Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1988 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

NEMCSAK TELVÁSÁR­­LÁSSAL, hanem az átvett termények tartósításával is foglalkozik a Salgótarján és Vuxt­ кr Áf­ész. Telepén a szezonban ide került áruk­ból kereken 300 ezer üveg befőttet készítettek ügyes kezekkel exporttá, Cseh­szlovákia, az NDK és a Szov­jetunió fogyasztói sza­mara, a SüiliGEDEN l'MMAP. A MÁSODIK fiókját nyitotta nemrégiben a dorozsin­ai ta­karékszövetkezet A tervek szerint a Tisza-parti metro­polisban a szövetkezet még további két hasonló fiók lé­­tesítésével számol . TIZENKÉT SZÖVETKE­ZETI BOLT árusít könyvet Békés megyében. Az összes forgalom közel fele , há­romszáznál több bizomá­nyos munkáját dicséri. * TÖbb­, MINT 3­500 GA­RÁZS fenntartásáról is gon­doskodnak a lakásszövetke­zetek Szabolcs-Szatmár me­gyében. Nyíregyházán meg­alakult az első garázsépítő szövetkezet is, amely jelen­leg további közel 100 autó­tárolót épít a gépkocsitulaj­­donosok örömére. * KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJ­JAL is ösztönzi­­ a Győr- Sopron megyei Mészöv a mozgalmi kulturális mun­kát. A tavalyi év végén az 50 ezer forintos összeget a Hanság Afész kollektívája kapta. HÍREKMegújulás a szövetségben az­ént Ismeretes: tavaly no­vember óta új elnöke van a Mészövnek. A nemrég vá­lasztott társadalmi tisztség­­viselőt, Harmati Lászlót már aligha kell különösebben be­mutatni mozgalmunkban, hi­szen az egri áfész elnöke­ként, megyei küldöttként a szövetségünk elnökségének — Mi foglalkoztatja mos­tanában, mire törekszik e tisztségében? — kérdeztük. — Munkatársaimmal együtt az érdekképviseleti tevékeny­ség megújítására törekszem. Feltétlenül új típusú munka­­megosztás a célunk testüle­­teinknél, s az apparátusban egyaránt. Érdemibb szövet­ségi munkát akarunk, az ed­diginél konkrétabban pró­báljuk segíteni tags­­­övetke­zet­einket. Az eddigi értékek megtartása mellett iparko­dunk kerülni minden forma­litást, s azon vagyunk, hogy a Mészöv fenntartása a le­hető legkisebb terhet je­lent­tagjaként számosan korább­ról is ismerik. A következő néhány sorban —, amely a már hagyományos év eleji beszélgetés elé kívánkozik most — inkább csak emlé­kezt­etni szeretnénk életének, munkájának, eddigi pálya­futásának jelentősebb ese­ményeire: ее a szövet­kezetek т [UNK]к Ifié­vé a költségek közvetlenül vagy közvetetten megtérül­jenek. Jólesően tapasztaljuk, hogy iparkodásunkat rokon­­szenv kíséri, azok közé tar­tozunk az országban, ahol az átalakulás a normális körül­mények között, nyílt, őszin­te, kritikus légkörben való­sul meg. Mindennapos igye­kezetünkben nagy szerepet kap az együttműködések sok­oldalú javítása, fejlesztése. Az érdekképviseleten alapu­ló közös munkát mind az áfészek, mind pedig a taka­rék- és lakásszövetkezetek között szorgalmazzuk. Ugyan­ekkor — a megyei szövetke­zeti koordinációs bizottság soros elnökeként is — a há­rom ágazat együttműködésé­nek erősítéséről sem feled­kezem meg. Munkatársaim­mal egyetértve éppen a leg­utóbbi, a decemberi ülésen­­ vetettem fel, hogy ez utóbbi kacsolatok