Szövetkezeti Élet, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
A Heves megyei szövetkezetek lapja . Reális helyzetértékelés, konkrét célok írta: Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője artunk XII. kongresszusára készülünk. Decemberben a Központi Bizottság közreadta kongresszusi irányelveit, s megyénk majd hétszáz pártalapszervezetében — közöttük mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinknél is — lezajlottak a XI. kongresszus óta eltelt öt esztendő politikai mérlegét megvonó beszámoló taggyűlések. A felkészülés folyamatában azóta ismét továbbléptünk: ezekben a napokban fejeződnek be a vezetőségválasztó párttaggyűlések. A taggyűlések előkészítése időszakában a megye szövetkezeteiben is a párttagokkal folytatott beszélgetések, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek helyi vezetőivel való párbeszédek jól segítették, hogy minél szélesebb és nagyobb tömegű tapasztalati anyag birtokában alakuljanak ki az értékelő álláspontok, határozatok. Pártalapszervezeteink átfogóan elemezték a gazdaságirányító és ellenőrző munkát, a gazdasági egységek fejlődését, a cselekvési programok megvalósulását és sokoldalúan értékelték a gazdasági tevékenységet is. Fontos szerepet kaptak a vitában a hatékonyság, a munkaszervezés, a munkafegyelem javításának kérdései. Megállapították, hogy a pártszervezetek több helyen nem fordítanak kellő figyelmet a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére és számonkérésére. A gazdasági jellegű pártmegbízatások egy jelentős része nem elég konkrét, a gazdasági vezetők beszámoltatásakor az elkészített beszámolók gyakran bonyolultak, kevéssé érthetők. Az alapszervezetek kádermunkáját úgy minősítették a taggyűlések, hogy azok fejlődőek, a véleményezési jogkört többségükben jól érvényesítik. Több helyen gondot jelent azonban a káderutánpótlással való foglalkozás, sőt magának az utánpótlásnak a biztosítása is. A beszámolókból és az azokat követő vitákból kitűnt, hogy az elmúlt öt évben az alapszervezetek ve’ zetőségei megfelelően szervezték és irányították a politikai munkát. Több helyen megfogalmazódott ’ azonban, hogy a tömeg’ szervezetek, mozgalmak tevékenységében az érdek- I képviselet érvényesül jobban, és arányaiban ennél ’ — sőt a szükségesnél — kevesebb a gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó agitációs és mozgósító munka. A beszámolók többségében elismerő minősítést kaptak az alapszervezetek tömegkapcsolatai, ám néhány alapszervezetnél megfogalmazták, hogy a párt és a gazdasági vezetésnek többet kell foglalkoznia a tagság és a dolgozók problémáival, jobb kollektív szellemet kell kialakítania, s javítania kell a munkahelyi légkört a szövetkezetekben is, a szövetkezeti demokrácia még tartalmasabbá tételével. A beszámolók pozitívan értékelték a pártszervek alapszervezeteket irányító, és segítő munkáját, amely a véleményük szerint hozzájárult az alapszervezeti munka színvonalának emeléséhez. Kiemelték, hogy a titkári értekezletek, a titkárok és a vezetőségi tagok továbbképzése, az aktívák és a területfelelősi rendszer kialakítása eredményesen segítik a jobb munkát. Az alapszervezetek túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy az irányító pártszervek megfelelő önállóságot biztosítanak ahhoz, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően szervezhessék meg feladataik végrehajtását. Az alapszervezetek többsége készített határozati javaslatot, amelyek a rövid távon jelentkező tennivalókat fogalmazták meg. A feladatok a termelést segítő munkára, a kongresszusi munkaversenyre, az' . V. ötéves terv sikeres befejezésére, a szervezeti élet erősítésére, a pártcsoportok munkájának javítására, az alapszervezetek ideológiai