Szövetkezeti Élet, 1975 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

A HEVES MEGYEI FOGYASZTÁSI, TAKARÉK-, ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK LAPJA Ára: 1,50­1*_­­XIV. évfolyam 1. tuám ! liba. I Janttár h­ó ' ” ~ ' ' ' " YSSJ'A**J'SSSSSJ&SSSf *£*S*fSS* У//Л //ЛУЛ^ Az 1975. évi szövetkezeti közgyűlések elé Az 1975. évi szövetkezeti közgyűlések egyik — a ko­rábbi évektől eltérő — jelen­tős feladata lesz a testületi szervek és a tisztségviselők újjáválasztása. Ennek főbb szabályait, eljárási módjait a szövetkezeti jog­szabályok, illetve az alapsza­bály és a szervezeti és műkö­dési szabályzat tartalmaz­zák. A legfontosabb szövetke­zetpolitikai feladatokra vo­natkozóan az Országos Ta­nács Elnöksége ajánlást tett közzé. A gyűlések­­ előkészítő sza­kaszának fontosabb tenniva­lója a tagok meghívásának jól bevált módszere, a sze­mélyes meghívás. Ebben he­lyes a szövetkezeti dolgozók mellett a küldötteknek, a helyi választott testületi ta­goknak minél nagyobb sze­repet adni. A személyes meg­hívások módszere egyben al­kalmas a tagkönyvcsere lebo­nyolítására is. Tekintettel a tisztújítások­kal kapcsolatos feladatokra, különösen fontos a rendelke­zésre álló idővel való helyes gazdálkodás. Különösen nagy jelen­tősége van annak, hogy a gyűlések anyagát a ta­gok — lehetőleg a rész­­közgyűlések előtt — írás­ban is kézhez kapják. A küldöttközgyűlés és a részközgyűlések napirendjét figyelembe véve az elmúlt évek gyakorlati tapasztala­tait kell kialakítani. A be­számolók kialakításában kü­lön követelmény, hogy az igazgatóság és a felügyelő bi­zottság az elmúlt négyéves választsi ciklus alatti mű­ködéséről is adjon számot Kellő súllyal essék szó a szö­vetkezet helyi tevékenységé­ről. A felügyelő bizottságok fontos szerepe megkívánja, hogy a részközgyűléseknek adott beszámolókon túlme­nően a felügyelő bizottság az ÁFÉSZ küldöttgyűlésen is ál­lást foglaljon az igazgatóság álltal előterjesztett jelentések tekintetében és ismertesse sa­ját munkája főbb tapaszta­latait. Ha az év során köte­lező, átfogó ellenőrzésre ke­rült sor, akkor annak tapasz­talatait a felügyelő bizottság­nak kell jelentéseiben ismer­tetnie. A revízió nyomán tett intézkedésekről pedig az igazgatóság köteles beszámoló jelentésében számot adni. 1975-ben szövetkezeti alapszabályok intézményes módosítására nem kerül sor. Módosítást igényel az alap­szabály új szakcsoport ala­kulása, tevékenységi kör vál­tozása esetén. A részközgyűléseken a szö­vetkezet választott testületei­nek, tisztségviselőinek általá­nos megválasztására is sor kerül. Központi választott testületeket jelölő bizottsá­got a választásokat legalább egy hónappal megelőzően az igazgatóság kibővített ülésén kell létrehozni. A jelölő bi­zottságba lehetőleg minden területi szervezet képviselve legyen és a küldöttgyűlés ha­­tározatilag is erősítse meg megbízatásukban. A helyi hatáskörű szerve­ket jelölő bizottságot szintén egy hónappal előzetesen ki­bővített intéző bizottsági ülésen, területi szervezetként hozzák létre. Tekintettel arra, hogy a részközgyűlések saját hatás­körben küldöttekert is vá­lasztanak, külön-külön is ha­tározatképeseiknek kell lenniök. Fokozott jelentősé­ge van tehát a tagok meg­hívása gondos, hatékony megszervezésének, valamint annak, hogy az indokoltan távolmaradók lehetőség sze­rint még a gyűlést megelő­zően