei tanácsok illetékes elnökhe­lyetteseinek és a MESZÖV- elnökök részvételével, de­cember végén tartotta hagyo­mányos évvégi tanácskozását. Az értekezleten részt vett és felszólalt Vályi Péter a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Az értékelést Szurdi István belkereskedelmi miniszter tartotta, aki a forgalom ta­pasztalatai alapján elemezte a kereskedelem idei tevé­kenységét, s hangsúlyozta a kijavítandó fogyatékosságo­kat, meghatározta a kereske­delempolitikai tennivalókat. A korábbi évekkel ellentét­ben 1972. évben a fogyasztási cikk kereskedelem nem tel­jesítette tervét, főleg a ve­gyesiparcikk ágazat és a ven­déglátás forgalma marad el a várakozástól. Ennél is fi­gyelemre méltóbb, hogy az utóbbi néhány év kedvező tendenciájával ellentétben a fogyasztási cikk, szerkezet az iparcikk helyett ismét az él­elmiszer javára változott. Ez sok mindennel, például a közületi forgalom csökke­nésével, a tartós fogyasztási cikkek egy részével, a relatív telítettséggel, a korszerű élel­miszerek választékának na­gyobb kínálatával stb. ma­gyarázható, de nem fogadha­tó el, hangsúlyozta a beszá­moló. A ruházati kereskedelem­ben kívánatos a korszerű ter­mékek megjelenése, még ak­kor is ha együtt jár bizonyos mértékig az átlagárak növe­kedésével. Feltétlenül kerü­lendő viszont az olyan öncé­lú termékcserélődés, az olyan divatos korszerű, termékvá­laszték, amit a fogyasztó nem tud megfizetni, arról nem is beszélve, ha ugyanakkor a kevésbé korszerű, de olcsóbb cikkek eltűnnek az üzletek­ből. A viszonylagos telített­ség ellenére is még figyelem­reméltó a rádió, a televízió, a magnetofon és a háztartási gépek forgalma, amelynek kívánatos növeléséhez fokoz­ni kell a termékek korszerű­sítését. Az élelmiszer-kereskede­lemnek elsősorban a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő korszerű termékek választékát, mennyiségét kell növelnie, s ezen kívül szor­galmaznia kell a jobb minő­ségét, a megfelelő csomago­lást. A vendéglátás egyik leg­fontosabb tennivalója a tö­megek igényeit kielégítő sze­rényebb választékú, de bősé­ges kínálat megteremtése. A miniszter beszélt a fo­gyasztási cikk kereskedelem­hez tartozó vállalatok és szö­vetkezetek beruházási tevé­kenységéről, majd elmondot­ta, hogy 1972. évben először támogatta az állam a keres­kedelmi vállalatok műszaki fejlesztését, 220—230 vállalat és szövetkezet kapott anyagi segítséget, ez évben az állami dotáció kétszerese lesz a múlt évinek. A piacok és csarnokok fej­lesztésére ebben az évben 43 millió forintot költenek. A belföldi turizmus fejlesztésé­re a múlt évi 20 millióval szemben idén 100 millió fo­rintot biztosított a költségve­tés. Míg 1972-ben 150 millió forint beruházási hitelt enge­délyeztek a kereskedelemben, ebben az évben mintegy 370 millió forint áll a vállalatok rendelkezésére. A miniszter befejezésül be­szélt a kereskedelem munka­erő-ellátottságának problé­máiról, s az 1973. évi áruvál­tozásokról, a követendő ár­politikáról. Elmondotta, hogy egyebek között ez évben né­hány textil és ruházati ter­mék, termelői, illetve fo­gyasztói árut a forgalmi adó­kulcsok változtatásával mér­sékelik. A központi intézke­déseken túl a kereskedelmi vállalatok is­ sokat tehetnek az árszínvonal stabilizálásá­ért. Állapodjanak meg példá­ul ipari partnereikkel abban, hogy bizonyos cikkek fo­gyasztási árát közös elhatá­rozással egy-két évig nem változtatják. 1973. évben a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek kedvezőbb feltételek között kezdhetik meg munkájukat. A lakosság pénzjövedelme minden bizonnyal magasabb kiskereskedelmi forgalmat eredményez, mint a múlt év­ben. Elősegíti ezt, hogy szá­mos olyan központi intézke­dés is történt, ami javította vállalataink teherbíróképes­ségét, rentabilitását. A lehe­tőségek biztosítják, hogy­­ az általános áruellátás színvo­nalát tovább emeljük és a múlt évinél még jobban ele­get tegyünk társadalmi köte­lezettségünknek. Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszámolóját tartja. Tízórai, szövetkezeti alapon A megye fogyasztási szö­vetkezetei nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúságpoli­tikai feladatok végrehajtásá­ra. A KISZ-szervezetek és a helyi szövetkezetek együtt­működésének már sok köz­ségben alakult ki jó példája. A szövetkezet gondoskodá­sa most a fiatalabb korosz­tály segítésére irányul. En­nek egyik formája, hogy kü­lönböző tanintézetekben ne­velési és ellátási céllal isko­laszövetkezeteket hoznak lét­re. Megyénkben a megyei ta­nács és a MÉSZÖV felhívása nyomán megkezdődött az is­kolaszövetkezetek alakítása. A hatvani Bajza Gimnázium­ban 410 tagja van a fiatalok szövetkezetének és az üzle­tük forgalma meghaladja a 15 ezer forintot. Ezen kívül iskolaszövetkezet működik a füzesabonyi I. számú és a verpeléti általános iskolában is. Az iskolában megnyitott üzletekben tejet, kakaót, pék­süteményt, édességet és isko­laszereket árusítanak. A ki­szolgálók is maguk a tanu­lók, akik kéthetenként vált­ják egymást a pult mögött. Igazgatóságot és ellenőrzőbi­zottságot is választottak a szövetkezeti ügyek intézésére. A gondoskodás másik for­mája, hogy naponta tízórait árusítanak az iskolákban a szövetkezeti élelmiszer­bol­tok. A megyében 30 általános és középiskolában árusítanak tejet, kakát, lángost, péksüte­ményeket a fiatalok tízóraiz­­tatásához. Ezzel a támogatás­sal sok szülő napi gondját oldják meg, de nagy segítsé­get jelent a helyes táplálko­zás kialakításában a fogyasz­tási szövetkezetek gondosko­dása. A MÉSZÖV és a helyi fo­gyasztási szövetkezetek célul tűzték ki, hogy ez évben még további iskolákban alakíta­nak iskolaszövetkezeteket, vagy bevezetik az iskolások tízóraiztatását.

Next