Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
lj alapszabályt alkotnak a takarékszövetkezetek Az első takarékszövetkezetek Heves megyében 1957- ben alakultak. Az elmúlt másfél évtizedes működés alatt a megye takarékszövetkezeti mozgalma nagy fejlődést ért el. Nagymértékben fokozódott a takarékszövetkezetek pénzügyi szolgáltatási tevékenysége iránti igény, ami lehetővé tette, hogy erőteljesen növeljék társadalmi bázisukat és szélesítsék szolgáltatásaik körét. A megyében 24 takarékszövetkezet működik, összesen 85 egységben állnak a működési körzetükhöz tartozó НО község lakosságának rendelkezésére, a taglétszámuk 61154 fő, amely a működési terület lakosságának 27,4 százalékát teszi ki. A tagok által befizetett részjegy alap meghaladja a 7 millió forintot. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság igényeinek megfelelően, sokféle pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végeznek. Ezek közül alapvető a lakosság pénzbeni megtakarításainak összegyűjtése és a tagok hitelszükségleteinek a kölcsönös segítség elve alapján való közvetlen kielégítése. Kölcsönfolyósításon keresztül számottevő segítséget nyújtanak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez. Elősegítik a háztartások gépesítését, korszerűsítését és ezáltal az asszonyok otthoni munkájának lényeges könnyítését. Jelentős részük van a lakásviszonyok javításában, 30 ezer forintos építési kölcsöneikkel és a bútorokra és lakberendezésekre nyújtott hiteleikkel hozzájárulnak sok ezer lakás modernizálásához. Különböző kulturális cikkek, közlekedési eszközök beszerzését szolgáló hitelek, valamint a gépkocsivásárlások pénzügyi lebonyolításába való bekapcsolódásuk is segíti a falusi lakosság mindennapos életét. A gazdasági feladatokhoz kapcsolódóan társadalmi, mozgalmi tevékenységükkel előmozdítják a tagok szocialista életformájának és gondolkodásának fejlesztését, ismereteinek gyarapítását, művelődését, tudatosítva a közvéleményben a takarékosság és az anyagilag kiegyensúlyozott életvitel jelentőségét és szükségességét. A takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétállomány meghaladja a 447 millió forintot, míg a kölcsönállomány a 159 millió forintot. A takarékszövetkezetek a jelenlegi jogi keretek között megfelelően tudnak fejlődni. A falusi lakosság takarékszövetkezetekkel szemben megnyilvánuló érdeklődését és elvárásait figyelembe véve, indokoltnak látszik a szolgáltatási kör bővítése és a szabályozók egy részének módosítása. A szövetkezeti törvény és a többi magas szintű jogszabály megteremtette a feltételét a takarékszövetkezeteknél a korszerű szövetkezetpolitikát tükröző alapszabály megalkotására. A takarékszövetkezetek ennek megfelelően a 42/1972. PM. számú rendelet megjelenését követően új alapszabályt készítenek, amely a tagság akaratát fogja kifejezésre juttatni. Szeretnénk, ha a takarékszövetkezetek ezt a nagy feladatot a tagság teljes megelégedésére, a megadott időre (1973. február 28.) zökkenőmentesen végrehajtanák. Akkor lehet elmondani, hogy korszerű, az egyes takarékszövetkezetek sajátosságainak megfelelő jó alapszabály készül, ha az előkészítő bizottság kikéri a tagok, a helyi társadalmi szervek véleményét, a SZOVOSZ elnöksége ajánlása figyelembevételével betölti a helyi jelölőbizottság funkcióját, javaslatokat dolgoz ki a helyi szervezet bizottságainak, illetve a szövetkezeti küldöttgyűlés küldötteinek kiegészítésére, továbbá a tisztségviselők változása esetén részt vesz a jelölőbizottság munkájában. Az alapszabálykészítés során nagyobb hangsúlyt kell adni a szövetkezeti vagyon erősítésének azáltal is, hogy a részjegyek névértékének az eddigi 100 forintról 200—500 forintra történő felemelését