fejlesztése során próbáljuk kerülni, megszün­tetni­ az ésszerűtlen, gazda­ságtalan párhuzamosságokat a legkülönbözőbb területe­ken. Hogy mást ne mondjak: felesleges, hogy­ például ter­ményboltot üzemeltessen ugyanazon a településen az áfész és a tsz is, vagy kü­lön-külön konyháról étkez­tessék a dolgozóikat. A nyil­vánvalóan magában a­ koor­­dn­ációs bizottságban a sok­kal hatékonyabb munkára van szükség, ne csak azért lgyen, hogy a megyei tes­tü­letek számát szaporítsa. Ami pedig közelebbi, soron levő erőfeszítéseinket illeti: több más mellett hozzákezd­­tünk a szövetkezeti infor­mációáramlás élénkítéséhez: „képernyős” telexgépet ka­pott valamennyi áfészü­nk, s így a továbbiakban közvet­lenebb, gyorsabb lehet kö­zöttünk, vagy éppenséggel az­­ országgal” a „párbeszédük”. Napirenden van a korsze­rűbb pénztárgépek elterjesz­tése is. A biztosított legm­o­­de­rnebb japán készülékeket az egri áfésznél már be is mutattuk az érdeklődőknek, s reméljük, hogy elnyerték tetszésüket. Foglalkozunk a számítógépes munka szélesí­tésével is. Próbálkozunk egy kisebb számítógépes szakem­bergárda létrehozásával a Mészöv kebelén belül, hogy megismertessék, megkedvel­­tessék a technikát a szövet­ség területén, s igény szerint programokat is készítsenek a legkülönbözőbb szövetkezeti munkákhoz. Dr. Sumi András Mészer­­titkár a szövetségi apparátus átalakításáról szólt az új év elején. Mint elmondotta: a megyei elnökség decemberi ülésén a testület jóváhagyta a szervezeti módosításra tett javaslatot, így 1988. január 1-jétől két fő területre ta­gozódik a szövetség, és osz­tályok szerveződtek. Az áfész-főosztályt, amelyhez Harsányi Istvánnal az élen, a közgazdasági, Novák István vezetésével az áruforgalmi és szolgáltatási osztály tar­tozik — az ellenőrzési iro­da — mb. vezetője Antal Já­nos — munkájának koordi­nálása mellett, Ficzere Sán­dor titkárhelyettes irányítja. Az általános főosztály élére kinevezett dr. Petrusz Já­noshoz pedig a szövetkezet­politikai, illetve a lakásszö­vetkezeti osztályok tartoznak Szabó Lajos és Lukács Jó­zsef osztályvezetőkkel, azon túl, hogy a főosztályvezető a takarékszövetkezeti osztályt is vezeti. A személyügyek vezetője Varga Józsefné, a költségvetésé Szabó Istvánná. — Mit vár az új „felállás­tól”? — Bízom benne, hogy nem pusztán név- és címváltozá­sokról van szó, hanem sok­kal inkább egészségesebb munkamegosztásról. Meggyő­­désem, hogy apparátusunk tagjainak többségében na­gyon komoly a szándék a munka javítására. A terüle­ten ki-ki az eddiginél érté­kesebb, a szövetkezeti, szö­vetségi és népgazdasági el­várásokhoz jobban igazodó tartalommal tölti meg mun­káját. S szolgálatunk feltét­lenül hatékonyabb lesz így a jövőben — mondta befe­jezésül dr. Sumi András Mé­szöv-titkár. — n — Az idén 45 esztendős Mészöv-elnök, ifjú korától, kötődik szövetkezeti mozgalmunkhoz. Középiskolája a Szövosz-tech­­nikum­, ahol főboltos, majd elnök volt diáktársai között. Ta­nulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán folytatta, majd 1964-ben szerzett diplomájával tulajdonkép­pen a domoszlói áfésznél kezdte igazából a