Szövetkezeti Élet, 1974 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

'SSSSSSSSySSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ •SSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSS. //////// У//Л Eredményesen dolgoztak megyénk szövetkezetei megyei küldöttgyűlés Egerben December 29-én Egerben a MESZÖV-székház kultúrter­mében megyei küldöttgyű­lést tartottak a megye fo­gyasztási, takarék- és lakás­­szövetkezetei. Részt vett a tanácskozáson dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök­­helyettese,­­Hegedűs László, a megyei pártbizottság kép­viselője. A szövetkezetek gazdasági munkájáról és a múlt évben elért eredményekről Molnár Ferenc ÁFÉSZ-titkár adott számot. Elmondotta, hogy a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában szélesedtek és bővültek a tagsági kapcsola­tok, eleget tettek az ellátási feladatoknak és jelentősen fejlődött a felvásárlás for­galma. A hálózat fejlesztésében tovább folytatódott, főleg az elavult eszközök, berendezé­sek pótlása, korszerűsítése. A megye szövetkezetei 52 köz­ségben látják el tejjel az is­kolákat, míg 35 helységben gázcsereszolgáltatást végez­nek. Lényeges eredmények születtek a múlt évben a munka- és üzemszervezés te­rületén is. A takarékszövetkeztek to­vább gyarapították pénzügyi szolgáltatásaikat és jelentős mértékben szaporodott a la­kásfenntartó szövetkezetek száma. Összességében a szövetke­zeti mozgalom megyénkben egészségesen fejlődött, me­lyet jól segített a munkaver­seny és a szocialista brigád­mozgalom széleskörű kibon­takozása. A fogyasztási szövetkeze­tek tevékenysége általában megfelelt a megadott célki­tűzéseknek. Az 1972. évi idő­leges megtorpanást a múlt évben lényegében felszámol­ták. Az áruforgalom összes­ségében 2,5 százalékkal ha­ladja meg az előző évit, míg a felvásárlás forgalma közel 5,5 százalékkal lesz nagyobb. 1973. évben a szövetkeze­tek baromfiból 24 vagont, to­jásból 7,5 milliót, nyúlból 30 vagont, mézből 40 vagont, míg gyógynövényből 2 millió forint értéket vásároltak fel. Egyedül az ipari üzemág for­galma mérséklődik a külön­böző átszervezések miatt. Az alaptevékenységek áru­forgalmában azonban — a lényeges fejlődés ellenére sem­­ értük el a megyei át­lagot. Visszaesett az iparcikk és a TÜZEP-telepek forgal­ma. A felvásárlás forgalma évről évre növekszik, mely­hez nagymértékben hozzá­járul a szövetkezetek céltu­datos háztáji segítő tevé­kenysége. A múlt évben kö­zel 35 millió forint értékű termelési eszközöket, nö­vényvédő szereket adtak el a háztáji gazdaságok termelé­séhez. Amíg az árufor­galmazás­­ban a fogyasztási szövetkeze­tek lényegében eleget tettek a célkitűzésnek, ez sajnos nem mondható el a gazdálko­dás helyzetére. Az 1972. év­ben megindult visszaesést nem sikerült megállítani és ez évben is mintegy másfél millió forinttal lesz kevesebb a szövetkezetek nyeresége mint az előző évben. A hálózatfejlesztésben há­rom év alatt 9400 négyzetmé­terrel növekedett az alapte­rület, de az extenzív beru­házások mellett a szövetkeze­tek a korszerűsítésekre és a kulturált feltételek biztosítá­sára törekedtek. A kereske­delem műszaki és technikai fejlesztésére eddig 12 millió forintot költöttek. A tervidő­szakban eddig 150 bolti kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari egység létesült a me­gyében, melynek több mint 60 százalékát a szövetkezetek hozták létre. A takarékszövetkezetek ez évi nyereségüket várhatóan mintegy 50 százalékkal telje­sítik