irányozza elő. Erre természetesen a tagságnak megfelelő időt kell biztosítani, ezért a takarékszövetkezetek akkor járnak el helyesen, ha az alapszabályban ezt 1975-ig terjedően tűzik ki célul. Nagyszerű együttműködési lehetőség kínálkozik a részközgyűléseknek az ÁFÉSZ- ekkel történő lebonyolítására. Reméljük, hogy a gondos, megfontolt, demokratizmusában kiszélesített munka révén sikerül a takarékszövetkezeteknek tevékenységüket hosszú időn keresztül jól alátámasztó, korszerű alapszabályt készíteniük. Fehérül Béla Kirakatverseny Tarnamérán A megyei versenyhez hasonlóan kirakatversenyt rendeztek a tarnamérai körzeti AFÉSZ-hez tartozó két község szocialista brigádjai között. A versenyt a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezték és a politikai tartalom mellett célja volt a szovjet és magyar árukapcsolatok bemutatása. . A versenyben kilenc brigád jelentette be csatlakozását és a kitűzött célnak megfelelő kirakatokat készítettek. A kirakatokat külön zsűri bírálta el, külső pártatlan szakember bevonásával. Az igazgatóság által két kategóriában iparcikk, élelmiszer kitűzött díjakat a zsűri ítélte oda a legjobb munkát végzőknek. Az első helyezett 600, a második 500, míg a harmadik helyet elérő 400 forintos jutalomban részesült. Iparcikk kategóriában a tarnamérai ruházati bolt, élelmiszer kategóriában ugyancsak a tarnamérai önkiszolgáló bolt dolgozói értek el első helyezést. A kezdeményezéshez a szövetkezet vezetőinek, a helyezetteknek pedig a szép kirakatokhoz mi is gratulálunk. ff* * • Я •• •• Ш 0• Újévi köszöntő A megye általános fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek dolgozói, választott vezetőségi tagjai 1972. évben is eredményesen dolgoztak a kitűzött célok teljesítésén, a lakosság, a szövetkezeti tagság életkörülményeinek javításán. Mindennapos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben a szövetkezeti mozgalom tovább fejlődött. A MÉSZÖV elnöksége nevében a megye fogyasztási szövetkezeti mozgalmában tevékenykedő szövetkezeti tagoknak, vezetőségeknek és dolgozóknak elismerésemet és köszönetemet fejezem ki áldozatkész munkájukért. Az 1973. évben a IV. ötéves terv célkitűzései, a SZÖVOSZ VII. kongresszusa és az MSZMP Központi Bizottság november 14—15-i határozatainak megvalósításáért folyó munkához sok sikert és jó egészséget kívánok. Dr. Havellant Ferenc MESZÖV-elnök FELHÍVÁS A MÉSZÖV elnöksége nagy figyelmet fordít a szövetkezeti mozgalom országos hetilapja, a „Szövetkezet” c. lap terjesztésére. Igen fontosnak tartja, hogy a múlt évi kongresszusi előfizetést gyűjtő kampányhoz hasonlóan a SZÖVOSZ elnökségének állásfoglalása alapján az idén is akció induljon a lap olvasótáborának bővítése céljából. A MÉSZÖV elnöksége a szövetkezeti lap terjesztésében legjobb eredményt elért szövetkezeti elnökök részére jutalmat tűz ki. A lapterjesztési kampány fő célja, hogy tartsuk, illetve a lehetőségek kihasználásával növeljük az előfizetők számát. Figyelembe véve, hogy az éves előfizetések zömének megújítása 1973. január és február hónapjában esedékes, így célszerű, hogy a szervezési munkát ezekre a hónapokra időzítsük. A terjesztési kampány 1973. február végén zárul és az értékelést ennek alapján március hónapban végezzük el. A kampány során az 1973. évre szóló egyéves előfizetések gyűjtésére kell törekedni, az értékelésnél ezeket vesszük figyelembe. Az előfizetéseket a helyi postahivatalban kell elvégezni, ahová az előfizetők nevét, lakcímét és az előfizetési összeget le kell adni. Az értékelésnél a helyi postahivatal által igazolt előfizetések kerülnek figyelembevételre. A „Szövetkezet” c. lapterjesztés értékelésének feltételei a következők: A értékelés elvégzéséhez mind