Szövetkezeti Élet, 1983 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

1­latrai építők ■hajával Ezek azonban csupán ízelítők eredményeikből, hiszen Pe­­tőfibányán, sőt Budapesten is számos megbízást teljesítettek becsülettel. Gratulálunk, és további jó munkát kívánunk! KOCZKA LÁSZLÓ és SZABÓ SÁNDOR KÉPRIPORTJA Egyre jobban magára talál tevékenységében, mindinkább „gazdája” lesz városa szakmabeli feladatainak a Hatvani Építőipari­­ Szövetkezet, amely tavaly már mintegy 45 millió forintos termelést végzett, várhatóan 4 milliós nyereség mel­lett. Dolgozóinak igyekezetével halad jó ütemben a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet felső képünkön látható új üzemépületének megvalósítása, s került például átadásra a városnak minden bizonnyal büszkeségére szolgáló, a vendé­gek­ számára ismét népszerűvé váló, rendbetett, korszerűsí­tett Park-szálló is (egy részletét bal oldali képünk mu­tatja). Mint alsó felvételünk bizonyítja: az építők elvégeztek már minden külső munkát a hatvani Balassi Bálint utcában születő új, 100 személyes óvodán, s most belső feladataikon dolgozhatnak. Közösen a Kápolnán A kápolnai áfész már több mint egy évtizede ápol ered­ményes kapcsolatokat a ME­­TALLOCLOBUS Fémipari és Termelőeszköz-kereskedel­mi Vállalattal. Az összefogás még a káli anyagtelep létre­hozásával kezdődött, ahol ma már évi 60 millió forint kö­rüli a forgalom. A jó tapasz­talatok, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés alapján — a tavalyi esztendő végén — a szövetkezet Kápolnán olyan üzletet is nyitott, amely színesfémet, s a ház körüli barkácsoláshoz szükséges más anyagokat, különböző idomo­kat, csöveket, lemezeket, sőt célgépeket, kéziszerszámokat árusít, régi hiányt pótolva. Természetesen nemcsak hob­bi­ igényeket elégít ki, ha­nem remek beszerzési hely a kisiparosok, közületek szá­mára is, megkíméli a vásár­lókat az eddigi miskolci vagy budapesti utazásoktól. Tisz­teletre méltó szolgáltatás, hogy a bolt dolgozói szakiro­dalmat is kínálnak, s szak­tanácsot adnak az új anya­gok, gépek használatával kapcsolatban. S az áfész to­vábbi terve, hogy rövidesen csőtelepet nyit a METALLO­­GLOBUS-szal a kápolnai bú­toráruház mögött. Ünnep utáni számvetés Nagy forgalom áruházainkban Helytálltak a kereskedők Az ünnepi, év végi forga­lom minden évben nagy fel­adat elé állítja a megye szö­vetkezeti kereskedelmében dolgozókat is. Minden csa­lád már jó előre készül a karácsonyra, az ajándéko­zásra. Előkerülnek az év közben félretett megtakarí­tott pénzek, ilyenkor többen nézik a kirakatokat, hogy mivel lepjék meg a család­tagokat. Tudják ezt a kereskedelem irányítói is, a boltok vezetői és dolgozói, ezért már de­cember elejére feltöltik az üzletek polcait, raktárait. Megyénk öt szövetkezeti áru­házában szerzett tapasztala­tok bizonyítják, hogy a csa­ládok többségében gazdag volt az ünnepi asztal, sok ajándék került a fenyőfa alá. Hevesen, Hatvanban, Füzes­abonyban, Egerben és Gyön­gyösön csak az áruházakban több­ mint 136,5 millió forint értékű áruban válogathattak a vásárlók az év utolsó hó­napjában is. A bőséges árukészlet re­kord forgalmú vásárlással párosult. A hétköznapokon, az ezüst- és az