Szövetkezeti Élet, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
II. évfolyam, 1. szám Új esztendő Minden év kezdete a nagy elhatározások, a tizenkét hónapra szóló döntések emlékezetes időszaka. Tervez az egyes ember, tervez az egész ország, s az egyén elhatározása összefügg a közösség döntésével. Mindannyian szeretnénk jobban, nyugodtabban élni és valamennyien tudjuk, hogy ez csak úgy lehetséges, ha senki sem retten meg a pillanatnyi nehézségektől, a helytállást követelő munkától, mert csak milliók egyöntetű szándékából lehet egy népet boldogító valóság. Sok tennivaló vár ránk az ipari, az általános fogyasztási és értékesítő, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben egyaránt. A lakosság érdekében javítani kell a szoláltatások színvonalát, hogy az ügyfelek kevesebbetosszankodjanak az időpont-módosítások, a néha marathoni határidők miatt mindenki azt szeretné, ha ebb lenne a falvak és a vá osok áruellátása, ha jó miőségű cikkek közül vállalhatna az üzletekben, de csak azt vehetné meg, mi éppen akad. Örülnénk, ha új boltokat, jól felszerelt ABC-áruházakat nyitnanak egyre több helyütt. A háziasszonyok jogos vágya az, hogy a piacokon az élelmiszer, a zöldség- és gyümölcsboltokban jó minőségű árut vásárolhassanak, természetesen pénztárcájukhoz mért, elfogadható áron. Megannyi indokolt vágy, mégis csak akkor lesz, lehet belőlük valami, ha mindenki, a maga frontján szavak helyett tettekkel érvel, így kerül le a munkapadokról kevesebb selejtes termék, így nem hiányoznak majd azok a filléres adatrészek, amelyeket az elmúlt évben de sok helyütt hiába kerestünk. Csak így adhatnak át olyan lakásokat, amelyekben az ajtók és ablakok rendesen zárnak, s lem hull a vakolat a mennyezetről, nem hiyatosodik a falakra ragaszati tapéta Ha felszolgálunk az éttermekben szóra, így elemre méltatják az bédjére egyre fogyó türelmmel váró vendéget, akkor talán ők sem csalódnak az üzletekben, mert г [UNK] ellök jobb kedvvel állanak el a jó ízzel fogyasztott ■tel után, s ők sem feledetnek meg az udvariasság alapvető törvényéről. Ha a termelőszövetkezeti tag városi útja során nem távozik üres kézzel az áruházakból, akkor valószínűleg nagyobb forgalommal tevékenykedik a földeken, s igyekezete nyomán a terméshozamok is növekednek valami”ez. Gondolnunk kell erre a kölcsönös belátásra az úji. a tizenkét hónapra szóló lehatározások és döntések időszakában, mert az egyén elhatározása 'ssze , függ a közösség döntésével. » ’ “•} A HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETEK LAPJA ÁRA: 2,50 FORINT Kádár János: 9.Egész országunk, népünk számára elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője...” Megtartották a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusát MEGYÉNK KÜLDÖTTEI KÖZÜL FELSZÓLALT SIPEKI ZSIGMONDNÉ, HEVESI, SZÓT KÉRT CZIFRA MIKLÓS ANDORNAKTÁLYAI ÉS KASZAB BALÁZS PÉTER VÁSARAI KÜLDÖTT Amint arról a központi sajtó már a kongresszust követő napokban részletesen beszámolt 1976. december 14—15- én megtartották a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusát. A Parlamentben megtartott tanácskozás belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye volt, hiszen ugyan elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben folyó gondokról, eredményekről és feladatokról volt szó, a kongresszus, az ott elhangzottak, egyáltalán a magyar mezőgazdaság helyzete mégis lényegesen túlnő az ágazat keretein. Ezt bizonyítja valamennyi felszólalás, különösen Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának felszólalása, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk. Átalakult a falu... A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongreszsusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tartásával történt és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség új, szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogásnak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátásban, a dolgozók elért életszínvonalának megalapozásában és további emelésében. Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai események színhelye ez a terem. JÓ PROGRAM A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával, Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak: átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az osztályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület Ez sok erőfeszítést követelt a mezőgazdasági dolgozóktól, akiknek munkáját — a társadalmi összefogás szép példáját bizonyítva — munkások, értelmiségiek, katonák, diákok is segítették. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes elismerés illeti meg a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. Pártunk XI. kongresszusa nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy társadalmi életünknek, a szocialista fejlődésnek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az építő munka eredményeitől. További fejlődésünkre, az egész ötéves terv sikerére kiható jelentősége van annak,hogy az idei alapokra építve hogyan teljesítjük az 1977. évi tervünket, az ötödik ötéves terv időarányos feladatait. JAVULÓ FELTÉTELEK A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség-, és gyümölcstermelést, a sertéstenyésztést, az öntözés fejlesztését, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került, más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk, így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikok, a búza- és a kukoricatermesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behoznivalónk. De nemcsak egyes jó külföldi tapasztalatokból tanulhatunk: nálunk az átlagok igen nagy szélső értékből adódnak. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. , (Folytatás az 5. oldalara Lakásszerviz nyílt Egerben Mindenképpen dicséretes kezdeményezés valósult meg a lakossági szolgáltatások színvonalának növelése érdekében: az UNIVERSAL Ipari Szövetkezet Eger új városrészében, a Csebokszáriban megnyitotta a lakásszervizt. A szolgáltatókombinát a hagyományos háztartási gépek, készülékek javítása mellett, házi barkácsműhellyel, barkácsbolttal, motorkerékpár szervizzel áll a lakosság szolgálatában. (Erről szóló cikkünk lapunk második oldalán olvasható.) (Fotó: Szántó György) 1977. január hó