pályát. Osztály, illetve főosztályvezetőként tevékenykedett 7 esztendeig, míg­nem átkerült a Gyöngyszevhöz, szintén magas beosztásokba, tisztségekbe: áruházigazgatónak, majd a kereskedelmi fő­osztály élére, s egyben elnökhelyettesnek. A továbbiakban Egerbe vezetett az útja: 1982. december 1-jétől a megye­székhelyi szövetkezet elnökeként folytatja munkáját. Veze­tése alatt vált az egymilliárdos áf­észből 2,7 milliárd forint árbevételű gazdálkodó szervezet, amely napjainkban meg­szokott, hagyományos profilja mellett, már tekintélyes — tavaly 10 millió dolláros, illetve 7 millió rubeles exportú, s ugyanannyi értékű importos­­ külkereskedelemmel is fog­lalkozik, számottevő ipari tevékenységén túlmenően. Do­­moszlói, gyöngyösi, egri igyekezetének honorálásai a két he­lyi Kiváló Dolgozó kitüntetés, a Kiváló Szövetkezeti Mun­káért, a belkereskedelmi tárcától, illetve az OKTH-tól ka­pott Kiváló Munkáért, valamint a Kiváló Népi Ellenőr or­szágos elismerések, nem­ utolsósorban pedig a­ tanácsi Tár­sadalmi Munkáért megtisztelő medál. S az, hogy kiseb­b­­nagyobb tisztségeivel ma ismert közéleti személyiség. kistermelők adózása ! Az elmúlt hetekben, hó­napokban sok mezőgazdasá­gi kistermelőt nyugtalaní­tott, izgatott, hogyan és mi­ként érinti őket az új adó­rendszeren belül saját adó­juk. Ma már elmondhatjuk, hogy kedvezően. A terme­lők 80—90 százalékának nincs miért aggódnia, hogy mennyi lesz az adó­ szuve! csak igen kis hányadukat érinti az új adózási rend. Mint köztudott 500 ez­er fo­rint érték alatti termelés esetén minden mezőgazda­­sági kistermelés adómen­tes. Ugyanakkor a föld és a földhasználat utáni adót, valamint a borádét tovább­ra is fizetni kell, aki abban érdekelt. A háztáji és kis­termelők, a bor adózására vonatkozóan a 67 1987. MT., valamint a 64/1987. évi PM rendelet intézkedik, amely megjelent az 56., és 57. szá­mú Magyar Közlönyben. A kistermelők adójára vo­natkozóan az adórendelet három kategóriát állapít meg: 500 000 forintig adó­mentes a kistermelés, 500 ezertől 2 millió forintig az általános jövedelemadó alap­ján kell adózni, míg 2 mil­lió forint felett vállalkozói adót fizetnek. A mostani tájékoztatónk­ban az I. kategóriához tar­tozó adózási kérdésekhez nyújtunk tanácsot. Informá­ciót adunk továbbá arról, hogy milyen területen kell termelni, s mennyit (darab, mázsa, méhcsalád, négyzet­méter, stb.) azért, hogy eset­leg belekerüljünk a legked­vezőbb adósávba, vagy el­kerülj­ük azt, amely felett már esetleg adózni kell ön­bevallás alapján. Gyakorlati becslések és számítások alapján 500 000 forintos mezőgazdasági ter­melési érték előállításához a kistermelői viszonyokat figyelembe véve az alábbi árutermelési volumenek szükségesek: Szabadföldi és kertészeti termékekből: paradicsom 3,3 —3,5 hektár, paprika 2,5—3, méretes uborka 1,8—2, (sík­­művelés, tamberendezés) 1 —1,2, egyéb uborka 3—3,5, héjas tök 8—9,0, héjnélküli tök 7—8,0, káposztásé,ék 4 —6,0 görpernye 3,5—3,8, sárgadinnye 3,4—4,0, gyökér 2,5—3,0, sárgarépa 4,0—5,0, étkezési burgonya 6,0—8,0 mázsa, vöröshagyma 3,5— 4,0, gyógynövények 2,0—6,0, kertészeti