Szövetkezeti Élet, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

­ll év, feladatok új Az esztendő fordulóján mérleget készítünk a ma­ma­gunk mögött hagyott év eredményeiről, gondjairól és egyúttal számba vesszük tennivalóinkat az idei év legfontosabb feladatait. Októberben az ipari, novemberben a fogyasztási, decemberben a mezőgazdasági szövetkeze­­tek tartották kongresszusukat, melyeket széles körű tár­sadalmi érdeklődés és figyelem kísért. Megyénk szövet­kezeti tagsága, dolgozói eredményes munkával készültek a tanácskozásra. Felelősségteljesen megvitatták az előző kongresszus óta végzett munkát, értékelték a határozatok végrehajtásának helyzetét, sok irányú javaslatot tettek az irányelvekkel, a jövő feladataival kapcsolatban. A kong­resszusok joggal állapították meg, hogy a szövetkezeti mozgalom alapvetően teljesítette a párt általános és gaz­daságpolitikájából ráháruló feladatokat, s a nehezebb körülmények, a kétségtelenül meglevő gondok ellenére is a mozgalom mindhárom fő ágazata dinamikusan tovább fejlődött. Gyakorlati tevékenységükben érvényesült az MSZMP bevált, a lenini szövetkezeti elveken alapuló és a hazai tapasztalatokkal gazdagított szövetkezetpolitikája. A szövetkezetek növekvő gazdasági ereje és társadalmi befolyása, a több milliós szövetkezeti tagság, az ország lakossága életkörülményeinek javulásában is kifejezésre jutott. Az eredmények a szövetkezeti tagság fejlődő ön­­tevékenységét, a dolgozók áldozatkész munkáját tanúsít­ják, a társadalom bizalmát és sokoldalú támogatását tük­rözik. Ezek az általános fejlődési tendenciák jól érvénye­sültek Heves megyében is. Az 1981-es évvel megkezdtük a VI. ötéves terv társa­dalmi, gazdasági programjának megvalósítását. A sike­res kezdésnek, különösen nagy jelentőséget adott, hogy gazdasági feladatainkat nehezebb körülmények, gyorsan változó feltételek mellett kellett teljesíteni. Ezek 1982. évben is kísérni fogják gazdálkodásunkat. Ezért fokozott erőfeszítésekre, átgondoltabb, céltudatosabb munkára lesz szükség. Ez a mezőgazdasági szövetkezeteknél különösen az élelmiszertermelés növelését, az export-árualapok bő­vítését, az ipari szövetkezeteknél a lakossági szolgáltatá­sok bővítését, a fogyasztási szövetkezeteknél az áruellá­tás javítását, a háztáji termelés segítését, a hitelpolitikai irányelvek megvalósítását a lakásépítés és -fenntartás le­hetőség szeri­nti segítését jelenti elsősor­ban 4 gazdasági tevékenység mellett természetesen az egész mozgalomban nélkülözhetetlen a tagsági kapcsolatok további erősí­tése is. Szövetkezeteink egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak. Munkájukat fo­kozódó megbecsülés övezi, a tagság a lakosság és az ille­tékes párt, állami, társadalmi szervek részéről. Ez egy­ben természetesen további kötelezettséget, felelősséget ró a szövetkezetekre. A szocialista szövetkezeti mozgalom három és fél évtize­des gazdag történelmi tapasztalataival döntő tényezője a népgazdaságnak. Eredményei, gondjai összefüggnek a mű­ködési terület mindennapos életével, munkájával, a la­kosság életkörülményeivel. Céljaink elérése, feladataink végrehajtása elsősorban azon múlik, hogy a szövetkeze­tek a mindennapi gyakorlatban kedvező adottságaikat, sajátosságaikat miként tudják még teljesebben kibonta­koztatni. Különösen fontos, hogy a szövetkezetek munká­ját továbbra is az aktivitás, az új iránti fogékonyság, kezdeményezés, s a változó feltételekhez való rugalmas, alkalmazkodó képesség jellemezze. Szükséges, hogy a jö­vőben még fokozottabban kerüljön előtérbe a gazdálko­dásban meglevő tartalékok feltárása, az