túl, míg a betétállomá­nyuk 20—22 százalékkal nö­vekszik és jóval meghaladja az 500 millió forintot. A be­tétek növekedése a takarék­szövetkezetek pénzintézeti te­vékenysége iránti bizalmat tükrözi. A kölcsönállomány növe­kedésében kedvező lehetőség volt az 1973. évi hitelezési irányelvek változásának. Ezenkívül tovább növekedett a szövetkezetek egyéb szol­gáltató tevékenysége és az ebből adódó forgalma is. A lakásszövetkezetek fej­lődéséhez kedvező feltétele­ket biztosítottak a megjelent rendeletek, határozatok. Je­lenleg a megyében 21 lakás­­fenntartó szövetkezet tevé­kenykedik és 1311 lakás fenntartásáról gondoskodnak. Ezenkívül 9 lakásépítő szö­vetkezet alakult, amely öt év alatt összesen 1268 lakás megépítéséről gondoskodik. Az építkezést eddig hét szö­vetkezet kezdte meg és 1973. évben 311 lakást adtak át. J­elenleg folyamatban van 294 lakás építése és további 266 lakás műszaki tervezése folyik. Az eredmények ismerteté­se után Molnár Ferenc ÁFÉSZ-titkár áttért az 1974. évi feladatok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy az eddi­gi eredmények jó feltételt biztosítanak ahhoz, hogy a szövetkezetek a VII. kong­resszus célkitűzéseit és a IV. ötéves terv feladatait a hátralevő időben megvaló­sítsák. Ezért nagy gondot kell fordítani az 1974. éves tervek, üzletpolitikai és fej­lesztési programok összeállí­tására, a reális eredmények számbavétele mellett. Az irányelvek figyelembe­vétele mellett valamennyi ágazatnál biztosítani szüksé­ges az alapszabály és jogsza­bályok szerinti működés szé­les körű fejlesztését, az áru­forgalom és szolgáltatás bő­vítését. El kell érni, hogy minden helységben szerve­zetten fejlődjön és a szükség­leteknek megfelelően való­suljon meg az alapvető és napi cikkekben az ellátás. Valamennyi szövetkezeti ágazat erőteljesen növelje gazdasági hatékonyságát és gazdasági eredményeit. Erő­södjön a demokratizmus, szé­lesedjen tovább a szövetke­zetek és a tagok kapcsolata. A fogyasztási szövetkezetek területén emeljék az áruellá­tás színvonalát, elsősorban az élelmiszerekben és napi cik­kekben. Szerződéses kapcso­latok útján javítsák az áru­­beszerzési munkát. Tekintsék továbbra is kiemelkedő fel­adatnak a háztáji gazdaságok termelésének céltudatos tá­mogatását, a felvásárlás fej­lesztését. A meglévő ipari üzemek és szolgáltató tevé­kenységeket a reális igények­nek megfelelően szükséges továbbfejleszteni. A takarékszövtkezetek gaz­dasági tevékenységükben a jövőben is legfontosabb fel­adatként kezeljék a betétál­lomány fejlesztését. Ehhez jobb együttműködést kell ki­alakítani a helyi termelő- és fogyasztási szövetkezetekkel. A kölcsönfolyósításban nem nélkülözhető a megfelelő pro­pagandamunka alkalmazása. A jövedelmezőbb gazdálko­dás fokozásában célszerű a szövetkezetek rendelkezésére álló kölcsönalapok minél na­gyobb mértékű hasznosítása, de szükséges kutatni a helyi lehetőségeket is. A lakásszövetkezeteknél biztosítani kell az illetékes szervekkel való jobb együtt­működést és beilleszkedést a lakáspolitikai célkitűzések végrehajtásában. Szervezet­­tebbé kell tenni a vállalati lakásépítési alapok szövetke­zetek útján történő felhasz­nálását. A szövetkezeti mozgalmi feladatok végrehajtásáról és az elért eredményekről Be­­recz Géza szövetségi titkár számolt be a küldöttközgyű­lés résztvevőinek. A IV. öt­éves terv eddig eltelt idősza­kában mindhárom szövetke­zeti ágazatban általában ele­get tettek a lakossági és tag­sági elvárásoknak. Tovább