magtermelés 1,5 —2,5 hektár, csomós áruk 2,0—4,0, szárazbab 90—120 mázsa, 3—5, mák 50—60 mázsa. Primőrtermelés (fűtött) 1500 —2000 négyzetméter, fűtetlen: 2500—3000 négyzet­­méter, cseresznye, meggy 500—700, kajszi, alma, kör­te 700—800, őszibarack, szil­va 1300—1500 db fa, málna 0,9—1,2 hektár, feketeribizli 1,8—2,0 hektár, borszőlő 1,6 —1,9 hektár csemege szóló 1,7—2,0 hektár. Állati, állati eredetű ter­mékekből: hízott sertés 100 —110 darab, nyúl 2800— 3200 darab (100—120 darab anyától), galamb 6000—6500 darab (500—6000 darab to­jó), méh 150—170 méhcsalád (100—120 kaptár), tojás 250 —300 ezer darab (900—1000 darab tojótól), húscsirke (boyler) 7000—9000 darab, hízott liba (máj) 1500—2000 darab. A fentiekben ismertetett adatok természetesen csak tájékoztató jellegűek, de megfelelő információt adnak a kistermelőknek ahhoz, hogy megközelítő számítá­sokat végezzenek maguk is. N. U fiOázis" az autópályán Gépkocsis emberként jó ideje figyelem már a hatva­ni áfész Sztráda éttermének étlapját, kínálatát az M­ 3- as autópályán. Mindannyi­szor meglepő a gazdag vá­laszték, amelyből sohasem hi­ányzik például a borjúhús, amit másutt általában hiába keres a vendég, vagy az ital­pultra rakott déligyümölcs akkor, amikor egyebütt még „protekcióval” sem adnának. Amikor legutóbb itt jár­tam — január derekán —, mindent összevetve legalább 30—40-féle ételből válogat­hattam, s különös módon nem is éppen drágán. Hi­szen amiért a legtöbbet kér­tek, az sem került 54 forint­ba, akár 25—35 forintból jól­lakhatott bárki. S a borjú mellett most is volt vadhús, s kedvére olthatta éhét aki történetesen pacalra áhíto­zott. Noha a tévé röviddel ezelőtt romlott narancshe­gyeket mutatott, ide éppen érkezésem­ idején szállították kartonszámra az ép, gusztu­sos, talán még frissnek is látszó sárga csemegét, amit a melegebb égtáj alatt ter­meltek örömünkre. Kérdeznem sem kellett vol­na Molnár Sándor üzletveze­tőt, puszta tapasztalataim, s éttermük elismerései is ar­ról vallanak, hogy jó sz­­óem­ber­­ lehet. Szereti, élvezi, amit csinál idekinn a „pré­­rin”, telefon híján meglehe­tősen távol a „világtól”. Amit a főnök mondott, in­kább csak megerősítette a véleményemet, s azt, amit jártam­ban-kezemben mások­tól is szép számban hallot­tam. Békésben — ahol úgy tob­zódnak az ízek, annyira meg­adják a módját a finomsá­goknak, s oly nagy szeretet­tel várják, fogadják a ven­déget — , a megyeszékhelyi Csaba Szállóban tanulta a szakmát. A felszolgálást, de úgy ám, hogy főznie is tud­ni kellett, mire bizonyítvá­nyát a kezébe kapta. Aztán amit elsajátított, begyakorolt, arra — ahogyan mondani szokás — , egy lapáttal” a katonaságnál is rátett. így lett leszerelése után mind­járt a battonyai új vendég­­látóipari kombinátnak a ve­zetője! Csaknem két évtize­dig a többüzletes „egység” első számú embere. Utána pedig belekóstolt a mátra­­füredi Avarba, megfordult Nagyrédén, a Mátra „fővá­rosának” Gyöngyös éttermé­ben, aztán Horton, mígnem a nyitáskor erre a mostani sajátos helyre hívták egy új csapat élére. — Úgyszólván ma is együtt ez a kezdő gárda, majdnem hiánytalan az induló