Szövetkezeti Élet, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
ll év, feladatok új Az esztendő fordulóján mérleget készítünk a mamagunk mögött hagyott év eredményeiről, gondjairól és egyúttal számba vesszük tennivalóinkat az idei év legfontosabb feladatait. Októberben az ipari, novemberben a fogyasztási, decemberben a mezőgazdasági szövetkezetek tartották kongresszusukat, melyeket széles körű társadalmi érdeklődés és figyelem kísért. Megyénk szövetkezeti tagsága, dolgozói eredményes munkával készültek a tanácskozásra. Felelősségteljesen megvitatták az előző kongresszus óta végzett munkát, értékelték a határozatok végrehajtásának helyzetét, sok irányú javaslatot tettek az irányelvekkel, a jövő feladataival kapcsolatban. A kongresszusok joggal állapították meg, hogy a szövetkezeti mozgalom alapvetően teljesítette a párt általános és gazdaságpolitikájából ráháruló feladatokat, s a nehezebb körülmények, a kétségtelenül meglevő gondok ellenére is a mozgalom mindhárom fő ágazata dinamikusan tovább fejlődött. Gyakorlati tevékenységükben érvényesült az MSZMP bevált, a lenini szövetkezeti elveken alapuló és a hazai tapasztalatokkal gazdagított szövetkezetpolitikája. A szövetkezetek növekvő gazdasági ereje és társadalmi befolyása, a több milliós szövetkezeti tagság, az ország lakossága életkörülményeinek javulásában is kifejezésre jutott. Az eredmények a szövetkezeti tagság fejlődő öntevékenységét, a dolgozók áldozatkész munkáját tanúsítják, a társadalom bizalmát és sokoldalú támogatását tükrözik. Ezek az általános fejlődési tendenciák jól érvényesültek Heves megyében is. Az 1981-es évvel megkezdtük a VI. ötéves terv társadalmi, gazdasági programjának megvalósítását. A sikeres kezdésnek, különösen nagy jelentőséget adott, hogy gazdasági feladatainkat nehezebb körülmények, gyorsan változó feltételek mellett kellett teljesíteni. Ezek 1982. évben is kísérni fogják gazdálkodásunkat. Ezért fokozott erőfeszítésekre, átgondoltabb, céltudatosabb munkára lesz szükség. Ez a mezőgazdasági szövetkezeteknél különösen az élelmiszertermelés növelését, az export-árualapok bővítését, az ipari szövetkezeteknél a lakossági szolgáltatások bővítését, a fogyasztási szövetkezeteknél az áruellátás javítását, a háztáji termelés segítését, a hitelpolitikai irányelvek megvalósítását a lakásépítés és -fenntartás lehetőség szerinti segítését jelenti elsősorban 4 gazdasági tevékenység mellett természetesen az egész mozgalomban nélkülözhetetlen a tagsági kapcsolatok további erősítése is. Szövetkezeteink egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak. Munkájukat fokozódó megbecsülés övezi, a tagság a lakosság és az illetékes párt, állami, társadalmi szervek részéről. Ez egyben természetesen további kötelezettséget, felelősséget ró a szövetkezetekre. A szocialista szövetkezeti mozgalom három és fél évtizedes gazdag történelmi tapasztalataival döntő tényezője a népgazdaságnak. Eredményei, gondjai összefüggnek a működési terület mindennapos életével, munkájával, a lakosság életkörülményeivel. Céljaink elérése, feladataink végrehajtása elsősorban azon múlik, hogy a szövetkezetek a mindennapi gyakorlatban kedvező adottságaikat, sajátosságaikat miként tudják még teljesebben kibontakoztatni. Különösen fontos, hogy a szövetkezetek munkáját továbbra is az aktivitás, az új iránti fogékonyság, kezdeményezés, s a változó feltételekhez való rugalmas, alkalmazkodó képesség jellemezze. Szükséges, hogy a jövőben még fokozottabban kerüljön előtérbe a gazdálkodásban meglevő tartalékok