az ÁFÉSZ-eket, mind a takarékszövetkezeteket három csoportba soroltuk és külön-külön került meghatározásra — a taglétszám és a szövetkezeti nagyság figyelembe vételével — a minimális új előfizetők száma és a jutalmazás összege az alábbiak szerint: Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek: Új előfizetők Jutalom I. csoport 100 db 1000,— Ft II. csoport 70 db 800,— Ft III. csoport 50 db 700,— Ft Takarékszövetkezetek: I. csoport 50 db 700,— Ft II. csoport 40 db 600,— Ft III. csoport 30 db 500,— Ft Az egyes csoportokon belül az új előfizetők számának túlteljesítésében legjobb eredményt elért szövetkezet elnöke részére juttatja a MÉSZÖV elnöksége a kitűzött jutalmat. A lapterjesztés elősegítése érdekében célszerű, ha a szövetkezet igazgatósága sajtófelelőst bíz meg, és ugyancsak jutalmat tűz ki a legtöbb előfizetést szervezők részére. Célszerűnek tartjuk, ha a lapterjesztést főleg az alábbi területeken végzik: a szövetkezet tagsága között, a szövetkezet dolgozói között, a választott vezetőségi tagok között, valamennyi vendéglátóipari egység részére előfizetik, a termelőszövetkezet, és ipari termelőszövetkezeteknél, az ÁFÉSZ keretében működő szakcsoport tagjai között. A lap egyéves előfizetési díja 96,— Ft, amelyet a névsor leadásakor kell a postahivatalnak befizetni. A „Szövetkezet” c. hetilap jelentős segítséget nyújt a szövetkezet választott vezetőségének, dolgozóinak munkájához, ezért a MÉSZÖV elnöksége bízik abban, hogy elnök elvtárs a lap terjesztését támogatja és a szövetkezet részéről eredményesen vesznek részt ebben a munkában. "S*SfSfSrSr*SSSSSSf//'////'SSSf//SSSSSS*SSf> Ára: 1,50 Ft XII. évfolyam I. szám 1073. Január hó SSSSS/SS/SSSSSSS/SSAS/SSS/S/SS/S/SS/SASSSS ! Javulnak az ellátási feltételek Országos belkereskedelmi tanácskozás A Belkereskedelmi Minisztérium, a kereskedelmi vállalatok vezetőinek, a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseinek és a MESZÖV- elnökök részvételével, december végén tartotta hagyományos évvégi tanácskozását. Az értekezleten részt vett és felszólalt Vályi Péter a Minisztertanács elnökhelyettese. Az értékelést Szurdi István belkereskedelmi miniszter tartotta, aki a forgalom tapasztalatai alapján elemezte a kereskedelem idei tevékenységét, s hangsúlyozta a kijavítandó fogyatékosságokat, meghatározta a kereskedelempolitikai tennivalókat. A korábbi évekkel ellentétben 1972. évben a fogyasztási cikk kereskedelem nem teljesítette tervét, főleg a vegyesiparcikk ágazat és a vendéglátás forgalma marad el a várakozástól. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy az utóbbi néhány év kedvező tendenciájával ellentétben a fogyasztási cikk, szerkezet az iparcikk helyett ismét az élelmiszer javára változott. Ez sok mindennel, például a közületi forgalom csökkenésével, a tartós fogyasztási cikkek egy részével, a relatív telítettséggel, a korszerű élelmiszerek választékának nagyobb kínálatával stb. magyarázható, de nem fogadható el, hangsúlyozta a beszámoló. A ruházati kereskedelemben kívánatos a korszerű termékek megjelenése, még akkor is ha együtt jár bizonyos mértékig az átlagárak növekedésével. Feltétlenül kerülendő viszont az olyan öncélú termékcserélődés, az olyan divatos korszerű, termékválaszték, amit a fogyasztó nem tud megfizetni, arról nem is beszélve, ha ugyanakkor a kevésbé korszerű, de olcsóbb cikkek eltűnnek az üzletekből. A viszonylagos telítettség ellenére is még figyelemreméltó a rádió, a televízió, a magnetofon és a háztartási gépek forgalma, amelynek kívánatos növeléséhez fokozni kell a termékek korszerűsítését. Az élelmiszer-kereskedelemnek elsősorban a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő korszerű termékek