megállapításra kerül­jenek. A területi, testületi szer­vek választása miatt, ha egy területi szervezetben több részközgyűlést is tartanak, a gyűlések határozatképessége területi szervezeti szinten összességükben is követel­mény. Tekintettel a központi testületi szervek megválasz­tására, valamint az egyéb jogszabály szerinti feladatok miatt szükséges a határozat­­képesség össz-szö­vetkezeti szinten váltó elérése is. Külön felhívjuk a fi­gyelmet az indokoltan távollevők számbavéte­lének helyes módjára. A távolmaradók jegyzékén szerepelnie kell a távollét okának, amely csak az alap­szabályban tételesen felsorol­tak valamelyike lehet. Ha valamely részközgyűlés határozatképtelen lenne, pót­lólagos részközgyűlést kell összehívni. A jelölő bizott­sági munka egyik­ sarkalatos kérdése, hogy javaslatunkban helyi arányt alakítsanak ki, a területileg, illetve hatáskö­­rűeg érdekelt szervekkel való konzultációk alapján alakít­ják ki javaslatukat. Követel­mény, hogy személyesen be­széljenek mind a javaslatba hozott személyekkel, mind azokkal, akiket nem javasol­nak újrajelölésre, illetve más funkcióra javasolnak. A közös tanácsú közsé­gekben is külön-külön területi szervek létreho­zását tartjuk indokolt­nak. Változatlanul célszerűnek tartjuk, ha a körzeti ÁFÉSZ székhelyén is létrehozzák a területi szervezetet. Nem sze­rencsés megoldás, ha a kör­zet székhelyén a területi szer­vezeti feladatokat a központi testületi szervek látják el. A küldöttgyűlés résztve­vőinek küldött írásbeli anya­gok között a jelöltek széles körű népszerűsítése érdeké­ben szerepeljenek a központi jelölő bizottság javaslatai is. Ha a részközgyűlés résztve­vői részére írásbeli anyagot adnak ki, célszerű csatolni a jelöltek listáját is. Ezek le­hetőleg ne csak pusztán név­sorból álljanak, hanem né­hány fontosabb adatot (fog­lalkozás, lakóhely) is tartal­mazzanak. A területi szerve­zeti gyűléseken az indokolás emelje ki, hogy az adott köz­ség milyen képviseletet ka­pott a különböző központi testületi szervekben. A testületi szervek és a tisztségviselők meg­választásának helye vo­natkozásában a szövet­kezetek a jogszabályok­nak és saját alapszabá­­lyuknak megfelelően jár­janak el. A küldöttgyűlésen kell megválasztani a nőbizottság tagjait és a közgyűlés mellet­ti egyéb — nem helyi jelle­gű — bizottságok elnökét és tagjait A részközgyűléseken kell megválasztani a szövetkezet elnökét, az igazgatóságot, a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, továbbá a jogszabá­lyok és az alapszabály sze­r­­nti tisztségviselőket. Itt kell megválasztani a szövetkezet küldötteit, a területi intéző és ellenőrző bizottság elnö­keit és tagjait, valamint a he­lyi tagbizottságok tagjait. A szövetkezet tisztségvise­lőire vonatkozó összeférhe­tetlenséget a szövetkezeti törvény 33. paragrafusára és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 15. paragrafusa hatá­rozza meg. Most is érvényes az az ál­láspont, hogy a vezető testü­letekben ne kapjanak megbí­zatást olyanok, akik foglalko­zásuk vagy társadalmi meg­bízatásuk alapján a szövetke­zet tevékenysége felett poli­tikai vagy szakmai felügyele­tet gyakorolnak. A titkos szavazáshoz a sza­vazólapot oly módon szüksé­ges elkészíteni, hogy azon el­különítetten tűnjön ki a ta­gok akaratnyilvánítása: — a szövetkezet elnöke, — a szövetkezet elnökhe­lyettese (­i) — az igazgatóság