anyagi és szel­lemi kapacitások teljesebb kihasználása, az ésszerű ta­karékosság érvényesítése. Ennek elősegítése érdekében szükséges, hogy a kongresszusi határozatokat valamennyi szövetkezet a helyi sajátosságokhoz igazítva vegye fi­gyelembe az 1982. évi és a következő évek terveinek ki­alakításánál. A gazdasági és mozgalmi munka eddigi tapasztalatai a nehézségeink, a gondjaink mellett is optimizmusra ad­nak lehetőséget. Meggyőződésünk, hogy a megye szövet­kezeti mozalmában dolgozó vezetők, testületi tagok és dol­gozók, a szövetkezetek sokezres tábora egyetért" azokkal a társadalmi, gazdaságpolitikai célokkal, melyeket az MSZMP XII. kongresszusának határozatai és a VI. ötéves népgazdasági terv megjelölt. A szövetkezetek a kong­resszusok határozatainak szellemében aktív munkával hozzájárulnak az elért életszínvonal megőrzéséhez, a nép­­gazdasági egyensúly javításához, ezzel együtt a szövet­kezeti mozgalom gazdasági, társadalmi pozíciójának erő­sítéséhez. A megköszönöm a megye szövetkezeteiben tevékenyke­dő­­dő tagok, vezetőségek, dolgozók 1981. évi eredmé­nyes munkáját, és sikerekben gazdag, békés, boldog 1982. évet kívánok. KLAISZ FERENC a megyei szövetkezeti koordinációs bizottság soros elnöke OKISZ-tervek Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának január 20-i ülésén — többi között — megállapították, hogy üze­meikben tavaly a tervezett­nél nagyobb értéket állítot­tak elő, s bejelentették: az idén 7—8 százalékos terme­lésnövekedést, várnak. A kö­zös feladatokon új szerveze­tek is osztoznak: március vé­géig 70 kisszövetkezet, csak­nem 40 ipari szolgáltató szakcsoport és 300 átalány­elszámolásos részleg alakul. Ünnepeltek jubiláló munkásőreink Negyedszázados hazánkban a munkásőrség, s az évfordulót Budapesten központi ünnep­ségen, szerte az országban pedig jubileumi egységgyűléseken köszöntötték januárban. Ez alkalommal kitüntetésekre is­ sor került. A Heves megyei megemlékezéseke­n a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatában részesült Mihók István, a vámosgyörki Ba­rátság Mgtsz raktárosa s ezüst fokozatát kap­ta Nagy Sándor, a hevesi áfész belső ellenőre valamint Lakó Péter, a Technolux Ipari Szö­vetkezet személyzeti vezetője. A 123 alapító között a szolgálati érdemérem 25 éves foko­zatát, a jubileumi emlékjelvényt és az orszá­gos parancsnok köszöntő levelét nyújtották át számos munkatársunknak, mások mellett Trieb János ostorosi tsz-elnöknek, illetve Godó Józsefnek, a füzesabonyi mezőgazdasági szövetkezet párttitkárának, akik annak ide­jén a szervezésben segítettek. Régiben—új. Az egri Jókai utca egyik régi házában nyitott a Technolux Szolgáltató Szövetkezet új üzletet nemrégiben. Az egység mo­dern portáljával is jól illeszkedik az otthont adó épület han­gulatához s talán ez sem utolsó szempont, amiért a fogyasz­tók hamar megkedvelték. A belül azonban még érdekesebb boltról a lap 3. oldalán írunk. Koczka László riportja a divatcikkek világába vezeti az olvasót, a különösen a fiatalság körében kedvelt áruk közé, s megtudhatjuk az írásból, hogy mi ma a sláger, van-e, ami még egy ilyenfajta új üzletből is hiányzik. Olyan kereskedők kerülnek emberközelbe, akik az ellátás javításán fáradoznak. ÁRA: 3,60 FT VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1982. JANUÁR A termékszerkezet fejlesztésében folyamatos, tervszerű szervezésre és végrehajtásra van szükség Küldöttgyűlés a KISZÖV-nél A MEGYE IPARI SZÖ­VETKEZETI MOZGALMÁ­NAK LEGRANGOSABB FÓ­RUMÁT, a küldöttgyűlést decemberben hívta össze a KISZÖV elnöksége. Ez al­kalommal is több fontos na­pirendet