aranyvasárna­pon reggeltől zárásig szűnni nem akart a vásárlók roha­ma. A kereskedelmi dolgozók becsülettel helytálltak, egy­két kisebb problémától elte­kintve a vásárlók is elége­detten távoztak csomagjaik­kal. A december hónap for­galma ezekben az áruházak­ban közel 90 millió forint volt HEVES A szövetkezeti áruház ki­egyensúlyozott áruellátást biztosított ruházati és cipő­árukból, divatos fehérneműk­ből. Igaz, hogy a hónap ele­jén a műszaki osztályt ki­vonták az áruházból, mégis 7,5 milliós forgalmat bonyo­lítottak le. A felszabadult el­adóteret játékvásár megren­dezésére használták fel. In­nen 200 ezer forint értékű ajándék került a fenyőfa alá. Vonzotta a vásárlókat, hogy egyes ruházati cikkeket 30— 40 százalékkal olcsóbban áru­sítottak. Nem sikerült a keresletet kielégíteni gyermek- és fel­nőtt télikabátokból, nadrá­gokból, bár jól hasznosítot­ták a többcsatornás beszer­zési forrásokat is. HATVAN Az áruház különböző osz­tályain alig győzték kiszol­gálni a város és a környező községek lakóit! Az árukész­let 33 millió forintot tett ki, amelyből kedvezményeket adtak kötöttárukra, női és bakfis sertésvelúr télikabá­tokra, ágynemű-garnitúrák­ra. Sokan vásároltak tőkés importból származó rádiókat, magnetofonokat, bőr- és szőrmeárukat, felső kötött ruházati cikkeket. A közel 20 milliós havi forgalom 23 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Itt is vol­tak azonban áruhiányok. Hiába keresték a vásárlók az egyes férfiingeket, a vasta­gabb szálú harisnyanadrágo­kat, a női irhabundákat és a szőrmeárukat. A legfiata­­labbaknak viszont majdnem 3 millió forint értékű játé­kokat adtak el. FÜZESABONY­ I A megye legkisebb készle­­tű áruházában is rekordfor­galmat értek el. A 7 millió 800 ezer forintos vásárlás is bizonyítja a szövetkezet fel­készülését. A két bevásárló­­vasárnapon 30—40 százalék­kal olcsóbban árusították az ajándékozásra való árukat. Ebben szerepeltek női, férfi és gyermekruházati cikkek, ágyneműk, különböző gyer­mekjátékok, cipők, hangle­mezek, kazetták, táskarádi­ók és kávéőrlők. Ebben az áruházban a legkeresetteb­bek voltak a női velúrcsiz­mák, irhabundák, a gyer­mekcsizmák, az ágyneműk, órák, hanglemezek. S termé­szetesen a játékok, amelyek­ből félmillió forint értékű fo­gyott el, mivel az áruház kö­zelében külön ajándékpavi­lont állítottak fel. EGER A piactéren levő áruház különböző osztályait, a szom­szédos cipő- és ruházati áru­házát, valamint az S-modell boltot tekintve, az egri szö­vetkezeti vásárlócentrum múlt évi forgalma alapján a megye legnagyobbjává lépett elő. Érthető, hogy az ünnepi bevásárlásokra is különös gonddal készültek itt. Hat­van vállalattól, kereskedelmi partnertől szerezték be a 45 millió forintos készletet. En­nek ellenére nem sikerült az igényeket kielégíteni Junosz tv-ből, női velúrcsizmákból, olcsóbb ruházati cikkekből. A bevásárló-vasárnapokon kedvezménnyel és ajándék­kal kedveskedtek a vásár­lóknak. Nagyon k­eres­ettek voltak az importból szárma­zó híradástechnikai áruk és a színes televíziók, amelyek­ből százat adtak el egy hó­nap alatt. A decemberi for­galom 31 millió forint felett volt, amely hárommillióval magasabb az előző évinél. A tapasztalatok