fejlődött az együttműködés más szövetkezetekkel. A munkásellátás javítása érde­kéban mindhárom szövetke­­kezet, két közép és 6 általá­nos iskolában pedig iskola­­szövetkezet alakult. A szövetkezetek és a ta­gok anyagi kapcsolata szin­te minden időszakban egy­aránt a szövetkezés egyik legfontosabb kérdései közé tartozott, így a szövetkeze­teknek fontos szerepük van abban, hogy megfelelően se­gítsék az életszínvonal politi­kai célkitűzéseink megvaló­sulását. A szövetkezeti tagok elsősorban az alapvető célok megvalósulásában érdekeltek, ezért fontos a tagsági igények fokozott mértékű kielégítése. A tagság anyagi hozzájáru­lását vizsgálva megállapítha­tó, hogy az utóbbi három év alatt változások történtek. Növelték alaprészjegy nagy­ságát és a tagság egyetérté­sével 2—300 forintban hatá­rozták meg. A IV. ötéves terv időszakára 14 milliós tagsági hozzájárulás került előirányzásra. Ezt a megye szövetkezeti tagjai már az el­ső két évben majdnem telje­sítették. A MESZÖV-elnökség 1973. év elején javaslattal fordult a megye fogyasztási és taka­rékszövetkezeteihez, hogy tá­jékoztassák a tagokat folya­matosan a szövetkezet műkö­déséről, kérjék ki vélemé­nyüket, javaslatukat a min­dennapos munkát illetően. Kevés kivételtől eltekintve a megye szövetkezetei meg­tették az intézkedéseket a kétoldalú, folyamatos véle­ménycsere kialakítására. A tagnyilvántartások egyidejű felülvizsgálata mellett a ve­zetőségi tagok és a dolgozók között felosztották a körzete­ket és egy-egy aktívára így 20—25 tag jutott, akiket fo­lyamatosan látogatnak véle­ménycsere céljából. Azokban a szövetkezetek­ben ahol az ajánlásoknak megfelelően készítették elő és folyamatos feladatnak tekin­tik a tagok informálását, tá­jékoztatását, a kétoldalú vé­leménycserét, az eredmények máris mutatkoznak, mind a gazdasági, mind pedig a szö­vetkezetmozgalmi munká­ban. A tagsági véleménycserét a hármas feladat sikeres meg­oldásának szolgálatába kí­vánjuk állítani. Tehát növe­kedjen az ellátás színvonala, emelkedjen a gazdasági ha­tékonyság, eleven, élő kap­csolat valósuljon meg a szö­vetkezeti tagsággal. Felhasz­náljuk e munkát a szövetke­zeti tagok táborának, elsősor­ban a fiatalok és a nők köré­ből történő növelésére, ren­dezetlen tagsági kérdések tisztázására, a szövetkezeti célok megvalósítása érdeké­ben a tagság anyagi hozzájá­rulásának növelésére is. A megyei szövetség elnök­sége és ügyintéző szervezete az érdekképviseleti, az ér­dekvédelmi és szolgáltatási tevékenységből fakadóan segí­tette és segíti a szövetkeze­teknél e feladatok si­keres megoldását. Az első év sikerrel zárult, amelyet a MÉSZÖV elnök­sége a későbbiekben értékel, de máris megállapítható, hogy a kezdeményezés he­lyes volt a tagsági kapcsola­tok újszerű formájának ki­alakításában. A személyes véleménycsere kedvező fo­gadtatásra talált a tagság kö­rében. Az eddigi kedvező ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy e módszer fenntartása és továbbfejlesztése a to­vábbiakban is folyamatosan elősegítheti a szövetkezet­politika gyakorlati megvaló­sítását, a szövetkezeti tagság kapcsolatának további elmé­lyítését. A két beszámoló felett élénk vita alakult ki, amely­ben a küldöttek elmondották tapasztalataikat, eredményei­ket. Molnár Ferenc ÁFÉSZ-titkár beszámolóját tartja. Részlet a küldöttgyűlésről. A küldöttgyűlés elnöksége, Berecz Géza szövetségi titkár a mozgalmi munkában elért eredményeket, feladatokat tárja a küldöttek elé.

Next