vitattak meg a résztvevők; jelentés hangzott el a szövetkezetek három­­negyedévi gazdasági ered­ményeiről, s szóltak az éves várható tervek teljesítéséről. A szövetség keretei közt működő jogi iroda számot adott a tagszövetkezetekben végzett munka tapasztalatai­ról. Legfőbb megállapítás az volt, hogy a jogtanácsosok munkaterülete egyre jobban átalakul az eddigi úgyneve­zett „tiszta” jogi munkából a szövetkezet gazdasági fel­adatait megvalósító önkor­­mányzati életet segítő és tá­mogató munkává. A megye ipari szövetkeze­tei a tervciklus során rend­szeresen foglalkoztak terme­lési szerkezetük fejlesztésé­vel, s az ezzel összefüggő feladatok megvalósításával. A termelési szerkezet átala­kításáról és a feladatokról szólt a fő napirend. Dr. Hol­ló Béla, a KISZÖV elnöke mondotta szóbeli kiegészíté­sében, hogy szövetkezeteink keresték az újat, igyekeztek megtisztítani termékstruk­túrájukat, a korszerűtlen, a gazdaságtalan gyártmányok­tól és helyükbe megtalálni a korszerűbb, a piac által jobban elismert és a na­gyobb jövedelmezőséget biztosító termékeket. Néhány kivételtől eltekint­ve kialakultak a korszerű középüzemi szintű szövetke­zeti telephelyek, amelyek megfelelő alapot biztosítottak a szelektív iparpolitikai fel­adatok végrehajtásához — állapította meg a további­akban a jelentés. A fentiek eredményekép­pen létrejöttek a megye te­rületén arányosan elhelyez­kedő középüzemi szintű épí­tőipari szövetkezetek. A sze­mélyi szolgáltatást végző szervezetek egyesülése lehe­tővé tette a tevékenységek színvonalának emelését, a lakossági igények fokozottabb és kulturáltabb kielégítését. A szövetkezetek profiltisztí­tását jól szolgálta például az ipari hűtőgépjavítás egy szövetkezethez történt össze­vonása is. A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ egészséges szervezeti változásokat is eredményezett, melyek közül kiemelést érdemel például az, hogy a bútoripari szö­vetkezet megszűnésével a dolgozók átkerültek az álla­mi iparba, míg a Szolgálta­tó Vállalat egyes részlegei a szövetkezeti iparba jöttek át. S a TI­GÁZ gázszerelő és tervező részlegét is átvette a szövetkezeti ipar. Bekapcsolódhatott az egri belváros rekonstrukciós fel­adatainak végrehajtásába az egri Épületkarbantartó Szö­vetkezet azáltal, hogy a la­káskarbantartási feladatok végzése helyett a felújítási таила kar részt vlhelte előny­ben. Az UNIVERSAL Szö­vetkezetet pedig a lakás­karbantartási feladatok bá­zis­ szervezetévé jelölték ki. Jelentős lépés volt a megye déli részén, hogy a hevesi építők a többszintes lakás­építés és a területen jelentke­ző beruházási munkák vég­rehajtására vállalkoztak. A megerősödést eredményezte az, hogy a füzesabonyi Ve­gyesipari Szövetkezet a ter­melési kooperációk mellett egyre nagyobb mértékben foglalkozik már önálló vég­termék gyártásával is. Ágazatonként — tömören megfogalmazva — az álla­pítható meg hogy a gyártás tömegszerűsége az ipari ága­zatban a legjobb, a terme­lés feltételei a gépiparban a legkedvezőbbek. A piaci po­zíciók pedig az építőipari szövetkezeteknél ítélhetők kedvezőnek, míg­, a termelési háttér a könnyűipari szövet­kezeteknél a legkedvezőtle­nebb. AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁ­NYÁBAN és arányaiban is lényeges változásokat okozott a termelési szerkezet átala­kítása. Gépipari ágazatban javarészt a termelési koope­ráció, illetve háttéripari ter­melés következményeként az értékesítés fele az állami vállalatok és szövetkezetek részére történt. Jelentős vi­szont az importkiváltó ter­mékek és a közúti gépjár­mű-alkatrészek gyártása. A tervidőszak második felére