tevékenysége színvonalának emelésére, a pártépítésre vonatkoztak elsősorban. Számos helyen kitértek a javaslatok az információs munka javítására, a politikai vitakörök és a tömeg- , propaganda tanfolyamok színvonalának emelésére, s az agitáció fokozására, a párttagság aktivitásának növelésére, a fiatalokkal és a nőkkel való foglalkozás javítására. A taggyűléseken átlagosan a résztvevők 25 százaléka mondta el a véleményét. Volt olyan taggyűlés is, ahol a résztvevők fele, 1 vagy ennél is többen szóltak hozzá. A viták résztvevőinek döntő többsége helyi gazdasági kérdésekkel foglalkozott, sok helyen mutattak rá a meglevő hiányosságokra is. Sokan foglalkoztak a pártcsoportok munkájával, s elmondták, hogy jobban kell támaszkodni rájuk, ‘ több feladatot, de információt és elismerést is várnak a csoportok a vezetőségek részéről. A pártélet kérdéseit érintő további hozzászólások az alapszervezeti munka nagyobb hatékonyságára ösztönöztek. Szövetkezeti pártalap 1 szervezeteink vezetőségi mulasztó taggyűlésein is főként ezek a kérdések kerültek előtérbe, s mindenütt nyomatékosan került szóba, hogy — a kongresszusi irányelvek célkitűzéseinek szellemében — a munka minden területén hatékonyabban, takaréko ] sabban szükséges dolgozni. Fokozni kell mind a vezetők, mind a fizikai dolgozók, alkalmazottak körében ] az egyéni felelősséget.oggal állapíthatjuk meg, hogy mind a ‘ beszámoló taggyűlé • sek, mind a vezető ] ségválasztó taggyűlések jól megalapozták a most következő üzemi-, városi és járási küldöttértekezlete <ket, e tanácskozásokra a jó légkör, a mértéktartó hangvétel, a reális helyzeti értékelés és a célkitűzések, félreérthetetlen, konkrét meghatározása volt a jellemző. 3 a 1 , J „Szeretnék párttag I" ff enni... Az egri áfész-áruház cipő osztályán már az új év első napjaiban is nagy a forgalom, pedig még az ünnepek előtti rohamok fáradalmait sem pihenték ki. A brigád egyik, legaktívabb tagja Hajnal Tiborné, akinek feltettük a kérelést. — Mit vár az új évtől, az évtizedtől? — Még nincs egy évtizede sem, hogy munkába álltam, hiszen 1973 decemberében jöttem ide dolgozni, amikor elvégeztem a szakközépskolát. Számomra az elmúlt évtized nagyon eredményes volt. Érettségiztem, találtam magamnak egy olyan sunkahelyet, ahol jól érzem magam. Munkatársaimmal együtt jó kollektívát alakítottunk ki. A másik jelentős esemény, hogy öt évvel ezelőtt férjhez mentem, azóta már kisfiam született, s így már majdnem teljes a család. Lakásunk nem volt megfelelő, ezért a múlt évben felépítettük a családi házunkat, így az évtizedet eredményesen fejeztem be. Most új év első napjaiban itt a munkatársaimmal arról beszélgettünk, vajon mit hoz az új esztendő? Én úgy gondolom, a jó munkát végzőket ezután is megbecsülik, mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg. Ezt olvastam a nemrégiben megjelent XII. kongresszusi irányelvekből. Szeretnék továbbtanulni, a marxista esti egyetemen, de lehet, hogy még a gyors- és gépíró tanfolyamot is elvégzem. Már arról beszélgettem a párttitkárunkkal, hogy szeretnék párttag lenni. Családi életemben is szeretnék változásokat a jövendő évtizedben: a közeljövőben jó lenne a családi házunkat befejezni, berendezni és nyugodt életet biztosítani ... (Szó) //Mindenki csak annyit vehessen el a közös asztalról, amennyit tesz is rá.../✓ A Technolux Szolgáltatóipari Szövetkezet egri Marx Károly utcai női fodrász üzletében dolgozik immáron nyolc éve Paulovits Sándor női fodrász. Ebből a nyolc esztendőből harmadik éve az üzletvezetői teendőket is ellátja. Ez persze nem függetlenített funkció, hiszen ugyanúgy szépíti a hölgyek frizuráját, mint kolléganői, akik két műszakban tizenhárman dolgoznak mellette. — Új évi