Szövetkezeti Élet, 1978 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
III. évfolyam, 1. szám Év elején Megszoktuk már, valahogy gondolkodásunk szemléletünk ehhez alakult, hogy ilyenkor az új esztendő küszöbén sok mindent másképpen, az eddiginél jobban szeretnénk csinálni.Most újra az esztendő elején állunk, lepergett az előzőnek 365 napja, s mire e sorok megjelennek már az 1978-as évből is majdnem eltelik az első hónap. Jobbára elkészültek az 1977-es év gazdasági és mozgalmi munkáját értékelő beszámolók megyénk ipari, mezőgazdasági és fogyasztói szövetkezeteiben kialakultak megfogalmazódtak a tervek is. Elkezdődtek a zárszámadó, illetve a mérlegzáró köz-, és küldöttgyűlések, amelyek javarészen ezúttal — a módosított szövetkezeti törvénynek megfelelőn új alapszabályt is alkotnak szövetkezeteink. A fogyasztási szövetkezetekben különösen megsokasodtak a teendők az év elején. A kereskedelem dolgozóinak fel kelett készülniük a bevezetett árváltozásokkal kapcsolatos munkára, de ezlényegesen komolyabb, felelősségteljesebb feladatot jelent az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében elrendelt részleges szeszfogyasztási tilalom. Közvéleményünk joggal régóta sürgeti ezt az intézkedés végrehajtása éppen ezért közügy, társadalmi feladat. Bizonyára így, vagyis jól értelmezik ez a rendeletet megyénk szövetkezeti vendéglátóipari egységeink vezetői és dolgozói is, s reméljük, hogy megszegésére nem kerül sor. Új esztendőt kezdtünk, s feladataink csak növekedtek ipari, mezőgazdasági, fogyasztási, takarék-, és lakásszövetkezeteinkben egyaránt. Ezekhez a megnövekedett feladatokhoz kívánunk mi is megyénk valamennyi szövetkezeti tagjának, vezetőjének, dolgozójának sok sikert, erőt és jó egészséget! < SVVWWWWWV*NMAAfVWWWvA A HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETEK LAPJA ÁRA: 2.50 FORINT Lapunk munkáját értékelték e• Ülést tartott a Heves megyei Szövetkezetek Tanácsa A három szövetkezeti ágazat képviselőiből álló Heves megyei Szövetkezetek Tanácsa január 6-án Egerben, a MESZÖV- székházban — munkatervének megfelelően — dr. Holló Bélának, a testület soros elnökének vezetésével ülést tartott. A tanácskozáson megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Horváth Tamás, a városi pártbizottság munkatársa, s részt vettek a Heves megyei Lapkiadó Vállalat, illetve lapunk szerkesztő bizottságának tagjai is, mivel a testület Faludi Sándornak, a Szövetkezeti Élet felelős szerkesztőjének írásos és szóbeli előterjesztése alapján ezúttal lapunk eddigi tevékenységét, munkáját, a további feladatokat vitatta meg. Az előterjesztés és a vita alapján állásfoglalás született az eddigi munkáról, a további legfontosabb feladatokról. A tanácskozásról — a testület állásfoglalásának megfelelően — lapunk 6. oldalán részletes tudósításban számolunk be. Napirenden a háztáji gazdaságok fejlesztése, az árellenőrzés és a bikavérprogram Barta Alajosnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárának elnökletével tartotta ülését a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága A tanácskozáson részt vett Poden Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. A testület elsőként dr. Varga Józsefnek, Heves megye Tanácsa elnökhelyettesének előterjesztésében meghallgatta a kereskedelemben — közöttük a fogyasztási szövetkeztek üzleteiben — folytatott árellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót. Ezután a vörösbortermelésről, a bikavérprogram megvalósításáról és a fejlesztési feladatokról szóló jelentést tárgyalták meg. A bizottság végül elfogadta a háztáji és a kisegítő gazdaságok támogatására vonatkozó feladatokat. 