felélénkült a szövetkezetek önálló termékgyártása. Ezek a hazai igények kielégítésén túl kedvezőbb export­lehető­séget is jelentettek, illetve importkiváltó és importot megtakarító termékeket eredményeztek. Csak néhá­nyat említve: ilyenek az olajszűrő kocsik gyártása, a víztakarékos csepegtető ön­tözőtestes berendezések, az úgynevezett „szélkerék” elő­állításának tervezett beveze­tése, a tubusgyártáshoz szük­séges „Moll” kosár, avagy a műanyag borosüveg-dugó ké­szítése. A könnyűiparban, s az ide sorolt szövetkezeteink­nél elsősorban a gyártott termékek összetételében végbement változás, a piaci igényekhez, a fizetőképes kereslethez igazodó áruter­melés megteremtése volt a jellemző. AZ ÉPÍTŐIPARI SZÖVET­KEZETEK termelési szerke­zetében feltűnő változás volt az, hogy az ipari termelés növekedése meghaladta az építőipari termelést. A beru­házási és fenntartási mun­kák arányának átlaga lé­nyegesen nem változott. A fenntartási munkák negyven százalékos arányán belül a fogyasztási szolgáltatások részaránya mérsékelten nőtt A legjelentősebb termelési szerkezet átalakítás a gyön­gyösi építők nevéhez fűző­dik a „No-Fines” öntött technológia bevezetésével. A küldöttgyűlés az OKISZ Vili. kongresszusának irány­elvei szellemében szólt a kö­vetkező időszak legfontosabb gazdasági feladatairól. Ki­emelte a legfőbb gazdaság­­politikai célok megvalósítá­sát, miszerint a belkereske­delmi árualapok bővítésével, a hiánycikkek körének szű­kítésével, a háttéripari ter­melés fejlesztésével, a gaz­daságot nem szocialista ex­port fokozásával és az im­portkiváltó termékek gyártá­sával segíthetik elő. A me­gye ipari szövetkezetei e cé­lok megvalósításához gazdál­kodásuk javításával, a haté­konyságuk növelésével, meg­levő eszközök ésszerű kihasz­nálásával, a gyártott termé­kek korszerűségének növe­lésével, a termelés minden területére kiterjedő anyag- és energia­takarékossággal járulhatnak hozzá. Szólt a szövetség elnöke arról is, hogy az ipari szö­­vet­kletek közötti együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket önmagunk és a népgazdaság érdekében hatékonyabban kell kamatoztatni. Ezek a lehetőségek kihasználatlanok, pedig a gazdasági élet mind­inkább arra kényszerít min­den tagszövetkezetet, hogy egymás lehetőségeivel, esz­közeivel jobban számoljon. Hangot adtak annak is, hogy a célkitűzések végre­hajtását, a termelési szer­kezet továbbfejlesztését cél­zó feladatokat a sajátossá­gok alapján maguk a szö­vetkezetek határozzák meg. AZZAL, HOGY A szövet­kezetek által kialakított ter­melési szerkezet, a gyártott termékek hasznosan kapcso­lódnak a megyei, a népgaz­dasági célkitűzések megva­lósításához, további felada­tokat vállaltak magukra az ipari szövetkezetek a követ­kező tervidőszakra is. Megkezdődtek a zárszámadások A tarnamérai SERKÖV közgyűlésével megkezdődtek Heves megyében is az idei zárszámadások. Mire lapunk az olvasóhoz jut, a felsőtár­­kányi Dózsa és a füzesabonyi Petőfi szövetkezetekben is számot vetettek a tavalyi eredményekkel. Február első felében részközgyűlésekkel folytatódik az ünnepi ese­ménysorozat a feldebrői, a gyöngyöspatai, a tarnamérai és tiszanánai tsz-ekben, zár­számadásokat tartanak Mát­­raderecskén, Ostoroson, Pé­­tervásárán, Gyöngyösön, Csányban, Markazon, Vison­­tán, Átányban, Bélapátfal­ván, Verpeléten, Besenyőtel­ken, Pélyen, Viszneken, Sa­rudon, Tarnaőrsön, Nagyfü­­geden, Nagyrédén, Hevesen, illetve Zagyvaszántón. Mint előzetesen értesültünk: a kö­zös gazdaságok általában nyereségesen dolgoztak me­gyénkben, csupán néhányban mutatnak veszteséget a könyvelés adatai.

Next