Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1989 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

HEVES MEGYEI с II. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1989. JANUÄR 31. ARA: 4.50 FT ÁFÉSZ-, TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI LAP Mégis lesz szövetkezeti bank(?) KÉT ÉVVEL EZELŐTT már körbe­járt a hír orszá­gunkban, hogy a Szövosz ta­karékszövetkezeti bank lét­rehozását tervezi. Egyesek azt is tudni vélték ak­kor, hogy ki lesz a vezérigazga­tója. A hír hallatán ellen­tétes nézetek, vélemények csaptak össze és a szervezés abba­maradt. Megyénk külön is örült a bank létrehozásának, mivel az első kirendeltséget Eger­ben tervezték megnyitni. Még a helyét is kiválasztot­ták — megírta lapunk — amelyre egyezséget­­ kötöttek. A jó kezdeményezés azon­ban „odafenn” hajótörlést szenvedett, s végül is nem alakult meg a szövetkezeti bank. A tavalyi év végéhez kö­zeledve ismét javaslat jött a megyei szövetséghez és a szövetkezetekhez, hogy lép­jenek be a takarékszövetke­zeti bankba. Az alapításhoz egymilliárd forintos alaptő­ke szükséges. December ele­jén Budatétényben a közös megbeszélésen 260 szövetke­zet vezetője egyhangú sza­vazással helyeselte a bank létrehozását. Igen ám, de ott akkor, arról nem esett szó, hogy a jegyzett tőkét rövid idő alatt be is kell fizetni. Az idő sürgette a kezdem­­ényezőket, mert a megala­kítással már nem lehet so­káig várakozni az egyre fo­gyó szabad tőkék miatt. Bankra viszont nagy szük­ség lenne, mivel a teljes körű felhatalmazással bíró kereskedelmi bank tudja csak széles körben haszno­sítani a szövetkezetek pén­zeit. Ezenkívül egyik fontos feladata lenne a takarék­­szövetkezetek refinanszírozá­sa, vagyis ha valamelyik pénzzavarba kerülne, annak kölcsönnel sürgős segítséget adna. , % létrehozása mellett szól, hogy a takarékszövet­kezetek jelenleg csak ma­gánhitel-szükségleteket elé­gíthetnek ki, viszont a bank nagyobb vállalatoknak, szö­vetkezeteknek is tudna hi­telt folyósítani. Ezenkívül mód nyílhat központilag ér­tékpapírok, kötvények kibo­csátására, amelyet a hálóza­ton keresztül juttathatnak el a lakosság különböző réte­geihez. Ugyanis ha megabit­kul, tevékenysége azonos lesz a kereskedelmi banko­kéval.­­ A szervezés befejezés előtt állt, amelyet az ország taka­rékszövetkezetei szabad pénz­eszközeik felajánlásával tá­mogatnak. Január közepén összeült az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága is, hogy érdemben megvitassa, a takarékszövet­kezetekről szóló 1978. évi 22. számú törvényerejű rendelet újabb módosítását. Az ülé­sen Puskás Sándor, megyénk képviselője, elnökölt és meg­hívottként részt vett Nagy Endréné képviselő, a füzes­abonyi takarékszövetkezet osztályvezetője is. Nagy vita után a bizott­ságban az a vélemény ala­kult ki, hogy a bankrend­szer fejlesztésére szükség van, nemcsak a betéti ka­matokkal, hanem a szolgál­tatásaikkal való versenyzés miatt is. További javaslat­ként hangzott el, hogy a központi szövetkezeti bank a jövedelmező üzletpolitika érdekében részvénytársasági formában alakuljon meg. A bizottság 10 szavazattal, 1 ■ tartózkodással javasolta a takarékszövetkezetekről szó­ló törvényerejű rendelet mó­dosítását. Herczegh Alajos hatvani elnök elmondotta, hogy ők 8 millió forintot jegyeztek az induláshoz. A bank létre­hozása véleménye szerint szükséges is, mert olyan szolgáltatásokkal segíthetik így a lakosságot, amelyet eddig a szövetkezetek nem végezhettek. Ám az áfésze­­ket is be kellett volna kap­csolni az alaptőke megte­remtésébe, hiszen a jövőben ők is igénybe fogják venni a bank szolgáltatásait. Az abasári szövetkezet el­nöke, Kovács László szerint a mozgalom megint lépés­­hátránnyal indul. Akkor kezdünk kapkodni, amikor a többiek, más bankok már jól működnek. A