kívánságok, kongresszusi irányelvek? — Nem vitás, hogy 1980. első napjaiban e két dolog nem választható szét. Legalábbis jómagam, aki egy évtizede párttá« is tta«*ek, чи [UNK] látom ezt. A közelmúltban tartottunk egri területünkön párttaggyűlést, amelyen szövetkezetünk kommunistái is megvitatták a kongresszusi irányelveket. Magam is felszólaltam, s ugyanazt mondhatom ezúttal is, hogy helyeslem a XI. kongresszus irányelveiben megfogalmazott célkitűzéseket, a keményebb, a fegyelmezettebb, a szervezettebb munkára való törekvést. Szerintem gondjaink nem mai keletűek, s éppen ezért e célkitűzések jó részét legalább öt évvel ezelőtt kellett volna hasonló konkrétsággal és következetességgel megfogalmazni. Ezt aaect is mondom, mert iram- január Ára: 3 Ft V. évfolyam 1. 1980. A párt a szövetkezeteket a társadalom nélkülözhetetlen részének tartja A kongresszusi irányelvekről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács December 17-én ülésezett az Országos Szövetkezeti Tanács, a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek közös tanácskozó testülete, amelyen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára is. A testület ezúttal az MSZMP KB felkérésére Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnökének vitaindító előadása alapján megvitatta a XII. pártkongresszus irányelveit. Rév Lajos, a hazai szövetkezetek több, mint 3 és fél milliós tagsága nevében egyebek között hangsúlyozta: " Az a gyakorlat, hogy a Központi Bizottság vitára bocsátja irányelveit, a párt demokratizmusának olyan példája, amely elősegíti a közéleti, s ezen belül a szövetkezeti demokrácia szélesedését, elmélyülését is. A szövetkezetekben a már elvégzett munka értékeléséhez és a megoldásra váró feladatok kijelöléséhez, végrehajtásához egyaránt biztos útmutatóként szolgáló irányelvek valamennyi fejezete a magyar szövetkezeti mozgalom ügye is. Az OSZT megtisztelő feladatának tesz eleget, amikor mint a szövetkezeti tagsággal együtt élő, a párt szövetkezetpolitikájának gyakorlati megvalósításában is tevékenyen részt vevő testület, a szövetkezetek sajátos nézőpontja alapján az elsők között fejti ki véleményét és javaslatait az MSZMP XII. kongresszusát megelőzően közzé tett irányelvekről és észrevételeit eljuttatja a párt vezető szervéhez. A vitában többen hozzászóltak, s egyetértésüket fejezték ki az irányelvekben meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. Elismeréssel méltatták, hogy a párt következetes, töretlen politikája —, amelyben kifejeződik a munkás—paraszt szövetség erősödése —, a szövetkezeteket a társadalmi-gazdasági építőmunka fontos tényezőjeként tartja számon. Az irányelvekhez fűzött javaslatokból, észrevételekből is kitűnt: a szövetkezetekben erőteljes a törekvés a társadalmi és gazdasági előrehaladást, a termelést befolyásoló eszköztárak hasznosítására, aminek egyértelműen az a meggyőződés az alapja, hogy a szövetkezeti mozgalomnak hazánkban nemcsak múltja, eredményekben gazdag jelene, hanem jövője is van. Ezt erősítette meg felszólalásában Borbély Sándor, a KB titkára is. Hit vár az új esztendőtől? Hi a vélenye a kongresszusi irányelvekről? Új évet, új évtizedet kezdtünk. Ugyanakkor hazánkban ez az évtizedforduló egyben egy minőségileg más, ríj korszak kezdetét is jelenti. Legalábbis eddigi munkánk minőségét, eredményességét tekintve a jövőben valamennyiünknek jobban kell dolgoznia. Egybeesik ezzel az évtizedfordulóval egy társadalmi, politikai, és gazdasági életünk alakulására döntő hatással bíró, kiemelkedő belpolitikai esemény is: ez év tavaszán tartja pártunk a XII. kongresszusát. Az egyébként szokásos újévi körkérdéseinket éppen ezért megtoldottuk egy másikkal is, s a kapott válaszokat adjuk most közre. kám