1978. január hó Oltványkészítők A MÉSZÖV elnöksége az ellenőrzésről A fogyasztási szövetkezetek Heves megyei szövetségének elnöksége december végén tartott ülésén több fontos napirend mellett megvitatta a Revizori Iroda 1977. évi tevékenységét. Az éves munka értékelésénél külön foglalkoztak az ellenőrzések tapasztalataival és a vagyonvédelemben elért eredmények értékelésével. A Revizori Iroda egy év alatt az AFÉSZ-eknél a takarékszövetkezeteknél, a lakásszövetkezeteknél, és a ZÖLDÉRT-nél 35 átfogó ellenőrzést tartott. Ezenkívül tizenhárom utóvizsgálatot is elvégeztek. A készletellenőrzésnél, a leltározásoknál és más célvizsgálatoknál 86 esetben működtek közre a MESZÖV-ellenőrök. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezetek választott testületeivel, akiket mindig tájékoztatnak az ellenőrzés megállapításairól. Az ÁFÉSZEK-ek leltári eredményei az előző évekhez viszonyítva számottevően nem javultak. A vizsgálatok számos olyan tényezőt tártak fel, amelyek betartásával csökkenteni, illetve megelőzni lehetett volna nagyobb összegű leltárhiányokat. Tovább csökkentek az improduktív költségek, de a készletek selejtezésének, leértékelésének nagymérvű emelkedése nem megnyugtató és lazaságokra utal. A takarékszövetkezetek nagy többsége betartja a vagyonvédelmi előírásokat, az üzelmazak — egy-két kivétellel — az előírt követelményeknek megfelelnek. A lakásszövetkezeteknél pozitív változásokat tapasztaltak a vizsgálatok. Az elnökség az 1978. évi feladatok végrehajtására, a vagyonvédelmi munka javítására fontos határozatokat hozott. Pártalapszervezet a szövetkezetben Ostoroson igénylik a párttagok aktivitását Bartók Kálmán, az Ostoros—novaji Egyetértés Termelőszövetkezet üzemi pártalapszervezetének a titkára, már nem fiatal ember. Munkáját ennek ellenére nap mint nap megújuló hittel és odaadással végzi. Élete, munkája szorosan kötődik évtizedek, hosszú évek óta a közös gazdasághoz. Igaz, hogy az egyesülés, 1974. előtt egyben a községi párttitkári teendőket is ellátta Ostoroson, de akkor is legtöbbet a szövetkezet gondjai kötötték le. Nem volt könnyű — amint az emlékeket idézzük — a kezdet kezdetén, de még a későbbiekben sem, hiszen a korábbi szövetkezeti vezetők és közötte a legkevésbé sem volt harmonikus a viszony. Mindez azonban már évek óta a múlté. Közös célok, közös cselekvés — Nemrég számolt, be alapszervezetünk gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájának tapasztalatairól s az ezzel kapcsolatos feladatokról a járási pártvégrehajtó bizottságnak — kezdte Bartók Kálmán. — Nem vitás, hogy a szervezeti kérdések után a pártvezetés, a pártalapszervezet, és a gazdaságvezetés kapcsolata, e kapcsolat elemzése került jelentésünk elejére. Megelégedéssel mondhatom, hogy jól együttműködünk, amely azonban nem jelenti azt, hogy eltakargatnánk az esetleges hibákat. Az a kölcsönös kiindulási alap, hogy közösek céljaink, amelyeket együtt kell nap, mint nap feladatokra bontva megvalósítani. A közös cselekvés egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy folyamatosan összehangoljuk a tennivalókat. Ennek módszerei között elsőként említem, hogy pártvezetőségi ülésre, illetve taggyűlés elé tűzünk olyan napirendi pontokat, amelyek összefüggnek a gazdasági munkával, vagy annak egyes részterületeivel, így például 1976-ban valamennyi önálló ágazatot is beszámoltatunk munkájáról. E beszámolók igen színvonalasak, jó áttekintést adnak a szövetkezet egészének, illetve egyes ágazatainak helyzetéről, munkájáról. Apró, napi gazdasági feladatokba a pártvezetés nem avatkozik bele, azonban minden héten összehangoljuk a párt- és gazdasági rendezvényeket, s pontosan