szövetke­zetek ugyanis szabad pénz­eszközeiket más bankoknál, vállalatoknál hasznosították. Úgy látja, hogy a Szövosz vezetői­ nem foglalkoznak elég komolyan, meggyőzően a bank létrehozásával. Most is csak a takarékszövetke­zetekre támaszkodnak, pedig az áfészek, a vállalatok és a Mészövök is beléphetné­nek pénzeszközeikkel. Ők már csak egymilliót tudtak jegyezni, mivel másfél mil­liót ugyanis már korábban két banknak kölcsön adták. Rácz Miklósné, a bélapát­falvi takarékszövetkezet el­nökének véleménye szerint főleg a kisebb szövetkeze­teknek lesz nagy szükségük a bankra. Ők ugyanis ha­marabb kerülnek pénzügyi zavarba, amikor elkél a bank támogatása. Mind­emellett szakmailag, techni­kailag is nagy segítséget tud adni a kisebb szövetkeze­teknek. Példaként említette: jó lenne, ha az új bank gépkocsi-nyereményekkel is foglalkozna, hogy megtörjön az OTP egyeduralma. LA PZ­A­КТЛ KOR még tart a szervezés. A Heves me­gyei takarékszövetkezetek mindegyike kisebb-nagyobb összegekkel azonban máris hozzájárult az alaptőke meg­teremtéséhez. Ehhez adott jó alapot, hogy 1988. évben a megyében közel 100 mil­lió forint nyereséget reali­záltak a takarékszövetkeze­teik. Ez a biztosíték arra is, hogy a felajánlott összege­ket befizessék. Sz. L. Szabadabb pénzgazdálkodás Január 1-jétől új jogsza­bály szabályozza a lakásszö­vetkezetek gazdálkodási rendjét. A 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM sz. együttes rende­let a meglevő pénzeszközök felhasználását, hasznosítá­sát a korábbi szabályozás­hoz képest szabadabbá teszi, és a bevételi források lehe­tőségeit is bővíti. Nézzünk meg egy példát a szabadabb pénzfelhasználás­ra. Régi gondja a LAKÁS­SZÖVETKEZETEKNEK, hogy a pénzintézeteknél el­helyezett úgynevezett fel­újítási alapon levő pénzesz­közök után a piaci kama­toknál lényegesen kisebb ka­matot kapnak és az is, hogy­­ ezt a pénzt átmenetileg sem lehet máshol befektetni. Több­ közgyűlésen is felve­tődött bírálatként, hogy ilyen megkötöttség mellett fokoza­tosan értékét veszti a felújí­tási alap. Igényként fogal­mazódott meg, hogy átmene­tileg — amíg felújításra nem kell költeni — ezt a pénzt is fel lehessen használni vala­milyen nagyobb kamattal já­ró befektetésre. A most megjelent rende­let is ebbe az irányba biz­tosít a korábbinál NAGYOBB MOZGÁSTERET amikor kimondja, hogy „a köz küldöttgyűlés meghatá­rozott célra (pl. fejlesztés, vállalkozási befektetés stb.) a felújítási alapot is igénybe veheti — az elmaradt kama­tot is magában foglaló vis­­­szapótlási kötelezettség mel­lett —, ha ezzel a szüksé­gessé váló felújítási munkák fedezetét nem veszélyezteti.” Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy a felújítási alapnak más célra történő felhasználását csak meghatá­rozott feltételek — mond­hatjuk azt is: megfelelő ga­­­ranciák —, mellett teszi le­hetővé a jogszabály. Melyek ezek a garanciák! A felújítási alap MÁS CÉLRA történő felhasználását a cél megjelölésével csak a szö­vetkezet közgyűlése (küldött­­gyűlése) határozhatja el. Eb­ben a kérdésben tehát az igazgatóság vagy pl. az el­nök nem dönthet. Véglegesen nem lehet át­­­adni a felújítási alapot, ha­nem­ csak m­eghatározott idő­re. A felújítási alapon levő pénzösszeg eredeti és végle­ges rendeltetése ugyanis nem változik: ebből kell a fel­merülő felújítási munkákat finanszírozni. A visszapót­­­lás időtartamáról, vagy idő­pontjáról is rendelkezni kell a közgyűlési, küldöttgyűlési határozatban. A jogszabály előírja, hogy azt a kamatot is vissza kell pótolni, amely akkor képző­dött volna, ha ott marad a pénz a felújítási alapon. Nyilvánvaló ugyanis, hogy átmenetileg is csak olyan vállalkozásba ÉRDEMES BEFEKTETNI ezt a pénzt, amely több ka­matot eredményez, mint a felújítási alap kamata. A fentiekből kitűnik, hogy