társa­ság maija — beszéli a fő­nök — s azóta megvan az is, amit r­ap-nap után nyúj­tunk a vendégnek. Annak a naponta ránk nyitó 2500— 3000 betérőnek, aki asztala­inkhoz kívánkozik. Legfel­jebb az a változás 1980. téa, hogy tavaly ősztől a korábbi terasz helyén nyitva áll a fűthető­­ második terem is lá­togatóink előtt. Vagy az, hogy al­ig a májusi nyitást követő első teljes hónapban 380 ezres volt a forgalmunk, mostanában 1,6 millió forint a havi átlagos bevételünk, s jobbára természetesen étel­ből A magyaros ízek részben ma is a békési tájakat idé­zik. A Békési sertésszelet ne­vében is őrzi a szülőföld ha­gyományait a betyárleves pedig nélküle emlékeztet a kondorosi tradíciókra, hogy csak néhányat soroljak. Pe­dig a szakácsok — az ügyes Pajor Józsefné meg Urbán Kálmánná­ — véletlenül sem viharsarkiak, nagyon is kör­nyékbeliek. Igaz, itt tanulták derék mesterségüket Molnár Sándor, s helyettes felesége kezei alatt. — Mik a legkapósabb éte­lek? — tudakoltam a főnök­től. — Igen kedvelik a bele­­gulyásunkat, sóletünket s pörköltjeinket, palacsintáin­kat, — válaszolta — de más­ból sem igen van maradé­­kunk­. Sok az ismerősünk, számosan kijárnak hozzánk egy-egy finomságért a város­ból, visszatérő vendégeink vannak Ózdról, Miskolcról, Salgótarjánból, is. Átellen­­ben a nyár óta működik egy maszek fogadó, is, de a konyhája, étterme máig íem sz Vitelt konkurencát. Ész­re „am vesszőit a forgalmun­kon — amely egyébként azt hiszem, a nyilas óta a legna­gyobb szövetkezetünknél,­­ mert aki minket megismert, megszokott, átjön bizony a túloldalra is, hiába tart Pest felé. Sokat vagyok úton ma­gam is, azért, hogy népes üzletkörünknek a kedvére le­gyek, de nem bánom a fá­radságot. Örömet okoz, ha a fogyasztók elégedettek, s megvallom: megtalálom a saját számításaimat is. — Jól választott? — Úgy érzem, hogy igen. Békés után Hevest is meg­kedveltem, megszerettem, most már magunkénak is vall­m. Ide telepedtünk, azt hiszem, végérvényesen. Gyögyösön lakik a családunk, ott dolgozik fiam és a le­ányom is. Jól érezzük ma­gunkat. Csak azt sajnálom, hogy nem mind a két gyere­künk követett bennün­ket a szakmában. A fiú valahogy jobban érzi magát a Kaev­­nél, mint a mi pályánkon. Igaz, nálunk hosszabb a mű­szak. Reg­el hattól este nyolcig vagyunk nyitva, s előtte, utána is benn va­gyunk hoszabb-rövidebb idő­re. Fáradságos a napi utaz­gatás is, s napközben jócs­kán talpalunk. Mégis, a ma­gam részéről biztosan ma sem választanék másképpen. Ha újra kezdeném az éle­temet, ugyanazt csinálnám, mint eddig. (gyón!) 1988. JANUÁR 31, a resilettel A Mészöv Lakásszövetke­zeti Osztálya rendezésé­ben a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó sajátosabb vonatkozásairól a megyék között elsőként tar­tottak konzultációval egybe­kötött ismertetést nemrégi­ben ,Egerben. A téma ak­tualitását bizonyítja, hogy az érdeklődők megtöltötték a termet. Az adórendeletek átfogó ismertetése után csaknem minden szövetkezet részéről hangzottak el kérdések, ame­lyekre a Szövosz és a Mé­szöv munkatársai mellett a megyei adóhivatal képviselő­je adta meg a válaszokat. A jelenlevők egybehang­zó véleménye szerint a ma­gas színvonalú rendezvényen elhangzottak nagyban elő­segítették a lakásszövetkeze­tek ügyintézőinek tájékozó­dását az adórendeletek út­vesztőiben. Pályázatok: február 25-ig Munkaverseny-­ értékelés és felterjesztés az elismerésekre Az i .