meghatározzuk, hogy kinek mi a teendője. Előtérben a parlaeán>i munka г — A szövetkezetünkben dolgozó párttagokat, kommunistákat leginkább a gazdasági munka foglalkoztatja. Ez természetes, hiszen ma már azon vitatkozni sem lehet, hogy a legfontosabb pártmunka a jó gazdasági munka. Pártcsoportjaink aktívan tevékenykednek, eljuttatják a szövetkezet egész tagságához a párthatározatokat, mégpedig úgy, hogy azokat magukévá tegyék, megértsék tagjaink, dolgozóink. E sejteken keresztül jutnak vissza a termelésben, a mindennapi munkában meglevő gondok is, s ezáltal szinte naprakészen ismerjük a tagság hangulatát, azokat a kérdéseket, amelyek köztük felmerülnek. Ez nagyon fontos, mert csakis széles körű információ alapján tud a pártvezetés véleményt mondani, beleszólni a gazdaságvezetés munkájába, amely igényli is a pártszervezet álláspontját. Igényli, mert a különböző gazdasági döntések meghozatalakor számításba veszi azt. Így olyan kérdésekben, mint a beruházás, a munkabér felhasználása, a munkaszervezés, a gének jobb kihasználása továbbá a premizálás, a pártszervezet mindig képviselteti magát Ebben a szellemben került sor a tízéves beruházási, fejlesztési terv kidolgozására, amelynek tervezési munkájába bevontuk a kompolti kísérleti gazdaságot, a gödöllői egyetemet, a pincegazdaságot. Beruházásaink nagyon komolyak, megfontoltak és merészek, de az eddigi munkánk azt igazolja, hogy jól döntöttünk. Különösen büszkén említhetem a 140 hektár vörösbort adó fajta eltelepítését. Sorolhatnám tovább a növénytermesztés és az állattenyésztés tervszámait is, amelyeket alaposan megismertettünk, megvitattunk a párt- és a tsz-tagsággal. Szerveztük a különböző brigádgyűléseket, s agitáltunk e tervek megvalósítása érdekében. Együttműködve a község szervekkel . A szövetkezet üzemi pártalapszervezete mellett mindkét községben önálló pártszervezetek működnek, amelyekkel, valamint a helyi tanács- és egyéb tömegszervezetekkel is jó munkakapcsolatot alakítottak ki. A szövetkezet mindkét községben pávakört tart fenn, s kiveszik részüket településük szépítésének, csinosításának munkájából. A párttagokat valamennyi társadalmi munkaakcióban aktív résztvevőként tartják számon. — A kulturális életre jellemző — mondja Bartók Kálmán —, hogy több mint ezer újság, rádió, tv, illetve folyóirat előfizetőt tartunk nyilván csupán Ostoroson. Brigádjaink megrendelték a Szövetkezeti Életet is és elmondhatom, hogy ma már a kedvelt lapok közé tartozik. Igyekszünk ápolni a régi népszokásokat, hagyományokat is községeinkben, s örülünk minden ilyenfajta érdeklődésnek. Az ősszel például a televízió készített egy kisfilmet a szüretünkről, amelynek bemutatására mostanában kerül sor. Mindent összevetve, az a legfőbb törekvésünk, hogy szövetkezetünk tagjai mindkét községben jó életkörülmények között éljenek. Ennek az egyre jobb gazdasági munka a legfontosabb feltétele, de folyamatosan törekszünk a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezéséről, a szükséges feltételei biztosításáról. A járási párt-végrehajtóbizottság is jónak ítélte az ostorosi szövetkezeti pártalapszervezet munkáját, amely nyilvánvalóan része az 1977-es eredményeknek Ц — Éppen most kaptam meg a legfontosabb múlt évi adatokat — mondja a párt«titkár: — árbevételi tervünket a tervezetthez képest 20 millió forinttal túlteljesítettük, s ennek megfelelően a bruttó jövedelem mintegy 5 millióval, a nyereség pedig több mint 3 millió forinttal lesz több a tervezettnél. Mindez a jó időjárási tényezők mellett, nagymértékben a Nagy Ok^eri Szocialista Forradalom tiszteltére kibontakozott lendületes munkaversenynek is köszönhető. __________ F. S.