alapos, megfelelően előkészí­tett javaslatot lehet csak a döntést hozó közgyűlés, kül­döttgyűlés elé vinni, amely a tagsági érdekeket szolgál­ja rövidebb és hosszabb tá­von egyaránt. * Dr. Sonkádi János közöljük kedves olvasóinkkal, hogy az egri ÁFÉSZ EDDIGI ÖNÁLLÓ HÍRADÓJA MOSTANTÓL A ME­GYEI SZÖVETKEZETI SAJTÓ — ÚJSÁGUNK — MELLÉK­LETEKÉNT JELENIK­­ MEG. A KÉTOLDALAS BETÉT TECHNIKAI OKOKBÓL MARADT LAPUNKBAN. A megye legnagyobb szö­vetkezetében az év első mun­kanapjai nagy szervezéssel teltek el. A december 29-én megtartott küldöttgyűlésen az egri áfész küldöttei az alapszabály-módosítás mel­lett két fontos határozatot is hoztak. Ezeknek a megvaló­sítása a jövőben egyik meg­határozója lesz a szövetke­zet eredményes gazdálkodá­sának. Az egyik, hogy a szövet­kezet nagyobb gazdálkodó egységeit átalakítják Korlá­tolt Felelősségű Társasággá. Ebben a Katona téren lévő üzletek és a piaccsarnok hét elárusító helye szerepelnek első helyen. A megalakulás­hoz szükséges előkészületek már december végén meg­kezdődtek, a kezdeményezés azonban annyira új és szo­katlan, hogy még a szakem­bereknek is tanulni kell a felépítését. A megyében — de talán az országban is — ez az el­ső ilyen kezdeményezés, so­kat még a mozgalom szak­emberei sem tudnak róla. Ezért felkerestük Harmati Lászlót, az áfész elnökét, hogy mondja el olvasóink­nak kezdeményezésük lénye­gét. — Az 1989-es év új fela­datok elé állította a gazda­sági egységek vezetőit, dol­gozóit, közöttük a fogyasztá­si szövetkezeteket is — mondta —. Az áfészek sem ví­vhatják ki magukat a tár­sasági törvény adta lehető­ségek alól. Azért kutatjuk az új utakat, hogy időben lépni tudjunk, mert csak az tud eredményt elérni, aki időben kezdeményez. A vál­toztatásokat szövetkezeti tör­vény módosítása és az ezzel kapcsolatos alapszabály-vál­tozás tette lehetővé. Tudom, korán léptünk, nem álltunk be azok közé, akik csak ke­resik, várják a lehetőségeket. A kezdeményezésünk abból indult ki, hogy új alapokra kell helyezni az érdekeltségi rendszert, miközben bővít­jük is azt. — Mi a vállalkozás lénye­ge? — A küldöttgyűlés hatá­rozata alapján kétféle vál­lalkozásba kezdtünk: belföl­di és külföldi kft.-alakítás­ba. A belföldivel a nyeresé­günket szeretnénk növelni, míg a külföldi vegyes válla­lat tőkét hoz a szövetkezet­be. Elsőnek Egerben a Ka­tona téren lévő üzletek ös­­­szevonásával hozzuk létre a kft.-t. Ebben — elképzelé­seink szerint — részt venne az áruház, az S-modell és a piaccsarnokban lévő hét egy­ség. Gondolkodunk azon, hogy ide vonnánk be a Ke­­recsenden őszön megnyitott Tempó-Depó raktáráruházat is. A szövetkezet mintegy 80—90 millió forint törzsbe­téttel hozza létre az említett társaságot, amely a jövőben önálló jogi személyként mű­ködik. Az irányítását egy igazgató végzi, de az ügyvi­telhez szükséges személyek is elkülönülnek a szövetke­zettől. A kis kis- és nagy­kereskedelemmel foglalkozik, de számos más tevékenység folytatása is szerepel vállal­kozása között. Az igazgatója Oláh Kálmán, aki korábban már itt dolgozott szövetke­zetünknél­ és ismeri a keres­kedelmi munkát. • Hogyan működik ez a nagy vegyes egység, hiszen a szakosított áruházi osztá­lyok mellett piaci büfét, kü­lönböző elárusítóhelyeket és ételbárt is magába foglal? — Megalakításával a ver­seny és az érdekeltség is új alapokra helyeződött. Célunk az, hogy felsza­baduljon az energia, min­denki képessége szerint a legtöbbet nyújtsa. Aki töb­bet tesz a közösbe, kapjon nagyobb jövedelmet. Az egységek forgalmi ügyeit f elszámoltatásukat is a kft. vezetése intézi. Ezen egysé­­­­­g ügyviteli munkája —■ mint említettem már — kikerül így a szövetkezet irodájából. Ezzel a központi igazgatásban csökken a lét­szám, s a kft. is csak annyi alkalmazottat tart, amennyi, a zavartalan működéshez