szerint diffe­renciáltabb lett a kereslet és többen vásároltak nagyobb értékű iparcikkeket. GYÖNGYÖS A leggazdagabb hóna­pot zárták decemberben a GYÖNGYSZÖV Áruház dol­gozói. Alig volt vásárló, aki a több mint 29 millió forin­tos készletben ne talált vol­na számára megfelelő árut. Jó ötletnek bizonyult a GYÖNGYSZÖV-sétány, ahol öt osztály készletéből kinn az üzlet előtt végezték az árusításokat. Ezzel csökken­tették az áruház zsúfoltsá­gát, rövidebb idő alatt vásá­rolhattak ajándékot a város és a környező községekben lakók. Az áruház dolgozói­nak ötleteit dicséri, hogy gondoltak a gyerekekre, a kevesebb pénzű vásárlókra is. Olyan kozmetikai és más ajándékcsomagokat állítottak össze, amelyet ezek a vásár­lók is meg tudtak fizetni. Ért­hető, hogy a könyv, a hang­lemez, a különböző kozme­tikai áruk és játékokból fo­gyott a legtöbb. A háziasszonyok pedig ágy­neműket, garnitúrákat vásá­rolhattak olcsóbban. A pén­zesebb vásárlók kvarcórákat, tv-ügyességi játékokat, sport­melegítőket, -felszereléseket vásárolhattak. Egy hónap alatt több mint 24 millió fo­rintot forgalmaztak. Az áruházak mellett ter­mészetes, hogy a megye szaküzletei, ABC-áruházai is rekordforgalmat értek el. Ez a jó és időbeni felkészülés­nek az eredménye. A tapasz­talatokat most már minde­nütt ismerik és ezekben a hónapokban hasznosítják. Egy biztos: gazdag ellátás mellett, jó hangulatban, nyu­godt körülmények között ün­nepeltek megyénk dolgozói. Szabó Lajos Poroszlói látogatás KÖSZÖRŰS KÖLTŐNK örökbecsű, csodaszép versé­nek sorai jutnak önkéntelenül is az ember eszébe, amikor ilyentájt, télen Poroszló felé veszi útját: „... Mint be­fagyott tenger, olyan a sík ha­tár ... Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz...” S ta­lán nem is véletlenül, hiszen voltaképpen az Alföld, a le­gendás puszta egy darabkája — széle, csücske — a vidék, ahol jár. A Tisza-partról tisz­ta, jó időben belátni a közeli Hortobágyra. A hideg, csípős szél elől jól­esik fedél alá, meleg szobába húzódni. A Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet irodájában a fogadtatás is kellemes. Tóth Mihály elnök szíves szóval kí­nálja asztalánál hellyel­­ gő­zölgő, finom kávéval a szinte csontig fagyott vendéget. A rég nem látott ismerősök szokásos egymás iránti köl­csönös tudakozódása után ugyan mi másról is beszélget­hetnénk, mint a mostanában legaktuálisabb témáról: az óév eredményeiről és az új esztendő terveiről, tennivalói­ról. — Az aszály ellenére sem zártuk rosszul 1982-t — ma­gyarázza az elnök —, sőt, ha mondhatom: az időjárás most még kedvezett is nekünk. Akárcsak az előző évben. A miénkforma lapályos, belvizes területen ugyanis pontosan olyankor tudunk sikeresebben haladni, ha nincs, vagy leg­alábbis kevés az eső. Szóval: elégedettek lehetünk mun­kánk gyümölcsével. A megyei átlagot ,meghaladóan fizetett az árpánk, a búzánk, s a 200 hektárral növelt területén — a kukoricánk is, de nem pa­naszkodhatunk a naprafor­gónkra, vagy 363 mázsás át­lagtermésű cukorrépánkra sem. Ez utóbbinál azonban az idén mégis visszafogjuk majd a termelést, mert nem tart­juk kifizetődőnek. Elöregedett a hozzá való géppark, s túlsá­gosan sokba kerülne a kicse­rélése. Nem