feltárása, az anyagi és szellemi kapacitások teljesebb kihasználása, az ésszerű takarékosság érvényesítése. Ennek elősegítése érdekében szükséges, hogy a kongresszusi határozatokat valamennyi szövetkezet a helyi sajátosságokhoz igazítva vegye figyelembe az 1982. évi és a következő évek terveinek kialakításánál. A gazdasági és mozgalmi munka eddigi tapasztalatai a nehézségeink, a gondjaink mellett is optimizmusra adnak lehetőséget. Meggyőződésünk, hogy a megye szövetkezeti mozalmában dolgozó vezetők, testületi tagok és dolgozók, a szövetkezetek sokezres tábora egyetért" azokkal a társadalmi, gazdaságpolitikai célokkal, melyeket az MSZMP XII. kongresszusának határozatai és a VI. ötéves népgazdasági terv megjelölt. A szövetkezetek a kongresszusok határozatainak szellemében aktív munkával hozzájárulnak az elért életszínvonal megőrzéséhez, a népgazdasági egyensúly javításához, ezzel együtt a szövetkezeti mozgalom gazdasági, társadalmi pozíciójának erősítéséhez. A megköszönöm a megye szövetkezeteiben tevékenykedődő tagok, vezetőségek, dolgozók 1981. évi eredményes munkáját, és sikerekben gazdag, békés, boldog 1982. évet kívánok. KLAISZ FERENC a megyei szövetkezeti koordinációs bizottság soros elnöke OKISZ-tervek Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának január 20-i ülésén — többi között — megállapították, hogy üzemeikben tavaly a tervezettnél nagyobb értéket állítottak elő, s bejelentették: az idén 7—8 százalékos termelésnövekedést, várnak. A közös feladatokon új szervezetek is osztoznak: március végéig 70 kisszövetkezet, csaknem 40 ipari szolgáltató szakcsoport és 300 átalányelszámolásos részleg alakul. Ünnepeltek jubiláló munkásőreink Negyedszázados hazánkban a munkásőrség, s az évfordulót Budapesten központi ünnepségen, szerte az országban pedig jubileumi egységgyűléseken köszöntötték januárban. Ez alkalommal kitüntetésekre is sor került. A Heves megyei megemlékezéseken a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatában részesült Mihók István, a vámosgyörki Barátság Mgtsz raktárosa s ezüst fokozatát kapta Nagy Sándor, a hevesi áfész belső ellenőre valamint Lakó Péter, a Technolux Ipari Szövetkezet személyzeti vezetője. A 123 alapító között a szolgálati érdemérem 25 éves fokozatát, a jubileumi emlékjelvényt és az országos parancsnok köszöntő levelét nyújtották át számos munkatársunknak, mások mellett Trieb János ostorosi tsz-elnöknek, illetve Godó Józsefnek, a füzesabonyi mezőgazdasági szövetkezet párttitkárának, akik annak idején a szervezésben segítettek. Régiben—új. Az egri Jókai utca egyik régi házában nyitott a Technolux Szolgáltató Szövetkezet új üzletet nemrégiben. Az egység modern portáljával is jól illeszkedik az otthont adó épület hangulatához s talán ez sem utolsó szempont, amiért a fogyasztók hamar megkedvelték. A belül azonban még érdekesebb boltról a lap 3. oldalán írunk. Koczka László riportja a divatcikkek világába vezeti az olvasót, a különösen a fiatalság körében kedvelt áruk közé, s megtudhatjuk az írásból, hogy mi ma a sláger, van-e, ami még egy ilyenfajta új üzletből is hiányzik. Olyan kereskedők kerülnek emberközelbe, akik az ellátás javításán fáradoznak. ÁRA: 3,60 FT VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1982. JANUÁR A termékszerkezet fejlesztésében folyamatos, tervszerű szervezésre és végrehajtásra van szükség Küldöttgyűlés a KISZÖV-nél A MEGYE IPARI SZÖVETKEZETI MOZGALMÁNAK LEGRANGOSABB FÓRUMÁT, a küldöttgyűlést decemberben hívta össze a KISZÖV elnöksége. Ez alkalommal is több fontos napirendet