tagjai, — a felügyelő bizottság el­nöke és — a felügyelő bizottság tagjai megválasztása vonatkozásában. Ha az alapszabály más tisztségviselőknél is előírta a titkos választást, természete­sen azokat is fel kell venni a szavazólapra. A nyílt szava­zás a jelölő bizottság javas­lata alapján a gyűlésvezető elnök előterjesztése alapján történik. A választások eredményét célszerű a szövetkezeti egy­ségekben való kifüggesztés, illetve a küldöttek útján kö­zölni a tagsággal. Ahol tag­sági tájékoztatót adnak ki, ott indokolt erre külön szá­mot megjelentetni. A gyűlések előkészítésé­ben, a szervezőmunkában, az időpontok összehangolásá­ban, a technikai feltételek és a helyiség együttes biztosítá­sában célszerű, ha az azonos területeken működő fogyasz­tási szövetkezetek szorosan együttműködnek. Az azonos időpontban, azonos helyiség­ben tartott együttes részköz­gyűléseket a választások, il­letve az ezzel kapcsolatos törvényeseségi feltételek biz­tosítása miatt nem tartjuk célszerű megoldásnak. Süveges Benedek Három szövetkezet m­ínu­­s­­ működése A Vámosgyörk és Vidé­ke ÁFÉSZ, központi tanács­termében a közelmúltban­­ a vámosgyörki ÁFÉSZ, a nagyrédei és a vámosgyörki takarékszövetkezet közös igazgatósági ülést tartott. A szövetkezet fennállása óta el­ső ízben történt, hogy a munkájukat, elért eredmé­nyeiket, problémáikat széles körben tárgyalták meg. Az együttes ülés a szövet­kezeti tagság, a lakosság jobb ellátása érdekében együtt­működési tervet fogadott el és elhatározták, hogy a jö­vőben a megállapodás szel­lemében fejtik ki tevékeny­ségüket. A megállapodás értelmé­ben a jövőben fokozottabb mértékben kívánják elősegí­teni a háztáji gazdaságok te­vékenységét, mind a zöldség­gyümölcs termesztés mind a kisállattenyésztés területén. A takarékszövetkezetek az ÁFÉSZ keretén belül meg­­alakuló, illetve a már műkö­dő szakcsoportok tagjainak részére kedvezményes hitelt nyújt a termeltetéshez. A fogyasztási szövetkezet a községek húsellátásának javítása érdekében körzeti szinten sertéstenyésztő szak­csoport létrehozását tervezi, amelynek beindításához ugyancsak a takarékszövetke­zetek biztosítanak támoga­tást. A megállapodás alapján to­vább kívánják fejleszteni a már korábban elkezdett és igen jól bevált iparcikk áru­vásárlási akciókat, amelyek­nél a takarékszövetkezet a helyszínen bonyolítja le a hitel folyósítását. A szövetkezetmozgalmi te­vékenység területén az igaz­gatóságok megállapodtak ab­ban, hogy közös kulturális és egyéb jellegű rendezvé­nyeket szerveznek, támogat­ják egymást a szövetkezeti tagság szervezésében. A további sikeres munka érdekében elhatározták, hogy évenként közös igazgatósági ülésen fogják értékelni együttműködési tevékenysé­gük eredményeit. Farkas Imre Vámosgyörk Munkásellátás Parádsasváron és Sírokban A parádsasvári­­ üveggyár ebédlőjében munkaruhás nők, férfiak ülnek az asztaloknál. Jóízűen kanalazzák a pará­­di fogyasztási szövetkezet főztjét. Mások ételhordóval nyitnak be, a környező fal­vakba viszik az ebédet. Több mint másfél éve, hogy a parádi ÁFÉSZ átvette a gyár üzemi konyháját és étkezdé­jét. Azóta a törzsgárda is kialakult: Benedek Gábor főszakács és üzletvezető, to­vábbá Béres Istvánná, Far­kas Lászlóné, Fejes Jánosné, s Herceg Sándorné főz a dol­gozókra. Naponta 300 adag a konyha teljesítménye. En­nek felét ételhordókban, el­viszik. Elégedettek vagyunk