beszélve a tevé­kenységgel járó egyéb kiadá­sokról! A búzánk —, hogy el ne felejtsem — a területnöve­léssel jelentős összegű gabo­naprémiumhoz is juttatta tsz­­ünket. A tengerinél pedig a hatásos altalajlazítás gyara­pította tovább a jövedelmün­ket, miután hektároként 20— 25 mázsányi volt a többletter­més. Kockáztatjuk ugyan a szerencsénket, amikor ilyes­mihez hozzáfogunk, ám ha „bejön” — mint legutóbb is tapasztaltuk — megéri... A talajmunkákról jut eszembe, hogy az új év előkészítésével is jól állunk, mivel a felada­tok nagyobb részét — kijelölt programunkat — még novem­ber végére végrehajtottuk. Ami a legbelvizesebb, az új­­lőrincfalvi területen az év fo­lyamán — saját kivitelezés­ben — végzett 11,3 millió fo­rintos értékű nagyszabású meliorációval együtt, további eredményeinkhez teremtett biztos alapokat. — Milyenek az állattenyész­tés tapasztalatai? — Szarvasmarhát, sertést és juhot tartunk gazdaságunk­ban. Az előbbinél tavaly faj­taváltás volt, s a tehénállo­mányt m­egf­eleztük: tej-, il­letve húshasznúra. A gondos foglalkozás következtében a korábbi 4600-ról az elmúlt év­ben tehenenként már 5100 li­terre nőtt a tejtermelés, s a felvásárlási ár lényeges eme­lésével húsárbevételünk is gyarapodott. Jó szénatermé­sünk miatt nincs különösebb gondunk a takarmányozással, ezért az idén is kedvező ered­ményeket várunk állataink­nál. Problémák inkább csak a juhászatban adódhatnak, mint ahogyan 1982-ben is előfor­dult. Tudniillik a bárányex­port váratlanul országosan visszaesett. Igaz, hogy a zava­rok átmenetiek voltak, hiszen ha jócskán késett is az átvé­tel, s emiatt a hosszabb tar­tás többletkiadásokat okozott nálunk, a húsipar végül csak elvitte a megegyezés szerinti mennyiséget. — Egyéb tevékenységük? — Talán érdekes még a ha­lászati munkánk, amit a ré­gebbi szakszövetkezet néhány embere folytat a megyében egyedülállóan mind a mai napig. Nem kevés, amit nap­nap után csinálnak! Ügyessé­gük, kitartásuk, fáradozásaik eredményeként — s talán egy kicsit a szerencsének is kö­szönhetően — 1600 mázsányi halat emeltek ki tavaly a fo­lyóból. Ami jobbára, nyilván­valóan nemcsak a poroszlói üzlet, vagy a csárdák ellátá­sát biztosította egész évben! Különben a csárdákról jut eszembe, hogy a Tisza-hídnál a MÁV szép és hangulatos vendégházat építtetett a bri­gádunkkal, fenn a töltésen, az út szélén, s a 4,2 millió forin­tos beruházással nemrég el­készült modern létesítmény földszintjén új étterem is he­lyet kapott. Ezt a továbbiak­ban mi béreljük, üzemeltet­jük majd az eddigi egység helyett. Reméljük, hogy a ki­rándulók még nagyobb örö­mére! — A tsz további tervei? — Többi között ismét nö­­veljük búzaterületünket, s az idén szeretnénk hozzáfogni tejelő tehenészetünk telepé­nek rekonstrukciójához, ha hitelt, állami támogatást is kapunk törekvéseinkhez. El­képzelésünk, hogy a szolnoki termelési rendszernek megfe­lelően, a jelenlegi kötött tar­tásról a szabadházas formára térünk át. Tejházat létesítünk, zárttá tesszük a termelés fo­lyamatát. MIT KÍVÁNHATNÁNK a búcsúzásnál? Váljanak való­ra a poroszlóiak vágyai, s hozzon a szövetkezetnek sike­reket az új esztendő is! GYÖNI GYULA 2 szövetkezeti élet ■ 1983. január hó $

Next