szükséges. — Mely egységeket von­ják még be? — Amint említettem, a december végén megtartott tagsági tanácskozás öt egy­ség átalakítását hagyta jóvá. Ide sorolta még a Török ba­zárt 15 millió, a Pertu-üze­met 56 millió, a nagykeres­­kedelmi raktárt 20 millió és a már említett kerecsendi Depó Áruházat 10 millió fo­rintos törzsbetéttel. Ezeknek az átalakítása is folyamato­san megtörténik, ahogy a személyi és más feltételek megteremtődnek. — Említette, hogy külföl­di cégekkel is vegyes válla­latot terveznek létrehozni. Hallhatnánk ezekről is va­lamit? — Előrehaladott tárgyalá­sok vannak a Langguth Cos­metic GmbH vállalattal, amely Münchenben székel. Ez a cég — mint a neve is sejteti — női kozmetikai cikkeket gyárt, többek kö­zött szemfestéket, szemceru­zát és az ajakrúzsok széles választékát. Termékeik na­gyon népszerűek a magyar nők körében, így eddig de­vizáért kellett behozni. Ha megkezdjük a gyártását, a termék egy része itt marad és így nem kell már érte devizát adni. A kft. terve­zett törzstőkéje 20 millió­ fo­rint, amelynek a felét a kül­földi partner fizeti. Ez­­ gépi berendezésekből, járművek­ből és 3 millió forint össze­gű NSZK márkából 40­— A másik vegyes válla­lat mivel foglalkozik? — Éticsiga feldolgozásával. Ezt a vállalkozást arra ala­poztuk, hogy a megyében évente jelentős mennyiségű csigát gyűjtenek be, és ad­nak át a szövetkezeti felvá­sárló telepeken. Megállapo­dást kötöttünk a Klein und Baron amerikai—török céggel, hogy vegyes vállalati formá­ban felvásároljuk, feldolgoz­zuk, majd exportra értéke­sítjük a csigát. Később pe­dig még a csiga tenyészté­sével is szeretnénk foglalkoz­ni. — Ezt hogyan képzelik el? — Nemrégiben megálla­podtunk a Gyöngyös—Do­­moszlói Állami Gazdasággal és a szövetkezet megvásá­rolta a Recsk határában le­vő 330 hektáros földingat­lant, a gazdasági épületeket, de még a gépeket is. Ezen a területen található szántó, gyümölcsös, erdő és rét egyaránt. Itt akarjuk megol­dani a közös vállalat tevé­kenykedését, s később a csigatenyésztést is. Ennek a kft.-nek a tervezett törzs­tőkéje 27 millió forint, amelyből 9 millió ingatla­nokban, 4,5 millió forint pe­dig készpénzben terheli az áfészt. A külföldi partner 9,38 millió forint értékű gé­pi berendezést szállít, amely a feldolgozáshoz szükséges. Például­­ egy komplett fa­gyasztó alagutat is ad a fel­dolgozó üzemhez. — Évente mennyit dolgoz­nak fel és hol értékesítik? — A feldolgozás mennyi­ségét nagyban a felvásárlás határozza meg. Terveink sze­rint az első évben mintegy 800 tonna csigát szeretnénk feldolgozni, amelyből 200 tonna késztermék származik. Később megpróbáljuk fokoz­ni a mennyiséget, bár annak sok összetevője van. Az ér­tékesítés is biztosított. Eb­ben a külföldi partnernek valt nagyobb szerepe. A szerződéskötések szerint Franciaországba szállítjuk az egész mennyiséget. Tájékozó­dásunk szerint a csigahús világpiaci ára nagyon kedve­ző. A csigaház feldolgozásá­ra is felkészültünk és jól haladnak annak is az érté­kesítésére vonatkozó tárgya­lások. Így az útszéleken, vi­zenyős réteken, harmatos erdőszéleken tenyésző éti csir­la teljes egészében üzemünk­­­ben kerülhet feldolgozásra. Nehéz gazdasági év után már új vállalkozások, kez­deményezések megvalósítá­sán, tevékenységbővítéseken dolgoznak a szövetkezetben. A hagyományos munka mel­lett ugyanis feltétlenül to­vábblépés szükséges ahhoz, hogy a tagsági vagyont jól kamatoztassák, ugyanakkor a kisebb községekben is ele­get tegyenek bizonyos elvá­rásoknak. Látja ezt a tag­ság, képviselőik a legutób­bi december végi küldötti tanácskozáson szavazataikkal méltán szentesítették a ve­zetők kezdeményezését. Szabó Lajos Kezdeményező egriek Kft bel- és külföldi vállalkozókkal Küldöttgyűlésen döntöttek az új szervezetekről­­ Fotó: Magda Zsuzsa)

Next