sajátosságából adódóan üzletünkben is sokan és sokféle szemléletű vendég is megfordul, s közöttük éppúgy, mint másutt az emberek között, gyakran hallom: „Eddig úgy tudtuk a sajtóból, a rádióból, a televízióból, hogy teljesen rendben mennek a dolgok. Most pedig szinte egyik napról a másikra kiderült, hogy nem egészen így van ...” Szerintem azért távolról sincs veszve semmi. Igaz, hogy az új esztendőben és még néhány elkövetkező évben azzal kell számolnunk, hogy fejlődésünk mértéke kissé visszafogottabb lesz, de rajtunk múlik a siker. Rendet lehet teremteni, csak a vezetőknek minden szinten az eddiginél sokkal jobban kell megteremteni a fizikai dolgozók számára a folyamatos, eredményes, jó munka feltételeit. Szövetkezetünk is gondokkal küzd, hiszen arról is beszélgettünk egyebek között a párttaggyűlésen, hogy talán kisebb létszámmal is el tudnánk végezni ugyanezt a munkát. Mindez persze embereket, sorsokat érint, éppen ezért nagy körültekintéssel és felelősséggel kell intézkedni. Az viszont tény, hogy minden eszközzel el kell érni: mindenki csak annyit vehessen el a közös asztalról, amennyit tesz is rá! — Egyéni kívánság? — Megtartani családunk jelenlegi életszínvonalát, mert — bár jó volna végre egy autó is —, aligha lenne reális nagyobb terveket szövögetni - • f-i-r) rrÁ termelés szerkezetét a helyi sajátosságok és a piaci igények határozzák meg!"Itt Szemző János éppen egy esztendeje tölti be a TESZÖV gazdaságpolitikai titkárhelyettesi funkcióját. Egyébként Heves megyei, noha hosszú idő óta a szomszédos Borsod megyében dolgozott állami gazdasági vezető beosztásokban. Igaz, termelőszövetkezeti vezető is volt néhány évig, s legutóbb pedig ugyancsak szérős kapcsolatban állt a szövetkezetekkel, a szövetkezés gyakorlatával, hiszen előző munkakörében az Északmagyarországi Húsmarhatartási Rendszer vezetője volt. Ebben a társulásban szép számmal részt vesznek ottani mezőgazdasági szövetkezetek is. Tapasztalatai éppen ezért sokrétűek, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy amolyan világot járt szakember, illetve vezető. — Amikor úgy döntöttem, hogy hazajövök Heves megyébe, nemcsak a jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak engedelmeskedtem, hanem egyben jó lehetőségnek láttam és látom ma is jelenlegi munkakörömet, több mint két évtizedes tapasztalataim hasznosítására. Három évtizede veszek részt a munkásmozgalomban, amelyből negyedszázada a párt soraiban tevékenykedem. A kongresszusi irányelvekkel, munkakörömből adódóan, főként annak gazdaságpolitikai célkitűzéseivel a legmesszebbmenőkig egyetértek, sőt meggyőződésem, hogy azok teljesíthetők is. Egyik eszköze, járható útja ennek szövetkezeti mozgalmunkon belül éppen a gazdasági társulások, az együttműködés az eddigieknél még körültekintőbb szervezésével és megvalósításával érhető el. Erre késztetik közös gazdaságainkat az új közgazdasági szabályozók is, amelyek megértéséhez, alkalmazásához szövetségünknek is tartalmasabb segítséget kell nyújtania. Meg kell értetni a szövetkezeti vezetőkkel, hogy nem új beruházásokra van szükség, hanem racionalizálni kell a termelést, s arra törekedni, hogy a termelés szerkezetét a helyi sajátosságok és a piaci igények határozzák meg! Konkrét példának a szervezettebb és takarékosabb munkára ilyen „egyszerű” dolgokat tudnék említeni, hogy például egy 170 lóerős traktorral nem szabad három hektáros táblát szántani. Ugyancsak luxus egy ilyen erőgéppel hazajárni ebédelni vagy tankolni. Az ilyen példákat hosszan lehetne sorolni... — Egyéni tervek? — A családom, feleségem és három gyermekem, még a szomszédos Borsod megyében él, s szeretnénk, ha ebben az évben újra együtt lehetnénk a hétköznapokon is itt, Egerben i S. Ľ