az ÁFÉSZ főztjével — mondja a gyárban Fingerhát István főosztályvezető. — A minő­ség, s a mennyiség is jobb, mint régebben. Mi magunk négyen vagyunk otthon, de elég, ha három ebédet viszek haza. Gyakran itt fogadjuk külföldi üzletfeleinket" is,­­akiket korábban a gyöngyösi és egri éttermekbe vittünk ebédelni. Most saját vendég­lőnkben látjuk vendégül őket, mert szakácsaink a leg­kényesebbek ízlését is elta­lálják. A konyha dolgozói időn­ként „vendégfellépést” is vál­lalnak kisebb-nagyobb ren­dezvényeken. Legutóbb a pa­rádi öregek napjára 120 va­csorát készítettek. Tepertős pogácsával, vargabélessel, hi­degtálakkal rukkoltak ki. — Mibe kerül egy ebéd? — öt forint ötven fillér­be. Ugyanennyit fizetnek nyugdíjasaink is. Ez az ár változatlan marad annak el­lenére, hogy az ÁFÉSZ to­vább bővíti konyháját: jö­vőre robot- és dagasztógépet vásárolnak. Tervezik a reg­geliztetést is. Parádtól néhány kilométer­re fekszik Sírok község. Itt — a Mátravidéki Fémművek közvetlen közelében — más­fél éve АВС-üzletet nyitott a parádi szövetkezet. A mo­dern bolt helyén azelőtt két füstös lebuj állt. Reggelente a gyár dolgozói bennük „me­g­legi tettek”. A pálinkagőznek azóta már nyoma sincs. A pultok előtt most munkaru­hás asszonyok várakoznak. Van miből válogatniuk. Ka­raj, oldalas, comb, s nyolc­tíz féle felvágott kínálja ma­gát. — a veronaitól a gépson­káig. Csak a turista hiányzik, meg a császárszalonna — halljuk Bordás József üzlet­vezetőtől. — „Lazít” a hús­ipar. A múlt héten mind­össze öt kiló turistát kap­tunk, pedig harmincöt is el­fogyna belőle. A konzervek már kevésbé kelendők, dobo­zosból most is csak kolbá­­szos babfőzeléket tartunk. Az üveggyári étkezdét és a siroki ABC-t a parádi ÁFÉSZ munkásellátást cél­zó erőfeszítései kötik össze. S ezzel még korántsem éri be a szövetkezet. A Mátra­vidéki Fémművekben hama­rosan átadnak egy 500 sze­mélyes üzemi étkezdét. Je­lenleg két büfét, s négy — köztük két kávé — automa­tát üzemeltetnek a gyárban. Sírokban nem lehet panasz a szövetkezeti áruellátás­ra, a 4* üveggyár dolgozói naponta dicsérik a négy asszony által készített ételeket. A gyárkapuban levő ABC-áruházban mindent látnak a munkából hazaindulók. megta- Köszöntjü­k tízéves laptársunkat Minden mérföldkő egy út végét, de ugyanakkor egy újabb út kezdetét is jelen­ti. Az út során pedig egyre szaporodnak a mérföldkö­vek, amelyek lezárják a régit, de ugyanakkor megkezdik az újabbat, az ismeretlent Buktatókkal, feladatokkal, problémákkal és eredmé­nyekkel váltakozót. A „Hevesi Ifjúság” a KISZ Heves megyei Bizott­ságának mozgalmi tájékozta­tója is egy ilyen mérföld­kő megünneplésére hívta meg azokat a régi és je­lenlegi munkatársakat, akik elősegítették a lap megjele­nését. Tíz évvel ezelőtt in­dult a fiatalok tájékoztatá­sát segítő lap. Lapunk és a Hevesi If­júság között mndig szoros kapcsolat volt, hiszen me­gyénk szövetkezeteiben is jelentős számú fiatal dolgo­zik. Feladataink egy része közös, melyeknek végrehaj­tását mindkét lap hasábja­in írásokkal, információk­kal, közleményekkel is se­gítjük.­­ E kapcsolat a jövőben sem lesz lazább, sőt a fia­talok nevelésében, jobb tá­jékoztatásában előbbre aka­runk lépni. Az évforduló alkalmából köszöntjük fiatalabb lap­társunkat és kívánjuk, hogy a jövőben is ilyen ifjúi len­dülettel tájékoztasson, mu­tasson utat a szocializmus építésében.

Next