vitattak meg a résztvevők; jelentés hangzott el a szövetkezetek háromnegyedévi gazdasági eredményeiről, s szóltak az éves várható tervek teljesítéséről. A szövetség keretei közt működő jogi iroda számot adott a tagszövetkezetekben végzett munka tapasztalatairól. Legfőbb megállapítás az volt, hogy a jogtanácsosok munkaterülete egyre jobban átalakul az eddigi úgynevezett „tiszta” jogi munkából a szövetkezet gazdasági feladatait megvalósító önkormányzati életet segítő és támogató munkává. A megye ipari szövetkezetei a tervciklus során rendszeresen foglalkoztak termelési szerkezetük fejlesztésével, s az ezzel összefüggő feladatok megvalósításával. A termelési szerkezet átalakításáról és a feladatokról szólt a fő napirend. Dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke mondotta szóbeli kiegészítésében, hogy szövetkezeteink keresték az újat, igyekeztek megtisztítani termékstruktúrájukat, a korszerűtlen, a gazdaságtalan gyártmányoktól és helyükbe megtalálni a korszerűbb, a piac által jobban elismert és a nagyobb jövedelmezőséget biztosító termékeket. Néhány kivételtől eltekintve kialakultak a korszerű középüzemi szintű szövetkezeti telephelyek, amelyek megfelelő alapot biztosítottak a szelektív iparpolitikai feladatok végrehajtásához — állapította meg a továbbiakban a jelentés. A fentiek eredményeképpen létrejöttek a megye területén arányosan elhelyezkedő középüzemi szintű építőipari szövetkezetek. A személyi szolgáltatást végző szervezetek egyesülése lehetővé tette a tevékenységek színvonalának emelését, a lakossági igények fokozottabb és kulturáltabb kielégítését. A szövetkezetek profiltisztítását jól szolgálta például az ipari hűtőgépjavítás egy szövetkezethez történt összevonása is. A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ egészséges szervezeti változásokat is eredményezett, melyek közül kiemelést érdemel például az, hogy a bútoripari szövetkezet megszűnésével a dolgozók átkerültek az állami iparba, míg a Szolgáltató Vállalat egyes részlegei a szövetkezeti iparba jöttek át. S a TIGÁZ gázszerelő és tervező részlegét is átvette a szövetkezeti ipar. Bekapcsolódhatott az egri belváros rekonstrukciós feladatainak végrehajtásába az egri Épületkarbantartó Szövetkezet azáltal, hogy a lakáskarbantartási feladatok végzése helyett a felújítási таила kar részt vlhelte előnyben. Az UNIVERSAL Szövetkezetet pedig a lakáskarbantartási feladatok bázis szervezetévé jelölték ki. Jelentős lépés volt a megye déli részén, hogy a hevesi építők a többszintes lakásépítés és a területen jelentkező beruházási munkák végrehajtására vállalkoztak. A megerősödést eredményezte az, hogy a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet a termelési kooperációk mellett egyre nagyobb mértékben foglalkozik már önálló végtermék gyártásával is. Ágazatonként — tömören megfogalmazva — az állapítható meg hogy a gyártás tömegszerűsége az ipari ágazatban a legjobb, a termelés feltételei a gépiparban a legkedvezőbbek. A piaci pozíciók pedig az építőipari szövetkezeteknél ítélhetők kedvezőnek, míg, a termelési háttér a könnyűipari szövetkezeteknél a legkedvezőtlenebb. AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYÁBAN és arányaiban is lényeges változásokat okozott a termelési szerkezet átalakítása. Gépipari ágazatban javarészt a termelési kooperáció, illetve háttéripari termelés következményeként az értékesítés fele az állami vállalatok és szövetkezetek részére történt. Jelentős viszont az importkiváltó termékek és a közúti gépjármű-alkatrészek gyártása. A tervidőszak