­. évi munka­verseny eredményeit az­ előző évek gya­korlatának megfelelően értéke­lik a megyei, illetve az orszá­gos szövetség elnökségei. A­ szövetkezetek idén­ is pályázhat­nak a „Kiváló Szövetkezet” cím elnyerésére. A pályázatok benyújtásának minimális felté­tele továbbra is, hogy a nyere­ség tömege érje el az előző évit, nyereségszintje pedig a szakmai átlagot. A beküldendő anyag szöveges beszámolóból és számszaki adatokból álljon. Az értékelés alapját képező mutatók k­ösül a tartós teljesít­ményt kifejező vagyon- és bér­arányos nyereség 3 éves átlagá­nak mutatóját három­szoros súllyal veszik figyelembe. A szövetkezetek pályázatainál az­ alaptevékenység n­y­e­res­é­gs­z­í­m­­je helyett az alaptevékenység nyereségfedezeti hányadát, va­lamint a kistelepülések prefe­renciájával növelt nyereségmu­­tatókat értékelik. A speciálisa értékelések közé sorolták az exportcélokat szol­gáló árak értékének feltünteté­sét, valamint a tatarozásra, fel­újításra fordított összeg arányát az árbevételhez. Az értékelés­hez közölni kell több olyan adatot is, amely eldönti, hogy azonos pontszám esetén melyik szövetkezet jobb. Figyelembe veszik a kitünte­tés odaítélésénél az újításokat, a baleseti helyzetet és a fo­gyasztói érdekvédelmet. Nem fogadható el az a pályázat, ahol halálos baleset, vagy a fogyasz­tók megkárosítása miatt több felelősségre vonás történt, illet­ve bírságokat szabtak ki. A tagsági kapcsolatok alaku­lása is helyet kapott a pályáza­ti feltételek között, így például értékelik az egy szövetk­ezeti tagra jutó célrészjegy alakulá­sai, az iskolaszövetkezeti tagok számát és arányát a felnőtt ta­gokhoz viszonyítva. Az ítészeknek lehetőség van a nemzetközi munkaversenyben való kitüntetés elnyerésére is. Az általános adatok mellett ér­tékelik a kishatármenti forga­lom, az áruházi választékcsere értékének összehasonlítását az összes forgalommal. Külön sze­repel a jugoszláv határ menti és konvertibilis árucsere érté­kének összehasonlítása. Ugyancsak kimutatásban ké­rik a rubelben elszámolt im­port értékének arányát is a teljes forgalomban. Az export­célokat szolgáló áruk értékét is összehasonlítják más tevé­kenységek forgalmával. Azok a szocialista brigádok, amelyek azokon a munkahelye­ken dolgoznak, ahol a kishatár­­menti forgalmat, vagy az áru­házi cserét bonyolítják le, szin­tén pál­yázhatnak nemzetközi el­ismerésre. Pályázatukban első­sorban a nemzetközi vonatkozá­sú tevékenységet kell ismertet­ni. A kitüntetés különben egyé­nileg is megpályázható. A pályázatokat legkésőbb feb­ruár 25-ig kell a Mészövhöz be­nyújtani. Az elnökség­ értékeli és a legjobbakat országos elis­merésre terjeszti fel. A pályá­zatokkal kapcsolatos részletes felhívást és feltételeket egyéb­­ként a megyei szövetség min­den szövetkezethez külön is el­juttatja. — Szó —i

Next