választékát, mennyiségét kell növelnie, s ezen kívül szorgalmaznia kell a jobb minőségét, a megfelelő csomagolást. A vendéglátás egyik legfontosabb tennivalója a tömegek igényeit kielégítő szerényebb választékú, de bőséges kínálat megteremtése. A miniszter beszélt a fogyasztási cikk kereskedelemhez tartozó vállalatok és szövetkezetek beruházási tevékenységéről, majd elmondotta, hogy 1972. évben először támogatta az állam a kereskedelmi vállalatok műszaki fejlesztését, 220—230 vállalat és szövetkezet kapott anyagi segítséget, ez évben az állami dotáció kétszerese lesz a múlt évinek. A piacok és csarnokok fejlesztésére ebben az évben 43 millió forintot költenek. A belföldi turizmus fejlesztésére a múlt évi 20 millióval szemben idén 100 millió forintot biztosított a költségvetés. Míg 1972-ben 150 millió forint beruházási hitelt engedélyeztek a kereskedelemben, ebben az évben mintegy 370 millió forint áll a vállalatok rendelkezésére. A miniszter befejezésül beszélt a kereskedelem munkaerő-ellátottságának problémáiról, s az 1973. évi áruváltozásokról, a követendő árpolitikáról. Elmondotta, hogy egyebek között ez évben néhány textil és ruházati termék, termelői, illetve fogyasztói árut a forgalmi adókulcsok változtatásával mérsékelik. A központi intézkedéseken túl a kereskedelmi vállalatok is sokat tehetnek az árszínvonal stabilizálásáért. Állapodjanak meg például ipari partnereikkel abban, hogy bizonyos cikkek fogyasztási árát közös elhatározással egy-két évig nem változtatják. 1973. évben a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek kedvezőbb feltételek között kezdhetik meg munkájukat. A lakosság pénzjövedelme minden bizonnyal magasabb kiskereskedelmi forgalmat eredményez, mint a múlt évben. Elősegíti ezt, hogy számos olyan központi intézkedés is történt, ami javította vállalataink teherbíróképességét, rentabilitását. A lehetőségek biztosítják, hogy az általános áruellátás színvonalát tovább emeljük és a múlt évinél még jobban eleget tegyünk társadalmi kötelezettségünknek. Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszámolóját tartja. Tízórai, szövetkezeti alapon A megye fogyasztási szövetkezetei nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtására. A KISZ-szervezetek és a helyi szövetkezetek együttműködésének már sok községben alakult ki jó példája. A szövetkezet gondoskodása most a fiatalabb korosztály segítésére irányul. Ennek egyik formája, hogy különböző tanintézetekben nevelési és ellátási céllal iskolaszövetkezeteket hoznak létre. Megyénkben a megyei tanács és a MÉSZÖV felhívása nyomán megkezdődött az iskolaszövetkezetek alakítása. A hatvani Bajza Gimnáziumban 410 tagja van a fiatalok szövetkezetének és az üzletük forgalma meghaladja a 15 ezer forintot. Ezen kívül iskolaszövetkezet működik a füzesabonyi I. számú és a verpeléti általános iskolában is. Az iskolában megnyitott üzletekben tejet, kakaót, péksüteményt, édességet és iskolaszereket árusítanak. A kiszolgálók is maguk a tanulók, akik kéthetenként váltják egymást a pult mögött. Igazgatóságot és ellenőrzőbizottságot is választottak a szövetkezeti ügyek intézésére. A gondoskodás másik formája, hogy naponta tízórait árusítanak az iskolákban a szövetkezeti élelmiszerboltok. A megyében 30 általános és középiskolában árusítanak tejet, kakát, lángost, péksüteményeket a fiatalok tízóraiztatásához. Ezzel a támogatással sok szülő napi gondját oldják meg, de nagy segítséget jelent a helyes táplálkozás kialakításában a fogyasztási szövetkezetek gondoskodása. A MÉSZÖV és a helyi fogyasztási szövetkezetek célul tűzték ki, hogy ez évben még további iskolákban alakítanak iskolaszövetkezeteket, vagy bevezetik az iskolások tízóraiztatását.