második felére felélénkült a szövetkezetek önálló termékgyártása. Ezek a hazai igények kielégítésén túl kedvezőbb exportlehetőséget is jelentettek, illetve importkiváltó és importot megtakarító termékeket eredményeztek. Csak néhányat említve: ilyenek az olajszűrő kocsik gyártása, a víztakarékos csepegtető öntözőtestes berendezések, az úgynevezett „szélkerék” előállításának tervezett bevezetése, a tubusgyártáshoz szükséges „Moll” kosár, avagy a műanyag borosüveg-dugó készítése. A könnyűiparban, s az ide sorolt szövetkezeteinknél elsősorban a gyártott termékek összetételében végbement változás, a piaci igényekhez, a fizetőképes kereslethez igazodó árutermelés megteremtése volt a jellemző. AZ ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETEK termelési szerkezetében feltűnő változás volt az, hogy az ipari termelés növekedése meghaladta az építőipari termelést. A beruházási és fenntartási munkák arányának átlaga lényegesen nem változott. A fenntartási munkák negyven százalékos arányán belül a fogyasztási szolgáltatások részaránya mérsékelten nőtt A legjelentősebb termelési szerkezet átalakítás a gyöngyösi építők nevéhez fűződik a „No-Fines” öntött technológia bevezetésével. A küldöttgyűlés az OKISZ Vili. kongresszusának irányelvei szellemében szólt a következő időszak legfontosabb gazdasági feladatairól. Kiemelte a legfőbb gazdaságpolitikai célok megvalósítását, miszerint a belkereskedelmi árualapok bővítésével, a hiánycikkek körének szűkítésével, a háttéripari termelés fejlesztésével, a gazdaságot nem szocialista export fokozásával és az importkiváltó termékek gyártásával segíthetik elő. A megye ipari szövetkezetei e célok megvalósításához gazdálkodásuk javításával, a hatékonyságuk növelésével, meglevő eszközök ésszerű kihasználásával, a gyártott termékek korszerűségének növelésével, a termelés minden területére kiterjedő anyag- és energiatakarékossággal járulhatnak hozzá. Szólt a szövetség elnöke arról is, hogy az ipari szövetkletek közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket önmagunk és a népgazdaság érdekében hatékonyabban kell kamatoztatni. Ezek a lehetőségek kihasználatlanok, pedig a gazdasági élet mindinkább arra kényszerít minden tagszövetkezetet, hogy egymás lehetőségeivel, eszközeivel jobban számoljon. Hangot adtak annak is, hogy a célkitűzések végrehajtását, a termelési szerkezet továbbfejlesztését célzó feladatokat a sajátosságok alapján maguk a szövetkezetek határozzák meg. AZZAL, HOGY A szövetkezetek által kialakított termelési szerkezet, a gyártott termékek hasznosan kapcsolódnak a megyei, a népgazdasági célkitűzések megvalósításához, további feladatokat vállaltak magukra az ipari szövetkezetek a következő tervidőszakra is. Megkezdődtek a zárszámadások A tarnamérai SERKÖV közgyűlésével megkezdődtek Heves megyében is az idei zárszámadások. Mire lapunk az olvasóhoz jut, a felsőtárkányi Dózsa és a füzesabonyi Petőfi szövetkezetekben is számot vetettek a tavalyi eredményekkel. Február első felében részközgyűlésekkel folytatódik az ünnepi eseménysorozat a feldebrői, a gyöngyöspatai, a tarnamérai és tiszanánai tsz-ekben, zárszámadásokat tartanak Mátraderecskén, Ostoroson, Pétervásárán, Gyöngyösön, Csányban, Markazon, Visontán, Átányban, Bélapátfalván, Verpeléten, Besenyőtelken, Pélyen, Viszneken, Sarudon, Tarnaőrsön, Nagyfügeden, Nagyrédén, Hevesen, illetve Zagyvaszántón. Mint előzetesen értesültünk: a közös gazdaságok általában nyereségesen dolgoztak megyénkben, csupán néhányban mutatnak veszteséget a könyvelés adatai.